Zöldinfó
Magyar találmány segít eltárolni a napelemek által megtermelt energiát
Az energiatárolás kérdése Magyarországon is fontossá vált. Hazai cég fejlesztése segít a napelemek által megtermelt energa okos felhasználásában.
A fogyasztói igények közel háromszorosára ugranak, amit a hálózatok nem bírnak el, az energiatárolásra pedig nincsen jelenleg Magyarországon bevett módszer. Náhol Krisztián energetikai szakember elárulta, hogy mit tehet a lakosság és a cégek a fenntartható áramfogyasztás érdekében. Nyakunkon a fűtési szezon, a Google keresések közt egyre népszerűbb az elektromos kazán, a klíma, a hőszivattyú, és az infrapanel. Tény, hogy jobban megéri most árammal fűteni, azonban ekkora szintű fogyasztásnövekedést a szolgáltatói hálózat nem tud kiszolgálni. “A reaktorok eleve csökkentett kapacitással működnek, mert az aszály miatt nincsen elég hűtővíz.” – árulta el a szakember, majd hozzátette: “Aki tudott, még időben elkezdett napelemeket telepíteni, amivel az elektromos fogyasztás radikálisan csökkenthető.”
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
“A szakma kezdi felismerni, hogy egy napelemfarmnál a legnagyobb probléma az energiatárolás. Egy erőmű fel tud arra készülni, hogy este, amikor nem süt a nap megszűnik az energiaellátás, de ha napközben jön egy nagy felhő, ami 70%-ban kitakarja a napot, azt a rendszer jelenleg nagy költségek árán tudja csak kezelni. A hálózati anomáliák, és az áramszünetek kezelése egyre fontosabb, és többször szóba kerül az ellátás biztonsága is. Egyórányi áramkimaradás a bankszektorban óriási katasztrófát tud okozni.” – avatott be a szakember, aki szerint gyártó egységeknél, kórházaknál, telekommunikációs cégeknél is kiemelten fontos, hogy stabil legyen a hálózat. “Képzeljük csak el, hogy a kórházban elmegy az áram és leállnak a lélegeztetőgépek. Az USA-ban egy hurrikán esetén elvárás hogy a kórház fennakadások nélkül is tudjon működni, mikor lekapcsolják az áramról.”
Itthon gyerekcipőben jár az energiatárolás, és az energia menedzsment. A jelenlegi rendszerek csak maximum 1-2 napig tudják áthidalni az áramkimaradást. A bankszektornál 72 óra a maximum amit az akkumulátor bír, a szervertermeknél ez csupán 3-4 óra. Létezik azonban egy magyarok által fejlesztett, konténerbe telepített szünetmentes rendszer, mely a hagyományos megoldásokkal ellentétben képes ötvözni a hálózati, a napelemek által termelt, az alternatív energiaforrások által előállított, és az aggregátor által termelt áramot. Mivel elsősorban zöldenergiát használ, csak akkor vesz hálózati áramot, amikor a napelemek nem termelnek elegendő mennyiséget a szünetmentes működés biztosításához. Az NN Power Cube a napenergiát felhasználva folyamatos áramot tud biztosítani a cégeknek, intézményeknek és a lakosság egy részének is. “Egy Keszthely méretű város alapvető szolgáltatásaihoz (közigazgatás, egészségügy, közlekedés, üzemanyag ellátás, stb.) egy több napos áramszünet esetén – például energiakrízis miatti lekapcsolás – kb. 30 db. Cube tudna elegendő áramot termelni és tárolni.” – árulta el a szakember.
Egy ilyen rendszer a megfelelő napelemmel kb. 8 hónapig tudná tehermentesíteni egy 50 – 600 négyzetméter alapterületű családi ház hálózatát. Ez azt jelenti, hogy 8 hónapon át tudna a 4 tagú család minimális áramfelhasználással vagy anélkül élni és a maradék 4 hónapot kellene csak áthidalni, amikor télen nem süt annyit a nap. “A napelem beruházások az eddigi 20 év helyett, most már 8 év alatt megtérülnek”
“Jelenleg közel 300-400 Ft / kW-ba kerül a tiszta áram. A versenypiaci szegmens, akik ezen a díjon vásárolják az áramot olyan magas árakat fizetnek, hogy egy napelem beruházás az eddigi 20 év helyett kb. 5-8 év alatt térülne meg nekik. Ha időben észbe kapnak, minden évben 3-4 év díját megtakaríthatták volna, persze amíg 36 Ft-ért vették az áramot, addig nem foglalkoztak vele, mivel nagyon magas a megtérülési idő.” – jegyezte meg a szakember.
