Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megérkezett az első cseppfolyósított földgáz szállítmány a horvátországi Krk-ről Magyarországra

Megérkezett az első cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítmány a horvát import terminálból Magyarországra, így új szállítási móddal és útvonallal bővült a hazai gázellátási lánc, amely jelenleg elsősorban közlekedési célokat szolgál; rövidesen megnyílhat az út az ipari felhasználás előtt is – közölte az ARELGAS Kft.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

|

Miután az ARELGAS Kft. Magyarországon elsőként üzembe állította első LNG szállító tartályos járműszerelvényét, megnyílt annak a lehetősége, hogy a Magyarországhoz legközelebb eső LNG import terminálból, a Krk-szigethez kötött LNG FSRU (Liquefied Natural Gas Floating Storage Regasifier Unit, azaz cseppfolyósított földgáz úszó tároló és újragázosító egység) létesítményből ne csak vezetéken, hanem a gyakran “virtuális vezetéknek” nevezett szállító járművön is érkezhessen gáz Magyarországra.

A 2021 januárjában üzembe állított Krk-i terminál elsődleges feladata a tankerhajókkal szállított cseppfolyósított földgáz fogadása, tárolása és az újragázosítást követően, szállítóvezetéken a kontinens belsejébe, így Magyarország irányába is történő továbbítása. Közölték: idén tavasszal kiegészítő tevékenység is elindulhatott a terminálban, már lehetőség van közúti tanker járművek megtöltésére is. Ezzel a földgáz mellett elindulhat a cseppfolyósított gáz szállítása is Krk-ről Magyarországra. Az ARELGAS Kft. LNG szállító járművét, a vizsgáztatását és a forgalomba helyezését követően a terminál rendkívül összetett műszaki és biztonsági előírásait követve készítették fel. “Az első magyar jármű hazaérkezése a Krk terminálból, majd pedig a gáztároló tartályba való átfejtése mérföldkőnek számít az ellátásbiztonság, szállítási útvonal diverzifikáció és természetesen a költségcsökkentés lehetősége terén. Az ipari fogyasztók ellátása érdekében a szállítási út rövidítése, ezáltal a szállítás pontosabb ütemezhetősége fontos eredménye a most elindult folyamatnak” – fogalmaz a cég közleménye.

Magyarország jelenleg 3 LNG töltőállomással rendelkezik, melyből kettőt az M0-ás autópálya mentén az ARELGAS Kft üzemeltet. A harmadik, nyitás előtt álló töltőpont pedig Mosonmagyaróvárnál található, az M1-es autópálya mentén. Jövőre a növekvő számú LNG-hajtású járműpark igényeinek megfelelően duplázódni fog a magyarországi töltőpontok száma. A nyilvános cégadatok szerint 2021-ben, első üzleti évében az ARELGAS Kft. tavaly márciusi megalapítása óta 35 millió forint árbevételt, és 2,5 millió forint nyereséget termelt.

Advertisement
Kapcsolódó tartalom:

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

7 óra telt el a létrehozás óta

|

2026-07-17

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

Advertisement

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák