Zöldinfó
Magyarországon az első, a világon a 21. legzöldebb egyetem a PTE
A 21. helyen végzett a Pécsi Tudományegyetem (PTE) a világ “zöld egyetemeinek” meghirdetett, “UI GreenMetric World University Rankings” nevű nemzetközi programban, amelyben 1050 intézmény vett részt. A PTE ezzel a magyar mezőnyben harmadszor végzett az élen.
“A PTE a legzöldebb hazai egyetemként sikereket tud felmutatni, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy folyamatosan nyitottnak, fogékonynak kell lenni az ökológiai lábnyomot csökkentő újdonságok iránt. Az eredmény jól mutatja, hogy a modellváltáskor a fenntarthatóság területén megfogalmazott négy-öt éves célokat sikerült másfél év távlatában megközelíteni” – emelte ki az elismerés kapcsán Szili Katalin, a PTE fenntarthatóságért felelős kuratóriumi tagja. “A Pécsi Tudományegyetem Zöld Egyetem Programján keresztül tovább kívánja fokozni a fenntarthatósági törekvéseit, mindent megtesz annak érdekében, hogy népszerűsítse a környezettudatos szemléletformálást minden ágazatban” – tette hozzá Decsi István, a PTE kancellárja.
“Tudatos, fegyelmezett környezeti ambícióinak és a fenntartható fejlődési célok eléréséért tett erőfeszítéseknek köszönhetően a PTE évről évre előre tudott lépni az egyre bővülő nemzetközi rangsorban” – hangsúlyozta Kulcsár Tünde, a PTE Zöld Egyetem programkoordinátora. A lista szerint 2022-ben a világ “legzöldebb” egyeteme – megőrizve ezzel tavalyi elsőségét – a holland Wageningen University & Research, amelyet a brit Nottingham Trent University, illetve a szintén brit University of Nottingham követ.
Zöldinfó
A városi hőség ellen a zöld infrastruktúra lehet a legjobb megoldás
A természetes légkondicionáló az egyetlen tartós fegyver a sorozatos hőhullámok ellen.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A hőség elleni küzdelemben a professzionálisan tervezett, kivitelezett és fenntartott zöldfelületek, valamint a hazai nevelésű, klímarezisztens növényanyag jelentik az egyetlen valódi, hosszú távú és fenntartható megoldást – közölte az alternativenergia.hu. Azt írták: a Magyarországot sújtó, tartós hőkupola és a másod-, illetve harmadfokú hőségriasztások rávilágítanak arra, hogy a betonba zárt településeink védtelenek a klímaváltozás hatásaival szemben. A városi hősziget-effektus miatt a burkolt felületek akár 15-20 °C-kal is forróbbak lehetnek a környezetüknél, a légkondicionálók pedig miközben a belső tereket hűtik, tovább fűtik az utcákat. Ezzel szemben a növényzet komplex, biológiai úton csökkenti a forróságot – tették hozzá.
Közleményükben felhívták a figyelmet arra, hogy a tartós kánikula és a városi hőszigethatás nemcsak egészségügyi kockázatot, hanem súlyos gazdasági terhet is jelent a lakosságnak és a településeknek az egekbe szökő hűtési költségek miatt. Úgy fogalmaztak, ezzel szemben a tudatosan tervezett zöld infrastruktúra a leghatékonyabb megtérülő befektetés a klímaválsággal szemben. Emlékeztettek, ahhoz, hogy a városaink élhetőek maradjanak, a teljes szakmai láncolat összehangolt munkájára van szükség. Ez a hazai faiskolákban és dísznövénykertészetekben kezdődik, majd a tudatos tájépítészeti tervezéssel, a szakszerű kivitelezéssel és a tervszerű fenntartással zárul.
Jelezték a zöld infrastruktúra védelmi vonalainak fontosságát, mint a párologtatás, a hűtés, az aktív árnyékolás valamint az oxigéntermelés és a porszűrés. A szervezet a partnerséget is felajánlotta az önkormányzatoknak, a döntéshozóknak és a lakosságnak egyaránt azért, hogy a zöld védjegyek és a szakmai szabványok mentén közösen alakítsák át a településeket hőségálló otthonokká.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzakértő: a Velencei-tó válsága túlmutat a vízhiányon
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kap a napenergia: több mint 1000 MW-tal bővült a hálózati kapacitás
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaA nagy SUV-k miatt fogyhatnak el a parkolóhelyek Európában
