Zöldinfó
Már a következő néhány évben átlépheti az 1,5 Celsius-fokos határt a globális felmelegedés
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdán közzétett előrejelzése szerint jelenleg 66 százalék az esély arra, hogy 2027-ig átlépjük az 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöböt – számolt be róla szerdán a BBC News brit közszolgálati portál.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) 2020 óta becsüli meg évente, hogy mekkora az esély az 1,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés átlépésére. Az első évben 20 százalékos esélyt jósoltak arra, hogy ez öt éven belül megtörténhet. 2021-ben az arány már 50 százalékos volt, idén pedig már 66 százalékos esélyt adtak annak, hogy öt éven belül bekövetkezik a küszöb átlépése. A tudósok magyarázata szerint a 66 százalékos valószínűség azt jelzi, hogy az 1,5 Celsius-fokos növekedés “inkább bekövetkezik, mint sem”. “Ez a jelentés nem jelenti azt, hogy tartósan túllépjük a párizsi megállapodásban meghatározott 1,5 Celsius-fokos szintet, amely hosszú távú, sok éves felmelegedésre vonatkozik” – magyarázta Petteri Taalas professzor, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) főtitkára. Hozzátette azonban, hogy a jelentéssel azért meg akarták kongatni a vészharangot, hogy átmenetileg egyre többször léphetjük majd át a küszöböt.
A határérték átlépésének esélyét az emberi tevékenységből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás növekedése és az idei nyáron érkező El Nino időjárási jelenség is növeli. A tudósok ugyanakkor hozzáfűzték, hogy amennyiben átlépi is a világ a határértéket, ez valószínűleg még átmeneti lesz. A küszöbérték elérése azt jelenti, hogy a XIX. század második feléhez, az iparosodás fellendüléséhez képest a bolygó átlaghőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal lenne melegebb. A 2015-ös párizsi klímamegállapodás keretében az országok vállalták, hogy erőfeszítéseket tesznek arra, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést legfeljebb 1,5 Celsius-foknál megállítsák. A tudósok szerint ha egy-két évtizedig évente átlépnénk ezt a hőmérsékleti küszöböt, az sokkal szélsőségesebb időjárást, hosszabb hőhullámokat, nagyobb viharokat, erdőtüzeket okozna világszerte. Sok szakértő úgy véli, most még korlátozni lehetne a globális felmelegedést az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentésével.
Zöldinfó
Sérülékenyebbé váltak az erdei ökoszisztémák, átfogó beavatkozásra van szükség
Erdeink fennmaradását biztosítják és a gyakorlati erdőgazdálkodók számára nyújtanak támpontot a most elkészülő, hosszú távú stratégiai cselekvési tervek.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Előadásában Mocz András hangsúlyozta: a több mint száz szakértő részvételével működő Erdészeti Klímaadaptációs Fórum célja, hogy idén elkészüljön az erdőgazdálkodás alkalmazkodását elősegítő klímaadaptációs stratégia és cselekvési terv, amely gyakorlati, jogi és szakpolitikai eszközökkel segíti az erdők hosszú távú fennmaradását és gyarapodását, valamint a szénmegkötést, a biodiverzitás megőrzését és növekedését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: kiemelt feladat, hogy létrejöjjön egy önálló, természet-helyreállítási rendelet is, amely a nemzeti zöldvagyon elvárt fenntartását szolgálja. A közlemény szerint a fórum 8 munkacsoportjában gyakorlati erdőgazdálkodók, kutatók, oktatók, természetvédelmi és vízügyi szakemberek, igazgatási szereplők és az érdekképviseletek vesznek részt. Külön szakértői csoportok foglalkoznak a felmerülő erdészeti vízgazdálkodási, szakmai és gazdasági elemzési, monitorozási és nyilvántartási, vadgazdálkodási, szaporítóanyag gazdálkodási, fejlesztéspolitikai és szabályozási kérdésekkel.
Mocz András kiemelte, hogy az éghajlatváltozás jelentősen hat a termőhelyekre, sebessége százszorosa annak, mint amivel eddig a fafajaink találkoztak, az erdei ökoszisztémák természetes alkalmazkodási képessége nem képes ezt követni, különösen sérülékennyé téve az egyes erdei ökoszisztémákat. Az éghajlatváltozás jelenleg tapasztalt hatásai közül a legfontosabbak közé tartozik az erdőtalajok vízháztartásának romlása, a csökkenő produktum, a növekvő erdőkárok, a csökkenő széntárolás és alkalmazkodó képesség, mindezek hatásaként pedig a kevesebb minőségi feldolgozható faanyag.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az új környezeti tényezők mellett új társadalmi igények is felmerülnek, vannak olyan hangok, amelyek egész egyszerűen a gazdálkodást tartják problémának. Ezért a szaktárca kiemelt célja, hogy a megfelelő szabályozás megteremtése a társadalmi elvárások figyelembe vételével történjen. “Célunk, hogy a javaslatok széles szakmai bázison nyugodjanak, és közvetlen iránymutatást, támogatást nyújtsanak a gyakorlati erdőgazdálkodás számára” – zárta gondolatait Mocz András a minisztérium közleménye szerint.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás óta29 vonalon járnak az új maximidi buszok a fővárosban
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
