Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Megvizsgálták miért terjednek lassan az elektormos autók

Míg Európa egyes országaiban rohamosan terjednek az elektromosan tölthető járművek, sok térség leszakadóban van.

Létrehozva:

|

Érdekes kép rajzolódik ki az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legújabb, április 12-én közétett adataiból. Az információk azt mutatják, hogy az elektromosan tölthető járművek (ECV-k) piaci elterjedése az éves nettó jövedelemhez igazodik, ami azt sugallja, hogy a megfizethetőség jelentős tényezőnek számít, amikor valaki elretten az ilyen modellek megvásárlásától, írja az okodrive.hu.

Az ECV-k közé tartoznak az elektromos akkumulátorral hajtott autók, valamint a plug-in-hybrid járművek. A kategória nem tartalmazza a hidrogént és oxigént hasznosító üzemanyagcellás kocsikat.

Az ACEA szerint az ECV-k az Európai Unióban 2022-ben forgalomba helyezett új személygépkocsik 21,6 százalékát adták, de a tagállamok több mint felében csak 9 százalékos vagy annál kisebb volt a piaci részesedésük. Azokban az országokban, ahol az arány nem éri el a 9 százalékot, az átlagos éves nettó jövedelem munkavállalónként 13 000 euró (mintegy 4,8 millió forint) vagy ez alatti. Ide sorolható számos közép-, kelet- és dél-európai ország, többek között Görögország, Olaszország, Lengyelország, Horvátország és Magyarország.

Advertisement

A legmagasabb arány (több mint 30 százalék) mindössze öt észak- és nyugat-európai országban koncentrálódik, ahol a nettó éves jövedelem meghaladja a 32 000 eurót. Svédországban, ahol több mint 35 000 euró az éves nettó bevétel, az újonnan forgalomba helyezett autók több mint fele ECV. Ezzel szemben Bulgáriában, ahol a jövedelem csupán 7000 euró körül van, az ilyen modellek piaci részesedése mindössze 4 százalék.

Ezek az adatok megerősítik, hogy Európa különböző régiói között jelentős különbségek vannak az ECV-k megfizethetőségét illetően: míg Észak- és Nyugat-Európa kimagaslik a mezőnyből, addig Közép-, Kelet- és Dél-Európában továbbra is igen alacsony ezen járművek aránya. Az adatok alapján az ECV-k Svédországban (56,1 százalék), Dániában (38,6 százalék), Finnországban (37,6 százalék), Hollandiában (34,5 százalék) és Németországban (31,4 százalék) keltek el a legnagyobb arányban. A sereghajtók Szlovákia (3,7 százalék), Csehország (3,9 százalék), Bulgária (4 százalék), Lengyelország (5 százalék) és Horvátország (5 százalék).

Advertisement

Zöld Közlekedés

Új korszak kezdődött a flottakezelésben a költségek tartós emelkedése miatt

Néhány év alatt mintegy 30 százalékkal nőtt a vállalati járműflották költsége Európában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt öt évben akár 30 százalékkal is nőhetett Európában a vállalati járműflották teljes tulajdonlási költsége (Total Cost of Ownership – TCO) derül ki az Arval Mobility Observatory legújabb iparági jelentéséből, a tanulmány szerint az emelkedés alapjaiban változtatta meg a flottakezelés és költségtervezés logikáját Európa-szerte, mivel a korábban kiszámíthatónak tartott költségtételek ma már folyamatos és aktív menedzsmentet igényelnek – írja az alternativenergia.hu. Kiemelték, a növekedés hátterében több, egymást erősítő piaci tényező áll. Az új járművek beszerzési ára 2020 óta átlagosan 15-25 szálékkal emelkedett, ami már önmagában megemelte a flották induló költségszintjét. Ezzel párhuzamosan a finanszírozási és lízingdíjak a kamatok változásával 2-4 százalékponttal nőttek, érezhetően megterhelve a havi kiadásokat.

Az energiapiac volatilitása tovább fokozta a költségnyomást, az üzemanyagárak 2020-hoz képest 20-35 százalékkal magasabb szinten stabilizálódtak, míg az üzleti áramtarifák időszakonként 30-60 százalékos emelkedést mutattak. A használtautó-piac ingadozó maradványértékei további kockázatot jelentenek, akár 10-15 százalék eltérés is előfordulhat a szerződéses ciklus végén, ami jelentősen befolyásolhatja a teljes életciklusra vetített költségeket. Agárdi Marianna, az Arval Magyarország ügyvezető igazgatója a közleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábban stabilnak és kiszámíthatónak tartott költségtételek ma már folyamatos változást mutatnak, ezért nagyobb hangsúlyt kell fektetni a költségszerkezet átláthatóságára és a valós idejű adatelemzésre. Ez nem csupán operatív flottakezelési kérdés: a mobilitás mára stratégiai pénzügyi tényezővé vált, amely közvetlenül befolyásolja a vállalati döntéshozatalt és a hosszú távú üzleti tervezést is.

A közleményben részletezték, hogy a TCO-növekedés különösen erősen érinti azokat a szervezeteket, amelyek nagy futásteljesítményű vagy regionális, logisztikai feladatokra használt flottát üzemeltetnek. A jelentés arra is rámutat, hogy míg az autófenntartás költségei a magántulajdonú járművek esetében is érezhetően emelkedtek, a TCO emelkedés mértéke és hatása elsősorban a vállalati flottáknál mérhető pontosan, ahol a finanszírozási modellek, a maradványérték-kockázat és az energiaárak közvetlenül beépülnek az üzemeltetési szerződésekbe.

Advertisement

Az Arval Mobility Observatory tanulmánya 2020 és 2025 közötti flottaköltség-adatok, piaci mutatók és makrogazdasági trendek elemzésén alapul, az Európai Unió és az eurózóna országaiból származó statisztikákra és piaci mutatókra épülnek. A TCO modellek számítása a Eurostat, az Európai Bizottság Energetikai Főigazgatósága, valamint európai autópiaci indexek adatait használja. Az Arval a teljes körű gépjárműlízing egyik vezető nemzetközi szereplője és a mobilitási megoldások szakértője. A vállalat 1989-es alapítása óta a BNP Paribas csoport tagja, és annak Commercial, Personal Banking & Services divíziójába tartozik. 2024 végén az Arval közel 1,8 millió járművet kezelt, és 8600 munkatársa 29 országban kínál rugalmas, személyre szabott megoldásokat nagyvállalatoknak, kis- és középvállalkozásoknak, valamint magánügyfeleknek. Az Arval alapító tagja az Element-Arval Global Alliance-nak, amelynek flottája 55 országban több mint 4,5 millió járművet foglal magában – ismertették a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák