Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Másfél milliárdos projekt zárult a Bay Zoltán Kutatóközpontnál

A Bay Zoltán Kutatóközpontnál sikerrel zárult egy másfél milliárd forintos alkalmazásorientált, komplex kutatás-fejlesztési projekt, amelynek részeként lézertechnológiai vizsgálati eszközt és hulladékkezelési módszert is alkottak.

Létrehozva:

|

A kutatóközpont MTI-hez eljuttatott közleményében azt írták, hogy az elmúlt két év alatt egy új, termékorientált, biológiai alapú fejlesztést hoztak létre, ami lehetővé teszi az agráriumban keletkező biomassza és egyéb hulladékok, fémtartalmú melléktermékek nyersanyagként történő újrahasznosítását. Az ipari lézertechnológia területén egy új vizsgálati eszközt alkottak, ami lehetővé teszi az infravörös fényjel felerősítését, így bizonyos anyagszerkezeti vizsgálatok pontosabbá, költséghatékonyabbá válhatnak.

Emellett a kutatóközpont a projekt során kísérleti fázisig juttatott el egy, a lítiumalapú akkumulátorok kiváltását lehetővé tevő ipari méretű energiatárolásra alkalmas akkumulátort, illetve létrehozott egy új, a kompozit anyagok 3D nyomtatását modellező módszert. Továbbá felállítottak egy olyan új üzemelési biztonságot értékelő modellt is, ami elősegíti az ipari gépek, berendezések, finomítók, atomerőművi berendezések romlási folyamatainak, anyagszerkezeti változásainak pontosabb előrejelzését. A projekt a Tématerületi Kiválósági Program keretében valósult meg.

Advertisement

Zöldinfó

Kínai technológiai áttörés? A Huawei új architektúrával növelné a teljesítményt

A kínai Huawei technológiai óriásvállalat Sanghajban ismertette új chiptervezési stratégiáját, amely közlésük szerint a félvezetők teljesítményének növelését szolgálja.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A vállalat közlése szerint az úgynevezett “Tau (?) Scaling Law” elnevezésű megközelítés nem elsősorban a tranzisztorok fizikai méretének további csökkentésére épít, hanem a chipeken és rendszereken belüli jel- és adatátviteli késleltetés mérséklésére, vagyis az “időskálázásra” fókuszál – írja az alternativenergia.hu. Elmondásuk szerint ezzel a megközelítéssel a Moore-törvény által jelzett klasszikus geometriai zsugorítás korlátai mellett is fenntartható a teljesítménynövekedés. A Huawei szerint az új elv alapján öt éven belül olyan chipeket tervezhetnek, amelyek tranzisztorsűrűsége az 1,4 nanométeres gyártástechnológiának felel meg. A vállalat ugyanakkor nem közölt független teljesítményméréseket.

Hétfőn azt is bejelentették, hogy az idén megjelenő Kirin chipjeik már egy új, LogicFolding nevű kialakítást alkalmaznak, amely a belső összeköttetések rövidítésével és az adatútvonalak optimalizálásával javíthatja a teljesítményt és az energiahatékonyságot. Elemzők szerint a Huawei stratégiája arra utal, hogy a kínai technológiai vállalatok a fejlett gyártástechnológiákhoz való korlátozott hozzáférés mellett a chiptervezés és architektúra optimalizálásán keresztül keresnek alternatív teljesítménynövelési lehetőségeket.

A Huawei 2019-ben került amerikai kereskedelmi tiltólistára, ami jelentősen korlátozta a vállalat hozzáférését a legfejlettebb félvezetőgyártási technológiákhoz. A cég 2023-ban mutatta be 5G-képes Mate 60 okostelefonját, amelyet a Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) hét nanométeres technológiával gyártott processzora működtet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák