Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Magyarországon az első, a világon a 21. legzöldebb egyetem a PTE

A 21. helyen végzett a Pécsi Tudományegyetem (PTE) a világ “zöld egyetemeinek” meghirdetett, “UI GreenMetric World University Rankings” nevű nemzetközi programban, amelyben 1050 intézmény vett részt. A PTE ezzel a magyar mezőnyben harmadszor végzett az élen.

Létrehozva:

|

“A PTE a legzöldebb hazai egyetemként sikereket tud felmutatni, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy folyamatosan nyitottnak, fogékonynak kell lenni az ökológiai lábnyomot csökkentő újdonságok iránt. Az eredmény jól mutatja, hogy a modellváltáskor a fenntarthatóság területén megfogalmazott négy-öt éves célokat sikerült másfél év távlatában megközelíteni” – emelte ki az elismerés kapcsán Szili Katalin, a PTE fenntarthatóságért felelős kuratóriumi tagja. “A Pécsi Tudományegyetem Zöld Egyetem Programján keresztül tovább kívánja fokozni a fenntarthatósági törekvéseit, mindent megtesz annak érdekében, hogy népszerűsítse a környezettudatos szemléletformálást minden ágazatban” – tette hozzá Decsi István, a PTE kancellárja.

“Tudatos, fegyelmezett környezeti ambícióinak és a fenntartható fejlődési célok eléréséért tett erőfeszítéseknek köszönhetően a PTE évről évre előre tudott lépni az egyre bővülő nemzetközi rangsorban” – hangsúlyozta Kulcsár Tünde, a PTE Zöld Egyetem programkoordinátora. A lista szerint 2022-ben a világ “legzöldebb” egyeteme – megőrizve ezzel tavalyi elsőségét – a holland Wageningen University & Research, amelyet a brit Nottingham Trent University, illetve a szintén brit University of Nottingham követ.

Advertisement

Zöldinfó

Fák, zöldtetők és szigetelés: így hűtenék Budapestet a hőhullámok idején

A zöldítés és a passzív hűtésű épületfelújítás a válasz a klímavédelmi kihívásokra.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A főváros által indított Zöld panelprogram zöldítéssel és passzív hűtésű épületfelújításokkal adhat választ a klímavédelmi kihívásokra a főpolgármester tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. Karácsony Gergely Facebook-oldalán írt arról, hogy egy 2013 és 2025 között végzett felmérés szerint 32 vizsgált napból 24-en, vagyis az esetek 75 százalékában kimutatható volt a város pozitív hőszigethatása: Budapest 0,5-2,6 Celsius-fokkal volt melegebb az őt körülvevő területhez képest. A városban a legalacsonyabb átlagos felszínhőmérséklet a II. és a XII. kerületben, a legmagasabb a VI. és a VII. kerületben volt, a két véglet között 6,8 Celsius-fok volt a különbség, “ugyanabban a városban, ugyanabban az órában”. A Duna 6,6 fokkal hűti a környezetét, a repülőtér 5 fokkal fűti – jegyezte meg.

Hozzátette: az erre adott válasznak, a légkondicionálók használatának ára van, egy amerikai modellezés szerint a légkondicionálók hulladékhője éjszaka egyes helyszíneken 1 Celsius-foknál nagyobb átlagos léghőmérséklet-emelkedést okozott, súlyosbítva az éjszakai hőszigetet és tovább növelve a hűtési igényt. Hozzátette: Magyarországon a 2022-es népszámlálás szerint a lakások 27 százalékában van légkondicionáló készülék, Budapesten a XIII. kerület vezet az újabb építésű lakásállomány miatt, miközben a legmelegebb VI. és VII. kerületben – ahol a legrégebbi a lakásállomány -, kevesebb a klíma.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a június végi hőhullám alatt Magyarországon a napi villamosenergia-igény 23 százalékkal nőtt a hőhullám előtti napokhoz képest. A szűk keresztmetszet pedig városi szinten van: a hősziget miatt a városi éjszaka nem hűl le, a hűtési igény tovább él, a napelem viszont már nem termel, és ekkor lép be a drága gázos termelés. Úgy vélte, mindebből az alkalmazkodóképesség erősítése következik. Közterületen úgy, hogy fával, zöldfelülettel, akár mesterséges árnyékolással csökkentik a hőterhelést, a lakásokat pedig szigetelik. Megjegyezte: a szigetelt lakások védettebbek, de az egymást követő túlmelegedett éjszakák után a falak, födémek és berendezési tárgyak is hőtároló tömeggé válnak, így a jobb szigetelésnek úgynevezett passzív hűtési intézkedésekkel együtt van valóban hatása, például világos vagy zöld tetőkkel.

Advertisement

A főpolgármester közölte: hasznos és fontos felhasználása lehet az uniós forrásoknak egy átfogó épületfelújítási program, és Budapest ezt elkezdte a Zöld Panelprogrammal. Jelezte: amikor ennek folytatásáról vagy az új bérlakásépítési programról tárgyalhatnak majd a kormánnyal, választ kell találniuk a klímakihívásokhoz való alkalmazkodás összetett kérdéseire is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák