Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mavir: a hőség ellenére nem dőlt meg az áramfogyasztási rekord ezen a nyáron

A rendkívül meleg időjárás ellenére az ország áramfogyasztása ezen a nyáron nem haladta meg a korábban mért csúcsértéket – közölte a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt..

Létrehozva:

|

A rendszerirányító az idei nyári csúcsot június 30-án regisztrálta, akkor 6802 megawatt (MW) volt a rendszerterhelés. A magyarországi áramfogyasztás az eddigi abszolút nyári rekordot 2021. június 23-án érte el, azon a napon 6940 MW-os rendszerterhelést mértek. A társaság tájékoztatása szerint az idei nyári időjárás hasonlított ugyan a tavalyihoz, de idén nem volt olyan hosszú egybefüggő kánikulai időszak, mindig volt egy-egy nap, amikor kicsit visszaesett a hőmérséklet. A Mavir felhívta a figyelmet arra, hogy jelentősen nőtt a háztartási méretű napelemek darabszáma, illetve beépített teljesítőképessége, és ezek mérése ma nem megoldott. A napelemek fogyasztáscsökkentő hatása érthető módon főként a nyári vagy a világosabb órákban látszik a rendszerterhelésben – tették hozzá. A rendszerirányító jelezte azt is, hogy a teljes villamosenergia-felhasználásban a csökkenés mértéke júliusban és augusztusban is 5 százalékos nagyságrendű volt az előző év azonos időszakához képest, hasonló időjárási viszonyok mellett. Ez már újabb tényezőkre is utalhat, például a fogyasztók takarékoskodására, esetleg fogyasztási helyek megszűnésére. A társaság tapasztalatai szerint a nyári fogyasztást továbbra is a klímaberendezések vagy egyéb hűtő berendezések pörgetik. Magyarországon a valaha mért legnagyobb rendszerterhelés 7396 MW volt, ezt az idén január 25-én regisztrálta a Mavir.

 

mti

Advertisement

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák