Zöldinfó
Magyarország felkészült a fűtési időszakra a MEKH elnöke szerint
Magyarország a megfelelő gáztározói készleteknek és a hosszú távú szerződéseknek köszönhetően felkészült a fűtési időszakra a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke szerint.
A hivatal közleménye szerint Horváth Péter János a Portfoliónak adott interjúban kiemelkedőnek nevezte a belföldi gáztározó-kapacitásokat, az EU-tagállamok ugyanis átlagosan az éves felhasználás 27 százalékát tartalékolhatják, Magyarország viszont 58 százalékot, és a belföldi tározók töltöttsége már most meghaladja a 60 százalékot. A földgázellátást biztosító hosszú távú szerződések kiszámíthatóan ütemezett, biztonságos importot tesznek lehetővé, és a Szerbia felőli új földgázvezetéknek köszönhetően olyan útvonalon érkezhet a lakosság számára fenntartott gáz, amelyet nem érintenek az Északi Áramlattal kapcsolatos viták – fogalmazott. A MEKH elnöke hangsúlyozta, hogy Európa és különösen Magyarország számára “nem reális cél” az azonnali és teljes függetlenedés az orosz eredetű gáztól, annak kiváltására nincs elegendő más földgázforrás. Úgy vélekedett, hogy az Európai Unió orosz földgázbeszerzésektől való függetlenedési terveinek legtöbbje csak közép- vagy hosszú távon lehet hatékony, de az előttünk álló fűtési időszakban keveset segítenek.
Beszélt arról is, hogy az energiahordozók jelentős drágulása a gazdaság működőképességét is veszélyezteti, ilyen körülmények között a belföldi áramtermelés felértékelődik. Kiemelte: a Paksi Atomerőmű a hazai áramellátás közel felét biztosítja, ezért fontos, hogy új blokkok belépéséig megbízhatóan, teljes kapacitással termeljen az év minél nagyobb részében. Hozzátette, hogy az energiafüggetlenségben jelentős szerep hárul a naperőművi kapacitásokra. Magyarország az energiastratégiában 2030-ig vállalt 6500 megawattos (MW) beépített teljesítményt sokkal hamarabb fogja elérni, mivel a már működő több mint 3000 MW-nyi naperőművi kapacitás mellett további mintegy 4000 MW beruházás rendelkezik kiadott csatlakozási engedéllyel – fejtette ki. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az időjárásfüggő kapacitások egyensúlytartási kihívást jelentenek, ezért kiemelten fontosnak nevezte a hálózatfejlesztést, és azt, hogy a a megújuló termelők a szabályozási piacokon is megjelenjenek. A MEKH ezért tette kötelezővé az akkreditált szabályozási képességet a 0,2 megawattnál nagyobb naperőmű számára. A hálózat befogadóképessége akkumulátoros tárolók telepítésével is bővíthető, erre kormányzati támogatást lehet igényelni. Szükség lesz új erőművekre is, az újraiparosítás ugyanis rövid időn belül további 2-3 ezer megawattal növeli a fogyasztói igényeket – mondta a MEKH elnöke a közlemény szerint.
mti
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
