Zöldinfó
Megközelítette a 90 százalékot a francia gáztározók töltöttsége
Megközelítette a 90 százalékot a gáztározók töltöttsége Franciaországban az Agregated Gas Storage Inventory (AGSI) európai platform csütörtöki adatai szerint, és az ország jó úton van, hogy elkerülje télen az ukrajnai háború miatti esetleges energiahiányt.
A francia kormány célja, hogy novemberig sikerüljön 100 százalékra feltölteni a gáztározókat, miközben az Ukrajnát támogató nyugat-európai országok irányába az orosz gázexport fokozatosan csökken, a gáz ára pedig rekordokat dönt Európában. A Gazprom orosz gézipari óriás több európai ország felé is leállította a szállítást az ukrajnai háború kezdete óta, június közepén jelentősen csökkentette a szállításait az Északi Áramlat-1 gázvezetéken. Franciaországban a Teréga, az egyik legnagyobb gázszállító hálózatot működtető vállalat tározói 91,21 százalékig töltöttek, míg a Storengy kapacitásai 89,67 százalékon voltak csütörtökön. A tározók 100 százalékos töltöttsége az ország éves gázfogyasztása több mint 25 százalékának felel meg. Az AGSI adatai szerint Franciaországnál jelenleg csak négy ország teljesít jobban az uniós országok közül: Portugáliában 100, Lengyelországban 99,56, Dániában 93,76, Svédországban pedig 90,8 százalékosan töltöttek a gáztározók.
Franciaország energiaellátásnak alig 15,8 százalékát biztosította földgázból 2020-ban, s ennek mintegy 17 százaléka érkezett Oroszországból. A francia kormány emiatt úgy tekinti, hogy kedvezőbb helyzetben van a szomszédjainál. A gáztározók 100 százalékos feltöltése mellett jövőre a kormány egy új terminált is megnyit más országoktól vásárolt cseppfolyósított földgáz (LNG) számára. Agnes Pannier-Runacher, az energetikai átállásért felelős kormánytag korábban jelezte, hogy a kormány célja november 1-ig 100 százalékra feltölteni a gáztározókat. Mindeddig a szolgáltatóknak eddig a dátumig 85 százalékos töltöttséget írtak elő a hatályos jogszabályok. Bruno Le Maire gazdasági miniszter szerdán úgy vélte, hogy “az orosz gázon múlhat a növekedés egy jelentős része Európában a következő hónapokban”. “Minden Vlagyimir Putyin (orosz elnöknek) a gázt érintő döntésein múlik” – fogalmazott a tárcavezető a France5 közszolgálati tévécsatornán. “Ha úgy dönt, hogy elzárja a gázt az Európai Unió és az eurózóna számára, a növekedésre gyakorolt hatást illetően, csak Franciaország számára fél százalékpontos GDP-hatást becsülünk, és valószínűleg jelentősebb lesz más, az orosz gáztól nálunk jobban függő gazdaságok számára” – tette hozzá.
Emmanuel Macron francia elnök szerdán a nyári szabadságot követő első kormányülésen egységre szólította fel honfitársait a várható gazdasági megrázkódtatások miatt, s úgy fogalmazott, hogy “vége van a gondtalanságnak és a bőségnek”. A kormány “az energetikai visszafogottságot” és átállást nem csak az esetleges gázhiány, hanem a klímaváltozás miatt is szükségesnek tartja.
Zöldinfó
Egyre több hulladékot hasznosítanak újra Európában
Az EU-ban 517 kilogramm hulladék keletkezett személyenként 2024-ben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unióban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 517 kilogramm volt 2024-ben, 6 kilogrammal több, mint 2023-ban; Magyarországon a vizsgált évben 414 kilogramm hulladékot termeltek személyenként – közölte az alternativenergia.hu. Az uniós hivatal 2024-es adatokat rögzítő közlése szerint a legnagyobb mennyiségű települési hulladékot a vizsgált évben az osztrák (782 kilogramm/fő), a dán (755 kilogramm/fő) és a belga (699 kilogramm/fő) polgárok termelték. A legalacsonyabb mennyiséget Romániában (305 kilogramm/fő), Észtországban (375 kilogramm/fő) és Lengyelországban (387 kilogramm/fő) jegyezték fel. Az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 2014 óta 20 uniós országban nőtt. Belgiumban (+274 kilogramm), Csehországban (+228 kilogramm) és Ausztriában (+217 kg kilogramm volt a legjelentősebb növekedés. Ezzel szemben a legnagyobb csökkenést Hollandiában (-54 kilogramm), Dániában (-53 kilogramm) és Finnországban (-25 kilogramm) jegyezték fel.
Az Európai Unióban személyenként átlagosan 248 kilogramm háztartási hulladékot hasznosítottak újra 2024-ben, szemben a 2023-as 246 kilogramm/fős átlaggal. A 2024-ben az összes települési hulladék 48 százalékát hasznosították újra, szemben a 2014-ben feljegyzett 43 százalékkal (208 kilogramm/fő). A jelentés szerint Magyarországon a települési hulladék egy főre jutó mennyisége az Eurostat vonatkozó méréseinek kezdetén, 1995-ben 460 kilogramm volt. A jelentésben vizsgált évben 414 kilogramm, míg 2023-ban 429 kilogramm. Az 1995-ös adatokhoz képest 2024-re Magyarországon személyenként termelt hulladék mennyisége 10,1 százalékkal esett vissza – közölték.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÁllami pénz a korszerűsítésre: akár önerő nélkül is belevághat
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaEnergiafordulat Magyarországon: egyre több napelem mellé jönnek a tárolók
