Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Magyarországon az első, a világon a 21. legzöldebb egyetem a PTE

A 21. helyen végzett a Pécsi Tudományegyetem (PTE) a világ “zöld egyetemeinek” meghirdetett, “UI GreenMetric World University Rankings” nevű nemzetközi programban, amelyben 1050 intézmény vett részt. A PTE ezzel a magyar mezőnyben harmadszor végzett az élen.

Létrehozva:

|

“A PTE a legzöldebb hazai egyetemként sikereket tud felmutatni, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy folyamatosan nyitottnak, fogékonynak kell lenni az ökológiai lábnyomot csökkentő újdonságok iránt. Az eredmény jól mutatja, hogy a modellváltáskor a fenntarthatóság területén megfogalmazott négy-öt éves célokat sikerült másfél év távlatában megközelíteni” – emelte ki az elismerés kapcsán Szili Katalin, a PTE fenntarthatóságért felelős kuratóriumi tagja. “A Pécsi Tudományegyetem Zöld Egyetem Programján keresztül tovább kívánja fokozni a fenntarthatósági törekvéseit, mindent megtesz annak érdekében, hogy népszerűsítse a környezettudatos szemléletformálást minden ágazatban” – tette hozzá Decsi István, a PTE kancellárja.

“Tudatos, fegyelmezett környezeti ambícióinak és a fenntartható fejlődési célok eléréséért tett erőfeszítéseknek köszönhetően a PTE évről évre előre tudott lépni az egyre bővülő nemzetközi rangsorban” – hangsúlyozta Kulcsár Tünde, a PTE Zöld Egyetem programkoordinátora. A lista szerint 2022-ben a világ “legzöldebb” egyeteme – megőrizve ezzel tavalyi elsőségét – a holland Wageningen University & Research, amelyet a brit Nottingham Trent University, illetve a szintén brit University of Nottingham követ.

Advertisement

Zöldinfó

Stratégiai olajkészletek megnyitásával stabilizálnák az üzemanyagpiacot

100 millió hordó dízelt és nyersolajat szabadítanak fel a stratégiai készletekből.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hét vezető ipari hatalom (G7) 100 millió hordó dízelt és nyersolajat fog felszabadítani stratégiai készleteiből a következő négy hónapban, hogy csökkentsék a nyomást az üzemanyagárakon, továbbá megállapodtak abban, hogy nem korlátozzák az ilyen irányú exportjukat – jelentette be Emmanuel Macron francia államfő. “Úgy döntöttünk, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség koordinálásával felszabadítjuk a stratégiai készleteket, dízel és nyersolaj formájában, a következő négy hónapban, akár 100 millió hordóig” – mondta a francia elnök Párizsban a Hetek állam- és kormányfőinek telefonos megbeszélését követően. “Megállapodtunk abban, hogy nem lesz korlátozás, tilalom a G7 tagjai között az exportban” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy Donald Trump amerikai elnök, aki kilátásba helyezte az amerikai gáz exportjának csökkentését, “nagyon egyértelmű volt ebben a kérdésben” – írja az alternativenergia.hu.

Ezekkel a döntésekkel csökkennie kell az üzemanyagáraknak – hangsúlyozta Macron. A G7 vezetőinek a tanácskozás után kiadott közös nyilatkozata szerint a készletek felszabadítása azonnal megkezdődik és négy hónapon át tart, az első húsz napban pedig a G7 tagjai és partnereik jelentős mennyiségű dízelt bocsátanak piacra. A Hetek vezetői megerősítették azt is, hogy tartózkodnak az energia és az energiatermékek G7-országok közötti exportjának korlátozásától, és más termelőket is arra szólítottak fel, hogy ne vezessenek be exporttilalmakat.

A pénteki egyeztetést a francia elnök kezdeményezte, miután telefonon tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel az emelkedő üzemanyagárakról, valamint a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek világpiaci helyzetéről. A francia elnök Mark Carney kanadai miniszterelnökkel is egyeztetett a kérdésről. Macron a tanácskozás előtt annak szükségességét hangsúlyozta, hogy a Hetek összehangoltan, az export korlátozása nélkül lépjenek fel az üzemanyagárak emelkedésével és a finomított kőolajtermékek ellátásával kapcsolatos problémák kezelésére.

Advertisement

Az Egyesült Államok az elmúlt napokban fokozta a nyomást az európai országokra a stratégiai dízelkészletek felszabadítása érdekében. A Reuters csütörtökön három, a tárgyalásokhoz közel álló forrásra hivatkozva azt írta, hogy a Trump-kormányzat felszólította Franciaországot és Németországot, hogy szabadítsanak fel dízelt stratégiai készleteikből, ellenkező esetben pedig az amerikai dízelexport korlátozását helyezte kilátásba.

Trump pénteken, a G7 döntésének bejelentése előtt a Truth Social közösségi oldalán azt írta, hogy Európa “hatalmas mennyiségű” dízel felszabadításába egyezett bele, és a folyamat azonnal megkezdődik. A dízel ára az elmúlt hetekben rekordmagasságba emelkedett az Egyesült Államokban és Európában. A világpiaci kínálatra az Irán elleni amerikai-izraeli háború mellett az is nyomást gyakorol, hogy Oroszország október végéig meghosszabbította dízelexport-tilalmát, miután ukrán támadások több orosz finomítóban károkat okoztak.

Advertisement

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 32 tagállama márciusban 400 millió hordó olaj felszabadításáról állapodott meg stratégiai készleteiből az iráni háború nyomán, ami a szervezet történetének legnagyobb összehangolt készletfelszabadítása volt. Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója a héten közölte, hogy a vállalt mennyiség mintegy kétharmadát már felszabadították.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák