Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mavir: a hőség ellenére nem dőlt meg az áramfogyasztási rekord ezen a nyáron

A rendkívül meleg időjárás ellenére az ország áramfogyasztása ezen a nyáron nem haladta meg a korábban mért csúcsértéket – közölte a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt..

Létrehozva:

|

A rendszerirányító az idei nyári csúcsot június 30-án regisztrálta, akkor 6802 megawatt (MW) volt a rendszerterhelés. A magyarországi áramfogyasztás az eddigi abszolút nyári rekordot 2021. június 23-án érte el, azon a napon 6940 MW-os rendszerterhelést mértek. A társaság tájékoztatása szerint az idei nyári időjárás hasonlított ugyan a tavalyihoz, de idén nem volt olyan hosszú egybefüggő kánikulai időszak, mindig volt egy-egy nap, amikor kicsit visszaesett a hőmérséklet. A Mavir felhívta a figyelmet arra, hogy jelentősen nőtt a háztartási méretű napelemek darabszáma, illetve beépített teljesítőképessége, és ezek mérése ma nem megoldott. A napelemek fogyasztáscsökkentő hatása érthető módon főként a nyári vagy a világosabb órákban látszik a rendszerterhelésben – tették hozzá. A rendszerirányító jelezte azt is, hogy a teljes villamosenergia-felhasználásban a csökkenés mértéke júliusban és augusztusban is 5 százalékos nagyságrendű volt az előző év azonos időszakához képest, hasonló időjárási viszonyok mellett. Ez már újabb tényezőkre is utalhat, például a fogyasztók takarékoskodására, esetleg fogyasztási helyek megszűnésére. A társaság tapasztalatai szerint a nyári fogyasztást továbbra is a klímaberendezések vagy egyéb hűtő berendezések pörgetik. Magyarországon a valaha mért legnagyobb rendszerterhelés 7396 MW volt, ezt az idén január 25-én regisztrálta a Mavir.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák