Zöldinfó
MEKH: a gáztárolók töltöttsége elérte a 70 százalékot
A magyarországi gáztárolók töltöttsége elérte a 70 százalékot, ezzel Magyarország a fogyasztásarányos töltöttséget tekintve európai összehasonlításban a harmadik legjobb helyen áll – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a szeptember 19-i adatok alapján.
A közlemény szerint szeptember 19-én a magyarországi földgáztárolók töltöttsége 70,11 százalékos volt, a betárolt mennyiség 4,44 milliárd köbmétert tett ki. Ez a mennyiség az éves lakossági fogyasztás 112,26 százaléka. A fogyasztásarányos töltöttséget tekintve Magyarország mutatója 40,55 százalék, ennél magasabb a tranzit célú betárolást is végző két ország, Ausztria (72,91 százalék) és Szlovákia (53,59 százalék) töltöttségi mutatója – tették hozzá. Az Európai Unió gáztárolási rendeletében meghatározott ütemezés alapján Magyarországnak november 1-jéig ötéves átlagfogyasztása 35 százalékát kell kötelezően betárolnia, ami 3,65 milliárd köbméter. Ezzel szemben Magyarország – a rendeletben előírt ütemezésnél gyorsabb betárolásnak köszönhetően – már az elmúlt 5 éves hazai átlagfogyasztás 42,57 százalékát helyezte el a földalatti tárolókban – írták. A szeptember 19-ei adatok szerint a magyar földgáztárolók fogyasztásarányos töltöttsége 75 százalékkal haladja meg az európai földgáztárolók 23,19 százalékos átlagát. “Magyarország földgázellátása továbbra is zavartalan, a tárolók feltöltése a megszokott rendben folytatódik” – fogalmaz közleményében a MEKH.
mti
Zöldinfó
A lengyelek dönthetnének az uniós klímapolitika következményeiről
A lengyel elnök népszavazást kezdeményez az uniós klímapolitika és az energiaárak ügyében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az uniós klímapolitika lengyelországi végrehajtása és az energiaárak ügyében kezdeményez népszavazást a szenátusnál a lengyel elnök – ismertette az alternativenergia.hu. “Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés. Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás “negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál.
A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: a kezdeményezés arról szól, hogy a lengyelek maguk jogosultak “a változások ütemének, körének és költségeinek meghatározására”, és kifejezné azt a “szabad és szuverén döntési jogot”, amelyet a lengyelek saját sorsukat illetően alkalmaznának. A népszavazás szenátusi jóváhagyása “az állampolgárok hangja iránti tiszteletet” tükrözné, a kezdeményezés elutasítása viszont olyan döntés lenne, “amelyről a polgárok is ítéletet mondanak majd” – fogalmazott Nawrocki.
Ahhoz, hogy a lengyel parlamenti felsőház (szenátus) jóváhagyja az államfő országos népszavazási kezdeményezését, a szavazatok abszolút többségére van szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig hatszor tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaInnováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaOlajszivárgás Oroszlányban: ideiglenes tiltás lépett életbe egyes technológiákra
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaBenzin és gázolaj: marad az adócsökkentés, de már kisebb mértékben
