Zöldinfó
Már tüneteket okozhat a parlagfű virágpora
A parlagfű pollenkoncentrációja a Dunántúl déli területein már helyenként elérheti a tüneteket okozó, közepes szintet – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerdán az MTI-vel.
Az NNK felhívta a figyelmet arra, hogy a következő napokban várhatóan fokozódni fog a pollenterhelés, és a gyomnövény virágporára allergiások már a Dunántúl déli területei mellett az Alföldön is gyenge, szénanáthás tüneteket tapasztalhatnak. A leggyakoribb allergiás tünetek az orrfolyás, a tüsszögés, az orr- és szemviszketés, a könnyezés, a fáradékonyság – olvasható a közleményben. A tünetek erősségének mérséklése érdekében azt javasolják, hogy a parlagfű virágporára érzékenyek ne feledkezzenek meg a gyógyszeres kezelésről és keressék fel kezelőorvosukat a megfelelő gyógyszeres kezelés beállítása érdekében. Azt írták, a parlagfűpollen-riasztási rendszer (PPRR+) napi és órás térképes előrejelzése ebben az évben is segítséget nyújt az allergiásoknak, akik a szezon alakulásának ismeretében felkészülhetnek a várható tünetekre, azok kezelésére. Az NNK továbbá tájékoztató anyagokkal hívja fel a figyelmet a tünetek mérséklésének lehetőségeire, a parlagfűvel kapcsolatos tévhitek eloszlatására, a pollenekkel és az allergiával kapcsolatos ismeretekre.
Kitértek arra, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal megfigyelései szerint a parlagfű fejlettségi állapota továbbra is változatos képet mutat az országban. A Dunántúlon jellemzően fejlettebbek a növények, míg a legszárazabb térségekben még az 1 méteres magasságot sem érik el.
A növények rendszeres kaszálása továbbra is fontos, mivel ezzel csökkenteni lehet a levegőben a parlagfű virágporának mennyiségét – áll a közleményben.
Zöldinfó
Akár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
Vizsgálják a Paksi Atomerőmű hulladékhőjének a fővárosi távfűtésben történő hasznosítását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Paksi Atomerőmű hőjének a fővárosi távfűtési rendszerbe eljuttatása lehetőségéről készül döntéselőkészítő tanulmány, amelynek kidolgozásáról megbízási szerződést kötött a Budapest távhőrendszerét a FŐTÁV divíziója keretében üzemeltető Budapesti Közművek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel – közölte a Budapesti Közművek az MTI-vel. Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint a Budapesti Közművek finanszírozásában megvalósuló vizsgálat során a BME és a BKM szakemberei közösen elemzik azt, hogy a Paksi Atomerőmű és a Budapesti Közművek távfűtési hálózata között milyen műszaki megoldással lehet távhővezetéket lefektetni, és ezen az atomerőmű hulladékhőjét távfűtési céllal Budapestre eljuttatni. A vizsgálat lezárulása idén a negyedik negyedévben várható. Jelezték: a távfűtés mint technológia nem idegen a Paksi Atomerőműtől, hiszen Paks város lakótelepi részén a 80-as évek óta az atomerőműből származó távhővel fűtik a társasházi lakásokat. Ha megépül a Paks 2, akkor az atomerőmű mint hőforrás egészen az évszázad végéig rendelkezésre áll majd. A távvezeték megépítése jelentős hőterheléstől mentesítené a Dunát.
Kifejtették, az elmúlt évtizedek során sokat fejlődött a távhővezeték-technológia, ezért minimális lenne a vezeték mentén a hőveszteség, ez nem befolyásolná érdemben a projekt gazdaságosságát. A különlegesen szigetelt, 1000 milliméter átmérőjű távvezetékpár az engedélyezéstől függően akár közvetlenül a Duna nyomvonala mellett is vezetne, nem járna érdemi bontással, kisajátítással, és környezetvédelmi szempontból sem jelentene érdemi terhelést, az élővilágot nem befolyásolja. A földbe fektethető vezeték köré helyben honos növényzet telepíthető – írták a közleményben. Rámutattak arra is, hogy a fővárosi távhőrendszer stabil piacot jelentene a projekt számára, a FŐTÁV ügyfélköre dinamikusan bővül, az elmúlt öt évben mintegy 100 megawatt (MW) új fogyasztó csatlakozott a távhőszolgáltatáshoz. A fővárosi távhőrendszer téli csúcsigénye mintegy 1000 MW hőteljesítmény, míg a nyári használati melegvíz hőigény is jelentős, 100 MW körül alakul. Ezen igények érdemi részét tudná a Paksról származó hő egész évben biztosítani.
A távhő-tranzitvezeték nyomvonala mintegy 125 kilométer, és érintheti Dunaújvárost, Százhalombattát, Érdet. Ezekben a városokban jelenleg is üzemel távhőszolgáltatás. Az új vezetékből juthat hő ezekbe a rendszerekbe is, ami a beruházás gyorsabb megtérülését segítheti. A távhővezetékre felfűzhetők ipari parkok, melegházak is, ami tovább javítja a projekt energetikai hatékonyságát és gazdaságosságát.
A beruházással jelentős mennyiségű földgázimport váltható ki, csökkentve ezáltal Magyarország importenergia-függőségét. A kormány által sikeresen megszerzett EU-s források esetleges bevonásával az európai unió klímapolitikai, környezetvédelmi és energiafüggetlenséget célzó törekvései teljesülnek – emelték ki a közleményben. A távhőberuházás révén az atomerőmű blokkjai által évente termelt hő számottevő hányada hasznosulna a távfűtésben. Előzetes becslések szerint ez akár 300 millió köbméter földgázimport kiváltását is lehetővé tehetné – hangsúlyozták a közleményben.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó14 óra telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Otthon7 nap telt el a létrehozás ótaMiért lehet jó választás Pécs városa a gyerekes családoknak?
