Zöldinfó
Megtalálták a szellőztetés leghatásosabb módját
A Debreceni Egyetem kutatói szerint az irodák téli szellőztetésére a legjobb módszer, ha gépek segítségével engedünk be friss levegőt célzottan oda, ahol az a legjobban hasznosul.
A Műszaki Karon született kutatási eredményeket összefoglaló tudományos cikket a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjjal ismerte el.
Az Egyesült Államokban és az Európai Unió tagállamaiban telente az összes energiafelhasználás csaknem 40 százalékát fordítják az épületek üzemeltetésére. Az Európai Unió 2000-től ezért a minél jobb hőszigetelést szorgalmazta, majd a 2010-es évek elején már a csaknem nulla energiaigényű házak létesítését tűzte ki célul.
– Csakhogy az ilyen helyeken dolgozók arra kezdtek panaszkodni, hogy „áll bent a levegő”, a kilélegzett párától, szén-dioxidtól csökken a koncentráció, romlik a munkavégzés minősége. A nyitott ablakokon át történő szellőztetésnél ugyan gyorsan megtörténik a friss levegő beáramlása, de a hő kiszökik. Ezért a korszerű épületeket gépi szellőztetéssel érdemes ellátni, melynek nagy előnye, hogy pont annyi levegőt lehet bevinni, amennyire szükség van, ráadásul ki lehet szűrni például a port, a pollenek nagy részét, sőt ezt a levegőt még elő is lehet melegíteni – ismertette a hirek.unideb.hu-val a Debreceni Egyetem Műszaki Kar (DE MK) Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék docense.
Kalmár Tünde hozzátette: kutatások szerint ahhoz, hogy az irodai ülő munkát végző ember jól érezze magát, az egyik legfontosabb, hogy a friss levegő személyenkénti mennyisége óránként 30 köbméter legyen, a hőmérséklet pedig minél jobban közelítsen a 24 Celsius fokhoz. Arra is figyelni kell, hogy ne alakuljon ki huzat.
– 2015-ben a Debreceni Egyetem Energetikai Kutatócsoportja, a DEnergia kifejlesztett egy úgynevezett személyi szellőző berendezést, amit ALTAIR-nek neveztek el. A készülékkel a munkaasztalnál ülő ember közvetlen közelébe áramoltatjuk a friss levegőt. Így a fent említett levegőmennyiségnél lényegesen kevesebbre van szükség, vagyis kevesebb tisztításra, szállításra van szükség, mérséklődik az energiafelhasználás – hangsúlyozta a szakember.
Kalmár Tünde felidézte, hogy a Covid-járvány idején az irodákban, hivatalokban, üzletekben gyakran plexi lapokkal igyekeztek védeni a dolgozókat. Kutatásuk célja ehhez kapcsolódóan elsősorban az volt, hogy összehasonlítsák a hagyományos szellőzési módok, illetve az általuk kifejlesztetett személyi szellőző berendezés használatakor a levegő tisztaságát a munkaasztalnál ülő ember körül, abban az esetben, ha alkalmazzák a plexi védőpaneleket. A méréseket a DE MK Belső Környezet Minősége speciális laborjában végezték. Összesen 50 féle, egyenként 2 órás mérést végeztek, melyek során a szén-dioxid mennyiségét is vizsgálták a beengedett friss levegőben, a dolgozó közvetlen közelében és az elszívott levegőben – részletezte Kalmár Tünde.
– Az eredményeket kiértékeltük és megállapítottuk a szellőzés hatásosságát mindegyik esetben. Elkészült a teszthelyiség 3D-modellje is és ANSYS szoftver segítségével vizualizáltuk a levegő áramlását a térben. Ez a kutatás is bizonyította, hogy az ALTAIR berendezés alkalmazásával a szellőztetés hatásossága nagyobb, mint a hagyományos szellőzési módok esetében. Az ALTAIR segítségével a friss levegőt elölről és oldalról, esetleg ezek váltogatásával juttatjuk el az ülőmunkát végző közvetlen közelébe. A kísérleti alanyok ebben az esetben arról számoltak be, hogy frissek maradtak, nem volt huzat-érzésük sem. Ráadásul így a szellőztetés sokkal költséghatékonyabbá is vált. A széles körben alkalmazott, mennyezetről történő levegőbefújás messze nincs ilyen hatásfokú – foglalta össze a tapasztalatokat a DE MK docense.
A kutatásban Kalmár Tünde mellett Kalmár Ferenc, a Műszaki Kar professzora és Szodrai Ferenc docens vett részt. Az eredményeket bemutató, az Energy című rangos nemzetközi folyóiratban angolul megjelent tudományos cikket a Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjjal ismerte el.
Forrás: Debreceni Egyetem
Zöld Energia
Napelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
Villámgyorsan engedélyezhetik a napelemes rendszereket Németországban.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A német Netze BW új, automatizált hálózati elbírálási rendszere akár öt perc alatt kötelező érvényű csatlakozási engedélyt adhat a legfeljebb 15 kW teljesítményű háztartási napelemes rendszerekre, amennyiben a helyi villamosenergia-hálózat kapacitása ezt lehetővé teszi. A digitalizáció jelentősen lerövidítheti a várakozási időt, amely a korábbi eljárásban átlagosan 12 napot tett ki. A napelemes rendszerek és az akkumulátoros energiatárolók terjedésével Németországban egyre több hálózati csatlakozási kérelem érkezik az elosztóhálózatokat üzemeltető vállalatokhoz. A növekvő ügyintézési terhek kezelésére a szolgáltatók mind gyakrabban alkalmaznak digitális megoldásokat. A dél-németországi Netze BW most olyan automatizált eljárást vezetett be, amely felgyorsíthatja a kisebb napelemes rendszerek hálózati csatlakoztatását. A vállalat 2026 júliusának végén indította el az új rendszert, amelynek tesztelése és bevezetésének előkészítése már 2025 novemberében megkezdődött. Angelika Ruß, a Netze BW képviselője egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a társaság az indulás óta több mint 16 ezer, kisebb napelemes rendszerekre vonatkozó csatlakozási kérelmet kapott. Ezek közül már több mint ötezer esetben öt percen belül automatikus választ adtak, írja az alternativenergia.hu hírportál.
Marc Schmidt, a vállalat munkatársa hangsúlyozta az automatikusan kiadott dokumentumok kötelező érvényű hálózati csatlakozási engedélynek minősülnek, és a csatlakozás helyét is meghatározzák a legfeljebb 15 kW teljesítményű rendszerek számára. Az automatizált eljárás alapját egy digitális hálózati modell képezi, amely a villamos vezetékeket, az alállomásokat és az egyes fogyasztói csatlakozásokat is leképezi. A rendszer ennek segítségével ellenőrzi a rendelkezésre álló hálózati kapacitást, figyelembe veszi a műszaki korlátokat, valamint a korábban már jóváhagyott csatlakozásokat is. Ha az elemzés szerint a hálózat képes fogadni az új napelemes rendszert, az engedélyezés emberi beavatkozás nélkül megtörténhet. A folyamat a Netze BW online ügyfélportálján keresztül, a nap 24 órájában elérhető. Schmidt szerint a csatlakozási kérelmek 99 százalékát már ezen a felületen nyújtják be.
Nem minden esetben alkalmazható azonban az automatikus engedélyezés. Ha a hálózati kapacitás elégtelen, vagy műszaki problémák merülnek fel, a kérelmet szakemberek vizsgálják meg. Ilyenkor azt is ellenőrzik, szükség van-e hálózatfejlesztésre, illetve kijelölhető-e másik csatlakozási pont. Az ilyen ügyek elbírálása továbbra is akár 12 napig tarthat. A 15 kW-nál nagyobb teljesítményű napelemes rendszerek kérelmeit szintén egyedileg vizsgálják meg.
Jörg Reichert, a Netze BW igazgatóságának elnöke szerint a megfelelő digitális megoldások jelentősen felgyorsíthatják az energetikai átálláshoz kapcsolódó ügyintézést. A vállalat egy, a német szövetségi hálózati ügynökség (Bundesnetzagentur) által közzétett digitalizációs összehasonlításban is kedvező eredményt ért el. A korábbi adatok szerint a Netze BW-nél a manuálisan elbírált csatlakozási kérelmek átlagos feldolgozási ideje 12 nap volt, miközben a német elosztóhálózati üzemeltetők körében a mediánérték elérte a 80 napot.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
