Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megtalálták a módszer, hogyan tehetik hatékonyabbá a napelemeket

Ezzel a módszerrel lesznek hatéknyabbak a napelemes panelek.

Létrehozva:

|

Egy amerikai kutatócsoport szerint a napelemes panelek sorainak távolságnövelésével fokozható az adott rendszer teljesítménye és gazdaságossága – számol be a PV Magazine. A módszerrel ugyanis javul a légáramlás, ami elősegíti a modulok hűtését, így bizonyos éghajlati viszonyok között akár 2,15 százalékkal is jobb lehet az LCOE értéke – az LCOE az adott eszköz teljes élettartam alatt megtermelt energia költségét mutatja meg. Az Egyesült Államok Energetikai Minisztériuma alá tartozó Nemzeti Megújuló Energetikai Laboratórium (NREL) szakértői nagyméretű naperőművek számára dolgoztak ki egy új hűtési technikát.

Modellezésük olyan tényezőket vesz figyelembe, mint amilyen a sortávolság, a légmozgás, a panel magassága és a dőlésszög. A hőátadást szimulációval és szélcsatorna-kísérletekkel mérték fel. A csapat hosszskála segítségével tanulmányozta azt a teret, amelyben a levegő a napelemek körül és között mozog, így sokkal pontosabb képet kaphattak a teljesítményről. Az analízis egy, az arizonai Phoenixben működő, déli tájolású, 1 megawattos rendszeren alapult, amelynél a modulok fixen 30 fokos dőlésszögűek. A panelek különböző sortávolságokkal voltak elhelyezve. Az éves földbérleti költséget 0,054 dollár per négyzetméterben, a fotovoltaikus egységek sortávolságát pedig 2-11 méter között határozták meg.

Jordan Macknick, az NREL egy másik, agrofotovoltaikus projektjének vezetője szerint a távolságok növelése különösen hasznos lehet azoknál a naperőműveknél, amelyeknél mezőgazdaság is folyik, hiszen ily módon több a hely a növények és mezőgazdasági eszközök számára. Ezzel a megközelítéssel a naperőművek még költséghatékonyabbak lehetnek, és jobban összeegyeztethetővé válnak a nagy mezőgazdasági területekkel. Az eredmények alapján 4,83-7,34 méteres sortávolság mellett 0,29 dollár per kilowattóra, 2 méternél 0,33 dollár per kilowattóra, 11 méternél pedig 0,36 dollár per kilowattóra az LCOE. A legjobb eredmény olyan éghajlaton érhető el, ahol a kinti átlaghőmérséklet viszonylag alacsony, míg a szélsebesség magas vagy közepes.

Advertisement

Zöldinfó

Folyamatosan mérik a Velencei-tó vizét a kritikus állapot miatt

Automata mérőbója figyeli a Velencei-tó állapotát.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Automata mérőbóját telepített a Velencei-tóba a Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG): a vízminőségmérő bója folyamatosan figyeli a a vízhőmérsékletet, az oxigénviszonyokat, a sótartalom változását, a zavarosságot, valamint az algásodásra utaló jeleket. Az OVF a honlapján arról írt, hogy az elmúlt évek szélsőséges hidrológiai és klimatikus viszonyai miatt fokozottan sérülékeny állapotba került a tó. A rendkívül csapadékszegény időjárás hatásai már tavasz végén érzékelhetők voltak: a csökkenő vízszint miatt a tó vize “betöményedett”, sótartalma kiemelkedően magas volt, miközben tömegesen elszaporodtak a pikoalgák, a keleti medencében pedig magas klorofill-a-tartalmat mértek – írja az alternativenergia.hu. A tartósan alacsony vízszint, a növekvő sótartalom, az üledékfelkeveredés és a jelentős algabiomassza együttesen a vízminőség romlását jelzi, ezért kiemelt jelentőségűvé vált a tó állapotának folyamatos nyomon követése – írták.

Ezért június 1-jén a Maconkai-víztározóból a Velencei-tó Fürdető területére helyezték át a vízminőségmérő bóját, így a szakemberek folyamatosan nyomon tudják követni a tó vízminőségének változását, és így időben felismerhetik a kedvezőtlen folyamatokat, hogy még a helyzet súlyossá válása előtt beavatkozhassanak. A mérőbója 15 percenként végez méréseket, az adatokat pedig félóránként továbbítja a központi, online hozzáférhető adatbázisba. A sűrű mérési adatok segítségével az aktuális állapot mellett a vízminőségi változások tendenciái és a hirtelen bekövetkező eltérések is gyorsan felismerhetők. A mérőbója mérési mélységét a mindenkori vízálláshoz igazítják.

A szonda helyzete csörlő segítségével állítható, a korábbi 60 centiméteres, illetve 40 centiméteres mérési mélységhez képest a jelenlegi vízszint mellett mintegy 20 centiméteres vízmélységben végzi a méréseket. A mérőbója energiaellátását akkumulátor és napelem biztosítja.

Advertisement

Arról is írtak, a bója vizsgálja a vízhőmérsékletet, a fajlagos elektromos vezetőképességet, a pH-t, az oldott oxigént, az oxigén-telítettséget és a zavarosságot, valamint kékalga- és klorofill-jellemzőket. Hozzátették, a nagy időbeli felbontás azért fontos, mert a vízminőség akár egyetlen napon belül is jelentősen változhat, az oldott oxigén koncentrációja és az algák aktivitása erős napszakos ingadozást mutathat, míg egy szeles időszak rövid idő felkeverheti az üledéket, ami jelentősen megnövelheti a víz zavarosságát. A bója ezért nem egyszerűen egy-egy mérési értéket szolgáltat, hanem a változások irányát és sebességét is láthatóvá teszi.

Arról is írtak, a vízhőmérséklet, az oxigénviszonyok, a tápanyagok, a zavarosság, valamint a cianobaktériumok és a klorofill mennyisége szorosan összefügg egymással. A Velencei-tó természeténél fogva szikes, sós jellegű tó, amit a fajlagos elektromos vezetőképességi értékek is jeleznek: a tartósan alacsony vízállás, a meleg és száraz időjárás, valamint a fokozott párolgás hozzájárulhat a víz oldottanyag-tartalmának növekedéséhez, a “betöményedéshez”. Arról is írtak, hogy a fajlagos elektromos vezetőképesség augusztus 8-án kiugróan magas, 10 002 µS/cm értéket rögzített, az aktuális értékek az elmúlt öt év legmagasabb mért értékei közé tartoznak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák