Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Megvizsgálták miért terjednek lassan az elektormos autók

Míg Európa egyes országaiban rohamosan terjednek az elektromosan tölthető járművek, sok térség leszakadóban van.

Létrehozva:

|

Érdekes kép rajzolódik ki az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legújabb, április 12-én közétett adataiból. Az információk azt mutatják, hogy az elektromosan tölthető járművek (ECV-k) piaci elterjedése az éves nettó jövedelemhez igazodik, ami azt sugallja, hogy a megfizethetőség jelentős tényezőnek számít, amikor valaki elretten az ilyen modellek megvásárlásától, írja az okodrive.hu.

Az ECV-k közé tartoznak az elektromos akkumulátorral hajtott autók, valamint a plug-in-hybrid járművek. A kategória nem tartalmazza a hidrogént és oxigént hasznosító üzemanyagcellás kocsikat.

Az ACEA szerint az ECV-k az Európai Unióban 2022-ben forgalomba helyezett új személygépkocsik 21,6 százalékát adták, de a tagállamok több mint felében csak 9 százalékos vagy annál kisebb volt a piaci részesedésük. Azokban az országokban, ahol az arány nem éri el a 9 százalékot, az átlagos éves nettó jövedelem munkavállalónként 13 000 euró (mintegy 4,8 millió forint) vagy ez alatti. Ide sorolható számos közép-, kelet- és dél-európai ország, többek között Görögország, Olaszország, Lengyelország, Horvátország és Magyarország.

Advertisement

A legmagasabb arány (több mint 30 százalék) mindössze öt észak- és nyugat-európai országban koncentrálódik, ahol a nettó éves jövedelem meghaladja a 32 000 eurót. Svédországban, ahol több mint 35 000 euró az éves nettó bevétel, az újonnan forgalomba helyezett autók több mint fele ECV. Ezzel szemben Bulgáriában, ahol a jövedelem csupán 7000 euró körül van, az ilyen modellek piaci részesedése mindössze 4 százalék.

Ezek az adatok megerősítik, hogy Európa különböző régiói között jelentős különbségek vannak az ECV-k megfizethetőségét illetően: míg Észak- és Nyugat-Európa kimagaslik a mezőnyből, addig Közép-, Kelet- és Dél-Európában továbbra is igen alacsony ezen járművek aránya. Az adatok alapján az ECV-k Svédországban (56,1 százalék), Dániában (38,6 százalék), Finnországban (37,6 százalék), Hollandiában (34,5 százalék) és Németországban (31,4 százalék) keltek el a legnagyobb arányban. A sereghajtók Szlovákia (3,7 százalék), Csehország (3,9 százalék), Bulgária (4 százalék), Lengyelország (5 százalék) és Horvátország (5 százalék).

Advertisement

Zöld Közlekedés

Közös kutatóközpont az akkumulátoripar fenntartható jövőjéért

Koreai-magyar akkumulátoripari kutatóközpont jön létre Magyarországon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyar Akkumulátor Szövetség vezetésével koreai-magyar akkumulátoripari kutatóközpont jön létre Magyarországon a 2022-ben elindított Economic Innovation Partnership Program (EIPP) részeként a dél-koreai Korea Development Institute (KDI) és a magyar Nemzetgazdaság Minisztériummal közreműködésben; a kompetenciaközpont 2026-ban startolhat – közölte az akkumulátor szövetség az MTI-vel. Az alternativenergia.hu közleményében ismertette, hogy a 2022-2025 évre szóló EIPP részeként indult el a korai-magyar együttműködés az elektromobilitás, a logisztika és az akkumulátoripar területén. Az együttműködésben magyar oldalon több minisztérium – a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Energiaügyi Minisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium – valamint kiemelt intézmények – a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft., a Magyar Akkumulátor Szövetség, a HUMDA, a Magyar Közút, a Közlekedéstudományi Intézet, az Innovatív Képzésfejlesztési Központ, továbbá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – vesznek részt.

A program első évében a résztvevők átfogó elemzést végeztek az EU és Magyarország akkumulátor-életciklus kezelési gyakorlatáról, felépítették a magyar és koreai partnerekből álló szakmai hálózatot. A második évben a központ működési modellje, a Battery Passport-kompatibilis adatarchitektúra és az RRR (reuse-repurpose-recycle) folyamatok fejlesztése került a középpontba, a harmadik év célja a kormányzási és pénzügyi modell véglegesítése volt. A program záró szakaszában előkészítették a koreai-magyar akkumulátoripari központ létrehozásához szükséges terveket – írták a közleményben. A tájékoztatás szerint az együttműködést formálisan záró 2025. november 5-i konferencián központi téma volt a Korea-Hungary Battery Cooperation Research Center (KHBCC) megvalósítási és működési terve. A központ platformot teremt tudásmegosztásra, kutatás-fejlesztésre és iparági együttműködésre Magyarország és Dél-Korea között.

A közleményben hangsúlyozták, a KHBCC a jövőben fontos szerepet játszhat abban, hogy a vállalatok megfeleljenek az Európai Unió akkumulátorokra vonatkozó szabályozási előírásoknak, különösen az adatátviteli és életciklus-követési rendszerek fejlesztésében, valamint az újrahasznosítási és újrafelhasználási folyamatok támogatásában. Az érintetett felek megerősítették elkötelezettségüket a központ 2026-os elindítása mellett, amely hozzájárul a magyar akkumulátor-ökoszisztéma nemzetközi versenyképességének erősítéséhez. Az akkumulátor szövetség közleményében rámutatott arra, hogy az EIPP keretében zajló közös munka hosszú távon hozzájárul a magyar-koreai tudásmegosztás, ipari innováció és fenntartható fejlődés megerősítéséhez az akkumulátoriparban, valamint a KHBCC 2026-os elindításának szakmai megalapozásához. A Magyar Akkumulátor Szövetség 2021. július 1-jén, az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával alakult. A szervezet több mint 100 vállalatot fog össze, köztük magyar és nemzetközi gyártókat, energiatermelőket, kivitelezőket és rendszerüzemeltető cégeket. Céljuk, hogy elősegítsék az iparági szereplők és a kormányzati szervek közötti együttműködést, képviseljék a tagok érdekeit, biztosítva ezzel a szektor versenyképességét mind hazai, mind nemzetközi szinten.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák