Zöldinfó

Megtalálták a szellőztetés leghatásosabb módját

A Debreceni Egyetem kutatói szerint az irodák téli szellőztetésére a legjobb módszer, ha gépek segítségével engedünk be friss levegőt célzottan oda, ahol az a legjobban hasznosul.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-01-20

Szerző:

Vanessza

A Műszaki Karon született kutatási eredményeket összefoglaló tudományos cikket a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjjal ismerte el.

Az Egyesült Államokban és az Európai Unió tagállamaiban telente az összes energiafelhasználás csaknem 40 százalékát fordítják az épületek üzemeltetésére. Az Európai Unió 2000-től ezért a minél jobb hőszigetelést szorgalmazta, majd a 2010-es évek elején már a csaknem nulla energiaigényű házak létesítését tűzte ki célul.

– Csakhogy az ilyen helyeken dolgozók arra kezdtek panaszkodni, hogy „áll bent a levegő”, a kilélegzett párától, szén-dioxidtól csökken a koncentráció, romlik a munkavégzés minősége. A nyitott ablakokon át történő szellőztetésnél ugyan gyorsan megtörténik a friss levegő beáramlása, de a hő kiszökik. Ezért a korszerű épületeket gépi szellőztetéssel érdemes ellátni, melynek nagy előnye, hogy pont annyi levegőt lehet bevinni, amennyire szükség van, ráadásul ki lehet szűrni például a port, a pollenek nagy részét, sőt ezt a levegőt még elő is lehet melegíteni – ismertette a hirek.unideb.hu-val a Debreceni Egyetem Műszaki Kar (DE MK) Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék docense.

Kalmár Tünde hozzátette: kutatások szerint ahhoz, hogy az irodai ülő munkát végző ember jól érezze magát, az egyik legfontosabb, hogy a friss levegő személyenkénti mennyisége óránként 30 köbméter legyen, a hőmérséklet pedig minél jobban közelítsen a 24 Celsius fokhoz. Arra is figyelni kell, hogy ne alakuljon ki huzat.

– 2015-ben a Debreceni Egyetem Energetikai Kutatócsoportja, a DEnergia kifejlesztett egy úgynevezett személyi szellőző berendezést, amit ALTAIR-nek neveztek el. A készülékkel a munkaasztalnál ülő ember közvetlen közelébe áramoltatjuk a friss levegőt. Így a fent említett levegőmennyiségnél lényegesen kevesebbre van szükség, vagyis kevesebb tisztításra, szállításra van szükség, mérséklődik az energiafelhasználás – hangsúlyozta a szakember.

Kalmár Tünde felidézte, hogy a Covid-járvány idején az irodákban, hivatalokban, üzletekben gyakran plexi lapokkal igyekeztek védeni a dolgozókat. Kutatásuk célja ehhez kapcsolódóan elsősorban az volt, hogy összehasonlítsák a hagyományos szellőzési módok, illetve az általuk kifejlesztetett személyi szellőző berendezés használatakor a levegő tisztaságát a munkaasztalnál ülő ember körül, abban az esetben, ha alkalmazzák a plexi védőpaneleket. A méréseket a DE MK Belső Környezet Minősége speciális laborjában végezték. Összesen 50 féle, egyenként 2 órás mérést végeztek, melyek során a szén-dioxid mennyiségét is vizsgálták a beengedett friss levegőben, a dolgozó közvetlen közelében és az elszívott levegőben – részletezte Kalmár Tünde.

– Az eredményeket kiértékeltük és megállapítottuk a szellőzés hatásosságát mindegyik esetben. Elkészült a teszthelyiség 3D-modellje is és ANSYS szoftver segítségével vizualizáltuk a levegő áramlását a térben. Ez a kutatás is bizonyította, hogy az ALTAIR berendezés alkalmazásával a szellőztetés hatásossága nagyobb, mint a hagyományos szellőzési módok esetében. Az ALTAIR segítségével a friss levegőt elölről és oldalról, esetleg ezek váltogatásával juttatjuk el az ülőmunkát végző közvetlen közelébe. A kísérleti alanyok ebben az esetben arról számoltak be, hogy frissek maradtak, nem volt huzat-érzésük sem. Ráadásul így a szellőztetés sokkal költséghatékonyabbá is vált. A széles körben alkalmazott, mennyezetről történő levegőbefújás messze nincs ilyen hatásfokú – foglalta össze a tapasztalatokat a DE MK docense.

A kutatásban Kalmár Tünde mellett Kalmár Ferenc, a Műszaki Kar professzora és Szodrai Ferenc docens vett részt. Az eredményeket bemutató, az Energy című rangos nemzetközi folyóiratban angolul megjelent tudományos cikket a Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjjal ismerte el.

Forrás: Debreceni Egyetem

Kapcsolódó tartalom:egészség friss levegő légcsere levegő szellőzés szén-dioxid

Zöldinfó

A Tisza-tó újra fellélegezhet: rekordot hozott az idei PET Kupa

A kedvezőtlen időjárás ellenére is 10,7 tonna hulladéktól mentesítette a Tiszát a VII. Tisza-tavi PET Kupa.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-20

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Erős szél, eső, tűző nap – idézi az alternativenergia.hu. Hetedik alkalommal szálltak vízre a petkalózok a Tisza-tónál, hogy megtisztítsák a folyót és árterét, nádasait a hulladéktól. Bár az útvonal azonos volt a tavalyival, a gyűjtött mennyiség nem csökkent, sőt, kismértékben még nőtt is. Soha ennyien nem jelentkeztek még PET Kupa versenyre annak 2013-as kezdete óta, ami jól mutatja a környezetvédelmi mozgalom növekvő erejét és gyűrűző hatását. A 22 csapat között 17 visszatérő és 5 újonc volt. A csapatok között egyaránt képviseltették magukat cégek, oktatási intézmények és baráti, családi csapatok. A verseny 4 napja alatt összesen 386 fő vett részt a folyótisztításban, ami a már megszokott útvonalon, tiszafüredi központtal Tiszafüred-Tiszaszőlős-Tiszaderzs-Dinnyéshát között zajlott. A VII. Tisza-tavi PET Kupa főtámogatója az Élő Környezetért Felelős Minisztérium, kiemelt támogatója az Indotek Group volt.

A megnyitó
A hulladékgyűjtő verseny június 11-én a hajóépítéssel vette kezdetét, majd június 12-én, a tiszafüredi Morotva Kerékpáros Pihenőparkban tartott ünnepélyes megnyitó után rajtolt el a mezőny. A megnyitón Gajdos László Élő Környezetért felelős miniszter köszöntötte a résztvevőket és méltatta a petkalózok környezet megóvásáért végzett munkáját, majd hajóra szállt, hogy – ha csak rövid ideig is – de átérezhesse, milyen élmény petkalóznak lenni. A PET Kupa történetében először látogatott el egy versenyre miniszter, ami a mozgalom ismertségét és az eddigi munka elismerését jelenti a petkalózoknak. Külön öröm, hogy Gajdos László miniszter úr támogatásáról biztosította a szervezetet.

A megnyitón beszédet mondott a bázis település, Tiszafüred polgármestere, Ujvári Imre is, valamint Lovas Attila, a Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) igazgatója. Egyikük a szárazföldön másikuk a vízen házigazdája a PET Kupa versenyeknek. “Mindkét helyre hazajárnak már a petkalózok” – emelte ki Gyenes Károly PET Kalauz.

Kaland és kihívás
Az első vízen töltött nap Tiszaszőlősön ért véget, a hulladékmérleg 1,9 tonnát mutatott, amelyet a versenyzők és az önkéntesek gondosan szelektáltak is, hiszen a már válogatva leadott zsákok több PETákot érnek a versenyben! A második vízen töltött napon váratlan kihívással kerültek szembe a folyótisztítók: erős szembeszélben kellett evezniük. A PET-hajók vontatásra is szorultak, mert lassan, de biztosan elkezdtek a rajt irányába – visszafelé – haladni. Végül mindenki szerencsésen célba ért és Tiszaderzsen a mérleg már 3,7 tonnát mért.

A harmadik napon a szervezők már nem kockáztattak, a Sonar, azaz a Felső-Tiszavidéki Búvár- és Mentő Egyesület javaslatát elfogadva a várható erős szél miatt a PET-hajókat végig vontatták. A csapatok kenus egységei viszont szabadon gyűjthették a hulladékot, aminek meg is lett az eredménye: a legrövidebb szakaszon több mint 5 tonna hulladéktól mentesítették a nádasokat és a folyó árterét. A napot – az egyre erősödő szél ellenére – szerencsésen, vagyis borulásmentesen zárták Dinnyésháton. Miután az utolsó zsákokat is leadták a csapatok, a PET Bankárok gyors összesítését követően eredményt hirdettek.

Eredmények
Az erőt próbáló időjárási körülmények ellenére a VII. Tisza-tavi PET Kupa a rekord magas részvétel mellett rekord mennyiségű hulladékkal zárult. A 22 csapat és a több mint 40 főből álló önkéntes különítmény 10,7 tonna (10.724 kg) hulladékot gyűjtött össze és dolgozott fel! Ennek az óriási mennyiségnek több mint az 50%-a még újrahasznosításra alkalmas, azaz körforgásban tartható. A legjobban teljesítő csapat – több mint 13.000 PETákkal – a Viresol-KALL lett, akik 4. alkalommal vettek részt a megmérettetésen. A második helyezettnek járó uszadékfa díjat a Siemens Energy vehette át. A dobogó harmadik fokára pedig az ERSTE Green állhatott fel, akik szintén egy rutinos visszatérő csapat. A Tisza-tó Hőse, azaz az egy főre jutó legtöbb hulladékot gyűjtő csapat is a Viresol-KALL lett.

További résztvevő csapatok:
MBH Bank, Siemens EvezőSÖK, Vízitücsök, evosoft, NOKIA, IndoPET, MoHullám, Szent László Gimnázium, MATESzedd III., Messer, Henkel, Dabas, KÖTIVIZIG, Budapest Airport, PET Stop Boys, Magyar Termék Hajó, FBN Family Affair, Bepatech, EYPW. A legkisebb csapat a csupán 6 fős, fiatalokból álló nemzetközi EYPW (European Youth Parliament for Water) volt, míg a legjobban teljesítő újonc az IndoPET, az Indotek Group csapata lett, akik az erős mezőnyben a 9. helyen végeztek.

Habár a verseny június 14-én véget ért, a hulladékkal kapcsolatos utómunka még zajlik: a kommunális hulladékot az eseményt is támogató MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. segítségével szállíttatja el a PET Kupa Egyesület, míg a szelektív, illetve még szelektálásra váró hulladékot Kiskörére, a Folyómentő Központba szállították, ahol önkéntesek segítségével további válogatáson, előkészítésen esik át, mielőtt átadják újrahasznosításra hazai hulladékfeldolgozó cégeknek.

Tovább olvasom