Zöld Közlekedés

Megvizsgálták miért terjednek lassan az elektormos autók

Míg Európa egyes országaiban rohamosan terjednek az elektromosan tölthető járművek, sok térség leszakadóban van.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-06-15

Szerző:

Vanessza

Érdekes kép rajzolódik ki az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legújabb, április 12-én közétett adataiból. Az információk azt mutatják, hogy az elektromosan tölthető járművek (ECV-k) piaci elterjedése az éves nettó jövedelemhez igazodik, ami azt sugallja, hogy a megfizethetőség jelentős tényezőnek számít, amikor valaki elretten az ilyen modellek megvásárlásától, írja az okodrive.hu.

Az ECV-k közé tartoznak az elektromos akkumulátorral hajtott autók, valamint a plug-in-hybrid járművek. A kategória nem tartalmazza a hidrogént és oxigént hasznosító üzemanyagcellás kocsikat.

Az ACEA szerint az ECV-k az Európai Unióban 2022-ben forgalomba helyezett új személygépkocsik 21,6 százalékát adták, de a tagállamok több mint felében csak 9 százalékos vagy annál kisebb volt a piaci részesedésük. Azokban az országokban, ahol az arány nem éri el a 9 százalékot, az átlagos éves nettó jövedelem munkavállalónként 13 000 euró (mintegy 4,8 millió forint) vagy ez alatti. Ide sorolható számos közép-, kelet- és dél-európai ország, többek között Görögország, Olaszország, Lengyelország, Horvátország és Magyarország.

A legmagasabb arány (több mint 30 százalék) mindössze öt észak- és nyugat-európai országban koncentrálódik, ahol a nettó éves jövedelem meghaladja a 32 000 eurót. Svédországban, ahol több mint 35 000 euró az éves nettó bevétel, az újonnan forgalomba helyezett autók több mint fele ECV. Ezzel szemben Bulgáriában, ahol a jövedelem csupán 7000 euró körül van, az ilyen modellek piaci részesedése mindössze 4 százalék.

Ezek az adatok megerősítik, hogy Európa különböző régiói között jelentős különbségek vannak az ECV-k megfizethetőségét illetően: míg Észak- és Nyugat-Európa kimagaslik a mezőnyből, addig Közép-, Kelet- és Dél-Európában továbbra is igen alacsony ezen járművek aránya. Az adatok alapján az ECV-k Svédországban (56,1 százalék), Dániában (38,6 százalék), Finnországban (37,6 százalék), Hollandiában (34,5 százalék) és Németországban (31,4 százalék) keltek el a legnagyobb arányban. A sereghajtók Szlovákia (3,7 százalék), Csehország (3,9 százalék), Bulgária (4 százalék), Lengyelország (5 százalék) és Horvátország (5 százalék).

Zöld Közlekedés

Nemzetközi szinten is kiemelkedő tesztközpont a ZalaZONE

A ZalaZONE az ország egyik legizgalmasabb kutatási és innovációs infrastruktúráj.

Létrehozva:

15 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-25

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A ZalaZONE nem csupán egy autóipari tesztpálya, hanem Magyarország egyik legizgalmasabb kutatási és innovációs infrastruktúrája – írja az alternativenergia.hu. Tanács Zoltán a zalaegerszegi tesztpályán tett látogatása után jelezte: a jövőben az önvezető autók, a drónok és a robotok a mindennapjaink részévé válnak. Magyarország gazdasága akkor lehet sikeres, ha minél több szálon tudunk ezekhez kapcsolódni. Ehhez szinte minden lehetőségünk adott, “vannak kiváló szakembereink, nagy hagyományokkal rendelkező high tech iparunk”, és van infrastruktúránk – fogalmazott.

Kifejtette: a ZalaZONE “Európa és a világ egyik legmodernebb járműipari tesztközpontjaként olyan technológiák fejlesztését és tesztelését teszi lehetővé, amelyek meghatározzák a közlekedés jövőjét: az önvezető járművektől az elektromobilitáson át egészen az intelligens közlekedési rendszerekig”. A ZalaZONE különlegessége, hogy valós közlekedési környezetet modellező infrastruktúrájával, 5G-alapú kommunikációs hálózatával és egyedülálló tesztképességeivel nemzetközi vállalatok, kutatóintézetek és egyetemek számára is vonzó fejlesztési helyszín. “A következő években arra fogunk törekedni, hogy a többek között itt megszülető innovációk minél előbb bekerülhessenek a gazdasági és társadalmi vérkeringésbe. Összeszerelő üzemek helyett nekünk magas hozzáadott értékű szolgáltatásokra, k+f-re és gyártásra van szükségünk” – olvasható a bejegyzésben.

Tanács Zoltán a videóban úgy fogalmaz: “az új kormányzat célja, hogy ezeket az innovációkat sikerre vigyük, és a magyar gazdaság valóban profitálhasson ezekből”.

Tovább olvasom