Zöldinfó
Megérkezett az első cseppfolyósított földgáz szállítmány a horvátországi Krk-ről Magyarországra
Megérkezett az első cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítmány a horvát import terminálból Magyarországra, így új szállítási móddal és útvonallal bővült a hazai gázellátási lánc, amely jelenleg elsősorban közlekedési célokat szolgál; rövidesen megnyílhat az út az ipari felhasználás előtt is – közölte az ARELGAS Kft.
Miután az ARELGAS Kft. Magyarországon elsőként üzembe állította első LNG szállító tartályos járműszerelvényét, megnyílt annak a lehetősége, hogy a Magyarországhoz legközelebb eső LNG import terminálból, a Krk-szigethez kötött LNG FSRU (Liquefied Natural Gas Floating Storage Regasifier Unit, azaz cseppfolyósított földgáz úszó tároló és újragázosító egység) létesítményből ne csak vezetéken, hanem a gyakran “virtuális vezetéknek” nevezett szállító járművön is érkezhessen gáz Magyarországra.
A 2021 januárjában üzembe állított Krk-i terminál elsődleges feladata a tankerhajókkal szállított cseppfolyósított földgáz fogadása, tárolása és az újragázosítást követően, szállítóvezetéken a kontinens belsejébe, így Magyarország irányába is történő továbbítása. Közölték: idén tavasszal kiegészítő tevékenység is elindulhatott a terminálban, már lehetőség van közúti tanker járművek megtöltésére is. Ezzel a földgáz mellett elindulhat a cseppfolyósított gáz szállítása is Krk-ről Magyarországra. Az ARELGAS Kft. LNG szállító járművét, a vizsgáztatását és a forgalomba helyezését követően a terminál rendkívül összetett műszaki és biztonsági előírásait követve készítették fel. “Az első magyar jármű hazaérkezése a Krk terminálból, majd pedig a gáztároló tartályba való átfejtése mérföldkőnek számít az ellátásbiztonság, szállítási útvonal diverzifikáció és természetesen a költségcsökkentés lehetősége terén. Az ipari fogyasztók ellátása érdekében a szállítási út rövidítése, ezáltal a szállítás pontosabb ütemezhetősége fontos eredménye a most elindult folyamatnak” – fogalmaz a cég közleménye.
Magyarország jelenleg 3 LNG töltőállomással rendelkezik, melyből kettőt az M0-ás autópálya mentén az ARELGAS Kft üzemeltet. A harmadik, nyitás előtt álló töltőpont pedig Mosonmagyaróvárnál található, az M1-es autópálya mentén. Jövőre a növekvő számú LNG-hajtású járműpark igényeinek megfelelően duplázódni fog a magyarországi töltőpontok száma. A nyilvános cégadatok szerint 2021-ben, első üzleti évében az ARELGAS Kft. tavaly márciusi megalapítása óta 35 millió forint árbevételt, és 2,5 millió forint nyereséget termelt.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
