Zöldinfó

Megnyílt a Fertő tó északi kikötője

Átadták a Fertő tavi beruházás első elkészült fejlesztési elemét.

Létrehozva:

11 hónap telt el a létrehozás óta

2025-05-09

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára az átadón kiemelte, hogy a maga nemében egyedülálló északi kikötő medre a beruházás korábbi szakaszában készült el a mélyépítési és vízépítési munkák részeként. A területen mintegy 35 ezer négyzetméter új vízfelület jött létre.

A kikötő medrét szárazkotrással alakították ki. A vitorlás és csónak kikötő egy mólószárral van védve a nyílt víztől, amitől egy 3 méter széles védőmóló választja el egy 25 méter széles hajóút nyílással. A kikötőmedencénél egy darut is elhelyeztek a hajók ki- és beemelésére – sorolta. Hozzátette, hogy a kikötő működtetését ideiglenesen konténerekből kialakított szolgáltató helyiségekkel biztosítják.

A parkolót olyan burkolattal látták el, ami megakadályozza, hogy a járművekből esetlegesen szivárgó olaj a természetbe, a vízbe jusson. A kikötőhöz vezető belső út mintegy egy kilométer hosszú és hat méter széles – mondta. Ágh Péter hangoztatta, hogy az ÉKM a jövőben is minden partnerséget megad annak érdekében, hogy a további fejlesztésekkel méltó módon szolgálják az ott élők és oda látogatók kikapcsolódását.

Reményét fejezte ki, hogy az elképzeléseket társadalmi konszenzus kíséri majd és “azok a hangok, amelyek korábban ennek akadályozásában voltak érdekeltek, megértik, hogy a Fertő tó magyarországi partján is szükséges egy minőségi, színvonalas vízparti centrum kialakítása olyan módon és mértékben, amit az itt élők szeretnének”. Barcza Attila, Sopron és térsége fideszes országgyűlési képviselője, a Fertő tó és környezetének fejlesztéséért felelős miniszteri biztos azt emelte ki, már a hatvanas években felfedezték, hogy a magyar oldalon a jelenlegi terület a legjobb helyszín arra, hogy turisztikai terület lehessen.

Felidézte, többször felmerült az igény, hogy a partot megújítsák, de a munka 2015-ben kapott lendületet, amikor Orbán Viktor miniszterelnök Sopronban elindította a Modern városok programot. Hat évvel ezelőtt indult meg a munka a területen, de közben számos nehézség adódott, köztük a koronavírus-járvány, Oroszország ukrajnai háborúja és az e nyomán kialakult energiaválság, majd a gazdasági nehézségek – fűzte hozzá.

Barcza Attila hangsúlyozta, hogy a fejlesztés egyik ékköve az északi kikötő, amely 400 hajót és csónakot tud befogadni, üzemeltetője a Fertő Tavi Vitorlás Szövetség. Megjegyezte, hogy miniszteri biztosként feladata, hogy a további fejlesztési elemek teljeskörű társadalmi egyeztetést követően valósuljanak meg. Ez a munka már zajlik – tette hozzá.

A cél, hogy a területen létrejöjjön egy nemzetközi hajókikötő, bekapcsolják a fejlesztési koncepcióba a déli kikötő fejlesztését, terveznek egy strandot és egy ökocentrumot is – mondta. Az osztrák barátokkal jó együttműködésben, közösen kell azon dolgozni azon, hogy itt Fertőrákoson megvalósuljon a turisztikai központ – mondta Barcza Attila.

Kapcsolódó tartalom:Fertő-tó kikötő víz vízépítés

Zöldinfó

Rekordhoz közel a hazai fásítás: százezredik fa jöhet 2026-ban

Elindult a településfásítási program tavaszi ültetési időszaka.

Létrehozva:

8 perc telt el a létrehozás óta

2026-04-04

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A program 2020-as indulását követően a tervek szerint idén elültetik a százezredik fát – jelentette be Nagy István agrárminiszter a Győr-Moson-Sopron vármegyei Jánossomorján, írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is, kiemelte, hogy a településfásítási program a rendszerváltozás óta a legnagyobb belterületi fásítási kezdeményezés, amelynek célja a vidéki, tízezer fő alatti települések zöldítése és környezeti állapotának javítása. Nagy István hangsúlyozta, hogy Győr-Moson-Sopron vármegye is aktív részese a programnak, 2020 óta 5775 fát ültettek el, a tavaszi szezonban pedig további 230 fát szállítanak ki vármegyeszerte. A mostani ültetési szakaszban 20 közönséges nyír, 27 korai juhar, 16 amerikai hárs, 17 magas kőris és 30 kislevelű hárs mellett 120 gömb szivarfa kerül ki a települések utcáira, ezek közül Jánossomorján ezúttal 10 amerikai hársat, 10 korai juhart és 10 magas kőrist ültetnek el – sorolta. A miniszter elmondta, hogy a faültetés hathatós segítséget jelent az éghajlatváltozásból fakadó kihívások kezelésében, ezért a kormány által elindított nagyszabású fásítási program nem áll meg a települések határainál.

“Elkötelezettek vagyunk az erdők megőrzése és gyarapítása mellett, stratégiai elemként tekintünk rájuk, azon dolgozunk hogy a hazai erdők állapota, alkalmazkodó képessége tovább javuljon, a területük bővüljön, a fenntartásukban részt vevő gazdálkodók pedig versenyképesek tudjanak maradni” – fűzte hozzá a miniszter. Kitért arra is, hogy az élhetőbb környezet érdekében a kormány azt a célt tűzte ki, hogy az ország fával borított területét 24-ről 27 százalékra növelje. Ezzel a céllal indult el 2019-ben az Országfásítási program, amelyben csaknem 200 millió fát ültettek el országszerte – mondta. Az erdőkről való stratégiai gondolkodás a támogatás politikában is megjelenik, 2014 és 2023 között a Vidékfejlesztési programban 67 milliárd forintot fordítottak erdőtelepítésre, a KAP stratégiai tervben pedig további 64 milliárd forint áll rendelkezésre a fával borított területek arányának növelésére – idézte fel.

Hozzátette, hogy a támogatási rendszer nemcsak az új erdők telepítését segíti, hanem az ültetés utáni gondozását is. Az erdőtelepítési felhívás lehetőséget ad új erdő létrehozására vagy ipari célú fás ültetvények telepítésére és a gazdálkodók a telepítést követően még 12 éven keresztül kompenzációban részesülnek a kieső mezőgazdasági jövedelem után. A tárcavezető felhívta a figyelmet arra is, hogy külön figyelmet fordítanak a mezővédő erdősávok, fasorok és fás legelők kialakítására is, amelyek abban segítenek, hogy az agrár területek hozzájáruljanak a klímaváltozás mérsékléséhez. Ebben a kezdeményezésben az agrártárca partnere egyebek mellett a Kék Bolygó Alapítvány és a Magyar Nemzeti Bank is.

Nagy István elmondta, hogy az újszülöttek erdeje programban az erdészeti állami társaságok már több mint négymillió fát ültettek el és 620 hektárnyi erdőt hoztak létre, a mintafásítási programban pedig több mint hétmillió fát ültettek el.

Tovább olvasom