Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Másfél milliárdos projekt zárult a Bay Zoltán Kutatóközpontnál

A Bay Zoltán Kutatóközpontnál sikerrel zárult egy másfél milliárd forintos alkalmazásorientált, komplex kutatás-fejlesztési projekt, amelynek részeként lézertechnológiai vizsgálati eszközt és hulladékkezelési módszert is alkottak.

Létrehozva:

|

A kutatóközpont MTI-hez eljuttatott közleményében azt írták, hogy az elmúlt két év alatt egy új, termékorientált, biológiai alapú fejlesztést hoztak létre, ami lehetővé teszi az agráriumban keletkező biomassza és egyéb hulladékok, fémtartalmú melléktermékek nyersanyagként történő újrahasznosítását. Az ipari lézertechnológia területén egy új vizsgálati eszközt alkottak, ami lehetővé teszi az infravörös fényjel felerősítését, így bizonyos anyagszerkezeti vizsgálatok pontosabbá, költséghatékonyabbá válhatnak.

Emellett a kutatóközpont a projekt során kísérleti fázisig juttatott el egy, a lítiumalapú akkumulátorok kiváltását lehetővé tevő ipari méretű energiatárolásra alkalmas akkumulátort, illetve létrehozott egy új, a kompozit anyagok 3D nyomtatását modellező módszert. Továbbá felállítottak egy olyan új üzemelési biztonságot értékelő modellt is, ami elősegíti az ipari gépek, berendezések, finomítók, atomerőművi berendezések romlási folyamatainak, anyagszerkezeti változásainak pontosabb előrejelzését. A projekt a Tématerületi Kiválósági Program keretében valósult meg.

Advertisement

Zöldinfó

A légkör megértése a jövő kulcsa lehet

A meteorológia hatásai a mobilitástól kezdve a mezőgazdaságon át az energiatermelésig fontos gazdasági rendszerek működését befolyásolják nap mint nap.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Raisz Anikó szerint a légköri jelenségek és folyamatok megértésével jobban fel lehet készülni az időjárási szélsőségekre, a meteorológia ezért nem csupán előrejelzés, hanem felelősség és lehetőség is egyben – írja az alternativenergia.hu. Az időjárás nem ismer határokat, mindenütt fontos figyelemmel kísérni és megérteni. A fejlesztések mögött megfigyelések és globális együttműködések sokasága áll, az ezekre épülő szabad és nyílt adatcsere teszi lehetővé a jelenségek megismerését. A tudományosan megalapozott döntések segíthetik a közösségek és a környezet védelmét, hozzájárulva a fenntartható jövőhöz – tette hozzá. 1950-ben március 23-án lépett hatályba a Meteorológiai Világszervezet alapító okmánya, ennek emlékére határoztak a meteorológiai világnap megtartásáról, az első jelentős nemzetközi megemlékezést 1961-ben tartották – emlékeztetett köszöntőjében a HungaroMet vezérigazgatója. Szanka Gábor elmondta, az évforduló azóta rendszeres alkalom arra, hogy a légkör kutatása, az éghajlat változása vagy a katasztrófamegelőzés a figyelem középpontjába kerüljön.

Hozzátette, hogy az idei világnap mottója, az “observing today, protecting tomorrow” (a jelen megfigyelései a holnap biztonságának szolgálatában) is ezt az üzenetet közvetíti. Az előrejelzésekhez mindenhonnan pontos adatok kellenek, ezeket egy ország sem képes egymaga biztosítani. A globális együttműködés, az adatmegosztás ma fontosabb, mint valaha, hiszen a szélsőséges időjárás egyre nagyobb kockázat, a korai figyelmeztetés pedig életeket menthet és jelentős károkat előzhet meg – hangsúlyozta. Magyarország folyamatosan fejleszti a megfigyelő rendszereit, a HungaroMet pedig fontosnak tartja, hogy a belföldi mérőhálózat megbízhatóan működjön és illeszkedjen a nemzetközi rendszerekhez.

A háttérben végzett munka, a hálózatüzemeltetők, az előrejelzők, a kutatók, a műszaki és informatikai szakemberek tevékenysége sokszor láthatatlan, mégis fontos, a meteorológia pedig közös küldetés, amely segít megérteni a változó légkört. Ezt szolgálja minden adat és együttműködés, hiszen a jövő biztonsága attól függ, mennyire pontosak a mostani megfigyelések – fejtette ki Szanka Gábor.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák