Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megtalálták a módszer, hogyan tehetik hatékonyabbá a napelemeket

Ezzel a módszerrel lesznek hatéknyabbak a napelemes panelek.

Létrehozva:

|

Egy amerikai kutatócsoport szerint a napelemes panelek sorainak távolságnövelésével fokozható az adott rendszer teljesítménye és gazdaságossága – számol be a PV Magazine. A módszerrel ugyanis javul a légáramlás, ami elősegíti a modulok hűtését, így bizonyos éghajlati viszonyok között akár 2,15 százalékkal is jobb lehet az LCOE értéke – az LCOE az adott eszköz teljes élettartam alatt megtermelt energia költségét mutatja meg. Az Egyesült Államok Energetikai Minisztériuma alá tartozó Nemzeti Megújuló Energetikai Laboratórium (NREL) szakértői nagyméretű naperőművek számára dolgoztak ki egy új hűtési technikát.

Modellezésük olyan tényezőket vesz figyelembe, mint amilyen a sortávolság, a légmozgás, a panel magassága és a dőlésszög. A hőátadást szimulációval és szélcsatorna-kísérletekkel mérték fel. A csapat hosszskála segítségével tanulmányozta azt a teret, amelyben a levegő a napelemek körül és között mozog, így sokkal pontosabb képet kaphattak a teljesítményről. Az analízis egy, az arizonai Phoenixben működő, déli tájolású, 1 megawattos rendszeren alapult, amelynél a modulok fixen 30 fokos dőlésszögűek. A panelek különböző sortávolságokkal voltak elhelyezve. Az éves földbérleti költséget 0,054 dollár per négyzetméterben, a fotovoltaikus egységek sortávolságát pedig 2-11 méter között határozták meg.

Jordan Macknick, az NREL egy másik, agrofotovoltaikus projektjének vezetője szerint a távolságok növelése különösen hasznos lehet azoknál a naperőműveknél, amelyeknél mezőgazdaság is folyik, hiszen ily módon több a hely a növények és mezőgazdasági eszközök számára. Ezzel a megközelítéssel a naperőművek még költséghatékonyabbak lehetnek, és jobban összeegyeztethetővé válnak a nagy mezőgazdasági területekkel. Az eredmények alapján 4,83-7,34 méteres sortávolság mellett 0,29 dollár per kilowattóra, 2 méternél 0,33 dollár per kilowattóra, 11 méternél pedig 0,36 dollár per kilowattóra az LCOE. A legjobb eredmény olyan éghajlaton érhető el, ahol a kinti átlaghőmérséklet viszonylag alacsony, míg a szélsebesség magas vagy közepes.

Advertisement

Zöldinfó

60 százalékos energiamegtakarítás és kevesebb CO₂, bevált a bécsi LED-modell

Az osztrák főváros egyértelmű célkitűzése, hogy 2040-re klímasemlegessé váljon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ehhez a városvezetés a Smart City stratégiák keretében olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek a mindennapokban gyakran szinte észrevétlenül járulnak hozzá e cél eléréséhez. Ezek közé tartozik többek között a fényszennyezés csökkentése és a városi levegőminőség javítása – írja az alternativenergia.hu. A Kuffner Csilllagvizsgáló tíz éven át végzett mérései szerint a közvilágításból származó fényszennyezés aránya 2015-ben a teljes bécsi fényszennyezés mintegy 8 százalékát tette ki. 2025-re ez az arány 2 százalék alá esett. A csökkenés közvetlenül összefüggésben áll a város LED- technológiára történő átállásával: Bécs közvilágításának már mintegy 80 százaléka LED-alapú, a teljes átállás pedig várhatóan 2028-ra fejeződik be. A LED-es közvilágításra való átállással a város a korábbi energiafelhasználás mintegy 60 százalékat takarítja meg, ami évente körülbelül 1000 tonna szén-dioxid-kibocsátás elmaradását jelenti. A bécsi modell egyik kulcseleme, hogy a város nem kizárólag piaci megoldásokra támaszkodott, hanem saját fejlesztésű, szabványosított LED-lámpatesteket hozott létre. Ennek eredményeként gyorsabbá vált a karbantartás, csökkentek az üzemeltetési költségek és jelentősen megnőtt az élettartam: ezek a lámpák akár ötvenszer tovább működnek, mint a korábbi fényforrások, a garanciális idejük pedig – a napi üzemeltetés mellett- elérheti a 17 évet.

A fényszennyezés csökkenése mellett az osztrák főváros levegőminősége 2025-ben ismét elérte, sőt meg is haladta az elmúlt évek kedvező szintjét. Már 2019-ben sikerült az EU valamennyi légszennyező anyagára vonatkozó határértékeket minden mérőállomáson betartani – ami 15 évvel ezelőtt még elérhetetlennek tűnt. A COVID-19 járvány első éve (2020) tovább erősítette a csökkenő tendenciát, részben a jelentősen visszaeső közúti forgalom következtében. Ennek eredményeként 2020-ban először teljesültek maradéktalanul Bécsben az osztrák – részben az uniós előírásoknál is szigorúbb – határértékek. Az ezt követő években a javuló tendencia fennmaradt, ami nagyrészt Bécs Smart City stratégiáinak köszönhető. Ide tartozik a tömegközlekedés folyamatos fejlesztése, a parkolásszervezés, a kerékpárút-hálózat bővítése, az alacsony kibocsátású járművek alkalmazása, az elektromobilitás ösztönzése, valamint a gyalogosbarát városfejlesztés. A lakóépületek energetikai felújítása, a környezetbarát építkezések, a távfűtés használatának kiterjesztése és a hatékony téli útfenntartás szintén aktívan hozzájárulnak a jobb levegőminőséghez és szerves részét képezik Bécs klímapolitikájának, valamint a klímasemlegesség felé vezető útnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák