Zöldinfó
Megtalálták a módszer, hogyan tehetik hatékonyabbá a napelemeket
Ezzel a módszerrel lesznek hatéknyabbak a napelemes panelek.
Egy amerikai kutatócsoport szerint a napelemes panelek sorainak távolságnövelésével fokozható az adott rendszer teljesítménye és gazdaságossága – számol be a PV Magazine. A módszerrel ugyanis javul a légáramlás, ami elősegíti a modulok hűtését, így bizonyos éghajlati viszonyok között akár 2,15 százalékkal is jobb lehet az LCOE értéke – az LCOE az adott eszköz teljes élettartam alatt megtermelt energia költségét mutatja meg. Az Egyesült Államok Energetikai Minisztériuma alá tartozó Nemzeti Megújuló Energetikai Laboratórium (NREL) szakértői nagyméretű naperőművek számára dolgoztak ki egy új hűtési technikát.
Modellezésük olyan tényezőket vesz figyelembe, mint amilyen a sortávolság, a légmozgás, a panel magassága és a dőlésszög. A hőátadást szimulációval és szélcsatorna-kísérletekkel mérték fel. A csapat hosszskála segítségével tanulmányozta azt a teret, amelyben a levegő a napelemek körül és között mozog, így sokkal pontosabb képet kaphattak a teljesítményről. Az analízis egy, az arizonai Phoenixben működő, déli tájolású, 1 megawattos rendszeren alapult, amelynél a modulok fixen 30 fokos dőlésszögűek. A panelek különböző sortávolságokkal voltak elhelyezve. Az éves földbérleti költséget 0,054 dollár per négyzetméterben, a fotovoltaikus egységek sortávolságát pedig 2-11 méter között határozták meg.
Jordan Macknick, az NREL egy másik, agrofotovoltaikus projektjének vezetője szerint a távolságok növelése különösen hasznos lehet azoknál a naperőműveknél, amelyeknél mezőgazdaság is folyik, hiszen ily módon több a hely a növények és mezőgazdasági eszközök számára. Ezzel a megközelítéssel a naperőművek még költséghatékonyabbak lehetnek, és jobban összeegyeztethetővé válnak a nagy mezőgazdasági területekkel. Az eredmények alapján 4,83-7,34 méteres sortávolság mellett 0,29 dollár per kilowattóra, 2 méternél 0,33 dollár per kilowattóra, 11 méternél pedig 0,36 dollár per kilowattóra az LCOE. A legjobb eredmény olyan éghajlaton érhető el, ahol a kinti átlaghőmérséklet viszonylag alacsony, míg a szélsebesség magas vagy közepes.
Zöldinfó
Márciusban már számítani lehet a cinegék postaládákba költözésére
Mesterséges odúkkal is megelőzhető a széncinegék postaládákba fészkelése.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Billenőajtóval fedett bedobónyílású levélgyűjtővel, és ezzel párhuzamosan a környékre kihelyezett, megfelelő minőségű mesterséges odúkkal megelőzhető a széncinegék postaládákba fészkelése, amire március elejétől már lehet számítani a természetvédők szerint – írja az alternativenergia.hu. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülthez (MME) érkező bejelentések alapján országosan gyakorinak tekinthető, hogy a széncinegék a postaládákba előszeretettel építenek fészket, amelyek épségét a bedobott küldemények veszélyeztetik. A madarak beköltözése megelőzhető a billenőajtóval fedett bedobónyílású levélgyűjtővel, valamint a megfelelő minőségű mesterséges odúk kihelyezésével, de ha a cinegék már beköltöztek, a postaláda rendeltetésszerű használatát fel kell függeszteni. Ilyenkor a kotlás és a fiókanevelés körülbelül egy hónapnyi időtartamára érdemes felszerelni alternatív levélgyűjtőt a madarak által elfoglalt mellé, és kifüggeszteni egy tájékoztató kiírást is a postás számára.
A széncinege a legtermetesebb és a településeken is legelterjedtebb cinegefaj Magyarországon. Hagyományosan harkályodúkban költ és mesterséges odúkban is szívesen fészkel. Gyakorisága hátterében többek között változatos, a klasszikus rovartáplálék mellett meglepően nagy zsákmányfajokat is tartalmazó tápláléklistája áll, emellett évente több fészekaljat is nevelhet, valamint a más fajok számára kevéssé vonzó fészkelőhelyekbe is szívesen költözik. Utóbbira az egyik leggyakoribb példa a postaláda, de találták már fészkét kerítések és korlátok üreges részeiben, vázában, útterelő-bójában, állítva tárolt matractekercsben, felfordított virágcserépben, kandeláberben, kéményben, cserépedényben, vascsövekben vagy utcai cigarettacsikk-gyűjtőben is. Előfordul, hogy nem a fészkelőhely, hanem a fészekanyag furcsa, például amikor a széncinege teniszlabda bolyhos külső burkolatát tépkedve jut építőanyaghoz.
A széncinege a többi cinegefajhoz képest kevésbé ragaszkodik a magasan levő fészeküregekhez, ez különösen a mesterséges üregekben bővelkedő civilizációs környezetben jelent előnyt. A Magyarországon elterjedt, hagyományos postaládatípus a cinegék szemében lapos kialakítású, széles röpnyílású mesterséges odúnak tekinthető. Mivel ezek családi házas környezetben a kerítésen, jól láthatóan helyezkednek el, a cinegék táplálék- vagy fészkelőhely-keresés közben könnyen megtalálják és néhány nap alatt teljes fészket építve be is költöznek ezekbe.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó5 óra telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
