Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Magyarországon az első zöldhidrogén előállítására képes berendezés

A Bükkábrányi Energiapark által vezetett projekt keretében Magyarországra érkezett az első ipari méretű elektrolizáló berendezés.

Létrehozva:

|

A hidrogént napenergia felhasználásával is előállítani képes technológia egyedi és különleges hazánkban – tájékoztatta a Mészáros Csoport kommunikációs igazgatósága pénteken az MTI-t. Az elektrolizáló berendezés (PEM) műszaki paraméterei a villamosenergia-piac több szegmensében való részvételre is lehetőséget ad, az eszköz a tervek szerint 130-150 tonna zöldhidrogént képes előállítani évente – tartalmazza a közlemény.

Mint írják, várhatóan a hidrogén a jövőben fontos szerephez jut Európa energetikai problémáinak megoldásában: mind az iparban, mind pedig a közlekedésben jelentős szerepet kaphat. Mindezek mellett a megújuló energiák rendelkezésre állásának elsimításában, téli-nyári igények kiegyenlítésében és a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozásában számíthatunk a technológia előre törésére. Az EU 2030-ra 10 millió tonna hidrogén előállítását tűzte ki célul a kontinensen. “A projekt ütemtervének megfelelően Magyarországon elsőként kerül üzembe ilyen teljesítményű, zöldhidrogént előállító berendezés a Mészáros Csoport energetikai portfóliójába tartozó Bükkábrányi Energiaparkban” – olvasható a közleményben.

Az elektrolizáló képes villamosenergia felhasználásával a vizet két alkotóelemre, hidrogénre és oxigénre bontani. Jelenleg a világon a hidrogén termelés 98 százaléka fosszilis tüzelőanyagokból történik, jelentős szén-dioxid-kibocsájtás mellett. Ezzel szemben az új, immáron Magyarországon is elérhető technológia karbonsemlegesen képes előállítani a hidrogént. A magántőke bevonásával és a magyar állam támogatásával megvalósuló üzemben az új elektrolizáló berendezésnek köszönhetően a legnagyobb tisztasági mutatóval rendelkező hidrogént tudnak előállítani, amelyre egyre nagyobb kereslet mutatkozik az ipari felhasználók körében is. Az eszköz 2023. első félévében történő beüzemelése a klímacélok érvényesüléséhez és a zöld átállás folyamatához is hozzájárul – közölték.

Advertisement

Zöld Energia

A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák