Zöld Közlekedés
Megvizsgálták miért terjednek lassan az elektormos autók
Míg Európa egyes országaiban rohamosan terjednek az elektromosan tölthető járművek, sok térség leszakadóban van.
Érdekes kép rajzolódik ki az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legújabb, április 12-én közétett adataiból. Az információk azt mutatják, hogy az elektromosan tölthető járművek (ECV-k) piaci elterjedése az éves nettó jövedelemhez igazodik, ami azt sugallja, hogy a megfizethetőség jelentős tényezőnek számít, amikor valaki elretten az ilyen modellek megvásárlásától, írja az okodrive.hu.
Az ECV-k közé tartoznak az elektromos akkumulátorral hajtott autók, valamint a plug-in-hybrid járművek. A kategória nem tartalmazza a hidrogént és oxigént hasznosító üzemanyagcellás kocsikat.
Az ACEA szerint az ECV-k az Európai Unióban 2022-ben forgalomba helyezett új személygépkocsik 21,6 százalékát adták, de a tagállamok több mint felében csak 9 százalékos vagy annál kisebb volt a piaci részesedésük. Azokban az országokban, ahol az arány nem éri el a 9 százalékot, az átlagos éves nettó jövedelem munkavállalónként 13 000 euró (mintegy 4,8 millió forint) vagy ez alatti. Ide sorolható számos közép-, kelet- és dél-európai ország, többek között Görögország, Olaszország, Lengyelország, Horvátország és Magyarország.
A legmagasabb arány (több mint 30 százalék) mindössze öt észak- és nyugat-európai országban koncentrálódik, ahol a nettó éves jövedelem meghaladja a 32 000 eurót. Svédországban, ahol több mint 35 000 euró az éves nettó bevétel, az újonnan forgalomba helyezett autók több mint fele ECV. Ezzel szemben Bulgáriában, ahol a jövedelem csupán 7000 euró körül van, az ilyen modellek piaci részesedése mindössze 4 százalék.
Ezek az adatok megerősítik, hogy Európa különböző régiói között jelentős különbségek vannak az ECV-k megfizethetőségét illetően: míg Észak- és Nyugat-Európa kimagaslik a mezőnyből, addig Közép-, Kelet- és Dél-Európában továbbra is igen alacsony ezen járművek aránya. Az adatok alapján az ECV-k Svédországban (56,1 százalék), Dániában (38,6 százalék), Finnországban (37,6 százalék), Hollandiában (34,5 százalék) és Németországban (31,4 százalék) keltek el a legnagyobb arányban. A sereghajtók Szlovákia (3,7 százalék), Csehország (3,9 százalék), Bulgária (4 százalék), Lengyelország (5 százalék) és Horvátország (5 százalék).
Zöld Közlekedés
Schwarzenegger is ott volt: Bécs klímasemleges kézbesítésre váltott
Schwarzeneggerrel ünnepelte Bécs a CO 2 -mentes postai kézbesítést.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az osztrák származású világsztár, Arnold Schwarzenegger társaságában ünnepelte meg az Osztrák Posta (Österreichische Post), hogy Bécsben teljes egészében átállt a postai kézbesítés elektromos járművekre, illetve emberi erővel végzett kiszállításra – írja az alternativenergia.hu. A fejlesztés eredményeként az osztrák főváros lett Európa legnagyobb olyan metropolisza, ahol az úgynevezett ,,utolsó kilométeres” kézbesítés – vagyis a küldemények végső eljuttatása a címzettekhez – teljes mértékben közvetlen szén-dioxid-kibocsátás nélkül történik. A kiszállító rendszerben naponta több mint 1300 kézbesítő dolgozik gyalogosan, elektromos kerékpárral, elektromos robogóval vagy elektromos kisteherautóval. A mintegy ezer elektromos jármű évente körülbelül nyolcmillió kilométert tesz meg, amellyel a Posta számításai szerint évente körülbelül 2300 tonna szén-dioxid-kibocsátást takarítanak meg.
Európa-szerte egyre több város keresi a választ arra, hogyan lehet a növekvő online kereskedelem mellett csökkenteni a városi logisztika környezeti terhelését. Az e-kereskedelem terjedésével ugyanis jelentősen nőtt a kiszállítások száma, ami egyre nagyobb forgalmat és környezeti terhelést eredménye a nagyvárosokban. Bécsben erre a kihívásra regál az Osztrák Posta bécsi, utolsó kilóméteres kézbesítési rendszere, amely már közvetlen CO 2 -kibocsátás nélkül működik. A mérföldkő megünnepléséhez pedig Arnold Schwarzenegger is csatlakozott, aki a június 16-án kezdődő Austrian World Summit klímakonferencia fő kezdeményezője. A teljes átállás 32 millió eurós beruházással valósult meg, amely magába foglalta az elektromos járműflotta és a töltőinfrastruktúra kiépítését is. Az energiaellátást jelentős részben az Osztrák Posta saját napelemes rendszerei biztosítják, a fennmaradó áramigényt pedig osztrák, megújuló energiaforrásokból származó árammal fedezik.
A projekt jól illeszkedik Bécs hosszú távú klímavédelmi célkitűzéseihez. A város az elmúlt években jelentősen csökkentette szén-dioxid-kibocsátását, emellett számos fenntarthatósági beruházást valósított meg a városi közlekedés, az energiaellátás és a városi infrastruktúra területén. Ezek közé tartoznak a nagyobb volumenű intézkedések, például a szemétszállítás és a CO₂-mentes hulladékgazdálkodás fenntarthatóbbá tétele, valamint kisebb léptékű városi projektek is, mint az ,,egészséges utcák” program vagy Bécs élelmiszerügyi akcióterve. Az osztrák főváros célja továbbra is a teljes klímasemleglesség elérése 2040-ig.
-
Zöld Közlekedés8 óra telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok
