Zöld Közlekedés
Megvizsgálták miért terjednek lassan az elektormos autók
Míg Európa egyes országaiban rohamosan terjednek az elektromosan tölthető járművek, sok térség leszakadóban van.
Érdekes kép rajzolódik ki az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legújabb, április 12-én közétett adataiból. Az információk azt mutatják, hogy az elektromosan tölthető járművek (ECV-k) piaci elterjedése az éves nettó jövedelemhez igazodik, ami azt sugallja, hogy a megfizethetőség jelentős tényezőnek számít, amikor valaki elretten az ilyen modellek megvásárlásától, írja az okodrive.hu.
Az ECV-k közé tartoznak az elektromos akkumulátorral hajtott autók, valamint a plug-in-hybrid járművek. A kategória nem tartalmazza a hidrogént és oxigént hasznosító üzemanyagcellás kocsikat.
Az ACEA szerint az ECV-k az Európai Unióban 2022-ben forgalomba helyezett új személygépkocsik 21,6 százalékát adták, de a tagállamok több mint felében csak 9 százalékos vagy annál kisebb volt a piaci részesedésük. Azokban az országokban, ahol az arány nem éri el a 9 százalékot, az átlagos éves nettó jövedelem munkavállalónként 13 000 euró (mintegy 4,8 millió forint) vagy ez alatti. Ide sorolható számos közép-, kelet- és dél-európai ország, többek között Görögország, Olaszország, Lengyelország, Horvátország és Magyarország.
A legmagasabb arány (több mint 30 százalék) mindössze öt észak- és nyugat-európai országban koncentrálódik, ahol a nettó éves jövedelem meghaladja a 32 000 eurót. Svédországban, ahol több mint 35 000 euró az éves nettó bevétel, az újonnan forgalomba helyezett autók több mint fele ECV. Ezzel szemben Bulgáriában, ahol a jövedelem csupán 7000 euró körül van, az ilyen modellek piaci részesedése mindössze 4 százalék.
Ezek az adatok megerősítik, hogy Európa különböző régiói között jelentős különbségek vannak az ECV-k megfizethetőségét illetően: míg Észak- és Nyugat-Európa kimagaslik a mezőnyből, addig Közép-, Kelet- és Dél-Európában továbbra is igen alacsony ezen járművek aránya. Az adatok alapján az ECV-k Svédországban (56,1 százalék), Dániában (38,6 százalék), Finnországban (37,6 százalék), Hollandiában (34,5 százalék) és Németországban (31,4 százalék) keltek el a legnagyobb arányban. A sereghajtók Szlovákia (3,7 százalék), Csehország (3,9 százalék), Bulgária (4 százalék), Lengyelország (5 százalék) és Horvátország (5 százalék).
Zöld Közlekedés
85%-os kibocsátáscsökkentést ígér a BDN új H2-dízel fejlesztése
Magyar együttműködésben indul hidrogénmotor fejlesztés.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Japán–Magyar technológiai együttműködés a hidrogénhajtás fejlesztésében: a BDN Automotive, az iLabo Corporation és a Magyar Hidrogéntechnológia Szövetség partnerségi megállapodást írt alá – írja az alternativenergia.hu. A most aláírt megállapodás nemcsak egy technológiai partnerség kezdete, hanem egy közös jövőkép megvalósításának első lépése is, amelyben a japán precizitás, a magyar mérnöki tudás és a fenntartható mobilitás iránti elkötelezettség találkozik – hangsúlyozták az aláíró felek. Ünnepélyes keretek között együttműködési megállapodást írt alá a japán iLabo Corporation, a BDN Automotive Kft. (BDN) és a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség (MHTSZ), amely a hidrogén belső égésű motorok (H2 ICE) fejlesztését és kísérleti alkalmazását célozza.
Az aláírás egyben a BDN legújabb hidrogén-dízel, kettős üzemű fejlesztésének hivatalos nyitóeseménye volt, amely a dízelmotorok utólagos átalakításával akár 85%-os CO2-kibocsátás-csökkentést tesz lehetővé a meglévő járműflotta cseréje nélkül. Az eseményt Hikariko Ono, Magyarországi Japán Nagykövet és Lepsényi István, az MHTSZ elnöke nyitották meg, akik hangsúlyozták, hogy a kezdeményezés nemcsak fontos mérföldkő a hidrogénalapú közlekedés hazai és nemzetközi elterjedésében, hanem jól példázza, hogy a hidrogén a nemzetközi innováció és gazdasági együttműködés új motorja is.
Az MHTSZ koordinációs szerepet vállal a kommunikációban, a szabályozói párbeszédben és az ökoszisztéma-építésben, ezzel elősegítve a technológia társadalmi elfogadását és a hidrogén, mint energiahordozó integrációját a gazdaságba. Lepsényi István beszédében kiemelte, hogy ezek az együttműködések és sikerek bizonyítják, hogy mennyire fontosok azok a hazai vállalatok fejlesztéseit támogató programok és rendezvények, amelyeket évről évre megrendez a Szövetség. Hozzátette, újabb hazai vállalatok előtt nyithat teret a Hydrogen Open Budapest esemény januárban, amelyre 14 országból több száz nemzetközi szakember és vállalatvezető érkezik, hogy a hidrogéntechnológia lehetőségeit, az előttünk álló szabályozási feladatokat, fejlesztési irányokat és támogatási lehetőségeket egyeztesse nemzetközi szinten.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMinden harmadik autós dízelt választana, az elektromos járművek iránt továbbra is csekély az érdeklődés
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természetes erőforrások állapota közvetlenül befolyásolja a világgazdaság több mint felét
