Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Már a következő néhány évben átlépheti az 1,5 Celsius-fokos határt a globális felmelegedés

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdán közzétett előrejelzése szerint jelenleg 66 százalék az esély arra, hogy 2027-ig átlépjük az 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöböt – számolt be róla szerdán a BBC News brit közszolgálati portál.

Létrehozva:

|

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) 2020 óta becsüli meg évente, hogy mekkora az esély az 1,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés átlépésére. Az első évben 20 százalékos esélyt jósoltak arra, hogy ez öt éven belül megtörténhet. 2021-ben az arány már 50 százalékos volt, idén pedig már 66 százalékos esélyt adtak annak, hogy öt éven belül bekövetkezik a küszöb átlépése. A tudósok magyarázata szerint a 66 százalékos valószínűség azt jelzi, hogy az 1,5 Celsius-fokos növekedés “inkább bekövetkezik, mint sem”. “Ez a jelentés nem jelenti azt, hogy tartósan túllépjük a párizsi megállapodásban meghatározott 1,5 Celsius-fokos szintet, amely hosszú távú, sok éves felmelegedésre vonatkozik” – magyarázta Petteri Taalas professzor, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) főtitkára. Hozzátette azonban, hogy a jelentéssel azért meg akarták kongatni a vészharangot, hogy átmenetileg egyre többször léphetjük majd át a küszöböt.

A határérték átlépésének esélyét az emberi tevékenységből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás növekedése és az idei nyáron érkező El Nino időjárási jelenség is növeli. A tudósok ugyanakkor hozzáfűzték, hogy amennyiben átlépi is a világ a határértéket, ez valószínűleg még átmeneti lesz. A küszöbérték elérése azt jelenti, hogy a XIX. század második feléhez, az iparosodás fellendüléséhez képest a bolygó átlaghőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal lenne melegebb. A 2015-ös párizsi klímamegállapodás keretében az országok vállalták, hogy erőfeszítéseket tesznek arra, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést legfeljebb 1,5 Celsius-foknál megállítsák. A tudósok szerint ha egy-két évtizedig évente átlépnénk ezt a hőmérsékleti küszöböt, az sokkal szélsőségesebb időjárást, hosszabb hőhullámokat, nagyobb viharokat, erdőtüzeket okozna világszerte. Sok szakértő úgy véli, most még korlátozni lehetne a globális felmelegedést az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentésével.

Advertisement

Zöldinfó

Velence csatornáiban is feltűnnek a delfinek: a felmelegedő tenger lehet az ok

Olaszország partjainál egyre több delfint figyelnek meg.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tenger felmelegedése okozhatja, hogy Velencétől Szardíniáig egyre több delfin merészkedik az olaszországi partokhoz – nyilatkozott Maddalena Jahoda biológus, a Tethys tengerkutató intézet szakértője a Corriere della Sera napilapnak. A Canal Grande csatornájába augusztus 13-tól visszaköltözött a helyiek által Mimmo névre keresztelt delfin, aki már tavaly nyár óta gyakori látogatója Velence kanálisainak – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Idén nyáron Lampedusa partjainál is több delfint figyeltek meg, amiként Szardínia szigeténél, valamint az Adriai-tengernél is, Rimini magasságában. Közös nevezőnek számít, hogy a magányos vagy csapatban, kölykeikkel érkező delfinek egészen közel merészkednek a partokhoz, beúsznak a kikötőkbe, nem tartanak az emberek jelenlététől. A negyven éve a tengeri környezet fenntartásával foglalkozó Maddalena Jahoda elmondta, hogy a Földközi-tengerben nyolcfajta delfin él, és mindegyiknek megvan a saját területe.

A partokhoz közeledő delfinek a palackorrúak családjába tartoznak, amely alkalmazkodóképességéről ismert. Ez a delfin jól viseli a hőmérséklet és a tengervíz sótartalmának változását – hangoztatta a biológus. Úgy vélte, hogy a tengerek felmelegedése az ott élő fajok mozgásában, területi elosztásában is változást okoz, vagyis átalakítja a táplálkozási lehetőségeket. Maddalena Jahoda hangsúlyozta, hogy a szokások pontos felméréséhez több év megfigyelés szükséges, de “az a benyomásunk, hogy valami változóban van, a tengervíz hőmérsékletének emelkedése befolyásolja a a cetek mozgását”.

A milánói székhelyű Tethys tudományos intézet 1986 óta tanulmányozza a tengeri környezet fenntarthatóságát. Ez az intézet állította össze a Földközi-tenger medencéjében élő cetek és más állatfajok legnagyobb adatbankját, amely az interneten is konzultálható. Santuario Pelagos (Tengerszentély) névvel védett tengeri oázist is működtet kilencvenezer négyzetkilométeres területen a Ligur-tengeren.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák