Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Megvizsgálták miért terjednek lassan az elektormos autók

Míg Európa egyes országaiban rohamosan terjednek az elektromosan tölthető járművek, sok térség leszakadóban van.

Létrehozva:

|

Érdekes kép rajzolódik ki az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legújabb, április 12-én közétett adataiból. Az információk azt mutatják, hogy az elektromosan tölthető járművek (ECV-k) piaci elterjedése az éves nettó jövedelemhez igazodik, ami azt sugallja, hogy a megfizethetőség jelentős tényezőnek számít, amikor valaki elretten az ilyen modellek megvásárlásától, írja az okodrive.hu.

Az ECV-k közé tartoznak az elektromos akkumulátorral hajtott autók, valamint a plug-in-hybrid járművek. A kategória nem tartalmazza a hidrogént és oxigént hasznosító üzemanyagcellás kocsikat.

Az ACEA szerint az ECV-k az Európai Unióban 2022-ben forgalomba helyezett új személygépkocsik 21,6 százalékát adták, de a tagállamok több mint felében csak 9 százalékos vagy annál kisebb volt a piaci részesedésük. Azokban az országokban, ahol az arány nem éri el a 9 százalékot, az átlagos éves nettó jövedelem munkavállalónként 13 000 euró (mintegy 4,8 millió forint) vagy ez alatti. Ide sorolható számos közép-, kelet- és dél-európai ország, többek között Görögország, Olaszország, Lengyelország, Horvátország és Magyarország.

Advertisement

A legmagasabb arány (több mint 30 százalék) mindössze öt észak- és nyugat-európai országban koncentrálódik, ahol a nettó éves jövedelem meghaladja a 32 000 eurót. Svédországban, ahol több mint 35 000 euró az éves nettó bevétel, az újonnan forgalomba helyezett autók több mint fele ECV. Ezzel szemben Bulgáriában, ahol a jövedelem csupán 7000 euró körül van, az ilyen modellek piaci részesedése mindössze 4 százalék.

Ezek az adatok megerősítik, hogy Európa különböző régiói között jelentős különbségek vannak az ECV-k megfizethetőségét illetően: míg Észak- és Nyugat-Európa kimagaslik a mezőnyből, addig Közép-, Kelet- és Dél-Európában továbbra is igen alacsony ezen járművek aránya. Az adatok alapján az ECV-k Svédországban (56,1 százalék), Dániában (38,6 százalék), Finnországban (37,6 százalék), Hollandiában (34,5 százalék) és Németországban (31,4 százalék) keltek el a legnagyobb arányban. A sereghajtók Szlovákia (3,7 százalék), Csehország (3,9 százalék), Bulgária (4 százalék), Lengyelország (5 százalék) és Horvátország (5 százalék).

Advertisement

Zöld Közlekedés

85%-os kibocsátáscsökkentést ígér a BDN új H2-dízel fejlesztése

Magyar együttműködésben indul hidrogénmotor fejlesztés.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Japán–Magyar technológiai együttműködés a hidrogénhajtás fejlesztésében: a BDN Automotive, az iLabo Corporation és a Magyar Hidrogéntechnológia Szövetség partnerségi megállapodást írt alá – írja az alternativenergia.hu. A most aláírt megállapodás nemcsak egy technológiai partnerség kezdete, hanem egy közös jövőkép megvalósításának első lépése is, amelyben a japán precizitás, a magyar mérnöki tudás és a fenntartható mobilitás iránti elkötelezettség találkozik – hangsúlyozták az aláíró felek. Ünnepélyes keretek között együttműködési megállapodást írt alá a japán iLabo Corporation, a BDN Automotive Kft. (BDN) és a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség (MHTSZ), amely a hidrogén belső égésű motorok (H2 ICE) fejlesztését és kísérleti alkalmazását célozza.

Az aláírás egyben a BDN legújabb hidrogén-dízel, kettős üzemű fejlesztésének hivatalos nyitóeseménye volt, amely a dízelmotorok utólagos átalakításával akár 85%-os CO2-kibocsátás-csökkentést tesz lehetővé a meglévő járműflotta cseréje nélkül. Az eseményt Hikariko Ono, Magyarországi Japán Nagykövet és Lepsényi István, az MHTSZ elnöke nyitották meg, akik hangsúlyozták, hogy a kezdeményezés nemcsak fontos mérföldkő a hidrogénalapú közlekedés hazai és nemzetközi elterjedésében, hanem jól példázza, hogy a hidrogén a nemzetközi innováció és gazdasági együttműködés új motorja is.

Az MHTSZ koordinációs szerepet vállal a kommunikációban, a szabályozói párbeszédben és az ökoszisztéma-építésben, ezzel elősegítve a technológia társadalmi elfogadását és a hidrogén, mint energiahordozó integrációját a gazdaságba. Lepsényi István beszédében kiemelte, hogy ezek az együttműködések és sikerek bizonyítják, hogy mennyire fontosok azok a hazai vállalatok fejlesztéseit támogató programok és rendezvények, amelyeket évről évre megrendez a Szövetség. Hozzátette, újabb hazai vállalatok előtt nyithat teret a Hydrogen Open Budapest esemény januárban, amelyre 14 országból több száz nemzetközi szakember és vállalatvezető érkezik, hogy a hidrogéntechnológia lehetőségeit, az előttünk álló szabályozási feladatokat, fejlesztési irányokat és támogatási lehetőségeket egyeztesse nemzetközi szinten.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák