Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Megvizsgálták miért terjednek lassan az elektormos autók

Míg Európa egyes országaiban rohamosan terjednek az elektromosan tölthető járművek, sok térség leszakadóban van.

Létrehozva:

|

Érdekes kép rajzolódik ki az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legújabb, április 12-én közétett adataiból. Az információk azt mutatják, hogy az elektromosan tölthető járművek (ECV-k) piaci elterjedése az éves nettó jövedelemhez igazodik, ami azt sugallja, hogy a megfizethetőség jelentős tényezőnek számít, amikor valaki elretten az ilyen modellek megvásárlásától, írja az okodrive.hu.

Az ECV-k közé tartoznak az elektromos akkumulátorral hajtott autók, valamint a plug-in-hybrid járművek. A kategória nem tartalmazza a hidrogént és oxigént hasznosító üzemanyagcellás kocsikat.

Az ACEA szerint az ECV-k az Európai Unióban 2022-ben forgalomba helyezett új személygépkocsik 21,6 százalékát adták, de a tagállamok több mint felében csak 9 százalékos vagy annál kisebb volt a piaci részesedésük. Azokban az országokban, ahol az arány nem éri el a 9 százalékot, az átlagos éves nettó jövedelem munkavállalónként 13 000 euró (mintegy 4,8 millió forint) vagy ez alatti. Ide sorolható számos közép-, kelet- és dél-európai ország, többek között Görögország, Olaszország, Lengyelország, Horvátország és Magyarország.

Advertisement

A legmagasabb arány (több mint 30 százalék) mindössze öt észak- és nyugat-európai országban koncentrálódik, ahol a nettó éves jövedelem meghaladja a 32 000 eurót. Svédországban, ahol több mint 35 000 euró az éves nettó bevétel, az újonnan forgalomba helyezett autók több mint fele ECV. Ezzel szemben Bulgáriában, ahol a jövedelem csupán 7000 euró körül van, az ilyen modellek piaci részesedése mindössze 4 százalék.

Ezek az adatok megerősítik, hogy Európa különböző régiói között jelentős különbségek vannak az ECV-k megfizethetőségét illetően: míg Észak- és Nyugat-Európa kimagaslik a mezőnyből, addig Közép-, Kelet- és Dél-Európában továbbra is igen alacsony ezen járművek aránya. Az adatok alapján az ECV-k Svédországban (56,1 százalék), Dániában (38,6 százalék), Finnországban (37,6 százalék), Hollandiában (34,5 százalék) és Németországban (31,4 százalék) keltek el a legnagyobb arányban. A sereghajtók Szlovákia (3,7 százalék), Csehország (3,9 százalék), Bulgária (4 százalék), Lengyelország (5 százalék) és Horvátország (5 százalék).

Advertisement

Zöld Közlekedés

Magyar álláspont érvényesült a Műszaki Alkalmassági Csomag tárgyalásán

Maradna a kétéves vizsgáztatási ciklus a tíz évnél idősebb autóknál is.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A közlemény szerint elfogadta az Európai Unió Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanácsa december 4-i ülésén a Műszaki Alkalmassági Csomagnál az időszakos műszaki vizsgálatokra vonatkozó tagállami megközelítéseket – írja az alternativenergia.hu. Az Európai Bizottság javaslata ellenére ezzel a tanács hivatalosan is elutasította a 10 évnél idősebb személy- és kisteherautók évenkénti vizsgáztatását, így lehetőség adódik arra, hogy megmaradjon a kétéves vizsgáztatási periódus. Mindez jelentős könnyebbséget jelent a magyar gépjárműtulajdonosoknak. Kiemelték, hogy Magyarország üdvözölte és támogatta a Műszaki Alkalmassági Csomag esetében az ülésre benyújtott általános megközelítéseket, amelyek jelentős előrelépést jelentenek a közlekedésbiztonság, a környezetvédelem és a digitalizáció terén azzal együtt, hogy a végleges tervezetből kikerültek a korábbiakban megfogalmazott aggályos részek. Magyarország számára sarkalatos pont volt, hogy az eredeti bizottsági javaslathoz képest, az “általános megközelítés” dokumentumában a szövegből törölték a 10 évnél idősebb személy- és kistehergépkocsik esetében az évenkénti jármű-műszaki vizsgálatok megkövetelését.

Az Európai Unióban jelenleg megkövetelt kétéves periódus helyett bevezetendő évenkénti időszakos vizsgálat jelentős költségeket rótt volna a polgárokra anélkül, hogy kellőképpen megalapozott közúti biztonságra vagy légszennyezésre vonatkozó előnyökkel járna. Így különösen megnyugtató Magyarország számára, hogy a szövegből törölték a kötelező éves vizsgálatokat a 10 évnél idősebb személy- és kistehergépkocsiknál, továbbá, hogy a kistehergépkocsikra vonatkozó kibocsátásvizsgálatok éves bevezetését elhagyták. Fontos ugyanakkor, hogy a mostani döntés a tanács álláspontja – ami Magyarország és a tagállamok szakmai álláspontját tükrözi –, a végleges jogszabályt azonban az Európai Parlament alkothatja meg, ebben a folyamatban a műszaki vizsgáztatás gyakoriságának kérdésköre ismételten előjöhet. Ebben az esetben az Építési és Közlekedési Minisztérium ugyanúgy képviseli a magyar álláspontot, ahogy eddig is – olvasható az ÉKM közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák