Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Másfél milliárdos projekt zárult a Bay Zoltán Kutatóközpontnál

A Bay Zoltán Kutatóközpontnál sikerrel zárult egy másfél milliárd forintos alkalmazásorientált, komplex kutatás-fejlesztési projekt, amelynek részeként lézertechnológiai vizsgálati eszközt és hulladékkezelési módszert is alkottak.

Létrehozva:

|

A kutatóközpont MTI-hez eljuttatott közleményében azt írták, hogy az elmúlt két év alatt egy új, termékorientált, biológiai alapú fejlesztést hoztak létre, ami lehetővé teszi az agráriumban keletkező biomassza és egyéb hulladékok, fémtartalmú melléktermékek nyersanyagként történő újrahasznosítását. Az ipari lézertechnológia területén egy új vizsgálati eszközt alkottak, ami lehetővé teszi az infravörös fényjel felerősítését, így bizonyos anyagszerkezeti vizsgálatok pontosabbá, költséghatékonyabbá válhatnak.

Emellett a kutatóközpont a projekt során kísérleti fázisig juttatott el egy, a lítiumalapú akkumulátorok kiváltását lehetővé tevő ipari méretű energiatárolásra alkalmas akkumulátort, illetve létrehozott egy új, a kompozit anyagok 3D nyomtatását modellező módszert. Továbbá felállítottak egy olyan új üzemelési biztonságot értékelő modellt is, ami elősegíti az ipari gépek, berendezések, finomítók, atomerőművi berendezések romlási folyamatainak, anyagszerkezeti változásainak pontosabb előrejelzését. A projekt a Tématerületi Kiválósági Program keretében valósult meg.

Advertisement

Zöldinfó

Hamarosan megnyílik a Biodóm: ritka állatokkal és óriási vízeséssel várják a látogatókat

Nagy erővel zajlanak a munkálatok a Fővárosi Állatkert Biodómjában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nagy erővel zajlanak a munkálatok a Fővárosi Állat- és Növénykert Biodómjában, amely július 1-jétől várja majd a közönséget ritka növény- és állatfajok bemutatásával – írja az alternativenergia.hu. Legutóbb 2019 decemberében tartott az intézmény bejárást a sajtó részére az épületben, azóta néhány rendezvényt is szerveztek, például a kínai lampionfesztivált, és több fotókiállítást, amelyeknek köszönhetően eddig több mint 230 ezer látogató járt már az épületben – mondta el a Biodómban tartott sajtótájékoztatón Sós Endre, az Állatkert főigazgatója. Kiemelte: kollégáival az első pillanattól fogva azon dolgoztak, hogy az épület működhessen, ezért 2024 augusztusában megnyitották a külső kifutókat is, és beköltöztették oda a tevéket, bár ezeknek az állatoknak nem ez lesz majd a végleges helyük.

A főigazgató kiemelte, hogy jelenleg az épület július 1-jei megnyitása a fő projektje az állatkertnek. Sós Endre elmondta, hogy a Biodóm-projekt jelenlegi fejlesztése nagyjából 350 millió forintba kerül, amelyből 300 millió az intézmény tavalyi, saját működési bevételéből származik, további 50 millió forintot pedig a Fővárosi Önkormányzat nyújt támogatásként. Az épület eredeti koncepciója a miocénkori Magyarország megjelenítése volt, de ez az elmúlt években jelentősen változott, és az új tervek alapján az ember és természet együttélését fogják itt bemutatni, valamint helyet kap a térben számos kifutó, sőt egy dínókiállítás is, ahol 30 különböző dinoszaurusz szobor lesz látható. Köztük olyanoké is, mint a Brachioszaurusz, amely 22 méter hosszú és 10 méter magas lesz. A szobrok mellett a közönség a magyarországi dinoszaurusz-ásatásokról is tájékozódhat majd.

A helyszínen alapvetően ázsiai, afrikai fajokat láthat majd a közönség, nemcsak növényeket, hiszen lesznek teknősök, különböző hüllőfajok, gekkók, gyíkok és madagaszkári békafajok is. A Biodómba kerülnek át az állatbemutatók is a Varázshegyből, így a térben például szabadon repülő madarakat is lehet majd látni. A különleges állatfajok közt említette az igazgató többek közt a bali seregélyt, amelyet csupán 115 intézményben tartanak világszerte, vagy a pávafácánt, amely 54 intézményben látható. Elmondta továbbá, hogy sok állatnak a hosszú távú elhelyezését oldja majd meg a Biodóm, amely a fajvédelem és a természetvédelem szempontjából is kiemelt jelentőségű. “Olyan fajokat próbálunk itt bemutatni, tartani, amelyeknek a tenyészprogramjához, vagy épp a fennmaradásukhoz járulunk hozzá az állatkerti gondozással” – emelte ki. “A bali seregély gyakorlatilag majdnem eltűnt a vadonból, visszatelepítési program zajlik a fajnál, amelynek lényeges része a fogságban tartott madarak gondozása” – fűzte hozzá.

Advertisement

Az épületben helyet kap továbbá egy 14 méter magas vízesés, egy különleges, a zajterhelés csökkentését segítő burkolattal, valamint két vendéglátóipari egység, több fotópont és mosdók is. Az épület fenntartásáról szólva úgy fogalmazott: “Ez egy abszolút gazdaságos épület” – hiszen 2025-ben összesen 42 millió forintot fizettek a Biodóm fűtésére, amelyet részben termálgőzzel oldanak meg, és csupán négy hét volt a téli időszakban, amikor távfűtésre kellett váltani.

A villamosenergia-felhasználás 2025-ben az egész állatkert területén 347 millió forintba került, ennek 70 százalékát a történeti állatkert, 30 százalékát a Biodóm használta fel. Az igazgató szerint ez az arány a Biodóm megnyitásával meg fog fordulni, valószínűleg 60-40 arányban, azonban tárgyalásokat folytatnak már napelemek felszerelésről, amellyel további 10 százalékot tudnának az előzetes becslések szerint megtakarítani. Az épület szellőztetését tetőzsaluk segítségével, a hűtést a nyári időszakban speciális árnyékolók felszerelésével igyekeznek megoldani, további klimatizált hűtésre éves szinten két hónapra kalkulálnak. A mostani időjárási adatok alapján úgy számolnak, hogy nagyjából 200 millió forint plusz forrásra lesz szüksége az intézménynek félévente, de bíznak menne, hogy a Biodóm miatt megemelkedő látogatószám kitermeli majd a megemelkedett fenntartási költségeket.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák