Zöldinfó
MEKH: felgyorsítja a dekarbonizációs folyamatokat az energiaválság
Rövid távon ugyan komoly problémákat okoz az energiaválság, de hosszabb távon felgyorsítja a diverzifikációs folyamatokat, az alternatív energiaforrások kutatását és felhasználását, csökkenti a keresletet, ösztönzi az energiahatékony beruházásokat, növelheti az energiabiztonságot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke szerint.
Az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben Horváth Péter János felidézi: az Európai Unió célja 2050-re a teljes klímasemlegesség elérése, azonban ellátásbiztonsági szempontból állandó kockázat, hogy szénhidrogén-tartalékok hiányában az EU az energiaátmenet során mindenképpen importra szorul. Ráadásul az unió energiafüggősége az elmúlt húsz évben nem csökkent, sőt nőtt, ma csaknem 60 százalék – tette hozzá a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke. Kiemelte azt is, az energiaválság rávilágított, mennyire sérülékeny az unió energiaellátása, a szénhidrogének esetében például egy beszállító, Oroszország magas dominanciája jellemző. Magyarország energiafogyasztása 2014 óta 15 százalékkal nőtt, és bár klímaszempontból sokat javult az energiamix, az importfüggőség még mindig magas, 50-70 százalék között mozog – hangsúlyozta a MEKH elnöke a közleményben. Magyarország emiatt a nagyon sérülékeny országok közé tartozik, és ezt fokozza, hogy a kőolaj és a földgáz kizárólag orosz forrásból származik. Az energiaimport-kiadások GDP-hez viszonyított értéke, amely 2021-ig 2-7 százalék közötti sávban mozgott, 2022-ben várhatóan a 10 százalékot meghaladja – jegyezte meg.
Az ország földgázkitettsége a lakossági fűtésnél a legmagasabb (50 százalék), ezen a területen azonban jelentős az energiamegtakarítási potenciál is, amit az energiafelhasználás tudatos mérséklésével, az energiahatékonyság növelésével, és a megújulók használatának ösztönzésével lehet kiaknázni – hangsúlyozta. A MEKH elnöke a közleményben kiemelte, hogy az ipari szektor energiahatékonyságának növelése a versenyképesség szempontjából is kulcsfontosságú, előnybe kerül, aki kevesebb energiából állít elő egységnyi GDP-t. A hatékonyságnövelés egyik fontos eszköze az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer újbóli élesítése, valamint az EKR-megtakarítások tőzsdei kereskedelmének bevezetése, ami nagyobb teret kínál mindazoknak, akik energiahatékony beruházásokban gondolkodnak. A lakossági és az ipari szektor számára pedig a jelenleginél erősebb energetikai szakértői háttér kialakítására van szükség – húzta alá. Hangsúlyozta, hogy Paks I. élettartamát a lehető leghosszabb ideig meg kell hosszabbítani, Paks II. megépítése pedig nélkülözhetetlen az ellátásbiztonság szempontjából. A rendszernek 2-3 új földgáztüzelésű csúcserőműre is szüksége lenne, hiszen az újraiparosításnak köszönhetően 2030-ra a hazai csúcsigény a mostani 7000 megawattról várhatóan 10 000 megawatt fölé nő – jegyezte meg.
A MEKH elnöke kiemelte azt is, hogy nagy szükség van a nem szabályozható naperőművekre, azonban a megújulók integrációjához fokozni kell a rendszer rugalmasságát, legyen szó akár villamosenergia-tárolásról, akár aggregátorokról vagy más piaci megoldásokról.
mti
Zöldinfó
Magyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
Magyarország nem támogatja az Európai Unió új, az épületeket és a közúti közlekedést érintő kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS2) bevezetését.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Raisz Anikó az uniós tagállamok környezetvédelemért felelős minisztereinek ülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva közölte, az ETS2 esetében a magyar álláspont a kezdetektől fogva tiszta és világos: “mi úgy gondoljuk, hogy az ETS2 a magyar állampolgárok, de a többi európai uniós tagállam állampolgárai számára is egy olyan gondot, egy olyan mindennapi, kézzelfogható anyagi terhet jelentene, amit nem engedhetünk meg, különösen nem a mostani időkben”. “Úgy gondoljuk, hogy az ETS2 nem alkalmas eszköz a klímasemlegesség eléréséhez. Az egész rossz, nincs jól megtervezve. Nem fogja meghozni a remélt eredményeket” – fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette: ezért “az a minimum”, hogy az épületek és a közúti közlekedés üzemanyag-felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátásra kiterjedő ETS2 rendszer bevezetését az EU 2030-ig elhalasztja – ismertette az alternativenergia.hu.
Raisz Anikó elmondta, hogy a 2005-ben bevezetett, az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a klímaváltozás megfékezését célzó uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS1) reformjára szükség van, de annak figyelembe kell vennie az európai, benne a magyar ipar problémáit, és nem szabad még nagyobb terhet helyeznie a gazdasági szereplőkre. Kijelentette: figyelembe kell venni a magyar ipar, illetőleg az európai ipar versenyképességi problémáit, és szembe kell nézni azzal, hogy az ETS1 mennyiben felelős azokért. Olyan módosításokat érdemes majd a harmadik negyedévben végrehajtani, amelyek valóban segítenek ezeken a problémákon, nem pedig növelik azok kockázatait – mondta. Közölte továbbá, az ipari energiaárak 20 százalékért az ETS rendszer felelős, ami – szavai szerint – olyan kérdés, amivel foglalkozni kell, különösen az energiaigényes ágazatok esetében.
A kibocsátásokat illetően az államtitkár értékelte, hogy az Európai Bizottság is észrevette a szabályi változások szükségességét, azonban kiemelte: Magyarország szerint a tervezett változtatások nem elegendőek. Több módosításra van szükség, különösen a technológiai semlegesség és a rugalmasság tekintetében intenzívebb és alkalmasabb eszközöket kell találni. Az Európában beruházni kívánóknak biztonságot az EU azzal tudna biztosítani, ha olyan szabályrendszert hozna létre, amely hosszú távon működőképes, amit nem kell 4-5 évente módosítani és igazodna a realitásokhoz – hívta fel a figyelmet. A nukleáris energia felhasználásával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva az államtitkár közölte:
Magyarország álláspontja szerint jelen pillanatban nem létezik olyan megoldás, mely nukleáris energia nélkül a tiszta megújuló energiaforrásokból fenn tudná tartani az európai gazdaságot és társadalmat. “Nem létezik jelenleg ilyen megoldás, ezért Magyarország továbbra is úgy látja, hogy a magyar döntés helyes volt: a Paksi Atomerőmű nélkül igen nagy problémákkal szembesülnénk” – tette hozzá nyilatkozatában az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaKevesebb műanyag, jobb íz: így változtathat a vízfogyasztási szokásokon egy vízszűrő
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAdócsökkentéssel mérsékelné az üzemanyagárakat a szerb kormány