Mit tehet a lakosság, akik nem tudnak átállni alternatív fűtési rendszerre?
Egy átlagos családnál központi helyen van a termosztát, ami csupán az adott helyiség hőmérsékletét érzékeli. Náhol Krisztián elmondta, hogy a gázkazánok esetében ma már nagyjából 200.000 Ft-ért beszerezhető az automata termosz, így ha elmegyünk otthonról és beállítjuk 19 fokra a hőmérsékletet, szobánkénti vezérléssel 10-15% gázt tudnánk megtakarítani havonta. Ezen kívül a kazáncsere is sokat tud javítani a felhasználáson. Ha a régi atmoszférikus gázkazánt lecseréljük (ami kb. 75-79% hatásfokkal működik) egy kondenzációs gázkazánra, mely 105-112% hatásfokkal bír, szintén spórolhatunk a gázfelhasználáson.
“Már azzal nyerünk, ha változtatunk a gondolkodásunkon. Még mindig azt látom, hogy sokan feleslegesen égetik a folyosókon a villanyokat és éjjel-nappal járatják a klímát. Nem mindenkinek van költségvetése napelemre, de addig el kellene jutni hogy ahol égve szokott maradni a villany oda legalább teszünk egy mozgásérzékelőt, vagy egy idő kapcsolót. Sok múlik a hozzáállásunkon, és ha most még sötéten látjuk is a dolgokat, remélhetőleg ez az időszak segít abban, hogy a jövőben tudatosabban tervezzünk.”
Kép: NN Power
Zöldinfó
Átalakul a magyar környezetvédelmi hatósági rendszer: új csúcsszerv alakul
Új országos környezetvédelmi főhatóság jön létre.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Új, országos illetékességű környezetvédelmi csúcsszerv, az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság jön létre 2027. január 1-jén – írja az alternativenergia.hu. A kormányrendelet értelmében a főhatóság az élő környezetért felelős miniszter irányítása alatt, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv lesz budapesti székhellyel. A szervezet a minisztériumból történő kiválással jön létre, és központi, valamint területi szervekből áll majd. A főhatóság feladatai közé tartozik a környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, géntechnológiai, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, valamint vízügyi és vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatok országos illetékességű ellátása. A rendelet célja az egységesebb szakmai gyakorlat kialakítása és a környezeti értékek védelmének megerősítése.
A szervezet kiemelt feladatot kap az akkumulátorgyártással, az ahhoz kapcsolódó tevékenységekkel és létesítményekkel, valamint az akkumulátorhulladék kezelésével összefüggő környezetvédelmi engedélyezésben és felügyeletben. Ezek az ügyek országos illetékességgel kerülhetnek a főhatóság hatáskörébe, így az akkumulátoripar környezetvédelmi felügyeletéhez kapcsolódó szakmai tudás és hatósági fellépés egy szervezetben összpontosulhat. A rendelet indokolása szerint az akkumulátorgyártás minőségi és mennyiségi bővülése, valamint az ezzel együtt keletkező akkumulátorhulladék kezelése új környezetvédelmi feladatokat jelent. A főhatóság e területen együttműködik majd az akkumulátoripar felügyeletében érintett más állami szervekkel, köztük a mérésügyi és műszaki biztonsági, az iparbiztonsági, a tűzvédelmi, a piacfelügyeleti és a fogyasztóvédelmi hatóságokkal.
A főhatóság központi szerve mellett területi Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóságok működnek majd, amelyek a jogszabályban meghatározott illetékességi területen látják el feladataikat. A területi szervek környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, vízügyi és vízvédelmi ügyekben járhatnak el. A rendelet a hatósági jogorvoslati rendszerben is változást hoz. A területi hatóságok döntéseivel szemben, amennyiben a törvény fellebbezést tesz lehetővé, másodfokon a Központi Főhatóság jár el. A központi szervezet emellett szakmai irányítást is gyakorol, ellenőrzéseket végezhet, és egységes szakmai eljárásrendeket, útmutatókat dolgozhat ki.
A szervezeti átalakítás több lépcsőben valósul meg. A főhatóság és a Budapesti Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóság 2027. január 1-jén jön létre. A kormányhivatalok egyes, környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, erdészeti, vízügyi és más kapcsolódó feladatokat ellátó szervezeti egységei 2027. július 1-jén olvadnak be a főhatóság szervezetébe. A feladatok átvételével együtt az érintett munkavállalók jogviszonyai, a feladatellátáshoz kapcsolódó vagyoni jogok, ingó- és ingatlanállomány, valamint eszközök és infrastruktúra is átkerülnek a jogutód szervezethez.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó21 óra telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
