Zöldinfó

Megközelítette a 90 százalékot a francia gáztározók töltöttsége

Megközelítette a 90 százalékot a gáztározók töltöttsége Franciaországban az Agregated Gas Storage Inventory (AGSI) európai platform csütörtöki adatai szerint, és az ország jó úton van, hogy elkerülje télen az ukrajnai háború miatti esetleges energiahiányt.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-01

Szerző:

Hell

A francia kormány célja, hogy novemberig sikerüljön 100 százalékra feltölteni a gáztározókat, miközben az Ukrajnát támogató nyugat-európai országok irányába az orosz gázexport fokozatosan csökken, a gáz ára pedig rekordokat dönt Európában. A Gazprom orosz gézipari óriás több európai ország felé is leállította a szállítást az ukrajnai háború kezdete óta, június közepén jelentősen csökkentette a szállításait az Északi Áramlat-1 gázvezetéken. Franciaországban a Teréga, az egyik legnagyobb gázszállító hálózatot működtető vállalat tározói 91,21 százalékig töltöttek, míg a Storengy kapacitásai 89,67 százalékon voltak csütörtökön. A tározók 100 százalékos töltöttsége az ország éves gázfogyasztása több mint 25 százalékának felel meg. Az AGSI adatai szerint Franciaországnál jelenleg csak négy ország teljesít jobban az uniós országok közül: Portugáliában 100, Lengyelországban 99,56, Dániában 93,76, Svédországban pedig 90,8 százalékosan töltöttek a gáztározók.

Franciaország energiaellátásnak alig 15,8 százalékát biztosította földgázból 2020-ban, s ennek mintegy 17 százaléka érkezett Oroszországból. A francia kormány emiatt úgy tekinti, hogy kedvezőbb helyzetben van a szomszédjainál. A gáztározók 100 százalékos feltöltése mellett jövőre a kormány egy új terminált is megnyit más országoktól vásárolt cseppfolyósított földgáz (LNG) számára. Agnes Pannier-Runacher, az energetikai átállásért felelős kormánytag korábban jelezte, hogy a kormány célja november 1-ig 100 százalékra feltölteni a gáztározókat. Mindeddig a szolgáltatóknak eddig a dátumig 85 százalékos töltöttséget írtak elő a hatályos jogszabályok. Bruno Le Maire gazdasági miniszter szerdán úgy vélte, hogy “az orosz gázon múlhat a növekedés egy jelentős része Európában a következő hónapokban”. “Minden Vlagyimir Putyin (orosz elnöknek) a gázt érintő döntésein múlik” – fogalmazott a tárcavezető a France5 közszolgálati tévécsatornán. “Ha úgy dönt, hogy elzárja a gázt az Európai Unió és az eurózóna számára, a növekedésre gyakorolt hatást illetően, csak Franciaország számára fél százalékpontos GDP-hatást becsülünk, és valószínűleg jelentősebb lesz más, az orosz gáztól nálunk jobban függő gazdaságok számára” – tette hozzá.

Emmanuel Macron francia elnök szerdán a nyári szabadságot követő első kormányülésen egységre szólította fel honfitársait a várható gazdasági megrázkódtatások miatt, s úgy fogalmazott, hogy “vége van a gondtalanságnak és a bőségnek”. A kormány “az energetikai visszafogottságot” és átállást nem csak az esetleges gázhiány, hanem a klímaváltozás miatt is szükségesnek tartja.

Kapcsolódó tartalom:energiagazdálkodás fenntarthatóság gáztározók

Zöldinfó

Ingyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója

A FORESEE legújabb verziója 2100-ig nyújt éghajlati előrejelzéseket.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2025-12-12

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis új, továbbfejlesztett változata, amely átfogó, szabadon hozzáférhető információkat nyújt Közép-Európa múltbeli és jövőbeli éghajlatáról 2100-ig – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Mint írják, a rendszer az 1951 és 2100 közötti időszakra tartalmaz megfigyelt adatokat és klímaelőrejelzéseket, napi időbeli és finom térbeli felbontással. A FORESEE a régió alapvető meteorológiai változóit – többek között a maximum- és minimum-hőmérsékletet, a csapadékot és a Napból származó besugárzást – teszi elérhetővé bárki számára. A rendszer jelenleg két alapvető részből áll. Az első egy kiterjedt, több közép-európai országot lefedő adatbázis (ez maga a FORESEE). Ezt az adatbázist az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (ÉNML) keretében egy új komponenssel bővítették: ez a FORESEE-HUN, amely kizárólag Magyarország területére nyújt a korábbinál megbízhatóbb adatokat. A FORESEE különlegessége, hogy a múltbeli megfigyeléseket szakadás- és hibamentesen kombinálja a legújabb projekciókkal, vagyis lehetséges jövőképekkel, oly módon, hogy az 1951-2100-as időszakra – a FORESEE-HUN esetén az 1971-2100-as időszakra – harmonizált adatsorok érhetők el.

A közlemény szerint az adatbázis megtervezésekor elsősorban a hatásvizsgálatok támogatása és az adatok könnyű elérhetősége volt a cél. Ezt elősegítve készült el 2025 őszén az új webes lekérő felület az ÉNML támogatásával, ahol egy adott régióra vonatkozóan a nem hozzáértők is könnyedén hozzáférhetnek napi szintű klímaadatokhoz a böngészőn keresztül, néhány kattintás segítségével. Az adatok ezután akár Excelben is feldolgozhatók. A múltbeli alapadatok származtatása állomási mérések térbeli interpolációjaként történt (úgynevezett HUCLIM adatbázis, amelyet a HungaroMet tett közzé az ODP adatportálon keresztül). A jövőre vonatkozó becslések az EURO-CORDEX projekt 14 regionális klímamodelljén alapulnak, két üvegházhatású gáz kibocsátási forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) felhasználásával.

Az RCP4.5 optimistább forgatókönyv szerint Közép-Európa éves átlaghőmérséklete 1,5-1,7 Celsius-fokkal emelkedhet 2071-2100-ra a 1991-2020-as időszakhoz képest. A csapadékváltozások térben erősen eltérhetnek, a becslések alapján -1,6 százalék és +6,9 százalék közötti módosulás várható a régióban az éves összegek vonatkozásában – áll a közleményben. Mint írják, az RCP 8.5 pesszimistább jövőképet fest, e szerint a melegedés mértéke akár a 3,3-3,7 Celsius-fokot is elérheti. A csapadékváltozás mértéke itt bizonytalan, és még az előjele is kérdéses. Az adatbázis létrehozásának fő oka, hogy bizonyítottan pontatlan eredményekhez vezethet, ha csak egy vagy néhány klímamodellre támaszkodunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve: sokkal megbízhatóbb a több modellből álló, úgynevezett ensemble megközelítés. Ezt biztosítja a FORESEE-ben szereplő 14 különböző projekció, amelyek az RCP 4.5 és 8.5 forgatókönyvekkel együtt összesen 28 lehetséges jövőbeli klímaképet mutatnak be.

A FORESEE létrehozásának alapötlete Barcza Zoltántól származik, aki jelenleg az ÉNML 5C alprojektjének a vezetője. Az adatbázis folyamatos frissítéséről Kern Anikó és Hollós Roland, az ELTE kutatói gondoskodnak, az évek során több kutató és doktorandusz is részt vett a rendszer kialakításában. A közleményben kiemelik, hogy a FORESEE új verziója kulcsfontosságú adatforrás a közép-európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásában: segítséget nyújt a mezőgazdasági, erdészeti, hidrológiai és környezeti szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak hosszú távú stratégiai tervek kialakításában. Az adatbázis szabadon hozzáférhető, és folyamatosan bővülő tudományos hátterével a régió egyik legfontosabb nyílt hozzáférésű éghajlati információs platformjává vált – hangsúlyozzák.

Az ÉNML alprojektjének (RRF-2.3.1-21-2022-00014) célja, hogy korszerű modellezési és kísérleti eszközökkel megbízható előrejelzéseket és hatásvizsgálati alapokat nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel a klimatológiai bizonytalanságok, a jövőbeli vulkáni hatások és a mezőgazdasági következmények vizsgálatára. Kiemelt feladata a hazai FORESEE klímaadatbázis fejlesztése és a martonvásári FACE kísérlet fenntartása. Az ÉNML ELTE-s koordinátora Mádlné Szőnyi Judit.

Tovább olvasom