Zöld Közlekedés

Megvizsgálták miért terjednek lassan az elektormos autók

Míg Európa egyes országaiban rohamosan terjednek az elektromosan tölthető járművek, sok térség leszakadóban van.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-06-15

Szerző:

Vanessza

Érdekes kép rajzolódik ki az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legújabb, április 12-én közétett adataiból. Az információk azt mutatják, hogy az elektromosan tölthető járművek (ECV-k) piaci elterjedése az éves nettó jövedelemhez igazodik, ami azt sugallja, hogy a megfizethetőség jelentős tényezőnek számít, amikor valaki elretten az ilyen modellek megvásárlásától, írja az okodrive.hu.

Az ECV-k közé tartoznak az elektromos akkumulátorral hajtott autók, valamint a plug-in-hybrid járművek. A kategória nem tartalmazza a hidrogént és oxigént hasznosító üzemanyagcellás kocsikat.

Az ACEA szerint az ECV-k az Európai Unióban 2022-ben forgalomba helyezett új személygépkocsik 21,6 százalékát adták, de a tagállamok több mint felében csak 9 százalékos vagy annál kisebb volt a piaci részesedésük. Azokban az országokban, ahol az arány nem éri el a 9 százalékot, az átlagos éves nettó jövedelem munkavállalónként 13 000 euró (mintegy 4,8 millió forint) vagy ez alatti. Ide sorolható számos közép-, kelet- és dél-európai ország, többek között Görögország, Olaszország, Lengyelország, Horvátország és Magyarország.

A legmagasabb arány (több mint 30 százalék) mindössze öt észak- és nyugat-európai országban koncentrálódik, ahol a nettó éves jövedelem meghaladja a 32 000 eurót. Svédországban, ahol több mint 35 000 euró az éves nettó bevétel, az újonnan forgalomba helyezett autók több mint fele ECV. Ezzel szemben Bulgáriában, ahol a jövedelem csupán 7000 euró körül van, az ilyen modellek piaci részesedése mindössze 4 százalék.

Ezek az adatok megerősítik, hogy Európa különböző régiói között jelentős különbségek vannak az ECV-k megfizethetőségét illetően: míg Észak- és Nyugat-Európa kimagaslik a mezőnyből, addig Közép-, Kelet- és Dél-Európában továbbra is igen alacsony ezen járművek aránya. Az adatok alapján az ECV-k Svédországban (56,1 százalék), Dániában (38,6 százalék), Finnországban (37,6 százalék), Hollandiában (34,5 százalék) és Németországban (31,4 százalék) keltek el a legnagyobb arányban. A sereghajtók Szlovákia (3,7 százalék), Csehország (3,9 százalék), Bulgária (4 százalék), Lengyelország (5 százalék) és Horvátország (5 százalék).

Zöld Közlekedés

Már közel minden ötödik új autó részben vagy teljesen elektromos

Az első három negyedévben kétszámjegyű növekedést mutatott az újautó-piac.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarországon 108 422 új személyautót helyeztek forgalomba az első három negyedévben, ami 13 százalékos éves növekedés az előző év azonos időszakához képest; a harmadik negyedévben is kétszámjegyű növekedést mutatott a piac – közölte a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) az MTI-vel. A harmadik negyedév 33 509 darabos forgalma 12,3 százalékos éves bővülés, ami kismértékben elmarad a második negyedévi 15,8 százalékos növekedéstől, de meghaladja az első negyedév 10,8 százalékos emelkedését – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Tovább erősödött a SUV-modellek dominanciája, amelyek január-szeptember között már a teljes piac 67,4 százalékát (73 075 darab) adták , részesedésük 5,2 százalékponttal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A tisztán elektromos személyautók forgalma 30,2 százalékkal, 10 445 darabra nőtt, piaci részesedésük 8,4-ről 9,6 százalékra emelkedett az első kilenc hónapban, amit az egyre kedvezőbb árú modellkínálat, különösen a kínai gyártók belépése, valamint a flottapiaci kereslet hajtott. Az elektromos autók penetrációja azonban még így is elmarad a 21,7 százalékos uniós átlagtól. Az első kilenc hónapban 9375 darab plug-in hibrid jármű került forgalomba, ami 102 százalékos éves bővülés. A kategória piaci részesedése 4,8-ről 8,6 százalékra nőtt, összhangban az európai trendekkel.

A tisztán elektromos és plug-in hibrid modellek együttesen már a hazai személyautó-piac 18,3 százalékát teszik ki. Január és szeptember között 16 527 új kishaszonjármű került forgalomba, ami 2,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Szeptemberben már növekedett a piac, az új forgalomba helyezések száma 9,1 százalékkal 1909 darabra emelkedett. A nagyhaszonjárművek piaca az első kilenc hónapban 6,9 százalékkal 3964 darabra bővült, ezen belül a harmadik negyedéves forgalom 16 százalékos éves növekedést mutatott az első félévi 1,8 százalék után. A forgalomba helyezett közúti pótkocsik száma 5,3 százalékkal 2269 darabra csökkent.

Az első három negyedévben 597 darab autóbuszt helyeztek forgalomba, ami 29,2 százalékos éves növekedés, ami az MGE szerint azt mutatja, hogy folytatódik a buszpark megújítása. Kitartott a lendület a motorkerékpár-piacon: január-szeptember között 8509 új motorkerékpár került forgalomba, 38,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban, ami meghaladja az MGE egész évre tervezett 7600 darabos előrejelzését.

A használt személyautók regisztrációja 26,3 százalékkal 119 502 darabra növekedett az első kilenc hónapban, a szeptemberi bővülés még ennél is magasabb, 32,4 százalék volt – közölte az MGE, hozzátéve, hogy az erős forint támogatta a járműimportot. Az MGE idén 129 440 személyautó értékesítésével számol, így szeptember végéig az éves terv 83,9 százaléka teljesült. Amennyiben a negyedik negyedév az előző évi szinten (33 520 darab) alakul, az éves forgalom megközelítheti a 142 ezret – írták.

Tovább olvasom