

Zöldinfó
Megközelítette a 90 százalékot a francia gáztározók töltöttsége
Megközelítette a 90 százalékot a gáztározók töltöttsége Franciaországban az Agregated Gas Storage Inventory (AGSI) európai platform csütörtöki adatai szerint, és az ország jó úton van, hogy elkerülje télen az ukrajnai háború miatti esetleges energiahiányt.
A francia kormány célja, hogy novemberig sikerüljön 100 százalékra feltölteni a gáztározókat, miközben az Ukrajnát támogató nyugat-európai országok irányába az orosz gázexport fokozatosan csökken, a gáz ára pedig rekordokat dönt Európában. A Gazprom orosz gézipari óriás több európai ország felé is leállította a szállítást az ukrajnai háború kezdete óta, június közepén jelentősen csökkentette a szállításait az Északi Áramlat-1 gázvezetéken. Franciaországban a Teréga, az egyik legnagyobb gázszállító hálózatot működtető vállalat tározói 91,21 százalékig töltöttek, míg a Storengy kapacitásai 89,67 százalékon voltak csütörtökön. A tározók 100 százalékos töltöttsége az ország éves gázfogyasztása több mint 25 százalékának felel meg. Az AGSI adatai szerint Franciaországnál jelenleg csak négy ország teljesít jobban az uniós országok közül: Portugáliában 100, Lengyelországban 99,56, Dániában 93,76, Svédországban pedig 90,8 százalékosan töltöttek a gáztározók.
Franciaország energiaellátásnak alig 15,8 százalékát biztosította földgázból 2020-ban, s ennek mintegy 17 százaléka érkezett Oroszországból. A francia kormány emiatt úgy tekinti, hogy kedvezőbb helyzetben van a szomszédjainál. A gáztározók 100 százalékos feltöltése mellett jövőre a kormány egy új terminált is megnyit más országoktól vásárolt cseppfolyósított földgáz (LNG) számára. Agnes Pannier-Runacher, az energetikai átállásért felelős kormánytag korábban jelezte, hogy a kormány célja november 1-ig 100 százalékra feltölteni a gáztározókat. Mindeddig a szolgáltatóknak eddig a dátumig 85 százalékos töltöttséget írtak elő a hatályos jogszabályok. Bruno Le Maire gazdasági miniszter szerdán úgy vélte, hogy “az orosz gázon múlhat a növekedés egy jelentős része Európában a következő hónapokban”. “Minden Vlagyimir Putyin (orosz elnöknek) a gázt érintő döntésein múlik” – fogalmazott a tárcavezető a France5 közszolgálati tévécsatornán. “Ha úgy dönt, hogy elzárja a gázt az Európai Unió és az eurózóna számára, a növekedésre gyakorolt hatást illetően, csak Franciaország számára fél százalékpontos GDP-hatást becsülünk, és valószínűleg jelentősebb lesz más, az orosz gáztól nálunk jobban függő gazdaságok számára” – tette hozzá.
Emmanuel Macron francia elnök szerdán a nyári szabadságot követő első kormányülésen egységre szólította fel honfitársait a várható gazdasági megrázkódtatások miatt, s úgy fogalmazott, hogy “vége van a gondtalanságnak és a bőségnek”. A kormány “az energetikai visszafogottságot” és átállást nem csak az esetleges gázhiány, hanem a klímaváltozás miatt is szükségesnek tartja.

Zöldinfó
Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről
Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.
A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.
A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.
Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Állami ingyen pénzre pályázhat, ha szigetelné a födémet!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Zsilip, szivattyú, tározó – így készül Magyarország az aszályos jövőre
-
Zöldinfó15 óra telt el a létrehozás óta
Ingyenes támogatás társasházaknak: jön az okos mérés a távhőnél!