Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megtilthatják a boltoknak az ajtók nyitva tartását a fűtési szezonban Németországban

Megtilthatják az üzletek üzemeltetőinek Németországban, hogy nyitva tartsák az utcára nyíló helyiségek bejáratait a fűtési szezonban – írta a Bild című lap egy készülő energiatakarékossági intézkedéscsomagra hivatkozva, amelyet a szerdai kormányülésen fogadhatnak el.

Létrehozva:

|

A beszámoló szerint az energiaellátás biztonságának fenntartásáról a szövetségi gazdasági minisztériumban kidolgozott javaslat alapján nemcsak az állami intézmények, hanem a vállalkozások és a háztartások is számíthatnak új takarékossági szabályokra, amelyeket szeptemberben vezetnek majd be, egyelőre február végéig. Így a kormány várhatóan megtiltja, hogy áram vagy földgáz felhasználásával fűtsék a magántulajdonú lakóingatlanokban üzemeltetett medencéket. Az uszodákra, rehabilitációs központokra, szállodákra nem vonatkozik majd az új szabály. Az üzletek, kereskedelmi ingatlanok fűtéséről a tervezetben kiemelték, hogy az állandóan nyitott ajtók miatt a hő “ellenőrizetlenül távozhat”. Ezért a vészkijáratokat, menekülési útvonalakat kivéve tilos lesz állandóan nyitva tartani a szabadba nyíló ajtókat. A közintézmények fűtéséről részletes szabályrendszert dolgoztak ki. Így például egyáltalán nem szabad majd fűteni a bejárati előcsarnokokban, várótermekben és minden olyan helyiségben, amely nem állandó tartózkodásra szolgál. Az állandó tartózkodásra való helyiségekben a munka jellegéhez igazítják a szabályokat, így a túlnyomórészt ülő tevékenységekre használt helyiségeket legfeljebb 19 Celsius fokra szabad majd felfűteni, és legfeljebb 12 Celsius fok lehet mindenütt, ahol nehéz fizikai munkát végeznek.

A kórházakban, iskolákban, bentlakásos otthonokban és egyéb szociális intézményekben nem kell lejjebb állítani a fűtést. A tervek között szerepel az is, hogy le kell állítani az épületek, illetve a műemlékek, szobrok, hidak díszvilágítását, és a reklámhordozó felületeket sem szabad kivilágítani. Robert Habeck gazdasági miniszter, alkancellár az utóbbi hónapokban számos nyilatkozatában kiemelte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt kell visszafogni az energiafogyasztást, mert Moszkva a piaci folyamatok alakításával, főleg a földgázexport visszafogásával “gazdasági háborút” folytat az Ukrajnát támogató országok ellen, és azért, hogy viszályt szítson az Ukrajna mellett kiálló Európai Unió tagjai között.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöld Energia

Energiatárolók telepítésé pályázhatnak a hazai vállalkozások

A cégeknél folytatódik a tárolói forradalom.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Megnyílik a Jedlik Ányos Energetikai Program legjobban várt pályázata, a hazai vállalkozások az 50 milliárd forintos keretből keddtől igényelhetnek támogatást ipari energiatárolók telepítéséhez – jelentette be Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára a tárca közleménye szerint. A teljes forrásmennyiség felét a mikro-, kis- és középvállalkozások számára különítik el. Az Otthoni Energiatároló Programmal együtt 2026 elején legalább 800 megawattnyi tároló kiépítését támogatja a kormány, ezzel megötszörözve a meglévő kapacitást – írta meg az alternativenergia.hu. A közleményben jelezték: Magyarország világelső a naperőművekkel megtermelt áram részarányában. A tiszta energiahordozó még hatékonyabb hasznosításához a tárolási képességeinket is meg kell erősíteni. A korszerű akkumulátorok beszerzésével a cégek és családok nagyobb arányban tudják a saját eszközzel megtermelt zöldenergiával fedezni áramigényeiket. A támogatásoknak köszönhetően mérséklődnek az importkitettségek, rendszerszinten és az egyes fogyasztóknál is csökkennek a költségek – hangsúlyozták.

A Jedlik Ányos Energetikai Program kedden élesedő felhívásában összesen 50 milliárd forint áll a hazai cégek rendelkezésére. Az energiatároló kötelező telepítése mellett a támogatás megújuló áram- és/vagy hőtermelő rendszer (napelem, szélkerék vagy hőszivattyú) kiépítésére, akár bővítésére is fordítható. A vissza nem térítendő forrás a mikro- és kisvállalkozások esetében az elszámolható költségek felét, középvállalatoknál 40 százalékát, míg nagyvállalatoknál 30 százalékát fedezheti, annak legfeljebb 30 százaléka előlegként igényelhető – ismertették. Egy pályázó egy helyszínen megvalósuló fejlesztéshez kérhet legalább 10 millió és legfeljebb 1 milliárd forintot. Az élénk érdeklődést kiváltó programelem mintegy 2500 új beruházás létrejöttét segítheti elő 2028 végéig a tárca közlése szerint. A jelentkezéseket 2026. február 10-én 10 órától a pályázat felfüggesztéséről szóló közlemény megjelenéséig lehet benyújtani.

Czepek Gábor kiemelte: a zöldenergia “elspájzolásával” tehermentesítjük az áramhálózatot, még kevésbé szorulunk költséges importra, a támogatott családok és cégek rezsiterhei csökkennek. Az atomenergiára, megújulókra és tárolásra építő patrióta zöldpolitika sikeres megvalósításával 2030-ra a teljes önellátás a cél a villamosenergia-felhasználásban. Azon dolgozunk, hogy az energiatárolásban is az európai élvonalba zárkózzunk fel a következő évtized elejéig – fogalmazott.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák