Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megközelítette a 90 százalékot a francia gáztározók töltöttsége

Megközelítette a 90 százalékot a gáztározók töltöttsége Franciaországban az Agregated Gas Storage Inventory (AGSI) európai platform csütörtöki adatai szerint, és az ország jó úton van, hogy elkerülje télen az ukrajnai háború miatti esetleges energiahiányt.

Létrehozva:

|

A francia kormány célja, hogy novemberig sikerüljön 100 százalékra feltölteni a gáztározókat, miközben az Ukrajnát támogató nyugat-európai országok irányába az orosz gázexport fokozatosan csökken, a gáz ára pedig rekordokat dönt Európában. A Gazprom orosz gézipari óriás több európai ország felé is leállította a szállítást az ukrajnai háború kezdete óta, június közepén jelentősen csökkentette a szállításait az Északi Áramlat-1 gázvezetéken. Franciaországban a Teréga, az egyik legnagyobb gázszállító hálózatot működtető vállalat tározói 91,21 százalékig töltöttek, míg a Storengy kapacitásai 89,67 százalékon voltak csütörtökön. A tározók 100 százalékos töltöttsége az ország éves gázfogyasztása több mint 25 százalékának felel meg. Az AGSI adatai szerint Franciaországnál jelenleg csak négy ország teljesít jobban az uniós országok közül: Portugáliában 100, Lengyelországban 99,56, Dániában 93,76, Svédországban pedig 90,8 százalékosan töltöttek a gáztározók.

Franciaország energiaellátásnak alig 15,8 százalékát biztosította földgázból 2020-ban, s ennek mintegy 17 százaléka érkezett Oroszországból. A francia kormány emiatt úgy tekinti, hogy kedvezőbb helyzetben van a szomszédjainál. A gáztározók 100 százalékos feltöltése mellett jövőre a kormány egy új terminált is megnyit más országoktól vásárolt cseppfolyósított földgáz (LNG) számára. Agnes Pannier-Runacher, az energetikai átállásért felelős kormánytag korábban jelezte, hogy a kormány célja november 1-ig 100 százalékra feltölteni a gáztározókat. Mindeddig a szolgáltatóknak eddig a dátumig 85 százalékos töltöttséget írtak elő a hatályos jogszabályok.  Bruno Le Maire gazdasági miniszter szerdán úgy vélte, hogy “az orosz gázon múlhat a növekedés egy jelentős része Európában a következő hónapokban”. “Minden Vlagyimir Putyin (orosz elnöknek) a gázt érintő döntésein múlik” – fogalmazott a tárcavezető a France5 közszolgálati tévécsatornán. “Ha úgy dönt, hogy elzárja a gázt az Európai Unió és az eurózóna számára, a növekedésre gyakorolt hatást illetően, csak Franciaország számára fél százalékpontos GDP-hatást becsülünk, és valószínűleg jelentősebb lesz más, az orosz gáztól nálunk jobban függő gazdaságok számára” – tette hozzá.  

Emmanuel Macron francia elnök szerdán a nyári szabadságot követő első kormányülésen egységre szólította fel honfitársait a várható gazdasági megrázkódtatások miatt, s úgy fogalmazott, hogy “vége van a gondtalanságnak és a bőségnek”. A kormány “az energetikai visszafogottságot” és átállást nem csak az esetleges gázhiány, hanem a klímaváltozás miatt is szükségesnek tartja.

Advertisement

Zöldinfó

Hatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete

A Sixtus-kápolna freskója a látogatók “párolgása” miatt szorul tisztításra.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A Sixtus-kápolna évi több mint hatmillió látogatójától kibocsátott párolgás miatt volt szükség a Michelangelo festette Utolsó ítélet című freskó rendkívüli tisztítására, amely Húsvét hetére fejeződik be – mondta Barbara Jatta a Vatikáni Múzeum igazgatója az MTI-nek. A tervek szerint március utolsó hetében zárul le a restaurálás, így az ünnepekre érkező hívek és turisták ismét teljes szépségében láthatják Michelangelo remekművét. A Sixtus-kápolna főoltára mögötti hatalmas, száznyolcvan négyzetméteres falfreskót jelenleg háló fedi, amelyen az Utolsó ítélet eredeti nagyságú reprodukciója látható. A lepel mögötti hét emelet magas állványon két turnusban tíz-tíz restaurátor dolgozik a festmény tisztításán.

A beavatkozás pofonegyszerű és hatékony: egymás után japán papírlapokat helyezünk a freskó részeire, desztillált vízzel ecseteljük a papírt, ami így magába szívja a szennyeződést, majd megfelelő mozdulattal leemeljük a papírt – magyarázta Paolo Violini vezető restaurátor az állvány hatodik emeletén, vagyis a freskó középpontjában található Krisztus alak magasságában tartott sajtótájékoztatón az MTI tudósítójának. A Michelangelótól 1536 és 1541 között alkotott Utolsó ítéletet utoljára 1994-ben restaurálták. A mostani beavatkozás nem újabb helyreállítás, hanem rendkívüli karbantartás Barbara Jatta a Vatikáni Múzeum igazgatónője szerint.

Elmondta, hogy folyamatosan mérik a kápolna “egészségi állapotát”, így fedezték fel, hogy több mint harminc év alatt a freskón szabad szemmel alig látható mikrorészecskék rakódtak le, amelyek homályosabbá tették az Utolsó ítélet eredeti színeit. Barbara Jatta kifejtette, hogy a szennyeződést a kápolnát évente felkereső több mint hatmillió látogató “párolgása” okozza, vagyis a levegővétellel, izzadással vagy a test természetes transpirációjával kibocsátott vízgőz és só, ami kalciumlaktózként rakódik le a festett felületre. Hiába a kápolnában 23 Celsius-fokon fenntartott állandó hőmérséklet, hiába a szünet nélkül dolgozó szűrőberendezések, az emberek jelenléte meghatározza a freskó állapotát.

Advertisement

A globális felmelegedés is szerepet játszik, hiszen a látogatók egyre melegebb levegőt hoznak be magukkal a Sixtus-kápolnába – tette hozzá Fabrizio Biferali a múzeum úgynevezett reneszánsz csoportjának a művészettörténésze. Elárulta, hogy az állványról jól látszik a kápolna egyenetlen mennyezete is, amelyet Michelangelo az ábrázolások dinamikájával fedett le. Egy másik titokra is fény derült: a reneszánsz művész vulkáni eredetű puccolánát használt kötőanyagként, ami ásványi tartalma miatt finom csillogást ad a színeknek. Fabrizio Biferali, miközben beszélt, többször hozzányúlt az Utolsó ítélethez. Arra a kérdésre, hogy milyen érzés kézzel tapintani Michelangelót, válasza az volt, hogy sokkoló.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák