Zöldinfó
MEKH: 2021-ben 11,06 milliárd köbméter földgázt fogyasztott Magyarország
Tavaly a hazai felhasználók által elfogyasztott földgáz mennyisége elérte a 11,06 milliárd köbmétert, a lakossági fogyasztók 12 százalékkal több földgázt használtak fel, mint 2020-ban, ez idő alatt a nem lakossági felhasználás 4 százalékkal nőtt – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és az FGSZ Földgázszállító Zrt. együttműködésében kilencedik alkalommal jelent meg összefoglaló, amely a legfontosabb magyar és nemzetközi szállítási rendszerüzemeltetői adatokat tartalmazza. A köleményben hangsúlyozták, a földgázszállító- és elosztórendszer zavartalan működésének, valamint a földgáztárolók töltöttségi szintjének köszönhetően az ország ellátásbiztonsága továbbra is folyamatosan biztosított volt. Kifejtették, az év során több jelentős változás is megfigyelhető volt a hazai földgázrendszer működésében. 2021 áprilisával megszűnt a szerbiai irányú tranzitforgalom, valamint a regionális energiapiaci változások miatt jelentősen, mintegy 80 százalékkal csökkent az importált és exportált gáz mennyisége.
Megváltoztak 2021-ben a sok évtizedes szállítási irányok is, a korábban jellemző Ukrajna-Magyarország beszállítási útvonalat felváltotta a Szerbia felől történő beszállítás. Az ukrán határponton október 1-jén már nem érkezett szerződött orosz forrás, jelentősen nőtt viszont a Romániából érkező import, továbbá december vége óta Horvátországból is kap földgázt Magyarország – írják a közleményben. A hazai lakossági árszint az EUROSTAT adatok alapján az egyik legalacsonyabb volt az EU27-ek körében, kiváltképp annak köszönhetően, hogy szinte az összes lakossági fogyasztót 2014 óta változatlan díjszabás mellett az egyetemes szolgáltatók látták el – tájékoztatott a MEKH.
mti
Zöldinfó
Természetvédők kérik a fakitermelési moratórium fenntartását
Természetvédők: ne védett erdőkből termeljenek ki szociális tűzifát!
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A legértékesebb védett állami erdőkre és a Natura 2000-es területekre vonatkozó, szeptember végén lejáró fakitermelési moratórium meghosszabbítását kérik a miniszterelnöktől nyílt levélben természetvédő szervezetek, álláspontjuk szerint a moratórium fenntartása nem veszélyezteti a szociálistűzifa-termelés céljait – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az Erdőszeretet Szövetség, a Greenpeace Magyarország Egyesület, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége és a WWF Magyarország Alapítvány által írt nyílt levél emlékeztet arra, hogy az újonnan létrehozott Élő Környezetért Felelős Minisztérium egyik első bejelentése volt májusban, hogy az erdők kezelését új alapokra helyezi.
Az átállás szimbolikus eszközeként szeptember végi lejárattal három hónapos fakitermelési moratóriumot hirdetett a tárca, amelynek idejére tervezte, hogy előkészíti a védett és Natura 2000 területeken található állami erdők kezelését új alapokra helyező intézményi átalakulásokat, elkezdi kidolgozni a kezelési célrendszereket, felülvizsgálni a szabályozási környezetet – idézik fel a közleményben. A zöld szervezetek szerint nem készült tiszta, transzparens ütemterv sem a védett és Natura 2000 területeken kitermelt fatömeg érdemi csökkentésére, sem a legértékesebb erdőfoltok lehatárolására, nincs továbbá biztosíték arra, hogy ott a legszükségesebb természetvédelmi célú beavatkozásokat leszámítva ne történjen semmiféle fahasználat.
A közleményben a szervezetek hangsúlyozzák: a szociális tűzifa iránti igény a becsült mennyiségek alapján teljes egészében kielégíthető a nem védett területek alacsony természetességű erdeiből. Különösen megkönnyítené az igények biztosítását, ha a kormány módot találna arra, hogy hatékonyan segítse az ország erdeinek csaknem felét kezelő magán-erdőtulajdonosok piaci szerepvállalását, valamint visszafogná az erdőkből származó faanyag erőművi égetését.
A szervezetek álláspontja szerint a védett és Natura 2000 állami erdőterületeken kulcsfontosságú a moratórium határozatlan idejű fenntartása, mert az új minisztérium felállítása még zajlik, a moratórium idejére tervezett, rendszerszintű intézményi átalakítások eddig nem történtek meg. A közlemény rámutat arra is, hogy a magas természetességű, védett erdőkben tervezett faanyagtermelés legtöbb formája rövid, közép- és hosszú távon is károsítja az erdei ökoszisztémák működését. Az idei nyáron tapasztalt, történelmi aszály ráadásul olyan kritikus, vízhiányos állapotba hozta a magyarországi erdőket, hogy a hagyományos erdészeti beavatkozások okozta többletstressz hatása beláthatatlan következményekkel járhat – figyelmeztetnek a természetvédők, akik további szervezetek csatlakozását is várják a nyílt levélhez.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÖsszeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMár most látszik a klímaváltozás hatása a magyar szőlőültetvényeken
