Zöld Közlekedés

Megvizsgálták miért terjednek lassan az elektormos autók

Míg Európa egyes országaiban rohamosan terjednek az elektromosan tölthető járművek, sok térség leszakadóban van.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-06-15

Szerző:

Vanessza

Érdekes kép rajzolódik ki az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legújabb, április 12-én közétett adataiból. Az információk azt mutatják, hogy az elektromosan tölthető járművek (ECV-k) piaci elterjedése az éves nettó jövedelemhez igazodik, ami azt sugallja, hogy a megfizethetőség jelentős tényezőnek számít, amikor valaki elretten az ilyen modellek megvásárlásától, írja az okodrive.hu.

Az ECV-k közé tartoznak az elektromos akkumulátorral hajtott autók, valamint a plug-in-hybrid járművek. A kategória nem tartalmazza a hidrogént és oxigént hasznosító üzemanyagcellás kocsikat.

Az ACEA szerint az ECV-k az Európai Unióban 2022-ben forgalomba helyezett új személygépkocsik 21,6 százalékát adták, de a tagállamok több mint felében csak 9 százalékos vagy annál kisebb volt a piaci részesedésük. Azokban az országokban, ahol az arány nem éri el a 9 százalékot, az átlagos éves nettó jövedelem munkavállalónként 13 000 euró (mintegy 4,8 millió forint) vagy ez alatti. Ide sorolható számos közép-, kelet- és dél-európai ország, többek között Görögország, Olaszország, Lengyelország, Horvátország és Magyarország.

A legmagasabb arány (több mint 30 százalék) mindössze öt észak- és nyugat-európai országban koncentrálódik, ahol a nettó éves jövedelem meghaladja a 32 000 eurót. Svédországban, ahol több mint 35 000 euró az éves nettó bevétel, az újonnan forgalomba helyezett autók több mint fele ECV. Ezzel szemben Bulgáriában, ahol a jövedelem csupán 7000 euró körül van, az ilyen modellek piaci részesedése mindössze 4 százalék.

Ezek az adatok megerősítik, hogy Európa különböző régiói között jelentős különbségek vannak az ECV-k megfizethetőségét illetően: míg Észak- és Nyugat-Európa kimagaslik a mezőnyből, addig Közép-, Kelet- és Dél-Európában továbbra is igen alacsony ezen járművek aránya. Az adatok alapján az ECV-k Svédországban (56,1 százalék), Dániában (38,6 százalék), Finnországban (37,6 százalék), Hollandiában (34,5 százalék) és Németországban (31,4 százalék) keltek el a legnagyobb arányban. A sereghajtók Szlovákia (3,7 százalék), Csehország (3,9 százalék), Bulgária (4 százalék), Lengyelország (5 százalék) és Horvátország (5 százalék).

Zöld Közlekedés

Több mint négy és fél kilométerrel bővült a zalai kerékpárút-hálózat

Négy települést összekötő kerékpárút készült Zalában.

Létrehozva:

22 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Négy települést köt össze az a több mint négy és fél kilométer hosszú, közel 800 millió forintból megvalósított kerékpárút, amelyet nemrég avattak fel a zalai Nagyradán – írja az alternativenergia.hu. A Zala Vármegye Önkormányzatának konzorciumi vezetésével és a négy érintett település részvételével épített kerékpárút Garabonc, Nagyrada, Zalaszabar és Esztergályhorváti között összesen csaknem 4700 méter hosszú. A beruházás 793 millió forint vissza nem térítendő európai uniós forrásból valósulhatott meg – derül ki a megyei önkormányzat közleményéből. A projekt egyik célja volt olyan kerékpárforgalmi létesítmények megvalósítása, amelyek a munkahelyek megközelítése, a közszolgáltatások elérése és a közösségi közlekedés megközelíthetősége révén megteremtik a fenntartható közlekedés feltételeit a települések környezetében. Ezen túlmenően hozzájárulnak a biztonságos közlekedéshez, a zaj- és légszennyezés csökkentéséhez, az egészségmegőrzéshez és az élhetőbb települési környezet kialakításához.

A beruházás révén az új út turisztikai célokat is szolgál, ami a gazdaság élénkítéséhez és a foglalkoztatás növeléséhez is hozzájárulhat. Garabonc és Nagyrada között 1057 méteres bicikliutat alakítottak ki egy patak feletti híddal, Nagyrada belterületén pedig 405 méteres, elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút épült, valamint egy 115 méteres belterületi kerékpárút. Nagyrada és Zalaszabar között 1695 méter hosszú az út, amelyet két híd is kiegészít. Zalaszabar belterületén 94 méteres, elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárutat alakítottak ki, a település és a 7512 jelű út között pedig 1317 méteres bicikliutat alakítottak ki a zalai beruházás keretében.

Tovább olvasom