Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megunt, de nem haszontalan – ezerötszáz használt eszköz talált új életre a hulladékgyűjtő kampányában

A megunt mobiltelefon értékes.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Harmadik alkalommal csatlakozott az Auchan áruházlánc a „Passzold vissza, Tesó!” elnevezésű országos elektronikai hulladékgyűjtési kampányhoz, amelynek célja nemcsak a használt eszközök környezetbarát újrahasznosítása, hanem a felelős fogyasztói magatartás erősítése is – írja az alternativenergia.hu. Április 22. és május 22. között az ország összes Auchan áruházában kihelyezett gyűjtődobozokba adhatták le a vásárlók és a munkavállalók a feleslegessé vált mobiltelefonjaikat, tableteiket, töltőiket, kábeleiket, fülhallgatóikat, valamint más kisebb elektronikai eszközeiket. A kampány során összesen közel 1500 darab eszköz gyűlt össze, ami azt jelzi, hogy még mindig elég sok e-hulladék hever a háztartásokban, viszont szerencsére egyre többen ismerik fel ezek megfelelő kezelésének környezeti és társadalmi felelősségét.

A „Passzold vissza, Tesó!” kampány a Jane Goodall Intézet, a KÖVET Egyesület, az Afrikáért Alapítvány és a Védegylet Egyesület összefogásával jött létre. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet az elektronikai eszközökben található, jellemzően Afrikából származó fémek – például a koltán – bányászatának hatásaira. A koltán kitermelése hozzájárul az afrikai esőerdők pusztulásához és a főemlősök – köztük gorillák, csimpánzok és bonobók – élőhelyeinek visszaszorulásához. Az újrahasznosítás révén azonban akár 16 különböző fémet is vissza lehet nyerni a készülékekből, csökkentve ezzel az új bányászati igényeket. Az Auchan áruházak mindenki számára könnyen elérhető gyűjtőpontokat biztosítottak a kampány ideje alatt. A leadott eszközök a szervezők szakmai partnerein keresztül újrahasznosító üzemekbe kerültek, ahol megfelelő feldolgozás után új elektronikai termékek alapanyagává válhatnak.

Advertisement

Zöldinfó

Ősi erdők, fosszíliák és évszázados fák – Bécs rejtett természeti csodái

A legtöbben épületekre, múzeumokra és kávéházakra gondolnak, ha Bécsről esik szó, pedig a város több, mint 400 különleges természeti emléket is rejt: évszázados fákat, fosszilis erdőt, ritka élőhelyeket, sőt, egykori tengerpart maradványait is.

Létrehozva:

|

Szerző:

Aki nyitott szemmel járja Bécs utcáit, hamar megtapasztalhatja, hogy a város nemcsak építészeti vagy történelmi látnivalókban bővelkedik, hanem olyan természeti kincsekben is, amelyeket maga a természet alkotott. Ma már több, mint négyszáz ilyen természetvédelmi emlékhely található Bécs területén, a város szinte minden kerületében. Ezeket a bécsi környezetvédelmi hatóság hivatalosan is védetté nyilvánította, és sokuk táblával is jelölt, így könnyen felfedezhetők egy-egy városi séta során. Ezek az úgynevezett természeti emlékművek nemcsak természeti, hanem kulturális és tudományos szempontból is jelentősek. Ilyen például a Práter területén húzódó Mauthnerwasser, egy ma már csak részben fennmaradt vízfolyás, amely egykor a Duna ártéri rendszerének része volt, és ma természetvédelmi oltalom alatt áll.

A város geológiai múltja több ponton is kézzelfogható a belvárosban. A Burggarten parkjában található “megkövült erdő” például 280 millió éves fosszilis fatörzseket őrző kőzettömbökból áll és a város egyik legidősebb földtörténeti különlegessége. Egy kis kitérővel a 9. kerület egyik kis utcájában, a Prechtlgasséban, szabad szemmel is megfigyelhetjük azt a kőzetalapot, amelyre a mai Bécs épült, a 19. kerületben, a Kahlenberger Straße mentén pedig az egykori tengerpart szintje is jól kivehető, a domboldalba vágott sziklafal üledékes rétegei máig jól kirajzolják az ősi partvonalat. Az emlékhelyek gyakran pedig egy-egy történelmi korszak lenyomatai is.

A Mozart-platán, hivatalos nevén Jacquin‑platán, amely 1936 óta áll Bécs Landstraße kerületének egyik belső udvarában, a legenda szerint már akkor is ott állt, amikor maga Mozart a szomszédos házban zongoraórákat adott. A fa életkorát pontosan nem ismerjük, de a szakértők mintegy 230 évesre becsülik. A Weißgerberlände egyik eperfája pedig a 18. század selyemhernyó-tenyésztésének idejét idézi: ekkor eperfákat ültettek a külvárosokban a hernyók táplálására. Nem minden természeti emlékhely látogatható, de sok nyitva áll, és különleges rálátást kínál Bécs “régi természetére”.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák