Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Másfél milliárdos projekt zárult a Bay Zoltán Kutatóközpontnál

A Bay Zoltán Kutatóközpontnál sikerrel zárult egy másfél milliárd forintos alkalmazásorientált, komplex kutatás-fejlesztési projekt, amelynek részeként lézertechnológiai vizsgálati eszközt és hulladékkezelési módszert is alkottak.

Létrehozva:

|

A kutatóközpont MTI-hez eljuttatott közleményében azt írták, hogy az elmúlt két év alatt egy új, termékorientált, biológiai alapú fejlesztést hoztak létre, ami lehetővé teszi az agráriumban keletkező biomassza és egyéb hulladékok, fémtartalmú melléktermékek nyersanyagként történő újrahasznosítását. Az ipari lézertechnológia területén egy új vizsgálati eszközt alkottak, ami lehetővé teszi az infravörös fényjel felerősítését, így bizonyos anyagszerkezeti vizsgálatok pontosabbá, költséghatékonyabbá válhatnak.

Emellett a kutatóközpont a projekt során kísérleti fázisig juttatott el egy, a lítiumalapú akkumulátorok kiváltását lehetővé tevő ipari méretű energiatárolásra alkalmas akkumulátort, illetve létrehozott egy új, a kompozit anyagok 3D nyomtatását modellező módszert. Továbbá felállítottak egy olyan új üzemelési biztonságot értékelő modellt is, ami elősegíti az ipari gépek, berendezések, finomítók, atomerőművi berendezések romlási folyamatainak, anyagszerkezeti változásainak pontosabb előrejelzését. A projekt a Tématerületi Kiválósági Program keretében valósult meg.

Advertisement

Zöldinfó

Klímasemlegesség felé tart Európa: fontos döntés

Az EP támogatja az üvegházhatású gázkibocsátás 90 százalékos csökkentését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén támogatta azt a 2040-es éghajlat-politikai célkitűzést, mely szerint az Európai Unió 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest annak érdekében, hogy a kontinens 2050-re klímasemleges legyen – írja az alternativenergia.hu. Az Európai Parlament ülésnapján 379 szavazattal, 248 ellenében és 10 tartózkodás mellett, az uniós klímarendelet módosítására irányuló európai bizottsági javaslatról elfogadott álláspont szerint az EP-képviselők biztosítékokat szeretnének kapni arra vonatkozóan, hogy 2036-tól a nettó kibocsátáscsökkentés akár öt százaléka is származhat a partnerországoktól származó nemzetközi szén-dioxid-kibocsátási egységekből, noha az Európai Bizottság legfeljebb három százalékos felső határt javasolt. Az EP azt is szeretné, hogy a hazai állandó szén-dioxid-eltávolítást az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében (EU ETS) a nehezen csökkenthető kibocsátások kompenzálására kelljen felhasználni, valamint nagyobb rugalmasságot biztosítanának az ágazatokon és eszközökön belül és azok között a lehető legköltséghatékonyabb célok elérésére.

Az Európai Parlament támogatja a tagállamok azon javaslatát, hogy az EU ETS2 bevezetését egy évvel, 2027-ről 2028-ra halasszák. Az ETS2 az épületekben és a közúti közlekedésben keletkező tüzelőanyagok elégetéséből származó CO2-kibocsátásra terjed ki. Az EP-képviselők azt szeretnék, hogy az uniós bizottság kétévente értékelje a köztes célok felé tett előrehaladást, figyelembe véve a legfrissebb tudományos adatokat, a technológiai fejleményeket és az EU nemzetközi versenyképességét. A felülvizsgálat többek között értékelné a nettó elnyelés uniós szintű állapotát a 2040-es cél eléréséhez szükséges mértékhez képest, valamint a felvetődő nehézségeket és az uniós ipari versenyképesség fokozásának lehetőségeit. A felülvizsgálat figyelembe venné továbbá az energiaárak alakulását és azoknak a vállalkozásokra és a háztartásokra gyakorolt hatásait is.

A felülvizsgálat következtetései szerint az Európai Bizottság adott esetben javaslatot tehet majd az uniós klímarendelet módosítására, ami magában foglalhatja a 2040-es cél módosítását vagy a támogató keret megerősítésére irányuló további intézkedések meghozatalát, például az EU versenyképességének, jólétének és társadalmi egységének megőrzése érdekében. Az európai klímarendelet a klímasemlegesség 2050-ig történő elérését jogilag kötelező erejű kötelezettséggé teszi valamennyi uniós tagállam számára. Jogilag kötelező erejű célt határoz meg az EU számára, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentse a nettó üvegházhatású gázkibocsátást.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák