Zöldinfó
Megnyílt a Fertő tó északi kikötője
Átadták a Fertő tavi beruházás első elkészült fejlesztési elemét.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára az átadón kiemelte, hogy a maga nemében egyedülálló északi kikötő medre a beruházás korábbi szakaszában készült el a mélyépítési és vízépítési munkák részeként. A területen mintegy 35 ezer négyzetméter új vízfelület jött létre.
A kikötő medrét szárazkotrással alakították ki. A vitorlás és csónak kikötő egy mólószárral van védve a nyílt víztől, amitől egy 3 méter széles védőmóló választja el egy 25 méter széles hajóút nyílással. A kikötőmedencénél egy darut is elhelyeztek a hajók ki- és beemelésére – sorolta. Hozzátette, hogy a kikötő működtetését ideiglenesen konténerekből kialakított szolgáltató helyiségekkel biztosítják.
A parkolót olyan burkolattal látták el, ami megakadályozza, hogy a járművekből esetlegesen szivárgó olaj a természetbe, a vízbe jusson. A kikötőhöz vezető belső út mintegy egy kilométer hosszú és hat méter széles – mondta. Ágh Péter hangoztatta, hogy az ÉKM a jövőben is minden partnerséget megad annak érdekében, hogy a további fejlesztésekkel méltó módon szolgálják az ott élők és oda látogatók kikapcsolódását.
Reményét fejezte ki, hogy az elképzeléseket társadalmi konszenzus kíséri majd és “azok a hangok, amelyek korábban ennek akadályozásában voltak érdekeltek, megértik, hogy a Fertő tó magyarországi partján is szükséges egy minőségi, színvonalas vízparti centrum kialakítása olyan módon és mértékben, amit az itt élők szeretnének”. Barcza Attila, Sopron és térsége fideszes országgyűlési képviselője, a Fertő tó és környezetének fejlesztéséért felelős miniszteri biztos azt emelte ki, már a hatvanas években felfedezték, hogy a magyar oldalon a jelenlegi terület a legjobb helyszín arra, hogy turisztikai terület lehessen.
Felidézte, többször felmerült az igény, hogy a partot megújítsák, de a munka 2015-ben kapott lendületet, amikor Orbán Viktor miniszterelnök Sopronban elindította a Modern városok programot. Hat évvel ezelőtt indult meg a munka a területen, de közben számos nehézség adódott, köztük a koronavírus-járvány, Oroszország ukrajnai háborúja és az e nyomán kialakult energiaválság, majd a gazdasági nehézségek – fűzte hozzá.
Barcza Attila hangsúlyozta, hogy a fejlesztés egyik ékköve az északi kikötő, amely 400 hajót és csónakot tud befogadni, üzemeltetője a Fertő Tavi Vitorlás Szövetség. Megjegyezte, hogy miniszteri biztosként feladata, hogy a további fejlesztési elemek teljeskörű társadalmi egyeztetést követően valósuljanak meg. Ez a munka már zajlik – tette hozzá.
A cél, hogy a területen létrejöjjön egy nemzetközi hajókikötő, bekapcsolják a fejlesztési koncepcióba a déli kikötő fejlesztését, terveznek egy strandot és egy ökocentrumot is – mondta. Az osztrák barátokkal jó együttműködésben, közösen kell azon dolgozni azon, hogy itt Fertőrákoson megvalósuljon a turisztikai központ – mondta Barcza Attila.
Zöldinfó
Lebontják Budapest egyik legismertebb ipari kéményét
Lebontják a Kelenföldi Erőmű 146 méter magas kéményét.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Lebontják a Veolia csoporthoz tartozó Budapesti Erőmű Zrt. (BERT) Kelenföldi Erőműjének 2005 óta használaton kívül lévő 146 méter magas kéményét, a munkálatok a terület helyreállításával együtt augusztus végéig tartanak – közölte az alternativenergia.hu. A kémény 1979-ben épült , akkor azonban még csak 96 méter volt a megengedett magasság, végleges magasságát a 80-as években érte el, és évtizedeken át Kelenföld látképének meghatározó eleme volt. A kémény acéllemez részét 2015-ben eltávolították, csak az acélváz maradt meg, amelyet most szednek szét, az elbontott vas és acél mennyisége elérheti a 700 tonnát – írták.
A közlemény szerint a Kelenföldi Erőmű évtizedeken keresztül járult hozzá az országos energia-és hőellátáshoz, de az ezredfordulóra, hasonlóan más szocialista időkben telepített erőművekhez, technológiája elavult, leállították, majd elemeit sorra elbontották. A kémény lebontásával az utolsó része is eltűnik az erőmű 70-es évekbeli ipari technológiájának, amely nem kapott műemléki besorolást. A fővárosi erőművek – Újpesti, Kispesti, Kelenföldi – technológiái 2002-2005 között megújultak. A Kelenföldi Erőmű új gőzkazánt, forróvíz kazánt és gőzturbinát kapott a hozzájuk tartozó új technológiai rendszerekkel együtt. Az erőmű az átalakított gázturbina és a korszerűsített kazán tüzelőberendezéseinek köszönhetően kimagaslóan jó emissziós jellemzőkkel üzemel, és a korábbi technológiákhoz képest jóval alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással termeli a villamos energiát valamint a főváros számára a távhőt – ismertette közleményében a társaság.
A Veolia Magyarország a hazai energia-, víz- és hulladékgazdálkodási piacon vezető szereplő. Több mint 63 állami és önkormányzati intézményt, 42 egészségügyi és szociális intézményt és 40 ipari telephelyet lát el energiával, és 17 városban több mint 400 000 távfűtéses lakás és közintézmény fűtését biztosítja. Vízüzleti leányvállalatai évente 16 millió köbméter ivóvizet szállítanak lakossági fogyasztóknak, 21 millió köbméter szennyvíz és csapadékvíz elvezetéséről és kezeléséről gondoskodnak, 360 ezer lakost kiszolgálva.
-
Zöld Közlekedés20 óra telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
