Zöld Közlekedés

Megvizsgálták miért terjednek lassan az elektormos autók

Míg Európa egyes országaiban rohamosan terjednek az elektromosan tölthető járművek, sok térség leszakadóban van.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-06-15

Szerző:

Vanessza

Érdekes kép rajzolódik ki az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legújabb, április 12-én közétett adataiból. Az információk azt mutatják, hogy az elektromosan tölthető járművek (ECV-k) piaci elterjedése az éves nettó jövedelemhez igazodik, ami azt sugallja, hogy a megfizethetőség jelentős tényezőnek számít, amikor valaki elretten az ilyen modellek megvásárlásától, írja az okodrive.hu.

Az ECV-k közé tartoznak az elektromos akkumulátorral hajtott autók, valamint a plug-in-hybrid járművek. A kategória nem tartalmazza a hidrogént és oxigént hasznosító üzemanyagcellás kocsikat.

Az ACEA szerint az ECV-k az Európai Unióban 2022-ben forgalomba helyezett új személygépkocsik 21,6 százalékát adták, de a tagállamok több mint felében csak 9 százalékos vagy annál kisebb volt a piaci részesedésük. Azokban az országokban, ahol az arány nem éri el a 9 százalékot, az átlagos éves nettó jövedelem munkavállalónként 13 000 euró (mintegy 4,8 millió forint) vagy ez alatti. Ide sorolható számos közép-, kelet- és dél-európai ország, többek között Görögország, Olaszország, Lengyelország, Horvátország és Magyarország.

A legmagasabb arány (több mint 30 százalék) mindössze öt észak- és nyugat-európai országban koncentrálódik, ahol a nettó éves jövedelem meghaladja a 32 000 eurót. Svédországban, ahol több mint 35 000 euró az éves nettó bevétel, az újonnan forgalomba helyezett autók több mint fele ECV. Ezzel szemben Bulgáriában, ahol a jövedelem csupán 7000 euró körül van, az ilyen modellek piaci részesedése mindössze 4 százalék.

Ezek az adatok megerősítik, hogy Európa különböző régiói között jelentős különbségek vannak az ECV-k megfizethetőségét illetően: míg Észak- és Nyugat-Európa kimagaslik a mezőnyből, addig Közép-, Kelet- és Dél-Európában továbbra is igen alacsony ezen járművek aránya. Az adatok alapján az ECV-k Svédországban (56,1 százalék), Dániában (38,6 százalék), Finnországban (37,6 százalék), Hollandiában (34,5 százalék) és Németországban (31,4 százalék) keltek el a legnagyobb arányban. A sereghajtók Szlovákia (3,7 százalék), Csehország (3,9 százalék), Bulgária (4 százalék), Lengyelország (5 százalék) és Horvátország (5 százalék).

Zöld Közlekedés

Fellendülőben az újautó-piac, egyre több hibrid kerül az utakra

Meghaladta a közép-kelet-európai autópiac a koronavírus-járvány előtti szintet az idei első fél évben.

Létrehozva:

21 óra telt el a létrehozás óta

2026-08-31

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A közép-kelet-európai autópiacon az új autók értékesítése csaknem egy százalékkal haladta meg a koronavírus-járvány előtti, 2019 első félévi volument az idei első fél évben, míg az Európai Unió egésze továbbra sem tért vissza a járvány előtti szintre – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az EU országaiban az újautó-regisztrációk 5,7 százalékkal emelkedtek 2026 első felében az előző év azonos időszakához képest, a közép-kelet-európai régió országaiban ugyanakkor 8,9 százalékos volt a növekedés – ismertette Ormosy Gábor, az AutoWallis vezérigazgatója a fél évente megjelenő CEE Automotive Report adatait. A régió autópiaca gyorsabban áll helyre, mint az EU egésze, de egyre nagyobbak az országonkénti különbségek. Lengyelország és Horvátország már egyértelműen a járvány előtti szint felett teljesít, Csehország és Magyarország lényegében visszatért arra a szintre, míg Ausztria, Románia, Szlovákia és Szlovénia még elmarad a 2019-es volumentől az elemzés szerint.

A személyautók forgalomba helyezését országonként vizsgálva 2025 első hat hónapjához képest pozitív volt a tendencia a közép-kelet-európai régióban. A legnagyobb, 21,9 százalékos növekedést Szlovénia érte el, de kiemelkedőnek számít az osztrák piac 15, és a magyar 13,3 százalékos teljesítménye is. A térségben csak a szlovák piac mutatott csökkenést, 3,6 százalékkal esett vissza. Bihari Pál, az AutoWallis nagykereskedelmi üzletágának igazgatója egyebek mellett elmondta: a kishaszonjárművek piaca az Európai Unióban összességében jóval visszafogottabb képet mutatott, az új kishaszongépjármű-regisztrációk 2026 első fél évében csak 1,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.

A közép-kelet-európai régió vizsgált nyolc országában ugyanakkor a kishaszonjármű-regisztrációk átlagosan 14,4 százalékkal emelkedtek. A legnagyobb, 5 százalékos visszaesés Romániában történt, a legnagyobb mértékű, 46,4 százalékos növekedést Ausztia érte el. Magyarországon 0,1 százalékkal csökkentek a kishaszongépjármű-eladások. Antal Péter, az AutoWallis kiskereskedelmi üzletágának igazgatója ismertette: a jelentés szerint az elektrifikációt nem a tisztán elektromos autók, hanem a hibridek húzzák. Az EU-ban 2026 első felében az új személyautók 37,3 százaléka, a közép-kelet-európai régióban pedig 40,7 százaléka hibrid-elektromos volt. Ezzel szemben a tisztán elektromos személyautók részesedése az EU-ban 20,7 százalékot, a régióban 10,2 százalékot ért el. A következő időszak egyik kulcskérdése az lesz, hogy az elektromos járművek terjedését képes-e követni az infrastruktúra – hívta fel a figyelmet.

A közép-kelet-európai régió országaiban az EU legkorosabb járművei futnak, és az állomány egyre öregszik. Az AutoWallis várakozásai szerint a régió növekedési előnye továbbra is fennmarad, de az egyes országok, piacok közötti eltérések is erősödni fognak. Az elektromos járművek térnyerése felgyorsul, de a fejlődés továbbra is a hibrid járművekre koncentrálódik, és az ösztönzőktől függ majd. Az ázsiai, főként a kínai márkák egyre fontosabb európai növekedési lehetőségként tekintenek a közép-kelet-európai régióra, ami fokozza majd a versenyt a régóta jelen lévő és az új piaci szereplők között.

Tovább olvasom