Zöldinfó
Megújuló energia, kevesebb számla: indul a Jedlik Program újabb szakasza
Augusztus elsején újabb szakaszába lépett a Jedlik Ányos Energetikai Program.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Augusztus elsejével a második szakaszába lép a távhőszolgáltatók rendszerfejlesztéseit 45 milliárd forinttal ösztönző pályázat. A Jedlik Ányos Energetikai Program június közepén elsőként elindult kiírására az előző ütemben 45 vállalkozás jelentkezett – tájékoztatott az alternativenergia.hu. A második szakaszban egy szolgáltató két önálló pályázatot is benyújthat, megnyílik a megújuló energia alapú hőforrások és hulladékhő hasznosítását célzó fejlesztésekre elkülönített 20 milliárd forintos keret. A kormányzati programokban 2025 nyarán több mint százmilliárd forint áll az iparági gazdasági társaságok és a társasházi lakóközösségek rendelkezésére távfűtési beruházásokra – jelentette be a közlemény szerint Czepek Gábor, az EM parlamenti államtitkára. Magyarországon több mint 210 távhőrendszer tartja melegen a fűtési időszakban mintegy másfélmillió lakossági fogyasztó otthonát és több mint tízezer oktatási, szociális és egészségügyi intézményt, bevásárlóközpontot és sportlétesítményt. Az ágazati beruházások erősítik hazánk energiafüggetlenségét, az ellátás biztonságát, a tiszta energiaforrások fokozott hasznosításával óvják a környezetet – jegyezte meg a minisztérium.
Emlékeztettek: június közepe óta jelentkezhetnek a távhőszolgáltatók támogatásra a Jedlik-program elsőként megnyílt kiírásában. A 45 milliárd forintos teljes keretösszegből 25 milliárd forint fordítható az energiahatékonyság fokozására. A pénteken 10 órakor elrajtolt és szeptember 25-ig tartó második szakaszban már a megújuló energia alapú hőforrásokra, hulladékhő hasznosításra és meglévő távhővezetékkel való összekapcsolásukra szánt 20 milliárd forint is elérhető. Egy pályázó minimum 20 millió, maximum 1,5 milliárd forint támogatást igényelhet. Az első etapban július végéig beérkezett, több mint 49 milliárd forintnyi támogatási igény feldolgozása folyamatban van – fűzte hozzá az EM.
Kitértek arra is, hogy a Jedlik Ányos Energetikai Program másik ágazati elemében július 21-e óta igényelhetnek támogatást a távhőtermelők is rendszereik megújuló alapú korszerűsítésére. Az 51 milliárd forintos keretből egy nyertes pályázatra legalább 200 millió és legfeljebb 3,5 milliárd forint ítélhető meg. Az önállóan támogatható tevékenységek közé tartozik a megújuló alapú hőtermelési technológia létesítése (a hőszivattyút is beleértve), hulladékhő hasznosítása vagy hőtároló megvalósítása. E programelemben július végéig már 13 távhőtermelő igényelt együttesen több mint 33 milliárd forintot. A pályázati folyamat első szakasza itt legkésőbb 2025. szeptember 1-ig tarthat, azt szükség esetén további négy etap követheti majd.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy június végétől zajlik a társasházaknak és lakásszövetkezeteknek szóló, 5 milliárd forintos keretösszegű pályázat. Az okosmérővel felszerelt otthonokban élők tényleges fogyasztásuk alapján, kevesebbet fizethetnek majd a távfűtésért. A nyáron elindult három programban tehát összesen több mint 100 milliárd forint hozzájárulást biztosít a kormány a szektor átfogó megújítására. Az Energiaügyi Minisztérium a Jedlik Ányos Energetikai Programmal elsősorban a vállalkozások fejlesztéseit ösztönzi. A pályázatok legfontosabb hatásukként csökkentik a hazai cégek rezsikiadásait, ezzel javítva versenyhelyzetüket. Mint megjegyezték, az augusztusban elérhető felhívások közé tartozik a helyi közvilágítás korszerűsítéséhez 18 milliárd forintot biztosító programelem is. A vidéki kistelepülések legfeljebb 50 millió forintot nyerhetnek el a lámpatestek cseréjére, autonóm szabályozhatóságuk kiépítésére. A vissza nem térítendő támogatás teljes egészében előlegként is igényelhető, a sikeres megvalósítás tehát biztosan nem múlik az önkormányzatok gazdasági erején, pénzügyi helyzetén – mutatott rá az EM.
Zöldinfó
A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon
1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.
Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.
Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.
A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKritikus a helyzet a földeken: a kukorica és a napraforgó is megsínyli az aszályt
