Zöld Közlekedés

Megvizsgálták miért terjednek lassan az elektormos autók

Míg Európa egyes országaiban rohamosan terjednek az elektromosan tölthető járművek, sok térség leszakadóban van.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-06-15

Szerző:

Vanessza

Érdekes kép rajzolódik ki az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legújabb, április 12-én közétett adataiból. Az információk azt mutatják, hogy az elektromosan tölthető járművek (ECV-k) piaci elterjedése az éves nettó jövedelemhez igazodik, ami azt sugallja, hogy a megfizethetőség jelentős tényezőnek számít, amikor valaki elretten az ilyen modellek megvásárlásától, írja az okodrive.hu.

Az ECV-k közé tartoznak az elektromos akkumulátorral hajtott autók, valamint a plug-in-hybrid járművek. A kategória nem tartalmazza a hidrogént és oxigént hasznosító üzemanyagcellás kocsikat.

Az ACEA szerint az ECV-k az Európai Unióban 2022-ben forgalomba helyezett új személygépkocsik 21,6 százalékát adták, de a tagállamok több mint felében csak 9 százalékos vagy annál kisebb volt a piaci részesedésük. Azokban az országokban, ahol az arány nem éri el a 9 százalékot, az átlagos éves nettó jövedelem munkavállalónként 13 000 euró (mintegy 4,8 millió forint) vagy ez alatti. Ide sorolható számos közép-, kelet- és dél-európai ország, többek között Görögország, Olaszország, Lengyelország, Horvátország és Magyarország.

A legmagasabb arány (több mint 30 százalék) mindössze öt észak- és nyugat-európai országban koncentrálódik, ahol a nettó éves jövedelem meghaladja a 32 000 eurót. Svédországban, ahol több mint 35 000 euró az éves nettó bevétel, az újonnan forgalomba helyezett autók több mint fele ECV. Ezzel szemben Bulgáriában, ahol a jövedelem csupán 7000 euró körül van, az ilyen modellek piaci részesedése mindössze 4 százalék.

Ezek az adatok megerősítik, hogy Európa különböző régiói között jelentős különbségek vannak az ECV-k megfizethetőségét illetően: míg Észak- és Nyugat-Európa kimagaslik a mezőnyből, addig Közép-, Kelet- és Dél-Európában továbbra is igen alacsony ezen járművek aránya. Az adatok alapján az ECV-k Svédországban (56,1 százalék), Dániában (38,6 százalék), Finnországban (37,6 százalék), Hollandiában (34,5 százalék) és Németországban (31,4 százalék) keltek el a legnagyobb arányban. A sereghajtók Szlovákia (3,7 százalék), Csehország (3,9 százalék), Bulgária (4 százalék), Lengyelország (5 százalék) és Horvátország (5 százalék).

Zöld Közlekedés

Sokan még mindig biztosítás nélkül használják az elektromos rollereket

Egyre több a baleset, nőtt a rollerbiztosítások átlagdíja.

Létrehozva:

24 óra telt el a létrehozás óta

2026-05-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Több mint 70 százalékkal nőtt az elektromos rollerek által okozott személyi sérüléses balesetek száma tavaly a megelőző évihez képest, kockázatosabbá váltak a villanyrollerek, és a trendet a mikromobilitási eszközök idei kötelező felelősségbiztosítási díjai is tükrözik – közölte az alternativenergia.hu. A biztosításközvetítő tájékoztatása szerint továbbra sincs pontos statisztika, nyilvántartás a motoros rollerek számáról Magyarországon, de az elmúlt időszakban megjelent becslések alapján 100 ezret meghaladó állományról lehet szó. A rollerekhez köthető balesetekről azonban vannak hivatalos adatok. Összesen 635 személyi sérüléses balesetet okoztak a motoros rolleresek tavaly, ami 73 százalékos emelkedés a tavalyelőtti 367 esethez képest. Emellett a személyszállító járművekkel – például autóval, motorral, kerékpárral és elektromos rollerrel – okozott személyi sérüléses balesetek több mint 5 százalékát okozták elektromos rollerrel, szemben az egy évvel korábbi 2,9 százalékkal.

A Netrisknél az idén eddig az ilyen eszközökre megkötött kötelező biztosítások átlagdíja 8300 forintot tett ki, míg a múlt év egészében 6600 forint volt ugyanez, vagyis az átlagdíj 27 százalékkal nőtt. A közleményben Besnyő Márton, a Netrisk csoport Ausztriáért és Magyarországért felelős regionális ügyvezetője felhívta a figyelmet, hogy jelentős az alulbiztosítottság az érintett mikromobilitási eszközök esetében. A szabályozás szerint azokra az eszközökre kell kötelező biztosítást kötni, amelyek tömege meghaladja a 25 kilót és a gyártó által tervezett sebesség 14 kilométer per óránál magasabb, valamint azokra, amelyeknél a tömegüktől függetlenül a 25 kilométer per órát meghaladja a gyártó által megadott sebesség.

Bár a 100 ezer feletti becsült állományon belül vannak olyan járművek, amelyekre nem kell kötelező biztosítást kötni, de feltehetően nagyon sok olyan roller van, amelyekre az előírás ellenére még nem kötöttek biztosítást.
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének becslése szerint tízből hét-nyolc rollernek nincs biztosítása, pedig kötelező lenne – idézte fel a Netrisk.

Tovább olvasom