Zöldinfó
Megérkezett az első cseppfolyósított földgáz szállítmány a horvátországi Krk-ről Magyarországra
Megérkezett az első cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítmány a horvát import terminálból Magyarországra, így új szállítási móddal és útvonallal bővült a hazai gázellátási lánc, amely jelenleg elsősorban közlekedési célokat szolgál; rövidesen megnyílhat az út az ipari felhasználás előtt is – közölte az ARELGAS Kft.
Miután az ARELGAS Kft. Magyarországon elsőként üzembe állította első LNG szállító tartályos járműszerelvényét, megnyílt annak a lehetősége, hogy a Magyarországhoz legközelebb eső LNG import terminálból, a Krk-szigethez kötött LNG FSRU (Liquefied Natural Gas Floating Storage Regasifier Unit, azaz cseppfolyósított földgáz úszó tároló és újragázosító egység) létesítményből ne csak vezetéken, hanem a gyakran “virtuális vezetéknek” nevezett szállító járművön is érkezhessen gáz Magyarországra.
A 2021 januárjában üzembe állított Krk-i terminál elsődleges feladata a tankerhajókkal szállított cseppfolyósított földgáz fogadása, tárolása és az újragázosítást követően, szállítóvezetéken a kontinens belsejébe, így Magyarország irányába is történő továbbítása. Közölték: idén tavasszal kiegészítő tevékenység is elindulhatott a terminálban, már lehetőség van közúti tanker járművek megtöltésére is. Ezzel a földgáz mellett elindulhat a cseppfolyósított gáz szállítása is Krk-ről Magyarországra. Az ARELGAS Kft. LNG szállító járművét, a vizsgáztatását és a forgalomba helyezését követően a terminál rendkívül összetett műszaki és biztonsági előírásait követve készítették fel. “Az első magyar jármű hazaérkezése a Krk terminálból, majd pedig a gáztároló tartályba való átfejtése mérföldkőnek számít az ellátásbiztonság, szállítási útvonal diverzifikáció és természetesen a költségcsökkentés lehetősége terén. Az ipari fogyasztók ellátása érdekében a szállítási út rövidítése, ezáltal a szállítás pontosabb ütemezhetősége fontos eredménye a most elindult folyamatnak” – fogalmaz a cég közleménye.
Magyarország jelenleg 3 LNG töltőállomással rendelkezik, melyből kettőt az M0-ás autópálya mentén az ARELGAS Kft üzemeltet. A harmadik, nyitás előtt álló töltőpont pedig Mosonmagyaróvárnál található, az M1-es autópálya mentén. Jövőre a növekvő számú LNG-hajtású járműpark igényeinek megfelelően duplázódni fog a magyarországi töltőpontok száma. A nyilvános cégadatok szerint 2021-ben, első üzleti évében az ARELGAS Kft. tavaly márciusi megalapítása óta 35 millió forint árbevételt, és 2,5 millió forint nyereséget termelt.
Zöldinfó
A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek
Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.
A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.
A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
