Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MEKH: felgyorsítja a dekarbonizációs folyamatokat az energiaválság

Rövid távon ugyan komoly problémákat okoz az energiaválság, de hosszabb távon felgyorsítja a diverzifikációs folyamatokat, az alternatív energiaforrások kutatását és felhasználását, csökkenti a keresletet, ösztönzi az energiahatékony beruházásokat, növelheti az energiabiztonságot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke szerint.

Létrehozva:

|

Az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben Horváth Péter János felidézi: az Európai Unió célja 2050-re a teljes klímasemlegesség elérése, azonban ellátásbiztonsági szempontból állandó kockázat, hogy szénhidrogén-tartalékok hiányában az EU az energiaátmenet során mindenképpen importra szorul. Ráadásul az unió energiafüggősége az elmúlt húsz évben nem csökkent, sőt nőtt, ma csaknem 60 százalék – tette hozzá a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke. Kiemelte azt is, az energiaválság rávilágított, mennyire sérülékeny az unió energiaellátása, a szénhidrogének esetében például egy beszállító, Oroszország magas dominanciája jellemző. Magyarország energiafogyasztása 2014 óta 15 százalékkal nőtt, és bár klímaszempontból sokat javult az energiamix, az importfüggőség még mindig magas, 50-70 százalék között mozog – hangsúlyozta a MEKH elnöke a közleményben. Magyarország emiatt a nagyon sérülékeny országok közé tartozik, és ezt fokozza, hogy a kőolaj és a földgáz kizárólag orosz forrásból származik. Az energiaimport-kiadások GDP-hez viszonyított értéke, amely 2021-ig 2-7 százalék közötti sávban mozgott, 2022-ben várhatóan a 10 százalékot meghaladja – jegyezte meg.

Az ország földgázkitettsége a lakossági fűtésnél a legmagasabb (50 százalék), ezen a területen azonban jelentős az energiamegtakarítási potenciál is, amit az energiafelhasználás tudatos mérséklésével, az energiahatékonyság növelésével, és a megújulók használatának ösztönzésével lehet kiaknázni – hangsúlyozta. A MEKH elnöke a közleményben kiemelte, hogy az ipari szektor energiahatékonyságának növelése a versenyképesség szempontjából is kulcsfontosságú, előnybe kerül, aki kevesebb energiából állít elő egységnyi GDP-t. A hatékonyságnövelés egyik fontos eszköze az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer újbóli élesítése, valamint az EKR-megtakarítások tőzsdei kereskedelmének bevezetése, ami nagyobb teret kínál mindazoknak, akik energiahatékony beruházásokban gondolkodnak. A lakossági és az ipari szektor számára pedig a jelenleginél erősebb energetikai szakértői háttér kialakítására van szükség – húzta alá. Hangsúlyozta, hogy Paks I. élettartamát a lehető leghosszabb ideig meg kell hosszabbítani, Paks II. megépítése pedig nélkülözhetetlen az ellátásbiztonság szempontjából. A rendszernek 2-3 új földgáztüzelésű csúcserőműre is szüksége lenne, hiszen az újraiparosításnak köszönhetően 2030-ra a hazai csúcsigény a mostani 7000 megawattról várhatóan 10 000 megawatt fölé nő – jegyezte meg.

A MEKH elnöke kiemelte azt is, hogy nagy szükség van a nem szabályozható naperőművekre, azonban a megújulók integrációjához fokozni kell a rendszer rugalmasságát, legyen szó akár villamosenergia-tárolásról, akár aggregátorokról vagy más piaci megoldásokról.

Advertisement

 

mti

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Közel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban

Az Európai Unióban átlagosan 16,9 százalékkal nőtt az üzemanyagár júliusban, Magyarországon csökkent.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban júliusban tovább nőtt a személyszállításhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok ára éves szinten, miközben Magyarországon minimálisan csökkent az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint – írja az alternativenergia.hu. A júliusi átlagos emelkedés 16,9 százalék volt éves összehasonlításban az EU-ban, miután júniusban 13,7 százalék, májusban 20,7 százalék, áprilisban 20,8 százalék, márciusban pedig 12,9 százalék növekedést jegyeztek föl. A múlt hónapban az EU 27 országából 25-ben volt drágulás. A legjelentősebb éves szintű üzemanyagár-emelkedés Romániában (24,2 százalék), Németországban és Litvániában (egyaránt 22,9 százalék), Bulgáriában (22,2 százalék), Hollandiában (22 százalék) és Finnországban (20,5 százalék) volt. A legkisebb áremelkedést Svédországban (1,2 százalék) és Írországban (3,2 százalék) mérték. Magyarországon az üzemanyagárak 0,1 százalékkal csökkentek júliusban éves összevetésben az Eurostat beszámolója szerint.

Havi szinten a dízelolaj ára 4,3 százalékkal, a benziné pedig 4,7 százalékkal emelkedett átlagosan az EU-ban júliusban. A múlt hónapban a gázolaj ára 17 uniós országban emelkedett, 9-ben csökkent. A legnagyobb drágulás havi szinten Lengyelországban volt 13,4 százalékkal, Németországban 12,7 százalékkal, míg a legnagyobb csökkenés Cipruson volt 7,9 százalékkal, illetve Svédországban 7,4 százalékkal.

A benzinárak 14 országban emelkedtek, 12 országban pedig csökkentek havi szinten. A legnagyobb növekedést Lengyelországban mérték 17,2 százalékkal, illetve Németországban 11 százalékkal, a legnagyobb csökkenés pedig Svédországban volt 11,1 százalékkal és Cipruson 5,4 százalékkal. Magyarországon a dízel és a benzin ára is csökkent júliusban az előző hónappal összevetve, de az Eurostat pontos adatot nem közölt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák