Zöld Közlekedés

Megvizsgálták miért terjednek lassan az elektormos autók

Míg Európa egyes országaiban rohamosan terjednek az elektromosan tölthető járművek, sok térség leszakadóban van.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-06-15

Szerző:

Vanessza

Érdekes kép rajzolódik ki az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legújabb, április 12-én közétett adataiból. Az információk azt mutatják, hogy az elektromosan tölthető járművek (ECV-k) piaci elterjedése az éves nettó jövedelemhez igazodik, ami azt sugallja, hogy a megfizethetőség jelentős tényezőnek számít, amikor valaki elretten az ilyen modellek megvásárlásától, írja az okodrive.hu.

Az ECV-k közé tartoznak az elektromos akkumulátorral hajtott autók, valamint a plug-in-hybrid járművek. A kategória nem tartalmazza a hidrogént és oxigént hasznosító üzemanyagcellás kocsikat.

Az ACEA szerint az ECV-k az Európai Unióban 2022-ben forgalomba helyezett új személygépkocsik 21,6 százalékát adták, de a tagállamok több mint felében csak 9 százalékos vagy annál kisebb volt a piaci részesedésük. Azokban az országokban, ahol az arány nem éri el a 9 százalékot, az átlagos éves nettó jövedelem munkavállalónként 13 000 euró (mintegy 4,8 millió forint) vagy ez alatti. Ide sorolható számos közép-, kelet- és dél-európai ország, többek között Görögország, Olaszország, Lengyelország, Horvátország és Magyarország.

A legmagasabb arány (több mint 30 százalék) mindössze öt észak- és nyugat-európai országban koncentrálódik, ahol a nettó éves jövedelem meghaladja a 32 000 eurót. Svédországban, ahol több mint 35 000 euró az éves nettó bevétel, az újonnan forgalomba helyezett autók több mint fele ECV. Ezzel szemben Bulgáriában, ahol a jövedelem csupán 7000 euró körül van, az ilyen modellek piaci részesedése mindössze 4 százalék.

Ezek az adatok megerősítik, hogy Európa különböző régiói között jelentős különbségek vannak az ECV-k megfizethetőségét illetően: míg Észak- és Nyugat-Európa kimagaslik a mezőnyből, addig Közép-, Kelet- és Dél-Európában továbbra is igen alacsony ezen járművek aránya. Az adatok alapján az ECV-k Svédországban (56,1 százalék), Dániában (38,6 százalék), Finnországban (37,6 százalék), Hollandiában (34,5 százalék) és Németországban (31,4 százalék) keltek el a legnagyobb arányban. A sereghajtók Szlovákia (3,7 százalék), Csehország (3,9 százalék), Bulgária (4 százalék), Lengyelország (5 százalék) és Horvátország (5 százalék).

Zöld Közlekedés

Fordulat az autópiacon: már a hibridek a legnépszerűbbek Horvátországban

Horvátországban 5,2 százalékkal nőtt az újautó-eladás az első hét hónapban.

Létrehozva:

7 óra telt el a létrehozás óta

2026-08-10

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az év első hét hónapjában 49 897 új személygépkocsit értékesítettek Horvátországban, 2444-gyel, 5,2 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában – közölte a belügyminisztérium forgalombahelyezési adatai alapján a Promocija Plus ügynökség. Júliusban 6357 új autót helyeztek forgalomba, 161-gyel, 2,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Júniushoz képest ugyanakkor 28,5 százalékkal, 2529-cel csökkent az értékesítés. A márkák rangsorát a Skoda vezette 6845 eladott autóval és 13,7 százalékos piaci részesedéssel. A második helyen a Volkswagen állt 6298 járművel és 12,6 százalékos részesedéssel, a harmadikon pedig az Opel 3923 autóval és 7,9 százalékos piaci hányaddal.

Az első öt közé a Renault és a Suzuki került még be. A francia gyártó 3650 autót értékesített, ami 7,3 százalékos piaci részesedésnek felel meg, a Suzuki pedig 3053 járművet adott el, és 6,1 százalékos részesedést ért el. A legkeresettebb modell a Skoda Octavia, a Volkswagen T-Cross, az Opel Frontera, a Renault Clio és a Suzuki Vitara volt. A hajtásmódok szerinti rangsorban megfordult a korábbi sorrend: a hibridek 46,7 százalékos részesedéssel átvették a vezetést a benzines autóktól, utóbbiak az eladások 37,4 százalékát adták. A dízelautók aránya 10,5 százalék, a tisztán elektromos járműveké 4,4 százalék, a gázüzeműeké pedig 1 százalék volt.

Tovább olvasom