Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Magyarország felkészült a fűtési időszakra a MEKH elnöke szerint

Magyarország a megfelelő gáztározói készleteknek és a hosszú távú szerződéseknek köszönhetően felkészült a fűtési időszakra a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke szerint.

Létrehozva:

|

A hivatal közleménye szerint Horváth Péter János a Portfoliónak adott interjúban kiemelkedőnek nevezte a belföldi gáztározó-kapacitásokat, az EU-tagállamok ugyanis átlagosan az éves felhasználás 27 százalékát tartalékolhatják, Magyarország viszont 58 százalékot, és a belföldi tározók töltöttsége már most meghaladja a 60 százalékot. A földgázellátást biztosító hosszú távú szerződések kiszámíthatóan ütemezett, biztonságos importot tesznek lehetővé, és a Szerbia felőli új földgázvezetéknek köszönhetően olyan útvonalon érkezhet a lakosság számára fenntartott gáz, amelyet nem érintenek az Északi Áramlattal kapcsolatos viták – fogalmazott. A MEKH elnöke hangsúlyozta, hogy Európa és különösen Magyarország számára “nem reális cél” az azonnali és teljes függetlenedés az orosz eredetű gáztól, annak kiváltására nincs elegendő más földgázforrás. Úgy vélekedett, hogy az Európai Unió orosz földgázbeszerzésektől való függetlenedési terveinek legtöbbje csak közép- vagy hosszú távon lehet hatékony, de az előttünk álló fűtési időszakban keveset segítenek.

Beszélt arról is, hogy az energiahordozók jelentős drágulása a gazdaság működőképességét is veszélyezteti, ilyen körülmények között a belföldi áramtermelés felértékelődik. Kiemelte: a Paksi Atomerőmű a hazai áramellátás közel felét biztosítja, ezért fontos, hogy új blokkok belépéséig megbízhatóan, teljes kapacitással termeljen az év minél nagyobb részében. Hozzátette, hogy az energiafüggetlenségben jelentős szerep hárul a naperőművi kapacitásokra. Magyarország az energiastratégiában 2030-ig vállalt 6500 megawattos (MW) beépített teljesítményt sokkal hamarabb fogja elérni, mivel a már működő több mint 3000 MW-nyi naperőművi kapacitás mellett további mintegy 4000 MW beruházás rendelkezik kiadott csatlakozási engedéllyel – fejtette ki. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az időjárásfüggő kapacitások egyensúlytartási kihívást jelentenek, ezért kiemelten fontosnak nevezte a hálózatfejlesztést, és azt, hogy a a megújuló termelők a szabályozási piacokon is megjelenjenek. A MEKH ezért tette kötelezővé az akkreditált szabályozási képességet a 0,2 megawattnál nagyobb naperőmű számára. A hálózat befogadóképessége akkumulátoros tárolók telepítésével is bővíthető, erre kormányzati támogatást lehet igényelni. Szükség lesz új erőművekre is, az újraiparosítás ugyanis rövid időn belül további 2-3 ezer megawattal növeli a fogyasztói igényeket – mondta a MEKH elnöke a közlemény szerint.

 

mti

 

Advertisement

Zöldinfó

Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

Létrehozva:

|

Szerző:

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!