Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Már az Amazonas esőerdői is láthatók a Google Street View kamerái segítségével

Létrehozva:

|

Már az Amazonas vidékének esőserdői is láthatóvá válták a Google Street View kamerái segítségével. A kamera révén 360 fokos szögben láthatók a fák a gyökértől a lombkorona csúcsáig – olvasható hétfőn a BBC News honlapján.

A 18 kilogrammos kerek Trekker kamerának 15 lencséje van, és minden 2,5 másodpercben készít felvételt. A kamera kiépített drótkötélvezetéken felfüggesztve halad, óránkénti akár 100 kilométeres sebességet is képes elérni. A képek a Google Maps szolgáltatáson érhetők el.

A Google 2010-ben kezdte el fényképezni az Amazonast vidékét, 12 Trekker kamerát csónakkal juttattak el a folyam két mellékfolyójára, a Rio Aripuanára és a Rio Madeirára együttműködve az Amazonas Fenntarthatóság Alapítvánnyal (FAS).  “Sok ember életében nem jut el az esőerdőkbe” – mondta Laurian Clemence, a Google szóvivője. “Azt is reméljük, hogy a környezetvédők is hasznát vehetik, hogy lássák, mi történik itt” – tette hozzá.

 

Advertisement

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Lehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?

A technológia a működési költség mellett a kibocsátást is csökkentheti.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kínai Guangdong Power Grid vállalat szakemberei olyan megoldást javasolnak, amelyben a napelemeket kis moduláris atomreaktorokba integrálják – írja az alternativenergia.hu.  A csapat szerint a fókusz korábban vagy a megújuló energiaforrások által dominált mikrohálózatok működésén, vagy a nukleáris alapú energiarendszereken volt. Az új megközelítés holisztikus hibrid energiagazdálkodási keretrendszert jelent. A kutatás újdonsága a fotovoltaikus és a kis moduláris reaktorok általi termelés együttes optimalizálásában rejlik, amelyhez egy robusztus, a bizonytalanságokat figyelembe vevő terhelés-elosztási mechanizmus párosul. A javasolt rendszerben a napelemek és a moduláris reaktorok egymást kiegészítő, míg a generátor és az akkumulátor további energiaforrásokat biztosítanak. A hidrogént elektrolizátorok állítják elő a többletidőszakokban, és későbbi felhasználásra tárolják, a rendszer agya pedig az energiagazdálkodási rendszer (EMS), amely döntéseket hoz a valós idejű adatok alapján. A szakértők esettanulmányként egy rendszert szimuláltak, amelyhez egy 100 MW-os hibrid mikrohálózat tartozott. A létesítmény egyrészt egy átlagos igénybevételű, 85 MW-os ipari terhelést szolgál ki, amely akár napi 25 százalékot is elérő csúcsigény-ingadozásokkal bírt; másrészt kiszolgált egy átlagos terhelésű, 15 MW-os lakossági igénybevételi komponenst, amelynek csúcs-átlag aránya 1,6 volt.

A rendszer beépített fotovoltaikus kapacitása 40 MW, a napsugárzási adatok egyéves időjárási információkból származtak. A napenergia-változékonyságot normális eloszlással modellezték. A rendszerhez egy 20 MWh-s lítium-ion akkumulátor, valamint egy maximum 15 tonna kapacitású hidrogéntároló egység is tartozott.

Az elemzés alapján egyéves működés során a javasolt optimalizációs keretrendszer átlagosan körülbelül 18,7 százalékkal csökkentette a működés költségét, miközben a szén-dioxid-kibocsátás 37,1 százalékkal mérséklődött. A különféle rezilienciamutatók eközben 98 százalék fölé emelkedtek.

Advertisement

A szakértők szerint a rövid távú akkumulátoros és a hosszú távú hidrogén alapú tárolás összehangolása napi és szezonális szinten is képes kezelni az energiában fellépő egyensúlyproblémákat.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák