Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Megvizsgálták miért terjednek lassan az elektormos autók

Míg Európa egyes országaiban rohamosan terjednek az elektromosan tölthető járművek, sok térség leszakadóban van.

Létrehozva:

|

Érdekes kép rajzolódik ki az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legújabb, április 12-én közétett adataiból. Az információk azt mutatják, hogy az elektromosan tölthető járművek (ECV-k) piaci elterjedése az éves nettó jövedelemhez igazodik, ami azt sugallja, hogy a megfizethetőség jelentős tényezőnek számít, amikor valaki elretten az ilyen modellek megvásárlásától, írja az okodrive.hu.

Az ECV-k közé tartoznak az elektromos akkumulátorral hajtott autók, valamint a plug-in-hybrid járművek. A kategória nem tartalmazza a hidrogént és oxigént hasznosító üzemanyagcellás kocsikat.

Az ACEA szerint az ECV-k az Európai Unióban 2022-ben forgalomba helyezett új személygépkocsik 21,6 százalékát adták, de a tagállamok több mint felében csak 9 százalékos vagy annál kisebb volt a piaci részesedésük. Azokban az országokban, ahol az arány nem éri el a 9 százalékot, az átlagos éves nettó jövedelem munkavállalónként 13 000 euró (mintegy 4,8 millió forint) vagy ez alatti. Ide sorolható számos közép-, kelet- és dél-európai ország, többek között Görögország, Olaszország, Lengyelország, Horvátország és Magyarország.

Advertisement

A legmagasabb arány (több mint 30 százalék) mindössze öt észak- és nyugat-európai országban koncentrálódik, ahol a nettó éves jövedelem meghaladja a 32 000 eurót. Svédországban, ahol több mint 35 000 euró az éves nettó bevétel, az újonnan forgalomba helyezett autók több mint fele ECV. Ezzel szemben Bulgáriában, ahol a jövedelem csupán 7000 euró körül van, az ilyen modellek piaci részesedése mindössze 4 százalék.

Ezek az adatok megerősítik, hogy Európa különböző régiói között jelentős különbségek vannak az ECV-k megfizethetőségét illetően: míg Észak- és Nyugat-Európa kimagaslik a mezőnyből, addig Közép-, Kelet- és Dél-Európában továbbra is igen alacsony ezen járművek aránya. Az adatok alapján az ECV-k Svédországban (56,1 százalék), Dániában (38,6 százalék), Finnországban (37,6 százalék), Hollandiában (34,5 százalék) és Németországban (31,4 százalék) keltek el a legnagyobb arányban. A sereghajtók Szlovákia (3,7 százalék), Csehország (3,9 százalék), Bulgária (4 százalék), Lengyelország (5 százalék) és Horvátország (5 százalék).

Advertisement

Zöld Közlekedés

Kevesebb károsanyag-kibocsátás, élhetőbb város: így alakítják Pécs közlekedését

A fenntarthatóbb városi közlekedést szolgáló program zárult Pécsen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Szakmai tanulmányok készültek, digitális eszközöket szereztek be, új együttműködések indultak és szemléletformáló kezdeményezések jöttek létre a fenntarthatóbb városi közlekedést szolgáló program eredményeként Pécsen – közölte az alternativenergia.hu. A közlemény szerint az Európai Unió 550 ezer eurós támogatásával zajló, Zero Move elnevezésű projekt Pécs azon törekvéseit szolgálja, amelyek eredményeként 2030-ra zöldebb, élhetőbb és klímasemleges várossá válik a település. A Zero Move keretében azt vizsgálták, hogy a városi közlekedés környezeti terhelésének csökkentését hogyan segíthetik a vállalkozások és a lakosság mindennapi döntései.

A városvezetés fuvarozókkal, logisztikai vállalkozásokkal és közlekedési szereplőkkel történt egyeztetései eredményeként készült tanulmányban például konkrét javaslatokat fogalmaztak meg a rakodási feltételek javítására, a környezetbarát fuvarozási gyakorlatok ösztönzésére és az adatalapú döntéshozatalra. A folyamat részeként a résztvevők önkéntes kibocsátáscsökkentési megállapodást is aláírtak. A program során Pécs hat forgalmas közlekedési helyszínén tucatnyi kamerából álló intelligens forgalommérő rendszert is kialakítottak, amely felismeri, kategorizálja és számlálja az áthaladó járműveket, és hozzájárul a forgalmi tendenciák megismeréséhez, a közlekedési beavatkozások hatásainak értékeléséhez és a megalapozottabb városi döntésekhez.

A projekt eredményeként elkészült egy módszertani útmutató, amelynek révén a beruházások előkészítésekor és értékelésekor vizsgálhatók a környezeti kockázatok, és számba lehet venni a fejlesztések további egészségügyi, társadalmi, gazdasági és életminőségi előnyeit. A kézikönyv értékelési szempontokat, projektadatlapokat és gyakorlati sablonokat kínál a döntés-előkészítéshez, a többi között közlekedési, energetikai és zöldinfrastruktúra-fejlesztésekhez. A Zero Move keretében elkészült Pécs digitális kerékpáros térképe, míg egy ökológiai lábnyomkalkulátorral a felhasználók felmérhetik saját karbon-, víz- és hulladéklábnyomukat, és személyre szabott ötleteket kaphatnak környezeti terhelésük csökkentéséhez.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák