Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megtalálták a szellőztetés leghatásosabb módját

A Debreceni Egyetem kutatói szerint az irodák téli szellőztetésére a legjobb módszer, ha gépek segítségével engedünk be friss levegőt célzottan oda, ahol az a legjobban hasznosul.

Létrehozva:

|

A Műszaki Karon született kutatási eredményeket összefoglaló tudományos cikket a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjjal ismerte el.

Az Egyesült Államokban és az Európai Unió tagállamaiban telente az összes energiafelhasználás csaknem 40 százalékát fordítják az épületek üzemeltetésére. Az Európai Unió 2000-től ezért a minél jobb hőszigetelést szorgalmazta, majd a 2010-es évek elején már a csaknem nulla energiaigényű házak létesítését tűzte ki célul.

– Csakhogy az ilyen helyeken dolgozók arra kezdtek panaszkodni, hogy „áll bent a levegő”, a kilélegzett párától, szén-dioxidtól csökken a koncentráció, romlik a munkavégzés minősége. A nyitott ablakokon át történő szellőztetésnél ugyan gyorsan megtörténik a friss levegő beáramlása, de a hő kiszökik. Ezért a korszerű épületeket gépi szellőztetéssel érdemes ellátni, melynek nagy előnye, hogy pont annyi levegőt lehet bevinni, amennyire szükség van, ráadásul ki lehet szűrni például a port, a pollenek nagy részét, sőt ezt a levegőt még elő is lehet melegíteni – ismertette a hirek.unideb.hu-val a Debreceni Egyetem Műszaki Kar (DE MK) Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék docense.

Kalmár Tünde hozzátette: kutatások szerint ahhoz, hogy az irodai ülő munkát végző ember jól érezze magát, az egyik legfontosabb, hogy a friss levegő személyenkénti mennyisége óránként 30 köbméter legyen, a hőmérséklet pedig minél jobban közelítsen a 24 Celsius fokhoz. Arra is figyelni kell, hogy ne alakuljon ki huzat.

Advertisement

– 2015-ben a Debreceni Egyetem Energetikai Kutatócsoportja, a DEnergia kifejlesztett egy úgynevezett személyi szellőző berendezést, amit ALTAIR-nek neveztek el. A készülékkel a munkaasztalnál ülő ember közvetlen közelébe áramoltatjuk a friss levegőt. Így a fent említett levegőmennyiségnél lényegesen kevesebbre van szükség, vagyis kevesebb tisztításra, szállításra van szükség, mérséklődik az energiafelhasználás – hangsúlyozta a szakember.

Kalmár Tünde felidézte, hogy a Covid-járvány idején az irodákban, hivatalokban, üzletekben gyakran plexi lapokkal igyekeztek védeni a dolgozókat. Kutatásuk célja ehhez kapcsolódóan elsősorban az volt, hogy összehasonlítsák a hagyományos szellőzési módok, illetve az általuk kifejlesztetett személyi szellőző berendezés használatakor a levegő tisztaságát a munkaasztalnál ülő ember körül, abban az esetben, ha alkalmazzák a plexi védőpaneleket. A méréseket a DE MK Belső Környezet Minősége speciális laborjában végezték. Összesen 50 féle, egyenként 2 órás mérést végeztek, melyek során a szén-dioxid mennyiségét is vizsgálták a beengedett friss levegőben, a dolgozó közvetlen közelében és az elszívott levegőben – részletezte Kalmár Tünde.

– Az eredményeket kiértékeltük és megállapítottuk a szellőzés hatásosságát mindegyik esetben. Elkészült a teszthelyiség 3D-modellje is és ANSYS szoftver segítségével vizualizáltuk a levegő áramlását a térben. Ez a kutatás is bizonyította, hogy az ALTAIR berendezés alkalmazásával a szellőztetés hatásossága nagyobb, mint a hagyományos szellőzési módok esetében. Az ALTAIR segítségével a friss levegőt elölről és oldalról, esetleg ezek váltogatásával juttatjuk el az ülőmunkát végző közvetlen közelébe. A kísérleti alanyok ebben az esetben arról számoltak be, hogy frissek maradtak, nem volt huzat-érzésük sem. Ráadásul így a szellőztetés sokkal költséghatékonyabbá is vált. A széles körben alkalmazott, mennyezetről történő levegőbefújás messze nincs ilyen hatásfokú – foglalta össze a tapasztalatokat a DE MK docense.

A kutatásban Kalmár Tünde mellett Kalmár Ferenc, a Műszaki Kar professzora és Szodrai Ferenc docens vett részt. Az eredményeket bemutató, az Energy című rangos nemzetközi folyóiratban angolul megjelent tudományos cikket a Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjjal ismerte el.

Advertisement

Forrás: Debreceni Egyetem

Advertisement

Design

Ezekre figyelj, ha környezettudatosan építenél kerítést

A régi kerítés felújítása nem feltétlenül igényel teljes bontást. Ha az oszlopok és az alapozás megfelelő állapotban vannak, akár a kerítésburkolat cseréjével is látványos eredmény érhető el. A meglévő szerkezetek megtartása csökkentheti a költségeket és a bontási hulladék mennyiségét. Van azonban néhány kevésbé ismert műszaki szempont, amelyet érdemes megvizsgálni, mielőtt új kerítéselemeket rendelünk.

Létrehozva:

|

Szerző:

A régi oszlopok megtarthatók, de nem mindegy, milyen kerítés kerül közéjük

A felújítás előtti első feladat a beton-, tégla- vagy fémoszlopok állapotának ellenőrzése. A repedések, a dőlés, a korrózió és a meglazult rögzítések mind figyelmeztető jelek lehetnek.

Van azonban egy kevésbé nyilvánvaló szempont: a szélterhelés.

Egy hézagos fakerítésen a levegő részben áthaladhat, míg egy összefüggő lemezfelület lényegesen nagyobb szélnyomásnak lehet kitéve. Emiatt egy könnyű fémburkolat felszerelése sem feltétlenül jelent kisebb terhelést a régi oszlopok számára.

Advertisement

A kerítés magassága, a burkolat zártsága, a vízszintes tartók és a rögzítések egyaránt befolyásolják a stabilitást. Különösen szeles területen fontos ellenőrizni, hogy a meglévő szerkezet alkalmas-e az új kialakításhoz.

A régi kerítés felújítása tehát nem egyszerűen burkolatcsere: az új elemekhez megfelelő tartószerkezetre is szükség van.

Advertisement

Három apróság, amelyen sok múlhat a felújítás során

1. Az oszlopközök nem mindig egyformák.

Régebbi kerítéseknél előfordulhat, hogy az oszlopok távolsága néhány centiméterrel eltér egymástól, vagy az oszlopok már nem állnak teljesen függőlegesen. Ezért nem elegendő egyetlen kerítésmezőt lemérni. Az egyes szakaszok szélességét külön-külön, szükség esetén több magasságban is érdemes ellenőrizni.

Advertisement

2. Nem minden rozsdafolt jelent gyenge minőségű alapanyagot.

A bevonatos acéllemezeknél a helytelen vágás vagy a sérült védőréteg is korróziót okozhat. A sarokcsiszolóval történő vágás például károsíthatja a bevonatot, a felületen maradó forró fémforgács pedig később rozsdafoltokat eredményezhet. A megfelelő lemezvágó eszközök használata, a forgács eltávolítása és a vágott élek gyártói előírás szerinti kezelése ezért különösen fontos.

Advertisement

3. A kerítés alsó részének kialakítása sem mellékes.

A talajhoz túl közel kerülő burkolatot gyakrabban érheti felverődő sár, nedvesség és mechanikai sérülés. Az alsó hézag és a vízelvezetés megtervezése megkönnyítheti a tisztítást és csökkentheti a károsodás kockázatát. A megfelelő távolságot azonban mindig a választott kerítésrendszer és a helyszíni adottságok határozzák meg.

Advertisement

Milyen burkolattal újítható fel egy régi kerítés?

A hagyományos faelemek természetes megjelenést biztosítanak, de kültéren időszakos felületkezelést igényelhetnek. A bevonatos acéllemezeknél nincs szükség a fára jellemző rendszeres csiszolásra és újrafestésre, bár az állapotuk ellenőrzése és a sérülések kezelése ezeknél sem hagyható el.

A természetes fa megjelenését kedvelők számára a famintás trapézlemez kerítés is alternatíva lehet. A különböző faárnyalatok modern és hagyományos épületekhez egyaránt illeszthetők, a megfelelő elem kiválasztásakor pedig a rögzítési lehetőségeket is figyelembe kell venni.

Advertisement

Érdemes azt is előre tisztázni, hogy a kerítés mindkét oldala látható lesz-e. Nem minden famintás kerítéselem rendelkezik azonos megjelenésű külső és belső felülettel, ezért ez különösen szomszédos telkek közötti kerítésnél lehet fontos.

A környezettudatos felújítás nem feltétlenül a legolcsóbb megoldás

A meglévő alapok és oszlopok megtartásával elkerülhető a még használható szerkezeti elemek idő előtti cseréje. Ez csökkentheti az új anyagok felhasználását és a keletkező bontási hulladék mennyiségét.

Advertisement

A környezeti hatás azonban nem kizárólag az alapanyag típusától függ. Az élettartam, a javíthatóság, a karbantartási igény és a későbbi újrahasznosíthatóság egyaránt lényeges.

A hosszú távú költségeket ezért a beszerzési áron túl is érdemes vizsgálni. Egy kezdetben olcsóbb megoldás rendszeres felületkezeléssel vagy korábbi cserével járhat, míg egy drágább, tartósabb kialakítás kevesebb későbbi beavatkozást igényelhet.

Advertisement

A régi kerítés felújítása akkor lehet igazán tudatos döntés, ha először azt vizsgáljuk meg, mi őrizhető meg biztonságosan. A pontos felmérés, a megfelelő anyagválasztás és a szakszerű kivitelezés együtt segíthet elkerülni a felesleges bontást, az anyagpazarlást és a későbbi javításokat.

 

Advertisement

 

 

Advertisement

(partner hír)

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák