Zöldinfó

Már tüneteket okozhat a parlagfű virágpora

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-08-04

Szerző:

Hell

A parlagfű pollenkoncentrációja a Dunántúl déli területein már helyenként elérheti a tüneteket okozó, közepes szintet – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerdán az MTI-vel.

Az NNK felhívta a figyelmet arra, hogy a következő napokban várhatóan fokozódni fog a pollenterhelés, és a gyomnövény virágporára allergiások már a Dunántúl déli területei mellett az Alföldön is gyenge, szénanáthás tüneteket tapasztalhatnak. A leggyakoribb allergiás tünetek az orrfolyás, a tüsszögés, az orr- és szemviszketés, a könnyezés, a fáradékonyság – olvasható a közleményben. A tünetek erősségének mérséklése érdekében azt javasolják, hogy a parlagfű virágporára érzékenyek ne feledkezzenek meg a gyógyszeres kezelésről és keressék fel kezelőorvosukat a megfelelő gyógyszeres kezelés beállítása érdekében. Azt írták, a parlagfűpollen-riasztási rendszer (PPRR+) napi és órás térképes előrejelzése ebben az évben is segítséget nyújt az allergiásoknak, akik a szezon alakulásának ismeretében felkészülhetnek a várható tünetekre, azok kezelésére. Az NNK továbbá tájékoztató anyagokkal hívja fel a figyelmet a tünetek mérséklésének lehetőségeire, a parlagfűvel kapcsolatos tévhitek eloszlatására, a pollenekkel és az allergiával kapcsolatos ismeretekre.

Kitértek arra, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal megfigyelései szerint a parlagfű fejlettségi állapota továbbra is változatos képet mutat az országban. A Dunántúlon jellemzően fejlettebbek a növények, míg a legszárazabb térségekben még az 1 méteres magasságot sem érik el.
A növények rendszeres kaszálása továbbra is fontos, mivel ezzel csökkenteni lehet a levegőben a parlagfű virágporának mennyiségét – áll a közleményben.

Kapcsolódó tartalom:allergia életmód parlagfű pollen

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Tovább olvasom