Zöldinfó
Már 14 kanalasgém kapott jeladót a Kiskunsági Nemzeti Park területein
Az elmúlt öt évben hét fiatal és hét öreg kanalasgém (Platalea leucorodia) kapott GPS-jeladót a Kiskunsági Nemzeti Park területein – közölte a szervezet igazgatósága az MTI-vel.
Mint írják, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) 2003 óta kíséri fokozott figyelemmel egyedi azonosítóval ellátott színes gyűrűk segítségével, hogy mi történik a kanalasgémekkel Magyarországon és a vonulási útvonalaikon. Néhány éve, 2017-ben pedig – Közép-Európában elsőként – GPS-nyomkövető is került egy öreg és két fiatal példányra. Azóta minden évben kap jeladót néhány példány, a közelmúltban éppen a tizennegyedik ilyen műszert sikerült felhelyezni egy újabb madárra. A jeladós vizsgálatok megerősítettek több feltételezést is, amit eddig a színes gyűrűs példányok viselkedéséből csak valószínűsíteni tudtak a szakemberek. Egyebek mellett azt, hogy a száraz, aszályos években a kanalasgémek egy jelentős része neki sem kezd a fészkelésnek, hanem a saját túlélésükre koncentrálnak, és inkább korábban, akár már május végén visszatérnek afrikai telelőhelyeikre.
Idén áprilisban a szegedi Fehér-tónál sikerült befogni egy öreg példányt. A mindössze 30 grammos készülék egy aprócska hátizsákként az 1,8-2,2 kilogrammos madár hátára került, és nem befolyásolja jelentős mértékben az életét. Az újgenerációs jeladók segítségével a szakemberek részletesebb képet kapnak arról, hogy ezek a madarak mennyi időt töltenek a fészken vagy a táplálkozó-területen, sőt, a jeladó mozgásérzékelői a kanalasgémek pihenéséről és aktivitásáról is információkat szolgáltatnak. Azt is vizsgálják, hogy milyen útvonalon, milyen magasan repülve közlekednek a gémtelep és a táplálkozó-területek között, és mekkora a kockázata annak, hogy nagyfeszültségű vezetékekkel ütközzenek. A légvezetékkel történő ütközés nemcsak a kanalasgémek, de más vízimadarak esetén is jelentős természetvédelmi probléma – írják.
A tizennegyedik nyomkövető egy öreg madárra került, azért mert koránál fogva már tapasztaltabb, és esetében az évről-évre mérhető túlélési ráta magas, 90 százalék feletti. A fiatal egyedek csaknem háromnegyede élete első két-három évében elpusztul. A jeladó mellett a befogott példány egy távcsővel messziről is jól látható, felirattal rendelkező műanyag gyűrűt is kapott, így a jeladó esetleges meghibásodása esetén is követhető lesz. A kanalasgém a jelölés utáni napokban a Szeged és Sándorfalva határában lévő lecsapolt halastavakon táplálkozott nap közben, de éjszakára egy közeli gémtelepre szállt. Az elmúlt napokban már nemcsak este, hanem rövidebb időre dél körül is felkereste a gémtelepet, ami azt jelenti, hogy fiókákat etet. Jelenleg négy olyan példány mozgását követik a szakemberek, amelyek működő jeladókkal mozognak. Terv szerint a közeljövőben még három kanalasgémre kerül GPS-es nyomkövető, amelyeket az Agrárminisztérium támogatásával tudott megvásárolni a KNPI.
Az idei, súlyos aszállyal induló év sajnos ismét rossz költési szezont vetít előre a kanalasgémek számára. Ez a faj csak és kizárólag a lábalható, sekély vizű vizes élőhelyeken tud táplálkozni. Jellegzetes formájú csőrükkel ugyanis képtelenek a száraz területeken pockot, gyíkot vagy sáskát fogni, mint azt a fehér gólyák, nagy kócsagok, szürke gémek, vagy újabban a bakcsók teszik. A jeladós madarak mozgásából kideríthető, hogyan használják a vizes élőhelyek hálózatát, milyen messze mennek el táplálkozni a gémteleptől, és milyen körülmények hatására váltanak területet. Ezek az információk segíthetik a vízmegőrzési törekvéseket, a megfelelő élőhely-kezelést és az élőhely-helyreállításokat is, amelyek nemcsak a kanalasgémek, hanem más vízimadarak védelmét is szolgálják. A kanalasgémek vonuló madarak, bár az utóbbi években kezd rendszeressé válni, hogy a Kárpát-medencében található halastavakon is áttelel néhány.
A legtöbbjük Észak-Afrikába, elsősorban Tunézia tengerparti területeire vonul, de sok visszajelzés érkezik róluk Olaszországból is. Kis számban vannak olyan egyedek is, amelyek átkelnek a Szaharán, és a Száhel övezet vizes élőhelyein telelnek Szenegál és Szudán között. Az észak-afrikai telelők 1500-2000, míg a Szaharától délre telelők 4000-5000 kilométeres utat tesznek meg. Ahhoz, hogy a vonulást sikeresen teljesítsék, az útvonalukon olyan megállóhelyekre van szükségük, ahol megpihenhetnek és táplálkozhatnak. A jeladós és a színes gyűrűs példányok is fontos megállóhelyeket jeleztek a Balkánon, Olaszországban, illetve Tunézia tengerparti területein és a Cape Bon félszigeten. Ebből is látszik, hogy ezeknek a vonuló- és megállóhelyeknek a hálózatát nemzetközi összefogással lehet csak megvédeni – olvasható a közleményben.
Zöldinfó
Egyetemisták a folyókért: sikeresen debütált az első Egyetemi PET Kupa
Hat nap, egy küldetés: egyetemisták tisztították a Bodrogot.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az első alkalommal megrendezésre került Egyetemi PET Kupa a fiatal felnőtteket célozta meg, a 9 csapatban magyar és külföldi egyetemisták mérték össze erejüket, ügyességüket, tudásukat – írja az alternativenergia.hu. Az esemény különlegességét az adta, hogy a folyótisztítás mellett nagy hangsúlyt kapott a Bodrog régió történelmi kulturális életének bemutatása is. A Bodrogon 2019-ben szervezte első versenyét a PET Kupa Egyesület. Azóta minden évben vízre szálltak itt a petkalózok, mert sajnos a folyó szennyezettsége folyamatos jelenlétet kíván. A hulladék jelentős része határainkon túlról érkezik, és az áradások alkalmával – mivel itt nincs magas partfal – könnyen szétterül az ártérben. Azonban a régió természeti szépségei, gazdag kulturális és történelmi múltja, a helyiek vendégszeretete olyannyira rabul ejtette a petkalózokat, hogy úgy döntöttek, lehorgonyoznak itt. Kisköre után a második Folyómentő Központ 2025 szeptemberében Olaszliszkán nyitotta meg kapuját a folyómentők előtt. Sőt, az épület vízituristaházként is funkcionál, ahol a fáradt vízitúrázók, bringázók, kirándulók is megpihenhetnek.
Az első Egyetemi PET Kupát is a Bodrog folyón rendezték meg, összehangolva a VII. Bodrogi PET Kupával. Előbbi verseny július 18-án Sárospatakról indult és július 23-án Olaszliszkán zárult, míg utóbbi Olaszliszkáról fog elrajtolni augusztus közepén és – Tokajnál elérve a Tiszát – egészen Tiszalökig tart majd. E két verseny által a Bodrog folyó 37 folyamkilométere tisztul meg, a szennyezés nem jut el a Tiszáig.
Kultúra, történelem, ismeretterjesztés és sport
Az első Egyetemi PET Kupán 9 csapat – egyenként 8 fővel – szállt vízre. Érkezett csapat az Óbudai Egyetemről, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a Nyíregyházi Egyetemről, a SOTE-ról és a Budapesti Műszaki Egyetemről is. Volt, ahol egy baráti társaság alkotta a csapatot, de olyan is akadt, ahol a helyszínen ismerkedtek meg egymással a legénység tagjai. Az összehangolt csapatmunkára nagy szükség volt, hiszen a verseny a hajóépítéssel indult. 2 napjuk volt a fiataloknak, hogy elkészítsék a PET-hajójukat, amivel aztán – 2 db kenuval kiegészülve – 3 napon át szedték a hulladékot. Az első feladatot sikeresen abszolválták, az indulás előtti vízirendészeti szemlén minden hajó megfelelt. A megnyitóra július 20-án került sor, melyen részt vett Sárospatak alpolgármestere, Mózes Árpád és az Aktív Bodrog Szövetség elnöke, Remenyik Bulcsú is. Rajtuk kívül köszöntötte a résztvevőket a PET Kupa versenyigazgatója, Tamás Zsolt és a verseny főszervezője, Tamás Anita, aki maga is egyetemista lévén pontosan érezte, mire van szüksége a versenyzőknek: a fárasztó fizikai munkát szórakoztató sportos és ismeretterjesztő programok tették könnyebbé.
Sárospatakon, a Megyer-hegyi tengerszemnél kipróbálhatták a via ferrata-t, városismereti sétán vehettek részt, melynek részeként meglátogatták a Református Kollégium híres könyvtárát és kipróbálhatták magukat a sárkányhajózásban is. A nap zárásaként pedig Dr. Bogárdi János professzor előadását hallgathatták meg vizeink minőségéről és mennyiségéről – nemzetközi kitekintéssel.
Megnyitó Sárospatakon
Az első vízen töltött nap végén Bodrogolasziban kötött ki a csapat, ahol a település Árpád-kori templomát mutatta be a polgármester, Tölgyesi István, majd a Fedor pincészet finom boraival koccinthattak az eredményes napra (a 706 kg gyűjtött hulladékra). A második folyótisztító nap Sárazsadányban ért véget, ahova mindig örömmel tér vissza a PET Kupa, hiszen hosszú hónapokon keresztül épült itt a település leselejtezett kompjából a FLEX, azaz az Úszó Kiállítás, amely jelenleg Kiskörén tekinthető meg. A település vezetői nagy szeretettel fogadták a beérkező csapatokat, ahonnan aztán buszok vitték tovább őket a szálláshelyre, Olaszliszkára, a Folyómentő Központba.
Este a PET-a-Sztár, a PET Kupa tehetségkutatója zajlott, amire minden csapat egy különleges produkcióval (tánccal, előadással, énekkel, árnyjátékkal) készült. Sárazsadány közelében egy palackpostát is talált az egyik szemfüles csapat, aminek különlegességét a kora adta: 1992-ben dobta a vízbe egy ismeretlen, aki ezzel ünnepelte Raski Gabika születését. Gabika ma már 34 éves, és bízunk benne, hogy sikerül a nyomára bukkannunk!
Az utolsó vizes napon Sárazsadány és Olaszliszka között tisztították meg az árteret a petkalózok. Ez a nap bizonyult a legeredményesebbnek, összesen 1370 kilogramnyi hulladékot gyűjtöttek össze, amit szelektáltak is, hiszen a versenyben több PETákot ér az a zsák, ami csak műanyagot, csak fémet vagy csak üveget tartalmaz, mint a vegyesen gyűjtött.
Hulladékgyűjtő rocsó
Este, a tudományos ismeretterjesztés jegyében Dr. Szabó István, a MATE egyetemi docense tartott előadást a mikroműanyagokról, majd következett az eredményhirdetés.
Eredmények
Az első Egyetemi PET Kupán összesen 2937 kg hulladékot gyűjtöttek a csapatok, amelynek közel a 60%-a újrahasznosításra alkalmas, azaz körforgásban tartható. A versenyt a kezdetektől vezető NYEPET csapat nyerte, akik a legrutinosabbak voltak az egész mezőnyben, hiszen tavaly már elindultak a tiszai futamon, igaz, akkor oktatókból állt a csapat, míg most hallgatókból. A második helyezett – csupán 40 PETákkal lemaradva – a Budapesti Mikroműanyag Evők (BME) csapata lett, míg a dobogó harmadik fokára a BME ZIE Szakkoli csapata állhatott fel.
A győztes NYEPET csapat kiegészülve a szervezőkkel
Külön kiemelendő a Saving Private Rijn csapat, amely csupán 4 főből állt és a csapat tagjai Hollandiából érkeztek. Ők – az alacsony létszám ellenére – az előkelő 5. helyet szerezték meg.
További csapatok:
- Részeg Homárok
- Diaszpóra
- PETológusok
- EZK
- Legendás Állatok
Az utolsó, hatodik napon könnyedebb programokon vehettek részt a petkalózok, ezúttal már PETákszerzés nélkül, puszta szórakozásból: üveghulladékból ékszert készíthettek, folyami műanyagból kulcstartót, a Műanyag Műhelyben (Mümü) pedig az újrahasznosítás teljes folyamatát megismerhették. Az első Egyetemi PET Kupával párhuzamosan egy Erasmus+ projekt is futott Olaszliszkán, a PET-Kayak Ecoventure, amelyben a PET Kupa Egyesület partnerként vesz részt. A július 20-22-én zajló workshopon a résztvevők megtanulták hogyan kell kizárólag PET-palackokból és kupakokból kajakot építeni. A prototípust Nagy Máté építette évekkel ezelőtt, aki most oktatóként adta át tudását a magyar és külföldi résztvevőknek. Az elkészült PET-kajakot, ami SUP-ként is kiválóan funkcionál, ki is próbálták, a verseny utolsó napján ez a vízijármű is beszállt a gyűjtésbe a PET-hajók és kenuk mellé!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÚj energetikai pályázatok indulnak: a megújuló energia térnyerését támogatják
