Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Már tüneteket okozhat a parlagfű virágpora

Létrehozva:

|

A parlagfű pollenkoncentrációja a Dunántúl déli területein már helyenként elérheti a tüneteket okozó, közepes szintet – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerdán az MTI-vel.

Az NNK felhívta a figyelmet arra, hogy a következő napokban várhatóan fokozódni fog a pollenterhelés, és a gyomnövény virágporára allergiások már a Dunántúl déli területei mellett az Alföldön is gyenge, szénanáthás tüneteket tapasztalhatnak. A leggyakoribb allergiás tünetek az orrfolyás, a tüsszögés, az orr- és szemviszketés, a könnyezés, a fáradékonyság – olvasható a közleményben. A tünetek erősségének mérséklése érdekében azt javasolják, hogy a parlagfű virágporára érzékenyek ne feledkezzenek meg a gyógyszeres kezelésről és keressék fel kezelőorvosukat a megfelelő gyógyszeres kezelés beállítása érdekében.  Azt írták, a parlagfűpollen-riasztási rendszer (PPRR+) napi és órás térképes előrejelzése ebben az évben is segítséget nyújt az allergiásoknak, akik a szezon alakulásának ismeretében felkészülhetnek a várható tünetekre, azok kezelésére. Az NNK továbbá tájékoztató anyagokkal hívja fel a figyelmet a tünetek mérséklésének lehetőségeire, a parlagfűvel kapcsolatos tévhitek eloszlatására, a pollenekkel és az allergiával kapcsolatos ismeretekre.

Kitértek arra, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal megfigyelései szerint a parlagfű fejlettségi állapota továbbra is változatos képet mutat az országban. A Dunántúlon jellemzően fejlettebbek a növények, míg a legszárazabb térségekben még az 1 méteres magasságot sem érik el.
A növények rendszeres kaszálása továbbra is fontos, mivel ezzel csökkenteni lehet a levegőben a parlagfű virágporának mennyiségét – áll a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Kevesebb csapadék, több felelősség: hogyan védekezik a borászat a klímaváltozás ellen

A klímaváltozás miatt kísérletezni kell a szőlőtermesztésben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz, kellő körültekintéssel kell védekezni az invazív fajokkal szemben és 10-15 évre előre kell gondolkodni – foglalta össze a borászat előtt álló kihívásokat Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Nyulné Pühra Beáta borász a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető. A Nyakas Pince borászati vezetője, akit korábban az év bortermelőjének is választottak, hangsúlyozta: szélsőséges az időjárás, csapadékhiányt, aszályt tapasztalnak – írja az alternativenergia.hu. Ezért mindenkinek kis kísérleti részeket kell kialakítania a saját területén, hiszen nagyon sokszor előfordul, hogy egy módszer az egyik borvidéken vagy borászatnál működik, de a másiknál nem. Kifejtette, az etyek-budai borvidéken általában 450-600 milliméter az éves átlagos csapadékmennyiség, idén azonban csak 220 milliméter esett, ami nagyon kevés.

Hangsúlyozta, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az összes vizet meg tudják tartani. Példaként említette, hogy minden második sor füvesített, vagy olyan keveréket használnak, amely megtartja a vizet. Megjegyezte, hogy ha algát szórnak a nem füves területekre, az nem engedi kiszáradni a talajt. Áder János közbevetette, hogy ha 200 milliméter csapadék hullik a 400-600 helyett, a felső réteg ugyan átitatódhat, de alatta 1-1,5 méterre már nincs elegendő víz. A szőlő aranyszínű sárgaságával kapcsolatban a borász úgy fogalmazott, hogy szerinte a témát “felfújta a média”. Szavai szerint például Zalában nagyon nagy gondok vannak több területen, de aki észrevette a fertőzést, az kivágta az érintett szőlőt. A borász a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, valamint a védekezési módok közül kiemelte az odafigyelést és a permetezést.

Áder János az elhangzottak lényegét úgy foglalta össze, hogy nincs akkora baj, mint a filoxérajárványnál. Nyulné Pühra Beáta arról is beszélt, hogy a szőlészet-borászatban nem szabad megállni. Leszögezte, hogy a minőséget mindenképpen meg kell tartaniuk, de eközben ki kell próbálniuk rezisztens szőlőfajtákat, amelyek bírják a hőstresszt. Minden egyes borvidéknek ki kell találnia, hogy ha fajtát kell váltani, melyik lesz az, amely be fog válni. Ehhez viszont idő kell – szögezte le.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák