Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mavir: a hőség ellenére nem dőlt meg az áramfogyasztási rekord ezen a nyáron

A rendkívül meleg időjárás ellenére az ország áramfogyasztása ezen a nyáron nem haladta meg a korábban mért csúcsértéket – közölte a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt..

Létrehozva:

|

A rendszerirányító az idei nyári csúcsot június 30-án regisztrálta, akkor 6802 megawatt (MW) volt a rendszerterhelés. A magyarországi áramfogyasztás az eddigi abszolút nyári rekordot 2021. június 23-án érte el, azon a napon 6940 MW-os rendszerterhelést mértek. A társaság tájékoztatása szerint az idei nyári időjárás hasonlított ugyan a tavalyihoz, de idén nem volt olyan hosszú egybefüggő kánikulai időszak, mindig volt egy-egy nap, amikor kicsit visszaesett a hőmérséklet. A Mavir felhívta a figyelmet arra, hogy jelentősen nőtt a háztartási méretű napelemek darabszáma, illetve beépített teljesítőképessége, és ezek mérése ma nem megoldott. A napelemek fogyasztáscsökkentő hatása érthető módon főként a nyári vagy a világosabb órákban látszik a rendszerterhelésben – tették hozzá. A rendszerirányító jelezte azt is, hogy a teljes villamosenergia-felhasználásban a csökkenés mértéke júliusban és augusztusban is 5 százalékos nagyságrendű volt az előző év azonos időszakához képest, hasonló időjárási viszonyok mellett. Ez már újabb tényezőkre is utalhat, például a fogyasztók takarékoskodására, esetleg fogyasztási helyek megszűnésére. A társaság tapasztalatai szerint a nyári fogyasztást továbbra is a klímaberendezések vagy egyéb hűtő berendezések pörgetik. Magyarországon a valaha mért legnagyobb rendszerterhelés 7396 MW volt, ezt az idén január 25-én regisztrálta a Mavir.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.

Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.

Advertisement

Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.

A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák