Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Másfél milliárdos projekt zárult a Bay Zoltán Kutatóközpontnál

A Bay Zoltán Kutatóközpontnál sikerrel zárult egy másfél milliárd forintos alkalmazásorientált, komplex kutatás-fejlesztési projekt, amelynek részeként lézertechnológiai vizsgálati eszközt és hulladékkezelési módszert is alkottak.

Létrehozva:

|

A kutatóközpont MTI-hez eljuttatott közleményében azt írták, hogy az elmúlt két év alatt egy új, termékorientált, biológiai alapú fejlesztést hoztak létre, ami lehetővé teszi az agráriumban keletkező biomassza és egyéb hulladékok, fémtartalmú melléktermékek nyersanyagként történő újrahasznosítását. Az ipari lézertechnológia területén egy új vizsgálati eszközt alkottak, ami lehetővé teszi az infravörös fényjel felerősítését, így bizonyos anyagszerkezeti vizsgálatok pontosabbá, költséghatékonyabbá válhatnak.

Emellett a kutatóközpont a projekt során kísérleti fázisig juttatott el egy, a lítiumalapú akkumulátorok kiváltását lehetővé tevő ipari méretű energiatárolásra alkalmas akkumulátort, illetve létrehozott egy új, a kompozit anyagok 3D nyomtatását modellező módszert. Továbbá felállítottak egy olyan új üzemelési biztonságot értékelő modellt is, ami elősegíti az ipari gépek, berendezések, finomítók, atomerőművi berendezések romlási folyamatainak, anyagszerkezeti változásainak pontosabb előrejelzését. A projekt a Tématerületi Kiválósági Program keretében valósult meg.

Advertisement

Zöldinfó

Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon

Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.

A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.

Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák