Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mavir: a hőség ellenére nem dőlt meg az áramfogyasztási rekord ezen a nyáron

A rendkívül meleg időjárás ellenére az ország áramfogyasztása ezen a nyáron nem haladta meg a korábban mért csúcsértéket – közölte a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt..

Létrehozva:

|

A rendszerirányító az idei nyári csúcsot június 30-án regisztrálta, akkor 6802 megawatt (MW) volt a rendszerterhelés. A magyarországi áramfogyasztás az eddigi abszolút nyári rekordot 2021. június 23-án érte el, azon a napon 6940 MW-os rendszerterhelést mértek. A társaság tájékoztatása szerint az idei nyári időjárás hasonlított ugyan a tavalyihoz, de idén nem volt olyan hosszú egybefüggő kánikulai időszak, mindig volt egy-egy nap, amikor kicsit visszaesett a hőmérséklet. A Mavir felhívta a figyelmet arra, hogy jelentősen nőtt a háztartási méretű napelemek darabszáma, illetve beépített teljesítőképessége, és ezek mérése ma nem megoldott. A napelemek fogyasztáscsökkentő hatása érthető módon főként a nyári vagy a világosabb órákban látszik a rendszerterhelésben – tették hozzá. A rendszerirányító jelezte azt is, hogy a teljes villamosenergia-felhasználásban a csökkenés mértéke júliusban és augusztusban is 5 százalékos nagyságrendű volt az előző év azonos időszakához képest, hasonló időjárási viszonyok mellett. Ez már újabb tényezőkre is utalhat, például a fogyasztók takarékoskodására, esetleg fogyasztási helyek megszűnésére. A társaság tapasztalatai szerint a nyári fogyasztást továbbra is a klímaberendezések vagy egyéb hűtő berendezések pörgetik. Magyarországon a valaha mért legnagyobb rendszerterhelés 7396 MW volt, ezt az idén január 25-én regisztrálta a Mavir.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Az űr küszöbén: hogyan készülünk a Föld utáni életre

Kié lesz az űr? Erre a kérdésre keresi a választ az MVM Future Talks 2025-ös dokumentumfilmje.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hatodik MVM Future Talks évad nagykövete, Puskás-Dallos Peti Krakkótól Tokióig utazott, hogy szakértőkkel beszélgetve kiderítse, mi vár az emberiségre, miután megveti a lábát az űrben. Űrközgazdászok, geológus, jogász és tudósok is megszólaltak arról, mik most a rövid távú célok és lehetőségek, és hogy milyen jövő vár ránk, ha nagy számban lépjük át a Föld határát. Jelenleg nemzetközi projektek keretében dolgoznak szakértők azon, hogy az űrbe költözés ne csak sci-fi történetekben legyen lehetséges, ám ha már könnyedén tudunk embert küldeni a Holdra, netán sikerül biztosítani a marsi élet feltételeit, felmerül majd a kérdés: ki akar úr lenni az űrben? – teszi fel a kérdést az alternativenergia.hu. A földi gazdasági, politikai versengés a Kármán-vonalon túl is folytatódik majd? Puskás-Dallos Peti ellátogatott a japán Ispace magán űrvállalathoz, ahol a Föld és Hold közötti fenntartható gazdasági rendszer kiépítésén dolgoznak, először nyersanyagok után kutatnak, majd az állandó emberi jelenlét lehetőségét szeretnék megteremteni. Szó esik arról, hogy 15 éven belül már 1000 ember dolgozhat a Holdon, és hogy a víz nem csak az életben maradásunk, de a közlekedésünk kulcsa is. Peti meglátogatta a Tohoku Egyetemet is, ahol égitesteket kutató robotokkal foglalkoznak, valamint a JAXA űrügynökséget is, ahol aszteroidákat elemeznek.

Ezt követően a nagykövet Krakkó felé vette az irányt, ahol Európa legnagyobb holdjáró versenyét szervezték meg épp. Ezen részt vett az egyik fontos magyar űrkutatási vállalat, a Puli Space Technologies alapítója, Pacher Tibor is, aki mesélt a hazai fejlesztésű „vízszimatolóról”. A videóban megszólal továbbá egy űrközgazdász és egy geológus, akik arról beszélnek, milyen értékes nyersanyagokat hozhatunk haza a Holdról, és hogyan lesz ebből üzlet, egy jogász, aki rávilágít az űrjog hiányosságaira, és egy gazdasági tanácsadó cég igazgatója is, akinek már az űrbányászattal kapcsolatban is kell tanácsot adnia.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák