Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megnyílt a Fertő tó északi kikötője

Átadták a Fertő tavi beruházás első elkészült fejlesztési elemét.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára az átadón kiemelte, hogy a maga nemében egyedülálló északi kikötő medre a beruházás korábbi szakaszában készült el a mélyépítési és vízépítési munkák részeként. A területen mintegy 35 ezer négyzetméter új vízfelület jött létre.

A kikötő medrét szárazkotrással alakították ki. A vitorlás és csónak kikötő egy mólószárral van védve a nyílt víztől, amitől egy 3 méter széles védőmóló választja el egy 25 méter széles hajóút nyílással. A kikötőmedencénél egy darut is elhelyeztek a hajók ki- és beemelésére – sorolta. Hozzátette, hogy a kikötő működtetését ideiglenesen konténerekből kialakított szolgáltató helyiségekkel biztosítják.

A parkolót olyan burkolattal látták el, ami megakadályozza, hogy a járművekből esetlegesen szivárgó olaj a természetbe, a vízbe jusson. A kikötőhöz vezető belső út mintegy egy kilométer hosszú és hat méter széles – mondta. Ágh Péter hangoztatta, hogy az ÉKM a jövőben is minden partnerséget megad annak érdekében, hogy a további fejlesztésekkel méltó módon szolgálják az ott élők és oda látogatók kikapcsolódását.

Advertisement

Reményét fejezte ki, hogy az elképzeléseket társadalmi konszenzus kíséri majd és “azok a hangok, amelyek korábban ennek akadályozásában voltak érdekeltek, megértik, hogy a Fertő tó magyarországi partján is szükséges egy minőségi, színvonalas vízparti centrum kialakítása olyan módon és mértékben, amit az itt élők szeretnének”. Barcza Attila, Sopron és térsége fideszes országgyűlési képviselője, a Fertő tó és környezetének fejlesztéséért felelős miniszteri biztos azt emelte ki, már a hatvanas években felfedezték, hogy a magyar oldalon a jelenlegi terület a legjobb helyszín arra, hogy turisztikai terület lehessen.

Felidézte, többször felmerült az igény, hogy a partot megújítsák, de a munka 2015-ben kapott lendületet, amikor Orbán Viktor miniszterelnök Sopronban elindította a Modern városok programot. Hat évvel ezelőtt indult meg a munka a területen, de közben számos nehézség adódott, köztük a koronavírus-járvány, Oroszország ukrajnai háborúja és az e nyomán kialakult energiaválság, majd a gazdasági nehézségek – fűzte hozzá.

Advertisement

Barcza Attila hangsúlyozta, hogy a fejlesztés egyik ékköve az északi kikötő, amely 400 hajót és csónakot tud befogadni, üzemeltetője a Fertő Tavi Vitorlás Szövetség. Megjegyezte, hogy miniszteri biztosként feladata, hogy a további fejlesztési elemek teljeskörű társadalmi egyeztetést követően valósuljanak meg. Ez a munka már zajlik – tette hozzá.

A cél, hogy a területen létrejöjjön egy nemzetközi hajókikötő, bekapcsolják a fejlesztési koncepcióba a déli kikötő fejlesztését, terveznek egy strandot és egy ökocentrumot is – mondta. Az osztrák barátokkal jó együttműködésben, közösen kell azon dolgozni azon, hogy itt Fertőrákoson megvalósuljon a turisztikai központ – mondta Barcza Attila.

Advertisement

Zöldinfó

Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.

A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.

A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.

Advertisement

Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák