Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megnyílt a Fertő tó északi kikötője

Átadták a Fertő tavi beruházás első elkészült fejlesztési elemét.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára az átadón kiemelte, hogy a maga nemében egyedülálló északi kikötő medre a beruházás korábbi szakaszában készült el a mélyépítési és vízépítési munkák részeként. A területen mintegy 35 ezer négyzetméter új vízfelület jött létre.

A kikötő medrét szárazkotrással alakították ki. A vitorlás és csónak kikötő egy mólószárral van védve a nyílt víztől, amitől egy 3 méter széles védőmóló választja el egy 25 méter széles hajóút nyílással. A kikötőmedencénél egy darut is elhelyeztek a hajók ki- és beemelésére – sorolta. Hozzátette, hogy a kikötő működtetését ideiglenesen konténerekből kialakított szolgáltató helyiségekkel biztosítják.

A parkolót olyan burkolattal látták el, ami megakadályozza, hogy a járművekből esetlegesen szivárgó olaj a természetbe, a vízbe jusson. A kikötőhöz vezető belső út mintegy egy kilométer hosszú és hat méter széles – mondta. Ágh Péter hangoztatta, hogy az ÉKM a jövőben is minden partnerséget megad annak érdekében, hogy a további fejlesztésekkel méltó módon szolgálják az ott élők és oda látogatók kikapcsolódását.

Advertisement

Reményét fejezte ki, hogy az elképzeléseket társadalmi konszenzus kíséri majd és “azok a hangok, amelyek korábban ennek akadályozásában voltak érdekeltek, megértik, hogy a Fertő tó magyarországi partján is szükséges egy minőségi, színvonalas vízparti centrum kialakítása olyan módon és mértékben, amit az itt élők szeretnének”. Barcza Attila, Sopron és térsége fideszes országgyűlési képviselője, a Fertő tó és környezetének fejlesztéséért felelős miniszteri biztos azt emelte ki, már a hatvanas években felfedezték, hogy a magyar oldalon a jelenlegi terület a legjobb helyszín arra, hogy turisztikai terület lehessen.

Felidézte, többször felmerült az igény, hogy a partot megújítsák, de a munka 2015-ben kapott lendületet, amikor Orbán Viktor miniszterelnök Sopronban elindította a Modern városok programot. Hat évvel ezelőtt indult meg a munka a területen, de közben számos nehézség adódott, köztük a koronavírus-járvány, Oroszország ukrajnai háborúja és az e nyomán kialakult energiaválság, majd a gazdasági nehézségek – fűzte hozzá.

Advertisement

Barcza Attila hangsúlyozta, hogy a fejlesztés egyik ékköve az északi kikötő, amely 400 hajót és csónakot tud befogadni, üzemeltetője a Fertő Tavi Vitorlás Szövetség. Megjegyezte, hogy miniszteri biztosként feladata, hogy a további fejlesztési elemek teljeskörű társadalmi egyeztetést követően valósuljanak meg. Ez a munka már zajlik – tette hozzá.

A cél, hogy a területen létrejöjjön egy nemzetközi hajókikötő, bekapcsolják a fejlesztési koncepcióba a déli kikötő fejlesztését, terveznek egy strandot és egy ökocentrumot is – mondta. Az osztrák barátokkal jó együttműködésben, közösen kell azon dolgozni azon, hogy itt Fertőrákoson megvalósuljon a turisztikai központ – mondta Barcza Attila.

Advertisement

Zöld Energia

Lehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?

A technológia a működési költség mellett a kibocsátást is csökkentheti.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kínai Guangdong Power Grid vállalat szakemberei olyan megoldást javasolnak, amelyben a napelemeket kis moduláris atomreaktorokba integrálják – írja az alternativenergia.hu.  A csapat szerint a fókusz korábban vagy a megújuló energiaforrások által dominált mikrohálózatok működésén, vagy a nukleáris alapú energiarendszereken volt. Az új megközelítés holisztikus hibrid energiagazdálkodási keretrendszert jelent. A kutatás újdonsága a fotovoltaikus és a kis moduláris reaktorok általi termelés együttes optimalizálásában rejlik, amelyhez egy robusztus, a bizonytalanságokat figyelembe vevő terhelés-elosztási mechanizmus párosul. A javasolt rendszerben a napelemek és a moduláris reaktorok egymást kiegészítő, míg a generátor és az akkumulátor további energiaforrásokat biztosítanak. A hidrogént elektrolizátorok állítják elő a többletidőszakokban, és későbbi felhasználásra tárolják, a rendszer agya pedig az energiagazdálkodási rendszer (EMS), amely döntéseket hoz a valós idejű adatok alapján. A szakértők esettanulmányként egy rendszert szimuláltak, amelyhez egy 100 MW-os hibrid mikrohálózat tartozott. A létesítmény egyrészt egy átlagos igénybevételű, 85 MW-os ipari terhelést szolgál ki, amely akár napi 25 százalékot is elérő csúcsigény-ingadozásokkal bírt; másrészt kiszolgált egy átlagos terhelésű, 15 MW-os lakossági igénybevételi komponenst, amelynek csúcs-átlag aránya 1,6 volt.

A rendszer beépített fotovoltaikus kapacitása 40 MW, a napsugárzási adatok egyéves időjárási információkból származtak. A napenergia-változékonyságot normális eloszlással modellezték. A rendszerhez egy 20 MWh-s lítium-ion akkumulátor, valamint egy maximum 15 tonna kapacitású hidrogéntároló egység is tartozott.

Az elemzés alapján egyéves működés során a javasolt optimalizációs keretrendszer átlagosan körülbelül 18,7 százalékkal csökkentette a működés költségét, miközben a szén-dioxid-kibocsátás 37,1 százalékkal mérséklődött. A különféle rezilienciamutatók eközben 98 százalék fölé emelkedtek.

Advertisement

A szakértők szerint a rövid távú akkumulátoros és a hosszú távú hidrogén alapú tárolás összehangolása napi és szezonális szinten is képes kezelni az energiában fellépő egyensúlyproblémákat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák