Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MEKH: felgyorsítja a dekarbonizációs folyamatokat az energiaválság

Rövid távon ugyan komoly problémákat okoz az energiaválság, de hosszabb távon felgyorsítja a diverzifikációs folyamatokat, az alternatív energiaforrások kutatását és felhasználását, csökkenti a keresletet, ösztönzi az energiahatékony beruházásokat, növelheti az energiabiztonságot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke szerint.

Létrehozva:

|

Az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben Horváth Péter János felidézi: az Európai Unió célja 2050-re a teljes klímasemlegesség elérése, azonban ellátásbiztonsági szempontból állandó kockázat, hogy szénhidrogén-tartalékok hiányában az EU az energiaátmenet során mindenképpen importra szorul. Ráadásul az unió energiafüggősége az elmúlt húsz évben nem csökkent, sőt nőtt, ma csaknem 60 százalék – tette hozzá a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke. Kiemelte azt is, az energiaválság rávilágított, mennyire sérülékeny az unió energiaellátása, a szénhidrogének esetében például egy beszállító, Oroszország magas dominanciája jellemző. Magyarország energiafogyasztása 2014 óta 15 százalékkal nőtt, és bár klímaszempontból sokat javult az energiamix, az importfüggőség még mindig magas, 50-70 százalék között mozog – hangsúlyozta a MEKH elnöke a közleményben. Magyarország emiatt a nagyon sérülékeny országok közé tartozik, és ezt fokozza, hogy a kőolaj és a földgáz kizárólag orosz forrásból származik. Az energiaimport-kiadások GDP-hez viszonyított értéke, amely 2021-ig 2-7 százalék közötti sávban mozgott, 2022-ben várhatóan a 10 százalékot meghaladja – jegyezte meg.

Az ország földgázkitettsége a lakossági fűtésnél a legmagasabb (50 százalék), ezen a területen azonban jelentős az energiamegtakarítási potenciál is, amit az energiafelhasználás tudatos mérséklésével, az energiahatékonyság növelésével, és a megújulók használatának ösztönzésével lehet kiaknázni – hangsúlyozta. A MEKH elnöke a közleményben kiemelte, hogy az ipari szektor energiahatékonyságának növelése a versenyképesség szempontjából is kulcsfontosságú, előnybe kerül, aki kevesebb energiából állít elő egységnyi GDP-t. A hatékonyságnövelés egyik fontos eszköze az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer újbóli élesítése, valamint az EKR-megtakarítások tőzsdei kereskedelmének bevezetése, ami nagyobb teret kínál mindazoknak, akik energiahatékony beruházásokban gondolkodnak. A lakossági és az ipari szektor számára pedig a jelenleginél erősebb energetikai szakértői háttér kialakítására van szükség – húzta alá. Hangsúlyozta, hogy Paks I. élettartamát a lehető leghosszabb ideig meg kell hosszabbítani, Paks II. megépítése pedig nélkülözhetetlen az ellátásbiztonság szempontjából. A rendszernek 2-3 új földgáztüzelésű csúcserőműre is szüksége lenne, hiszen az újraiparosításnak köszönhetően 2030-ra a hazai csúcsigény a mostani 7000 megawattról várhatóan 10 000 megawatt fölé nő – jegyezte meg.

A MEKH elnöke kiemelte azt is, hogy nagy szükség van a nem szabályozható naperőművekre, azonban a megújulók integrációjához fokozni kell a rendszer rugalmasságát, legyen szó akár villamosenergia-tárolásról, akár aggregátorokról vagy más piaci megoldásokról.

Advertisement

 

mti

Advertisement

 

Advertisement

Zöld Energia

Felgyorsítaná a naperőművek és az energiatárolók engedélyezését az Európai Unió

Fellépne az EU a beruházásokat hátráltató bürokrácia ellen, felgyorsítva a naperőművek engedélyezését és hálózati csatlakozását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Előzetes megállapodásra jutott az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament azokról az új szabályokról, amelyek célja a megújulóenergia-beruházások engedélyezésének és hálózati csatlakozásának felgyorsítása. A tervezett intézkedések a naperőművek mellett az energiatárolók, az elektromosautó-töltőállomások és az energetikai infrastruktúra fejlesztését is érintik. A megállapodás egyik legfontosabb célja az adminisztratív akadályok csökkentése és az engedélyezési eljárások egyszerűsítése. Az új szabályozás emellett a villamosenergia-hálózathoz történő csatlakozást is gyorsítaná, ami különösen fontos az európai megújulóenergia-piac számára, ahol egyre nagyobb problémát jelent a hálózati kapacitások hiánya és a beruházások elhúzódó engedélyezése. Az Európai Unió Tanácsának tájékoztatása szerint a tagállamok számára lehetővé válna, hogy a megújulóenergia-fejlesztéseket és az elektromos hálózatok bővítését kiemelkedő közérdekű beruházásként kezeljék. Ez megkönnyítheti az ilyen projektek engedélyezését, ugyanakkor a tagállamok saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy bizonyos esetekben, például biztonsági, honvédelmi vagy kulturális örökségvédelmi szempontok miatt nem alkalmazzák ezt az elvet.

A mostani megállapodás még nem jelenti a jogszabály végleges elfogadását. A tervezetet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia, majd a jogi ellenőrzést követően formálisan is elfogadhatják. Ezt követően a tagállamoknak 18 hónap áll majd rendelkezésükre, hogy az új irányelvet átültessék saját nemzeti jogrendjükbe.

Az intézkedés az Európai Bizottság 2025 decemberében bemutatott európai hálózatfejlesztési csomagjához kapcsolódik, amely a villamosenergia-infrastruktúra tervezésének és a határokon átnyúló hálózati összeköttetések fejlesztésének felgyorsítását is célozza.

Advertisement

A szabályozási reform szükségességét jól mutatja az európai hálózatok túlterheltsége. Az Aurora Energy Research januári elemzése szerint Európában több mint 1000 gigawattnyi megújulóenergia-kapacitás várt hálózati csatlakozásra, miközben egyes piacokon az engedélyezési folyamat akár tíz évig is elhúzódhat.

Az új uniós szabályok így a napelemes és energiatárolási beruházások egyik legfontosabb akadályának felszámolásában hozhatnak előrelépést. A gyorsabb engedélyezés és hálózati csatlakozás a magyarországi fejlesztések számára is kedvező változásokat jelenthet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák