Zöldinfó
MEKH: 2021-ben 11,06 milliárd köbméter földgázt fogyasztott Magyarország
Tavaly a hazai felhasználók által elfogyasztott földgáz mennyisége elérte a 11,06 milliárd köbmétert, a lakossági fogyasztók 12 százalékkal több földgázt használtak fel, mint 2020-ban, ez idő alatt a nem lakossági felhasználás 4 százalékkal nőtt – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és az FGSZ Földgázszállító Zrt. együttműködésében kilencedik alkalommal jelent meg összefoglaló, amely a legfontosabb magyar és nemzetközi szállítási rendszerüzemeltetői adatokat tartalmazza. A köleményben hangsúlyozták, a földgázszállító- és elosztórendszer zavartalan működésének, valamint a földgáztárolók töltöttségi szintjének köszönhetően az ország ellátásbiztonsága továbbra is folyamatosan biztosított volt. Kifejtették, az év során több jelentős változás is megfigyelhető volt a hazai földgázrendszer működésében. 2021 áprilisával megszűnt a szerbiai irányú tranzitforgalom, valamint a regionális energiapiaci változások miatt jelentősen, mintegy 80 százalékkal csökkent az importált és exportált gáz mennyisége.
Megváltoztak 2021-ben a sok évtizedes szállítási irányok is, a korábban jellemző Ukrajna-Magyarország beszállítási útvonalat felváltotta a Szerbia felől történő beszállítás. Az ukrán határponton október 1-jén már nem érkezett szerződött orosz forrás, jelentősen nőtt viszont a Romániából érkező import, továbbá december vége óta Horvátországból is kap földgázt Magyarország – írják a közleményben. A hazai lakossági árszint az EUROSTAT adatok alapján az egyik legalacsonyabb volt az EU27-ek körében, kiváltképp annak köszönhetően, hogy szinte az összes lakossági fogyasztót 2014 óta változatlan díjszabás mellett az egyetemes szolgáltatók látták el – tájékoztatott a MEKH.
mti
Zöldinfó
Az ökogazdálkodás lehet a mezőgazdaság egyik válasza az egyre gyakoribb aszályokra
Az ökogazdálkodásban termesztett növények ellenállóbbak.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az ökogazdálkodásban termesztett növények ellenállóbbak az egyre gyakori aszályokkal szemben, a talaj vízháztartása is sokkal jobb, mint a hagyományosnak tekintett gazdálkodásnál – mondta Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának megjelent adásában, amely a Youtube-on is megtekinthető. Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Drexler Dórával, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet alapítójával és ügyvezetőjével beszélgetett az adásban. A műsorból kiderült, hogy az ökogazdálkodásban 15-20 százalékkal alacsonyabb egy vetésforgóra vetítve a terméshozam, de épp a legnagyobb hozzáadott értékkel rendelkező terményeknél, mint a csemegekukorica vagy zöldborsó, minimális, 10 százalékos a különbség – idézi az alternativenergia.hu. Nincs ugyanakkor műtrágyaköltség, és 10-15 százalékkal több vizet tud megtartani egy ökológiailag művelt talaj. Drexler Dóra ugyanakkor rámutatott, hogy jó lenne jobban megszervezni a hazai értékesítést, mert a gazdák nem tudják érvényesíteni az árban a bio minősítést.
Ismertette, az intézet együtt dolgozik a gazdálkodókkal, már az induláskor bevonták a termelőket a kutatási programok kialakításába, a gyakorlati hasznosításra fókuszálva. Kifejtette, az érdeklődő gazdálkodók vetőmagokat kapnak, és megnézik, hogy az ő körülményei között ezek a fajták, fajok, kultúrák hogyan teljesítenek öko vagy extenzív művelési módon, majd ebből ajánlást is készítenek az ország különböző térségeire. Technológiákon is dolgoznak, ezek között említette, hogyan lehet ellenállóbbá tenni a szőlőművelést a hősokkoknak, de az öt éve zajló kutatás eredménye az is, hogy rengeteg adatuk van az amerikai szőlőkabócáról, ami most az egyik legnagyobb veszély. Együttműködnek az érdemi előzményekkel rendelkező hazai szervezetekkel, így a martonvásári és tápiószelei génbankkal.
Áder János finanszírozásra és együttműködésre vonatkozó kérdéseire kiderült, a projektfinanszírozások 50 százalékát az Agrárminisztérium tette lehetővé, másik felét az Európai Unió pályázatai, jelenleg 17 elnyert uniós kutatási pályázata van az intézetnek, ez az egyik legtöbb az országban agrárterületen. Áder János megfogalmazta, az ökogazdálkodás négy alapelve az egészség, az ökológia, a méltányosság és a törődés, és ezen elmélet kifejtésére kérte vendégét, aki azt mondta, az ökogazdálkodás értékrendet tükröz.
Ennek része, hogy nem használnak szintetikus kémiai szereket, GMO-mentesen kell gazdálkodni, az állattartás terén jelentős különbség, hogy meg kell adni az állatnak a természetes viselkedéshez való hozzáférési lehetőséget, és nem szabad csonkítani az állatokat, például nem szabad lecsípni a csirke csőrét. A műsor vendége – mint Áder János elmondta – két kerekasztalbeszélgetésen is részt vett a Kék Bolygó Alapítvány által szervezett Budapest Planeten, és meghatározó élménynek nevezte, hogy sok fiatal volt a közönség soraiban, ismertetése szerint az ökológiai gazdálkodók életkora 10 évvel fiatalabb a teljes országos átlagnál, a szakirányú végzettséggel rendelkezők száma pedig duplája ezen a területen.
A beszélgetésben elhangzott, hogy az ország egyedüli ökogazdálkodásra specializálódott kutatóintézetét 2010-ben alapították, az Esterházy Melinda által létrehozott alapítványok kezdeményezésére, közhasznú társaságként működik 48 munkatárssal. Évente több mint 30 rendezvényt tartanak műhelymunkákkal, kétévente 500 fős nagyrendezvényt tartanak, több százezer emberrel vannak kapcsolatban.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzakértő: a Velencei-tó válsága túlmutat a vízhiányon
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kap a napenergia: több mint 1000 MW-tal bővült a hálózati kapacitás
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaA nagy SUV-k miatt fogyhatnak el a parkolóhelyek Európában
