Kapcsolatfelvétel

Otthon

Megéri most napelemes fűtésre váltani? A szakértő kiszámolta!

Létrehozva:

|

A jelenlegi energiárak mellett sokan a napelemes fűtés iránt érdeklődnek.

Mindenkinek javasolt nagyon alaposan utánaszámolni a részleteknek, mielőtt belevág. Az energia drágulása nagyot lökött a napelemek népszerűségén. A napelemes cégeknél az egész országban többszörösére nőtt az érdeklődők száma a kormány bejelentése óta. Az első emelt rezsiszámlák postázása pedig további lendületet adhat az energetikai önellátásnak. Csábító gondolat lehet, hogy rezsiköltségek jellemzően legnagyobb szeletét kitevő fűtést is napelemekre alapozott elektromos megoldással váltsuk ki. Itt azonban közel sem egyértelmű, hogy jól járunk anyagilag, ezért érdemes számolni és alaposan felmérni az elérhető megoldásokat. Hangsúlyosan igaz ez régi építésű házak felújításakor.

„Egy ház fűtési energiaigénye a méretétől és a szigetelés milyenségétől függ mindenekelőtt. Például egy régebbi építésű átlagos családi ház – közkeletű becenevén Kádár-kocka – fűtése hagyományos elektromos fűtőpanellel vagy infrapanellel évente több mint 13 ezer kWh energiát igényel. Modern ajtókkal-ablakokkal és megfelelő szigeteléssel ez 8500 kWh környékére csökkenthető. Ehhez még hozzá kell adni a melegvíz-előállítás energiaigényét, ami négyfős család esetén nagyjából 2500 kWh. Összehasonlításul ugyanennek a háztartásnak a normál áramigénye (világítás, konyhai, fürdőszobai gépek) mindössze 2-3000 kWh körül alakul” – számolt Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.

Advertisement

Vagyis a legjobb esetben is öt-hatszorosára emelkedik az áramigény, aminek a kielégítéséhez jóval nagyobb napelemes rendszerre van szükség. A szokásos 8-10 helyett legalább 30, szigeteletlen házaknál akár 40-45 napelempanelt kellene a tetőre zsúfolni, ami a legtöbb ingatlanra nem fér el. Ráadásul drágább és még a jelenlegi árak mellett is jóval hosszabb idő alatt térül meg. Kujáni Péter tapasztalatai alapján a villanykazánnal vagy fali panellel üzemelő villanyfűtés ezért a legritkább esetben éri meg. A fenti számítások azonban az elektromos energiát egy az egyben fűtési energiává alakító megoldásokra, fűtőpanelekre, villanykazánokra vonatkoztak. „Hőszivattyúval vagy a jóval olcsóbban és egyszerűbben telepíthető hűtő-fűtő klímaberendezéssel ennél valamivel jobb a helyzet. Ezen technológiák lényege, hogy 1 kW villamos energiából 3,5-4 kW fűtési energiát állítanak elő. Vagyis a példában említett ház 13 ezer kWh fűtési hőigényét 5000, megfelelő szigeteléssel pedig 3500 kWh környékére lehet csökkenteni.

Erre a volumenre már lehet pénzügyileg megtérülő napelemes rendszert méretezni” – mutatott be egy másik lehetőséget a szakértő. A szokásos 3-4 kW-nyi napelempanel persze ebben az esetben sem lesz elég: a ház méretétől és a szigetelés minőségétől függően hozzávetőleg 8-10 kW-tal érdemes tervezni. Ez a beruházás viszont szaldós elszámolás mellett már anyagilag is kifizetődő lehet a tulajdonosnak.
Nem szabad szem elől téveszteni azt a tényt sem, hogy elektromos fűtés esetén az éves áramfogyasztás jelentős része a téli hónapokban jelentkezik, amikor pedig a napelemrendszer a legkisebb teljesítményt nyújtja a rövidebb nappalok és alacsonyabb besugárzási szög miatt. Persze ennek igazán a bruttó elszámolású rendszereknél lesz majd a pénztárcán is érezhető jelentősége. Emiatt is fontos a rendszer megfelelő méretezése.

Advertisement

Kujáni Péter hangsúlyozza, hogy a fenti példák csak tájékoztató jellegűek, mert minden épület fűtési hőigénye teljesen egyedi. Függ a falak vastagságától, anyagától, a szigeteléstől, a belmagasságtól, de még attól is, hogy napos vagy árnyékos helyen fekszik. Mielőtt bárki belevágna a villanyfűtés tervezésébe, érdemes szakemberrel felméretni a ház energetikai paramétereit. Egy ilyen dokumentum tartalmában hasonlít a lakáseladáskor kért energetikai tanúsítványhoz és pontosan megmondja, mekkora éves fűtési hőteljesítményre és éve fűtési energiaigényre van szükség.

Advertisement

Otthon

Épületeink energiahasználata a technológiai szemléletváltáson múlik

Az építőiparban komoly tartalékok vannak az energiamegtakarítás tekintetében, hiszen szinte unásig ismételt közhely, hogy Magyarország összes energiafelhasználásának nagyjából 40%-a az épületállományhoz köthető.

Létrehozva:

|

Szerző:


A zéró-karbon kibocsátáshoz vezető út egyik sarkalatos pontja pedig, hogy nem az energiaszámlán szereplő összeg, hanem az energiafelhasználás csökkentése a cél. Ebben az akár olyan aprónak tűnő lépés is sokat számíthat, mint egy nagyberuházás zsaluhasználatának pontos tervezése.

Kezdjük egy példával az építőiparból! Egyre több kivitelező ismeri fel, hogy akár a teljes beruházás költségeihez mérten elsőre akár csekélynek tűnő tételek, mint pl. a zsalutervezésen vagy a zsaluk optimális logisztikáján milyen komoly költségmegtakarítás érhető el, ami ebben az esetben a környezetterhelés csökkentésével is együtt jár. Ma már minden, a hírnevére adó vállalat az ilyen részletekre is odafigyel.

Advertisement

Napi szinten vagyunk tanúi a szemléletváltásnak, hiszen az ipar, és az építőipar szereplői is, az általuk kínált termékekbe és szolgáltatásokba beépült energia csökkentését egyre inkább üzleti előnyként, haszonérvként definiálják. Érdemes leszögezni, hogy a működéshez felhasznált energia mérséklése részben törvényileg is szabályozott, de a cégek jól felfogott érdeke is. Ez az építőipar szereplői elé is megoldandó feladatokat állít.

 

Advertisement

A globális vállalatoknál is sok apró lépés vezet ahhoz, hogy a zéró karbon- kibocsátás elérése érdekében tett erőfeszítések eredményei érzékelhetők, számszerűsíthetők legyenek. Jóllehet egyre többen hozzák nyilvánosságra az éves gazdasági jelentésük mellett a fenntarthatósági jelentésüket is, szakértők szerint a nemzetközi porondon jelentős cégek a zéró karbon- kibocsátás irányába tett lépéseikkel még jócskán az útkeresés szakaszában vannak. A kezdeti eredmények azonban sokszor rávilágítanak arra, hogy a szemléletformálás szerepe ebben a kérdésben is döntő lesz. Ezek között Botta D. Mihály, a Meva Zsalurendszerek Zrt. magyarországi és a Meva globális vállalat ausztriai ügyvezető igazgatója az építkezések zsaluhasználatának körültekintő tervezésére hívja fel a figyelmet. „Egy épület energiafelhasználásának kalkulációjához kétségkívül hozzátartozik az építéskor felhasznált termékek, műszaki megoldások előállításához igénybe vett energia is. Egyre többször szükséges az ezeket a tételeket is tartalmazó energiamérleg elkészítése. A számunkra piacot adó, jelentős betonhasználattal járó beruházások teljes költségvetésében könnyedén az elenyésző tételek közé sorolhatja bárki a bérelt vagy a saját zsaluparkhoz köthető költségtételeket. Tény azonban, hogy körültekintő zsalutervezéssel és pontos logisztikával akár százmillió forintos megtakarítás is elérhető. A felhasznált energia pedig, cégünk piacvezető innovációja, a műanyag zsaluhéjak használatával tovább csökkenthető, és az energiamérlegben is feltüntethető lesz. Ez is a szükséges szemléletváltás része, amely mind felhasznált energiában, mind pedig forintban kifejezhető előnyt kínál.” – mutat rá a szakember a gazdaságossági szempontok között az egyik, közvetlenül a kínált műszaki megoldáshoz köthető előnyre.

Ez azonban a Meva életében is csupán egy a sok közül. A területen fontos szerep jut a lassan két éve Dunakeszin birtokba vett, és minden egyes elemében a fenntartható működés elveit szem előtt tartó új, Meva regionális logisztikai bázisra, ahonnan megindult a szolgáltatásexport a nyugat-európai piacokra.

Advertisement

Beérett az évtizeddel korábbi innováció

Nem a Meva az egyetlen cég, ahol a fenntarthatóságra való törekvés megelőzte a mai előírásokat. A cég ugyanis piacvezető a több mint 20 éve bevezetett, számtalanszor felhasználható műanyag zsaluhéjak területén. A 100%-ban famentes zsaluhéj a ugyanis a 2000-es évek elején került a cég kínálatába, ami a gyakorlatilag végtelen számú felhasználási lehetőségének köszönhetően jelentősen csökkenti a fa zsaluzatok alkalmazásának szükségességét. „Akkor még senki nem gondolhatta, hogy az innováció több mint 20 év múlva válik igazi piaci értékké, kínál versenyelőnyt és lehet egyidőben az építőipar fenntarthatósági törekvéseinek egy eleme, vagy éppen élharcosa. Ami akkor még csak vágyott eredmény volt, az mára már bevált valóság. A műanyag zsaluhéj azóta is a Meva piacvezető és egyedülálló műszaki megoldása. Tartósságára és stabil, megbízható használatára mi sem jobb bizonyíték, mint hogy az elsőként gyártott zsaluhéjak egy részét még ma is használják, valamint az, hogy a zsaluhéjakra adott 7 éves garanciális időben még soha egyetlen reklamáció nem érkezett.” – emelte ki a magyar piacon 38 főt foglalkoztató, a tavalyi évben 2,337 Mrd árbevételt elérő vállalat vezetője.

Advertisement

(Mi a műanyag zsaluhéj lényege? A Meva műanyag zsaluhéja elnyűhetetlenül tartós, rendelkezik a rétegelt falemez zsaluhéjak összes pozitív tulajdonságával, amit kiegészítenek a műanyag zsaluhéjak kínálta előnyök, mint az egyszerű formázhatóság, javíthatóság, és bármilyen építési geometriához való rugalmas alkalmazhatóság.)

A Meva a világ minden táján jelentős beruházásokon van jelen, és komoly erőfeszítéseket tesz energiafelhasználásának globális csökkentése terén. Ennek egyik példája a magyarországi új logisztikai bázis. Ha érdeklik a részletek, ismerje meg a dunakeszi telephely műszaki megoldásait.

Advertisement

 

 

Advertisement

 

 

Advertisement

 

 

Advertisement

(partner hír)

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák