Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

MEKH: az energiafogyasztás 11,7 százalékát adták megújuló források 2021-ben

Létrehozva:

|

Megjelent a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2021-es éves energiastatisztikai riportja, amely a hazai energiatermelésre, -ellátásra és felhasználásra vonatkozó éves adatokat mutatja be. 2021-ben az elsődleges energiahordozók termelése kis mértékben emelkedett, amelyen belül a megújuló energiahordozókból származó termelés is nőtt.

Az elsődleges fosszilis energiahordozók és a megújuló források primer belföldi felhasználása szintén bővült. A végfelhasználók által elfogyasztott energia mennyisége a legtöbb szektorban nőtt. Az importfüggőség kis mértékben mérséklődött. 2021-ben az elsődleges energiahordozók termelése 454 316 TJ volt, amely kis mértékű, 0,6%-kos emelkedést jelent a megelőző évhez képest. A megújuló energiahordozókból származó termelés napenergia nélkül 7,3%-kal, a napenergiából származó primerenergia termelés pedig 51,0%-kal nőtt az előző évhez képest. Az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése 7,4%-kal, a nukleáris pedig 0,5%-kal csökkent. A primerenergia-felhasználás 1 151 377 TJ volt 2021-ben, ami 4,8%-kos bővülést jelent a 2020-as évhez, valamint 3,2%-kost a koronavírus járvány előtti 2019-es évhez képest. A primer belföldi felhasználás 67,9%-át elsődleges fosszilis energiahordozók, 15,2%-át nukleáris energia, 11,7%-át elsődleges megújuló energiaforrások, 4,0%-át villamos energia import biztosította, míg a fennmaradó, 1,2%-ot a nem megújuló hulladékokból és egyéb forrásból származó energia nyújtotta.

A fosszilis energiahordozókat tekintve a szén és széntermékek felhasználása 18,3%-kal csökkent, míg a kőolaj és kőolajtermékek felhasználása 8,7%-kal emelkedett. A földgáz felhasználása 6,1%-kal nőtt a tavalyi évhez képest. Az elsődleges megújuló energiaforrások felhasználása 9,2%-kal emelkedett 2021-ben az előző évhez képest. Minden megújuló energiahordozó termelése és felhasználása is emelkedett, kivéve a biogáz forrásból származót és a vízenergiát. Az elmúlt években megfigyelhető szilárd biomassza-felhasználáscsökkenés megállt és a felhasználás 6,9%-kal emelkedett az előző időszakhoz képest. 2021-ben a megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban 14,1% volt.

Advertisement

A tárgyidőszakban a primer belföldi felhasználás forrásának jelentős részét továbbra is a kőolaj- és kőolajszármazékok valamint a földgáz-behozatal biztosította 557 789 TJ mennyiségben. A kőolaj import 1,5%-kal, 6 008 ezer tonnára, míg a földgáz nettó energiaimport 5,7%-kal, 261 556 TJ-ra csökkent az előző évhez képest. Magyarország továbbra is viszonylag magas importkitettséggel rendelkező ország, ugyanakkor a felhasznált energiaszükséglet kisebb mértékben függött a külső forrásoktól, mint az előző évben. Az importfüggőség mértéke az összes energiahordozóra vonatkozóan 2021-ben 2,4 százalékponttal, 53,8%-ra csökkent,

2021-ben a végfelhasználók által elfogyasztott energia mennyisége 893 467 TJ volt, 7,3%-kal magasabb a megelőző évhez, és 6,1%-kal a koronavírus járványt megelőző 2019-es évhez képest. A végső felhasználáson belül legnagyobb részt képviselő lakossági szektor részaránya 30,0%-ot tett ki, a közlekedési célú felhasználás 23,0%-ot, az ipar 22,2%-ot fogyasztott el a teljes végső energiafelhasználásból, míg a kereskedelem és közszolgáltatások (honvédelemmel együtt) aránya 9,9% volt. A legkisebb súlyú mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat részaránya a teljes végfelhasználásból mindössze 3,1%-ot jelentett.

Advertisement

A tárgyévben a végső felhasználás minden fő szektorában nőtt az energiafelhasználás, kivéve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászatot. A legnagyobb növekedés energiamértékegységben és relatív mértékben is a közlekedésben jelentkezett, amely 10,5%-kal bővült 2020-hoz képest, ugyanakkor nem érte el a pandémia előtti 2019-es felhasználási szintet.

Advertisement

Zöld Energia

Hidrogén és napenergia: új megoldások a kibocsátás csökkentésére

A megújuló energiával kapcsolatos kutatási program zárult le hazai egyetemek és kutatóintézetek részvételével.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A 6,304 milliárd forintos költségvetésű, uniós támogatással lezajlott projekt eredményeit  mutatták be Szegeden. Janáky Csaba, a program társ szakmai vezetője kifejtette, egyre nagyobb az igény a biztonságos, megfizethető, teljes életciklusa alatt zöld energiára – írja az alternativenergia.hu. Ez a három feltétel azonban nagyon ritkán teljesül egyszerre. A megújulóenergia-termelés napi szintű ingadozásának kiküszöbölésére egyre inkább használhatók az akkumulátorok, az éven belüli tároláshoz azonban kémiai megoldásra van szükség – közölte a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatója. A globális szén-dioxid-kibocsátás 30 százaléka nehezen küszöbölhető ki, ilyen a cement- és acélgyártás, a műanyagipar, a közúti teherszállítás, a hajózás vagy a légi közlekedés. Ezeknél új technológiákra van szükség – tudatta a szakember.

A pontszerű kibocsátóknál a szén-dioxid megkötését követően a tárolás nem teremt értéket, az ilyen üzleti modellek mindig szabályozásfüggőek lesznek. A szén-dioxid felhasználása azonban üzleti alapon is történhet, közvetlen formában a többi közt az élelmiszeriparban, az olajkitermelés során vagy a műanyaggyártásban. A szén-dioxid redukcióját követően pedig széles körben hasznosítható vegyipari alapanyagként – ismertette a kutató. Janáky Csaba hangsúlyozta, folyamatos visszacsatolást igénylő kutatási és fejlesztési munkára van szükség az alapkutatást végző laboratóriumtól az alkalmazásig. Erre törekedtek a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium négyéves működése során. A kutatócsoportoknak 158 közleménye jelent meg a leginkább elismert tudományos folyóiratokban, 24 iparjogvédelmi bejelentést tettek, 140 PhD-hallgatót vontak be a tudományos munkába és 113 valós eredményeket teremtő nemzetközi együttműködést alakítottak ki.

A projekt részeként az SZTE inkubátorházának szomszédságában Energetikai Innovációs Tesztállomást alakítottak ki, amely célja a laboratóriumokban születő kutatási eredmények hasznosítása, felskálázása olyan méretre, amely már értelmezhető az ipari partnerek számára – mondta a szakember. Az innovációs tesztállomást folyamatosan fejlesztik, szolgáltatásai igénybe vehetők az akadémiai és a ipari szféra számára. Az állomáson vizsgálható az energiakonverzió teljes folyamata napenergiától elektrokémiai és katalitikus folyamatokon keresztül olyan üzemanyagig, amely tankolható – közölte a kutató. A kutatás-fejlesztési folyamat eredményeként már olyan cseppfolyós, szintetikus üzemanyagot állítottak elő, melyet az Audi együttműködésével motorokban is teszteltek, a Mollal partnerségben pedig szintetikus kerozin gyártására indul projekt- tudatta a szakember.

Advertisement

Tompos András, a program másik társ szakmai vezetője elmondta, az elmúlt években 11 konzorciumi tag együttműködésével a hidrogéntechnológia területén is sikerült előrelépést elérni. Hazai felsőoktatási és kutatóintézmények tüzelőanyagcella-fejlesztésen dolgoztak, vizsgálták porózus kőzet hidrogéntárolási képességét, a hidrogén-ammónia elegy termikus hasznosításának lehetőségeit, dolgoztak a hazai hidrogéntöltő-hálózat kiépítésének tervein és a benzin-hidrogén kettős befecskendezésű motor prototípusán is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák