Zöldinfó
Már tüneteket okozhat a parlagfű virágpora
A parlagfű pollenkoncentrációja a Dunántúl déli területein már helyenként elérheti a tüneteket okozó, közepes szintet – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerdán az MTI-vel.
Az NNK felhívta a figyelmet arra, hogy a következő napokban várhatóan fokozódni fog a pollenterhelés, és a gyomnövény virágporára allergiások már a Dunántúl déli területei mellett az Alföldön is gyenge, szénanáthás tüneteket tapasztalhatnak. A leggyakoribb allergiás tünetek az orrfolyás, a tüsszögés, az orr- és szemviszketés, a könnyezés, a fáradékonyság – olvasható a közleményben. A tünetek erősségének mérséklése érdekében azt javasolják, hogy a parlagfű virágporára érzékenyek ne feledkezzenek meg a gyógyszeres kezelésről és keressék fel kezelőorvosukat a megfelelő gyógyszeres kezelés beállítása érdekében. Azt írták, a parlagfűpollen-riasztási rendszer (PPRR+) napi és órás térképes előrejelzése ebben az évben is segítséget nyújt az allergiásoknak, akik a szezon alakulásának ismeretében felkészülhetnek a várható tünetekre, azok kezelésére. Az NNK továbbá tájékoztató anyagokkal hívja fel a figyelmet a tünetek mérséklésének lehetőségeire, a parlagfűvel kapcsolatos tévhitek eloszlatására, a pollenekkel és az allergiával kapcsolatos ismeretekre.
Kitértek arra, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal megfigyelései szerint a parlagfű fejlettségi állapota továbbra is változatos képet mutat az országban. A Dunántúlon jellemzően fejlettebbek a növények, míg a legszárazabb térségekben még az 1 méteres magasságot sem érik el.
A növények rendszeres kaszálása továbbra is fontos, mivel ezzel csökkenteni lehet a levegőben a parlagfű virágporának mennyiségét – áll a közleményben.
Zöldinfó
Jelentős áramhálózat-fejlesztést zárt le az E.ON
Befejezte 115 milliárd forintos hálózatfejlesztését az E.ON.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az E.ON Hungária Csoport lezárta 2022-ben indult 114,919 milliárd forintos átfogó áramhálózat-fejlesztési programját, amelynek keretében több mint 1800 kilométer hálózat és több mint 2800 transzformátor fejlesztése fejeződött be – írja az alternativenergia.hu. A beruházások eredményeként az érintett vonalakon a mindennapokban ritkábbak és rövidebbek lehetnek a kiesések. A modernizált rendszer révén gyorsabbá és pontosabbá vált a hibák azonosítása, amely felgyorsítja a helyreállítási folyamatokat. A fejlesztések részben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból valósultak meg az Európai Unió támogatásával, részben pedig önerőből finanszírozta az E.ON Hungária Csoport.
A beruházások célja volt az is, hogy a hálózat minél nagyobb mértékben képes legyen fogadni az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokból származó áramot, különösen a lakossági napelemes rendszerek által termelt energiát. A projektekben hat új alállomás épült, és több meglévő létesítmény is bővült. A beruházások teljes térségek energiaellátását biztosítják, mint például a Szekszárd térségét ellátó Tolna-Mözs alállomás, a zöldtetős Kelenföld alállomás, valamint a Budapesten megvalósult Őrmező alállomás. Emellett több helyszínen – például Ráckevén, Biatorbágyon, Dunavarsányban, Angyalföldön és Zuglóban – történt kapacitásbővítés. Egyes állomások nagyobb teljesítményű transzformátort kaptak, máshol új berendezések telepítésével nőtt a hálózat kapacitása.
Több mint 1800 kilométernyi kis- és középfeszültségű hálózat épült vagy újult meg, és több mint 2800 új vagy korszerűsített transzformátor állt üzembe a növekvő energiaigények kiszolgálása érdekében. Emellett több ezer digitalizációs és üzemirányítási fejlesztés is megvalósult, amelyek hozzájárulnak az áramellátás biztonságához és az áramszünetek gyorsabb kezeléséhez. A teljes fejlesztéssorozat révén több mint 1000 megawatt (MW) többletkapacitás jött létre, amely új napelemes kapacitások csatlakozását tette lehetővé. 2020 óta jelentősen nőtt a naperőművek száma az E.ON hálózatán. Magyarországon jelenleg mintegy 350 ezer lakossági napelem (HMKE) működik, ezek közül több mint 200 ezer az E.ON szolgáltatási területén – tették hozzá.
Az észak-dunántúli térségben mintegy 45 milliárd, a dél-dunántúliban 30 milliárd, míg Budapesten és Pest vármegyében 40 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. A hálózatbiztonság mellett a környezeti szempontok is fontos szerepet kaptak: a Budai Tájvédelmi Körzetben például 50 kilométernyi földkábel épült, és 450 oszlopot bontottak el. A most lezárult program után a fejlesztések nem állnak meg: a vállalatcsoport párhuzamosan több új hálózatfejlesztési programot készített elő és indított el a jövő kihívásaira való eredményes felkészülés érdekében – írta az E.ON.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBenzin és gázolaj: marad az adócsökkentés, de már kisebb mértékben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaOlajszivárgás Oroszlányban: ideiglenes tiltás lépett életbe egyes technológiákra
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaTeljes életciklus alapján kell vizsgálni az elektromos autók hatását
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAszály ellen is hatékony lehet a magyar fejlesztésű gyapjúpellet
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaVizsgálat indult az EcoPro debreceni üzemében történt esemény után
