Zöld Közlekedés
Megvizsgálták miért terjednek lassan az elektormos autók
Míg Európa egyes országaiban rohamosan terjednek az elektromosan tölthető járművek, sok térség leszakadóban van.
Érdekes kép rajzolódik ki az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legújabb, április 12-én közétett adataiból. Az információk azt mutatják, hogy az elektromosan tölthető járművek (ECV-k) piaci elterjedése az éves nettó jövedelemhez igazodik, ami azt sugallja, hogy a megfizethetőség jelentős tényezőnek számít, amikor valaki elretten az ilyen modellek megvásárlásától, írja az okodrive.hu.
Az ECV-k közé tartoznak az elektromos akkumulátorral hajtott autók, valamint a plug-in-hybrid járművek. A kategória nem tartalmazza a hidrogént és oxigént hasznosító üzemanyagcellás kocsikat.
Az ACEA szerint az ECV-k az Európai Unióban 2022-ben forgalomba helyezett új személygépkocsik 21,6 százalékát adták, de a tagállamok több mint felében csak 9 százalékos vagy annál kisebb volt a piaci részesedésük. Azokban az országokban, ahol az arány nem éri el a 9 százalékot, az átlagos éves nettó jövedelem munkavállalónként 13 000 euró (mintegy 4,8 millió forint) vagy ez alatti. Ide sorolható számos közép-, kelet- és dél-európai ország, többek között Görögország, Olaszország, Lengyelország, Horvátország és Magyarország.
A legmagasabb arány (több mint 30 százalék) mindössze öt észak- és nyugat-európai országban koncentrálódik, ahol a nettó éves jövedelem meghaladja a 32 000 eurót. Svédországban, ahol több mint 35 000 euró az éves nettó bevétel, az újonnan forgalomba helyezett autók több mint fele ECV. Ezzel szemben Bulgáriában, ahol a jövedelem csupán 7000 euró körül van, az ilyen modellek piaci részesedése mindössze 4 százalék.
Ezek az adatok megerősítik, hogy Európa különböző régiói között jelentős különbségek vannak az ECV-k megfizethetőségét illetően: míg Észak- és Nyugat-Európa kimagaslik a mezőnyből, addig Közép-, Kelet- és Dél-Európában továbbra is igen alacsony ezen járművek aránya. Az adatok alapján az ECV-k Svédországban (56,1 százalék), Dániában (38,6 százalék), Finnországban (37,6 százalék), Hollandiában (34,5 százalék) és Németországban (31,4 százalék) keltek el a legnagyobb arányban. A sereghajtók Szlovákia (3,7 százalék), Csehország (3,9 százalék), Bulgária (4 százalék), Lengyelország (5 százalék) és Horvátország (5 százalék).
Zöld Közlekedés
Magyar álláspont érvényesült a Műszaki Alkalmassági Csomag tárgyalásán
Maradna a kétéves vizsgáztatási ciklus a tíz évnél idősebb autóknál is.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A közlemény szerint elfogadta az Európai Unió Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanácsa december 4-i ülésén a Műszaki Alkalmassági Csomagnál az időszakos műszaki vizsgálatokra vonatkozó tagállami megközelítéseket – írja az alternativenergia.hu. Az Európai Bizottság javaslata ellenére ezzel a tanács hivatalosan is elutasította a 10 évnél idősebb személy- és kisteherautók évenkénti vizsgáztatását, így lehetőség adódik arra, hogy megmaradjon a kétéves vizsgáztatási periódus. Mindez jelentős könnyebbséget jelent a magyar gépjárműtulajdonosoknak. Kiemelték, hogy Magyarország üdvözölte és támogatta a Műszaki Alkalmassági Csomag esetében az ülésre benyújtott általános megközelítéseket, amelyek jelentős előrelépést jelentenek a közlekedésbiztonság, a környezetvédelem és a digitalizáció terén azzal együtt, hogy a végleges tervezetből kikerültek a korábbiakban megfogalmazott aggályos részek. Magyarország számára sarkalatos pont volt, hogy az eredeti bizottsági javaslathoz képest, az “általános megközelítés” dokumentumában a szövegből törölték a 10 évnél idősebb személy- és kistehergépkocsik esetében az évenkénti jármű-műszaki vizsgálatok megkövetelését.
Az Európai Unióban jelenleg megkövetelt kétéves periódus helyett bevezetendő évenkénti időszakos vizsgálat jelentős költségeket rótt volna a polgárokra anélkül, hogy kellőképpen megalapozott közúti biztonságra vagy légszennyezésre vonatkozó előnyökkel járna. Így különösen megnyugtató Magyarország számára, hogy a szövegből törölték a kötelező éves vizsgálatokat a 10 évnél idősebb személy- és kistehergépkocsiknál, továbbá, hogy a kistehergépkocsikra vonatkozó kibocsátásvizsgálatok éves bevezetését elhagyták. Fontos ugyanakkor, hogy a mostani döntés a tanács álláspontja – ami Magyarország és a tagállamok szakmai álláspontját tükrözi –, a végleges jogszabályt azonban az Európai Parlament alkothatja meg, ebben a folyamatban a műszaki vizsgáztatás gyakoriságának kérdésköre ismételten előjöhet. Ebben az esetben az Építési és Közlekedési Minisztérium ugyanúgy képviseli a magyar álláspontot, ahogy eddig is – olvasható az ÉKM közleményében.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaTöltőkábelek elektromos autókhoz: biztonság, gyorsaság és megbízhatóság
