Zöldinfó
Már tüneteket okozhat a parlagfű virágpora
A parlagfű pollenkoncentrációja a Dunántúl déli területein már helyenként elérheti a tüneteket okozó, közepes szintet – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerdán az MTI-vel.
Az NNK felhívta a figyelmet arra, hogy a következő napokban várhatóan fokozódni fog a pollenterhelés, és a gyomnövény virágporára allergiások már a Dunántúl déli területei mellett az Alföldön is gyenge, szénanáthás tüneteket tapasztalhatnak. A leggyakoribb allergiás tünetek az orrfolyás, a tüsszögés, az orr- és szemviszketés, a könnyezés, a fáradékonyság – olvasható a közleményben. A tünetek erősségének mérséklése érdekében azt javasolják, hogy a parlagfű virágporára érzékenyek ne feledkezzenek meg a gyógyszeres kezelésről és keressék fel kezelőorvosukat a megfelelő gyógyszeres kezelés beállítása érdekében. Azt írták, a parlagfűpollen-riasztási rendszer (PPRR+) napi és órás térképes előrejelzése ebben az évben is segítséget nyújt az allergiásoknak, akik a szezon alakulásának ismeretében felkészülhetnek a várható tünetekre, azok kezelésére. Az NNK továbbá tájékoztató anyagokkal hívja fel a figyelmet a tünetek mérséklésének lehetőségeire, a parlagfűvel kapcsolatos tévhitek eloszlatására, a pollenekkel és az allergiával kapcsolatos ismeretekre.
Kitértek arra, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal megfigyelései szerint a parlagfű fejlettségi állapota továbbra is változatos képet mutat az országban. A Dunántúlon jellemzően fejlettebbek a növények, míg a legszárazabb térségekben még az 1 méteres magasságot sem érik el.
A növények rendszeres kaszálása továbbra is fontos, mivel ezzel csökkenteni lehet a levegőben a parlagfű virágporának mennyiségét – áll a közleményben.
Zöldinfó
Energiaellátás-biztonság erősítése: nagyszabású kutatás indul a Mol vezetésével a Dél-Dunántúlon
Magyar-török szénhidrogén-kutatás kezdődött a Dunántúlon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Buzsák környékén megkezdte a szeizmikus méréseket a Mol-csoport és Törökország nemzeti kutatás-termelési cége, a Turkish Petroleum Corporation (TPAO) – írja az alternativenergia.hu. Azt vizsgálják, hogy a dél-dunántúli koncessziós területek alatt található-e ígéretes kőolaj- vagy földgázlelőhely – közölte a Mol-csoport az MTI-vel. Felidézték, hogy a két vállalat tavaly kötött stratégiai partnerségi megállapodást, amelyben közösen pályáztak és nyerték el a koncessziókat a magyar Energiaügyi Minisztérium (EM) pályázatán. A Mol öt koncesszióra nyújtott be pályázatot, négyet el is nyert. A Kiskőrös és Hatvan térségét lefedő két területre önállóan, míg a Buzsák és Tamási (Dél-Dunántúl) koncessziókra a Turkish Petroleum Corporation leányvállalatával, a TPOC Ltd-vel közösen pályázott. Rámutattak, hogy a Mol és a TPAO már korábban is együttműködik szénhidrogén-kitermelési projektekben Azerbajdzsánban, az ACG mélytengeri olajmezőn 2020 óta, valamint az oroszországi Baitugan olajmezőn 2014 óta. A két vállalat 2024 októberében írt alá szándéknyilatkozatot közös kutatási, mezőfejlesztési és kitermelési projektekről a Kaszpi-térségben, Törökországban, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, valamint Közép- és Kelet-Európában, a buzsáki szeizmikus mérés az első konkrét lépés azóta, amelyet hamarosan újabbak követhetnek.
A közlemény idézte Marton Zsombort, a Mol-csoport kutatás-termelés üzletágának ügyvezető igazgatóját, aki elmondta a partnerség a Turkish Petroleum Corporationnel lehetővé teszi, hogy a legmodernebb technológiákat alkalmazzák, miközben a kockázatokat és költségeket is megosztják. Kiemelték, hogy a Buzsák-koncesszió több mint 800 négyzetkilométer nagyságú kutatási terület, amely az év elején bejelentett somogysámsoni kőolaj-lelőhely szomszédságában helyezkedik el. A Mol szakemberei modern 3D szeizmikus mérést végeznek, ennek lényege, hogy mesterségesen rezgéshullámokat gerjesztenek, amelyek a föld mélyebben fekvő különféle rétegeiről visszaverődnek, amit érzékelve megalkotható egy háromdimenziós kép a felszín alatti geológiai szerkezetekről, így a szakértők a föld alá “pillanthatnak”. A Mol a legnagyobb szénhidrogén-kitermelő vállalat Magyarországon, mintegy 1300 olaj- és földgáz-kitermelőkúttal rendelkezik. 2024-ben a magyarországi nyersolajtermelés 47 százalékát, a földgáztermelésnek pedig több mint 80 százalékát biztosította.
Magyarország továbbra is a Mol-csoport szénhidrogén-kitermelési portfóliójának legfontosabb országa, jelenleg a teljes termelés mintegy 39 százalékát adja. A Mol prioritásként kezeli a magyarországi szénhidrogén-kutatást, hogy csökkentse az importfüggőséget és hozzájáruljon az ország, valamint a régió energiaellátás-biztonságához.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaTöltőkábelek elektromos autókhoz: biztonság, gyorsaság és megbízhatóság
