Zöldinfó

MEKH: a gáztárolók töltöttsége elérte a 70 százalékot

A magyarországi gáztárolók töltöttsége elérte a 70 százalékot, ezzel Magyarország a fogyasztásarányos töltöttséget tekintve európai összehasonlításban a harmadik legjobb helyen áll – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a szeptember 19-i adatok alapján.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-04

Szerző:

Hell

A közlemény szerint szeptember 19-én a magyarországi földgáztárolók töltöttsége 70,11 százalékos volt, a betárolt mennyiség 4,44 milliárd köbmétert tett ki. Ez a mennyiség az éves lakossági fogyasztás 112,26 százaléka. A fogyasztásarányos töltöttséget tekintve Magyarország mutatója 40,55 százalék, ennél magasabb a tranzit célú betárolást is végző két ország, Ausztria (72,91 százalék) és Szlovákia (53,59 százalék) töltöttségi mutatója – tették hozzá. Az Európai Unió gáztárolási rendeletében meghatározott ütemezés alapján Magyarországnak november 1-jéig ötéves átlagfogyasztása 35 százalékát kell kötelezően betárolnia, ami 3,65 milliárd köbméter. Ezzel szemben Magyarország – a rendeletben előírt ütemezésnél gyorsabb betárolásnak köszönhetően – már az elmúlt 5 éves hazai átlagfogyasztás 42,57 százalékát helyezte el a földalatti tárolókban – írták. A szeptember 19-ei adatok szerint a magyar földgáztárolók fogyasztásarányos töltöttsége 75 százalékkal haladja meg az európai földgáztárolók 23,19 százalékos átlagát. “Magyarország földgázellátása továbbra is zavartalan, a tárolók feltöltése a megszokott rendben folytatódik” – fogalmaz közleményében a MEKH.

mti

Kapcsolódó tartalom:gáztározók MEKH töltöttség

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Tovább olvasom