Zöld Közlekedés
Megvizsgálták miért terjednek lassan az elektormos autók
Míg Európa egyes országaiban rohamosan terjednek az elektromosan tölthető járművek, sok térség leszakadóban van.
Érdekes kép rajzolódik ki az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legújabb, április 12-én közétett adataiból. Az információk azt mutatják, hogy az elektromosan tölthető járművek (ECV-k) piaci elterjedése az éves nettó jövedelemhez igazodik, ami azt sugallja, hogy a megfizethetőség jelentős tényezőnek számít, amikor valaki elretten az ilyen modellek megvásárlásától, írja az okodrive.hu.
Az ECV-k közé tartoznak az elektromos akkumulátorral hajtott autók, valamint a plug-in-hybrid járművek. A kategória nem tartalmazza a hidrogént és oxigént hasznosító üzemanyagcellás kocsikat.
Az ACEA szerint az ECV-k az Európai Unióban 2022-ben forgalomba helyezett új személygépkocsik 21,6 százalékát adták, de a tagállamok több mint felében csak 9 százalékos vagy annál kisebb volt a piaci részesedésük. Azokban az országokban, ahol az arány nem éri el a 9 százalékot, az átlagos éves nettó jövedelem munkavállalónként 13 000 euró (mintegy 4,8 millió forint) vagy ez alatti. Ide sorolható számos közép-, kelet- és dél-európai ország, többek között Görögország, Olaszország, Lengyelország, Horvátország és Magyarország.
A legmagasabb arány (több mint 30 százalék) mindössze öt észak- és nyugat-európai országban koncentrálódik, ahol a nettó éves jövedelem meghaladja a 32 000 eurót. Svédországban, ahol több mint 35 000 euró az éves nettó bevétel, az újonnan forgalomba helyezett autók több mint fele ECV. Ezzel szemben Bulgáriában, ahol a jövedelem csupán 7000 euró körül van, az ilyen modellek piaci részesedése mindössze 4 százalék.
Ezek az adatok megerősítik, hogy Európa különböző régiói között jelentős különbségek vannak az ECV-k megfizethetőségét illetően: míg Észak- és Nyugat-Európa kimagaslik a mezőnyből, addig Közép-, Kelet- és Dél-Európában továbbra is igen alacsony ezen járművek aránya. Az adatok alapján az ECV-k Svédországban (56,1 százalék), Dániában (38,6 százalék), Finnországban (37,6 százalék), Hollandiában (34,5 százalék) és Németországban (31,4 százalék) keltek el a legnagyobb arányban. A sereghajtók Szlovákia (3,7 százalék), Csehország (3,9 százalék), Bulgária (4 százalék), Lengyelország (5 százalék) és Horvátország (5 százalék).
Zöld Közlekedés
Elektromos autókra állt rá a Mercedes új kecskeméti gyáregysége
Megkezdődött az új elektromos Mercedes-Benz C-osztály sorozatgyártása a kibővített kecskeméti gyárban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Átadták a Mercedes-Benz kibővített kecskeméti gyárát hétfőn, egyúttal megkezdődött az új elektromos C-osztály sorozatgyártása is; a megnyitón bejelentették, hogy a jövőben a G-osztály kompaktabb változata kizárólag a kecskeméti gyárban készül majd – írja az alternativenergia.hu. A gyárbővítés ünnepélyes megnyitóján Michael Schiebe, a Mercedes-Benz Group AG igazgatótanácsának gyártásért, minőségért és ellátásilánc-menedzsmentért felelős tagja arról beszélt, hogy a kecskeméti gyár az elmúlt 14 év alatt Magyarország legnagyobb autógyárává, egyúttal a konszern globális gyártási hálózatának második legnagyobb egységévé nőtte ki magát.
Emlékeztetett, hogy a 2022 óta tartó, egymilliárd eurós beruházással az üzem területét több mint a kétszeresére – 200-ról 440 hektárra – növelték. Öt új, csúcstechnológiás gyártócsarnokot hoztak létre, amelyek elsősorban megújuló energiával, szén-dioxid-kibocsátás nélkül működnek – tette hozzá. Kiemelte, hogy a jövőben további rugalmas gyártási együttműködéseket alakítanak ki más németországi Mercedes-Benz gyárakkal, felkészülve az elektromos GLC modell kecskeméti gyártására.
Michael Schiebe bejelentette azt is, hogy a márka hamarosan megjelenő új, kis G-osztályú modellje kizárólag a kecskeméti gyárban fog készülni. Ola Källenius, a Mercedes-Benz Group AG elnök-vezérigazgatója felidézte, hogy vállalatuk szempontjából 2026 különleges év, hiszen az autó 140. évfordulója és a Mercedes-Benz 100 éves évfordulója mellett mérföldkő a kecskeméti gyár bővítése is.
Emlékeztetett, hogy Carl Benz és Gottlieb Daimler 140 évvel ezelőtt egymástól függetlenül találta fel az autót, majd 1926-ban cégeik egyesültek, így született meg a Mercedes-Benz. Ez a márka ma világszerte a műszaki kiválóságot, a minőséget és az innovációt jelképezi – mutatott rá. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy a társaság az élen járjon, ügyfélközpontúságra, innovációra, illetve versenyképességre van szükség, és Kecskemét mindhárom értéket képviseli. Az elnök-vezérigazgató hozzátette: az új gyáregység átadásával Kecskemét megerősíti a vállalat pozícióját az átalakulásban, és egyúttal megmutatja, mire képes Európa, ha közösen dolgozik a jövőért.
Christian Dickert, a kecskeméti gyár igazgatója – utalva arra, hogy alig száz napja vette át az üzem vezetését – kiemelte: a munkatársak teljesítményének köszönhetően az új elektromos C-osztály sorozatgyártásának elindítása mérföldkő a telephely életében. A rendezvény résztvevői a vadonatúj összeszerelő csarnokban működés közben is megnézhetik a gyártási folyamatot – tette hozzá.
Az esemény alkalmából kiadott sajtóanyag szerint a kecskeméti Mercedes-gyár bővítése során két új karosszéria- és összeszerelő csarnok, egy második présüzem, egy új, csúcstechnológiás felületkezelő üzem, valamint egy akkumulátorösszeszerelő üzem is létesült. Az új elektromos Mercedes-Benz C-osztály sorozatgyártásának elindításával a kecskeméti üzem első alkalommal készít tisztán elektromos Core modellt. Az elektromos GLB és az új elektromos C-osztály gyártásához szükséges legfontosabb alkatrészek – köztük a karosszériaelemek és a nagyfeszültségű hajtóakkumulátorok – közvetlenül a kecskeméti telephelyen készülnek. A Mercedes-Benz kecskeméti gyára 2012-ben kezdte meg működését, és ma már több mint 5000 munkatársat foglalkoztat. A már meglévő üzemben a különböző hajtásláncú modellek rugalmasan, ugyanazon a gyártósoron készülnek, míg az új, most átadott gyáregység kifejezetten a tisztán elektromos járművek hatékony gyártására épült.
A tájékoztatás szerint a mesterséges intelligenciára épülő alkalmazások a gyártási folyamat minőségét és hatékonyságát is tovább növelik. A Mercedes-Benz MB.OS operációs rendszere emellett megteremti annak technológiai alapjait, hogy a gyártási rendszerek, a járműszoftverek és a digitális alkalmazások még szorosabban kapcsolódjanak egymáshoz.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
