Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Medvék a tátrai lakókörnyezet közelében

Az emberek és a medvék együttéléséről szóló előadássorozatot szerveznek a lengyel Tátra térségében élő.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A tátrai hegyek alatt fekvő községekben szervezett, május végén kezdődő találkozókra minden érdeklődőt, ezen belül a helyi méhészeket, gazdákat és “a medvék által látogatott létesítmények” tulajdonosait hívták meg – írja az alternativenergia.hu. Az előadásokon a TPN munkatársai ismertetik a Tátrában élő medvék jellemzőit, beszélnek a szokásaikról, “beleértve a táplálékszerzést”, és bemutatják “az alapvető módszereket a háztartások nemkívánatos medvelátogatás elleni védelmére” – olvasható a közleményben. A találkozókat az Európai Bizottság által támogatott, Nagyragadozók Hatékony Együttélési Támogatása (LECA) nevű nemzetközi projekt keretében szervezik.

A wp.pl hírportál azt írta: bár Zakopane tátrai üdülővárosban és környékén nem jegyeztek fel medvetámadást, a táplálékot kereső nagyvadak gyakran előfordulnak a házak közelében. Történt már méhészetek elpusztítása és az állatállomány, köztük juhok elleni támadás is. Lengyelországban a barnamedvék szigorú védelem alatt állnak. A rendelkezésre álló, 2013-ból származó adatok szerint a Tátra lengyel oldalán mintegy 15 medve élt. A szintén Szlovákiában határos, Tátrától keletebbre fekvő Besszádok hegységben mintegy 200 medve él hivatalos adatok szerint.

Adam Piatkowski, a Besszádokban fekvő Solina község polgármestere viszont erdészek közléseire hivatkozva 300-ra becsüli a régióban élő medvék számát. Piatkowski május közepén a 1,5 ezer helyi lakos által jegyzett petíciót küldte Donald Tusk kormányfőnek, melyben a medveállomány csökkentését kérték. “Az eddigi intézkedések, vagyis a ragadozók elijesztése és csapdába ejtése nem vált be, az emberek konkrét lépéseket követelnek, féltik az életüket” – mondta el Piatkowski újságíróknak. A polgármester több, emberre is közvetlenül veszélyes esetet sorolt fel. Szlovákia példájára is hivatkozott, ahol a kormány áprilisi határozata alapján több járásban rendkívüli helyzetet hirdettek, és bővítették a barnamedvék kilövésére adható potenciális engedélykeretet. Piotr Otawski, a lengyel környezetvédelmi hivatal igazgatója a sajtóval közölte: előkészítés alatt áll a környezetvédelmi törvény módosítása, mely értelmében bizonyos esetekben gumilövedék is használható lenne a vadállatok elijesztésére. A Besszádokban élő medvék egy részének, konkrétan 5 állatnak lelövésére vonatkozó kérdésre Otawski úgy válaszolt: ezt a lehetőséget “csak végső megoldásnak tekintenék”.

Advertisement

Zöldinfó

A természet nem tőlünk független, a magyar nemzeti parkok új korszakba lépnek

A tíz hazai nemzeti parkban megvalósuló európai uniós fejlesztések mára az állami természetvédelem legfontosabb eszközei közé tartoznak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tíz hazai nemzeti parkban megvalósuló európai uniós fejlesztések mára az állami természetvédelem legfontosabb eszközei közé tartoznak, segítségükkel nemcsak élőhelyeket állítanak helyre és fajokat védenek meg, hanem a természet iránti tiszteletet is továbbadják a jövő nemzedékének – hangoztatta Nagy István agrárminiszter a Győr-Moson-Sopron vármegyei László-majorban. A tárcavezető az Őshonos háziállatfajták tartását segítő fejlesztések a Natura 2000 gyepterületek megőrzéséért a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban elnevezésű projekt elindításán kiemelte, hogy a természet védelme a kormány számára nem pusztán feladat, hanem hivatás és felelősség. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló természetvédelmi fejlesztések az állami természetvédelem motorjává váltak. 2014 és 2020 között 109 projekt valósult meg 42 milliárd forint támogatással, 182 ezer hektáron, a 2021-től 2027-ig tartó ciklusban pedig újabb 42 milliárd forint szolgálja a magyar természetvédelmet, amiből 60 kiemelt fejlesztés indul országszerte több mint 70 ezer hektáron. Közöttük van a Fertő-Hanság Nemzeti Park beruházása is – írta meg az alternativenergia.hu.

Nagy István elmondta, hogy a nemzeti park beruházása bizonyítja, hogy ha jól használjuk fel a közös európai forrásokat, akkor azok helyben maradó értéket teremtenek. Felidézte, hogy a nemzeti park három évtizede őrzi és gondozza a tájat, nemcsak védi a természetet, hanem hidat is épít a természeti örökség és a mindennapi élet között. A Hanság lápvilága, a Fertő tó madárparadicsoma, a Répce-menti gyepek és a pannonhalmi tájvédelmi körzet bár külön-külön világ, mégis egy összetartozó ökológiai egység, egyszerre őriz múltat és mutat jövőt – fogalmazott. Elmondta, hogy a most induló és 2028 év végéig tartó beruházás 680 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap. Célja, hogy erősítse a fenntartható legeltetési és gyepgazdálkodás alapjait, hozzájáruljon a térség biológiai sokféleségének megőrzéséhez.

Cél továbbá az ökológiai egyensúly erősítése, a helyi gazdálkodás, a turizmus és a környezeti nevelés lehetőségeinek bővítése. A természetvédelmi beavatkozások mellett a projekt a környezeti nevelést és az ökoturizmust is szolgálja – mondta. Kiemelte, hogy az ökoturizmus és a szemléletformálás a legjobb módja annak, hogy az emberek megértsék, a természet nem tőlünk független dolog, hanem az életünk szerves része. Hozzátette, hogy a természetvédelem sikere mindig az embereken múlik. Barcza Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, hogy László-major ezzel a fejlesztéssel nagy előrelépést tehet a látogatók számának növelésében és a szemléletformálásában. Kulcsárné Róth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója arról beszélt, hogy a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz révén idén és jövőre mintegy 2,3 milliárd forint érkezik a nemzeti parkhoz fejlesztésre.

Advertisement

Simon Anikó pályázati referens elmondta, hogy a most induló fejlesztés részeként egyebek mellett akadálymentesített bemutatótereket alakítanak ki a majorság területén, olyan környezeti nevelési és szemléletformáló programokat szerveznek őshonos magyar állatfajták bemutatására. Fejlesztik a gépparkot, bővítik a takarmánytárolási kapacitást, új állategészségügyi épületet alakítanak ki és korszerű karámokat építenek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák