Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megközelítette a 90 százalékot a francia gáztározók töltöttsége

Megközelítette a 90 százalékot a gáztározók töltöttsége Franciaországban az Agregated Gas Storage Inventory (AGSI) európai platform csütörtöki adatai szerint, és az ország jó úton van, hogy elkerülje télen az ukrajnai háború miatti esetleges energiahiányt.

Létrehozva:

|

A francia kormány célja, hogy novemberig sikerüljön 100 százalékra feltölteni a gáztározókat, miközben az Ukrajnát támogató nyugat-európai országok irányába az orosz gázexport fokozatosan csökken, a gáz ára pedig rekordokat dönt Európában. A Gazprom orosz gézipari óriás több európai ország felé is leállította a szállítást az ukrajnai háború kezdete óta, június közepén jelentősen csökkentette a szállításait az Északi Áramlat-1 gázvezetéken. Franciaországban a Teréga, az egyik legnagyobb gázszállító hálózatot működtető vállalat tározói 91,21 százalékig töltöttek, míg a Storengy kapacitásai 89,67 százalékon voltak csütörtökön. A tározók 100 százalékos töltöttsége az ország éves gázfogyasztása több mint 25 százalékának felel meg. Az AGSI adatai szerint Franciaországnál jelenleg csak négy ország teljesít jobban az uniós országok közül: Portugáliában 100, Lengyelországban 99,56, Dániában 93,76, Svédországban pedig 90,8 százalékosan töltöttek a gáztározók.

Franciaország energiaellátásnak alig 15,8 százalékát biztosította földgázból 2020-ban, s ennek mintegy 17 százaléka érkezett Oroszországból. A francia kormány emiatt úgy tekinti, hogy kedvezőbb helyzetben van a szomszédjainál. A gáztározók 100 százalékos feltöltése mellett jövőre a kormány egy új terminált is megnyit más országoktól vásárolt cseppfolyósított földgáz (LNG) számára. Agnes Pannier-Runacher, az energetikai átállásért felelős kormánytag korábban jelezte, hogy a kormány célja november 1-ig 100 százalékra feltölteni a gáztározókat. Mindeddig a szolgáltatóknak eddig a dátumig 85 százalékos töltöttséget írtak elő a hatályos jogszabályok.  Bruno Le Maire gazdasági miniszter szerdán úgy vélte, hogy “az orosz gázon múlhat a növekedés egy jelentős része Európában a következő hónapokban”. “Minden Vlagyimir Putyin (orosz elnöknek) a gázt érintő döntésein múlik” – fogalmazott a tárcavezető a France5 közszolgálati tévécsatornán. “Ha úgy dönt, hogy elzárja a gázt az Európai Unió és az eurózóna számára, a növekedésre gyakorolt hatást illetően, csak Franciaország számára fél százalékpontos GDP-hatást becsülünk, és valószínűleg jelentősebb lesz más, az orosz gáztól nálunk jobban függő gazdaságok számára” – tette hozzá.  

Emmanuel Macron francia elnök szerdán a nyári szabadságot követő első kormányülésen egységre szólította fel honfitársait a várható gazdasági megrázkódtatások miatt, s úgy fogalmazott, hogy “vége van a gondtalanságnak és a bőségnek”. A kormány “az energetikai visszafogottságot” és átállást nem csak az esetleges gázhiány, hanem a klímaváltozás miatt is szükségesnek tartja.

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák