Zöldinfó
Magyar találmány segít eltárolni a napelemek által megtermelt energiát
Az energiatárolás kérdése Magyarországon is fontossá vált. Hazai cég fejlesztése segít a napelemek által megtermelt energa okos felhasználásában.
A fogyasztói igények közel háromszorosára ugranak, amit a hálózatok nem bírnak el, az energiatárolásra pedig nincsen jelenleg Magyarországon bevett módszer. Náhol Krisztián energetikai szakember elárulta, hogy mit tehet a lakosság és a cégek a fenntartható áramfogyasztás érdekében. Nyakunkon a fűtési szezon, a Google keresések közt egyre népszerűbb az elektromos kazán, a klíma, a hőszivattyú, és az infrapanel. Tény, hogy jobban megéri most árammal fűteni, azonban ekkora szintű fogyasztásnövekedést a szolgáltatói hálózat nem tud kiszolgálni. “A reaktorok eleve csökkentett kapacitással működnek, mert az aszály miatt nincsen elég hűtővíz.” – árulta el a szakember, majd hozzátette: “Aki tudott, még időben elkezdett napelemeket telepíteni, amivel az elektromos fogyasztás radikálisan csökkenthető.”
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
“A szakma kezdi felismerni, hogy egy napelemfarmnál a legnagyobb probléma az energiatárolás. Egy erőmű fel tud arra készülni, hogy este, amikor nem süt a nap megszűnik az energiaellátás, de ha napközben jön egy nagy felhő, ami 70%-ban kitakarja a napot, azt a rendszer jelenleg nagy költségek árán tudja csak kezelni. A hálózati anomáliák, és az áramszünetek kezelése egyre fontosabb, és többször szóba kerül az ellátás biztonsága is. Egyórányi áramkimaradás a bankszektorban óriási katasztrófát tud okozni.” – avatott be a szakember, aki szerint gyártó egységeknél, kórházaknál, telekommunikációs cégeknél is kiemelten fontos, hogy stabil legyen a hálózat. “Képzeljük csak el, hogy a kórházban elmegy az áram és leállnak a lélegeztetőgépek. Az USA-ban egy hurrikán esetén elvárás hogy a kórház fennakadások nélkül is tudjon működni, mikor lekapcsolják az áramról.”
Itthon gyerekcipőben jár az energiatárolás, és az energia menedzsment. A jelenlegi rendszerek csak maximum 1-2 napig tudják áthidalni az áramkimaradást. A bankszektornál 72 óra a maximum amit az akkumulátor bír, a szervertermeknél ez csupán 3-4 óra. Létezik azonban egy magyarok által fejlesztett, konténerbe telepített szünetmentes rendszer, mely a hagyományos megoldásokkal ellentétben képes ötvözni a hálózati, a napelemek által termelt, az alternatív energiaforrások által előállított, és az aggregátor által termelt áramot. Mivel elsősorban zöldenergiát használ, csak akkor vesz hálózati áramot, amikor a napelemek nem termelnek elegendő mennyiséget a szünetmentes működés biztosításához. Az NN Power Cube a napenergiát felhasználva folyamatos áramot tud biztosítani a cégeknek, intézményeknek és a lakosság egy részének is. “Egy Keszthely méretű város alapvető szolgáltatásaihoz (közigazgatás, egészségügy, közlekedés, üzemanyag ellátás, stb.) egy több napos áramszünet esetén – például energiakrízis miatti lekapcsolás – kb. 30 db. Cube tudna elegendő áramot termelni és tárolni.” – árulta el a szakember.
Egy ilyen rendszer a megfelelő napelemmel kb. 8 hónapig tudná tehermentesíteni egy 50 – 600 négyzetméter alapterületű családi ház hálózatát. Ez azt jelenti, hogy 8 hónapon át tudna a 4 tagú család minimális áramfelhasználással vagy anélkül élni és a maradék 4 hónapot kellene csak áthidalni, amikor télen nem süt annyit a nap. “A napelem beruházások az eddigi 20 év helyett, most már 8 év alatt megtérülnek”
“Jelenleg közel 300-400 Ft / kW-ba kerül a tiszta áram. A versenypiaci szegmens, akik ezen a díjon vásárolják az áramot olyan magas árakat fizetnek, hogy egy napelem beruházás az eddigi 20 év helyett kb. 5-8 év alatt térülne meg nekik. Ha időben észbe kapnak, minden évben 3-4 év díját megtakaríthatták volna, persze amíg 36 Ft-ért vették az áramot, addig nem foglalkoztak vele, mivel nagyon magas a megtérülési idő.” – jegyezte meg a szakember.
Mit tehet a lakosság, akik nem tudnak átállni alternatív fűtési rendszerre?
Egy átlagos családnál központi helyen van a termosztát, ami csupán az adott helyiség hőmérsékletét érzékeli. Náhol Krisztián elmondta, hogy a gázkazánok esetében ma már nagyjából 200.000 Ft-ért beszerezhető az automata termosz, így ha elmegyünk otthonról és beállítjuk 19 fokra a hőmérsékletet, szobánkénti vezérléssel 10-15% gázt tudnánk megtakarítani havonta. Ezen kívül a kazáncsere is sokat tud javítani a felhasználáson. Ha a régi atmoszférikus gázkazánt lecseréljük (ami kb. 75-79% hatásfokkal működik) egy kondenzációs gázkazánra, mely 105-112% hatásfokkal bír, szintén spórolhatunk a gázfelhasználáson.
“Már azzal nyerünk, ha változtatunk a gondolkodásunkon. Még mindig azt látom, hogy sokan feleslegesen égetik a folyosókon a villanyokat és éjjel-nappal járatják a klímát. Nem mindenkinek van költségvetése napelemre, de addig el kellene jutni hogy ahol égve szokott maradni a villany oda legalább teszünk egy mozgásérzékelőt, vagy egy idő kapcsolót. Sok múlik a hozzáállásunkon, és ha most még sötéten látjuk is a dolgokat, remélhetőleg ez az időszak segít abban, hogy a jövőben tudatosabban tervezzünk.”
Kép: NN Power
Zöldinfó
Magyar részvétellel vizsgált exobolygó rengetheti meg a bolygókeletkezési modelleket
Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg – írja az alternativenergia.hu. Az LHS 1903 jelű vörös törpecsillag legtávolabbi bolygója ugyanis kőzetbolygó, holott elhelyezkedése alapján gázbolygónak kellene lennie. A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont csütörtöki közleménye szerint a felfedezés új megvilágításba helyezheti, hogyan és milyen sorrendben születnek a bolygók. A Naprendszer bolygói szerkezetük és összetételük alapján két típusba, a kőzetbolygókéba vagy a gázbolygókéba sorolhatók. A Naphoz legközelebbi, úgynevezett belső bolygók — a Merkúrtól a Marsig — kőzetbolygók, míg külső társaik — a Jupitertől a Neptunuszig — gázbolygók. A mintázatot, miszerint egy rendszerben a kőzetbolygók a csillaghoz közelebb alakulnak ki, és távolabb helyezkednek el a gázbolygók, az egész Világegyetemben megfigyelhetőek. Ezt jósolják a jelenlegi bolygókeletkezési modellek, és ezt erősítették meg eddig a megfigyelések is. A közelmúltban azonban a kutatók olyan felfedezést tettek az LHS 1903 jelű csillag rendszerét vizsgálva, ami alapjaiban rengeti meg a bolygók keletkezéséről alkotott képet.
Thomas Wilson, a brit Warwicki Egyetem kutatója, kutatócsoportjával több különböző földfelszíni teleszkóp és űrtávcső megfigyeléseit kombinálva osztályozta az LHS 1903 jelű vörös törpecsillag körül keringő három bolygót. A kutatók arra jutottak, hogy a legbelső planéta kőzetbolygó lehet, míg a másik kettőt gáz alkotja. Amikor azonban a kutatók az ESA Cheops űrtávcsövének adatait elemezték, rájöttek, hogy van egy kicsi negyedik bolygó is a rendszerben, és ez kering legtávolabb a Napnál hűvösebb és halványabb csillagtól. A részletes vizsgálat során pedig kiderült, hogy ez a planéta is kőzetbolygó. “Mintha megfordult volna a rendszerben a bolygók sorrendje: kőzet-gáz-gáz, aztán megint kőzet. Általában ilyen távol a csillagtól már nem szoktunk kőzetbolygókat találni” – idézi a közlemény Thomas Wilsont.
A jelenlegi bolygókeletkezési elméletek szerint egy rendszerben a belső bolygók kicsik és kőzetből állnak, mert ilyen közel a csillaghoz olyan erős sugárzás éri őket, ami a kőzetmag körüli gáz nagy részét lesodorja. A csillagtól távolabb, a rendszer külső részén megfelelően hideg körülmények uralkodnak ahhoz, hogy gázbolygó jöjjön létre. A csillagászok a felfedezést követően több lehetséges magyarázatot is megvizsgáltak arra vonatkozóan, hogy ez a kőzetbolygó miért térhet el a megszokott mintázattól. Végül arra jutottak, hogy a bolygók talán nem egyszerre alakultak ki, hanem sorban egymás után. A közlemény szerint ez egyben arra is rávilágít, hogy ez a kőzetbolygó egészen más környezetben alakulhatott ki, mint nála idősebb “testvérbolygói”.
“Amikorra ez a külső bolygó kialakult, a rendszerből már elfogyhatott a gáz, amiről úgy gondoljuk, hogy létfontosságú a bolygókeletkezéshez. Mégis van itt egy kis kőzetbolygó, és ez ellentmond a várakozásoknak. Úgy tűnik, megtaláltuk a bizonyítékot arra, hogy egy bolygó gázszegény környezetben is kialakulhat” – magyarázza Thomas Wilson. Ez a felfedezés pedig olyan magyarázatot követel, amely túlmutat a fennálló bolygókeletkezési elméleteken – emelik ki. Kiss László, a HUN-REN CSFK főigazgatója, a tanulmány társszerzője a közlemény szerint örömtelinek nevezte, hogy a magyar kutatók ipari partnerrel közösen végrehajtott fejlesztésnek köszönhetően egy ilyen jelentős európai űrmisszióban tudnak alanyi jogon részt venni.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaElromlott a kenyérpirító? A bécsi Repair Café segít
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÁtrendeződés a használtautó-piacon: egyre több az alternatív hajtás
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÁramszünet, dráguló áram, elektromos autó? Állami támogatással energiatároló!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaEnergiafüggetlenség egy kattintásra: indul a lakossági energiatároló pályázat
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta15 év helyett 6-8 év? Gyorsabb napelemes megtérülést hozhat az új pályázat
