Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MEKH: folyamatos a földgázimport és 86 százalékos a tárolói készlet

Létrehozva:

|

A kihívások ellenére a folyamatos import és a 86 százalékos tárolói készlet biztosítja az idei télen a fűtéshez szükséges gázt, ugyanakkor már a következő fűtési szezon is fókuszba került – jelentette ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettes a hivatal szerdai közleménye szerint.

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) évértékelő rendezvényén Ságvári Pál elmondta, hogy a hazai piaci folyamatokat alapvetően befolyásolta a háború kitörése és az EU-ba irányuló orosz vezetékes gázexport drasztikus csökkenése. A 2021/22-es gázév központi problémája egész Európában a rendkívüli áremelkedés volt, melynek elsődleges oka az orosz csővezetékes import elapadásából eredő forrásszűke volt. Az áremelkedés jelentős finanszírozási igényt támaszt a kereskedőkkel szemben, és a megemelkedett költségek óriási terhet jelentenek a szektor minden szereplőjének. A magyar piacot érintő legnagyobb változásnak nevezte Ságvári Pál, hogy tavaly októbertől megindult az import Szerbia felől, ami együtt járt az ukrajnai import jelentős visszaesésével, majd megszűnésével. Az alacsonyabb import miatt a tavalyi télen az ellátásban jelentős szerepet játszottak a tárolók is, de a tavaszra kialakult rekordalacsony szintről a fűtési szezon kezdetére sikerült megnyugtató mennyiségű tárolói készletet építeni, ami biztosítja a téli ellátást.

Az áremelkedésnek jobban kitett ipari szektorban a 2021/22-es gázévben 10 százalék körüli volt a fogyasztás csökkenése, a lakossági fogyasztás eddig érdemben nem változott – tette hozzá. Ságvári Pál arra is kitért, hogy több mértékadó szervezet is elemezte a 2023/24-es télre való felkészülés kihívásait, és figyelmeztettek, hogy a nem orosz forrásból származó földgáz importjának további növelése korlátokba ütközik, így Európának fel kell készülnie egy esetleges részleges forráshiány kezelésére is – figyelmeztetett a MEKH elnökhelyettese.

Advertisement

Zöldinfó

Az agroturizmust erősítenék a Balatonon egy új együttműködéssel

Balatoni Agroturisztikai Együttműködési Hálózatot hoztak létre Keszthelyen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Balatoni Agroturisztikai Együttműködési Hálózatot hoztak létre a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kezdeményezésére, önkormányzatok és szakmai szervezetek együttműködésével – az erről szóló keretmegállapodást írták alá Keszthelyen. Gyuricza Csaba, a MATE rektora azt mondta: a hálózat célja, hogy összekapcsolja a felsőoktatási, kutatási, önkormányzati, turisztikai, agrár-, gasztronómiai és térségfejlesztési szereplőket – írja az alternativenergia.hu. Az együttműködéssel szeretnének hozzájárulni a Balaton fenntartható, négy évszakos és helyi értékekre épülő turisztikai kínálatának fejlesztéséhez, a gyakorlatorientált felsőoktatás erősítéséhez. A rektor felidézte, hogy a 2020-ban létrejött integrált magyar agrár-felsőoktatási rendszerben a keszthelyi Georgikon Campus is jelentősen erősödni tudott az elmúlt években hallgatói létszámban és képzési kínálatában. Ennek részeként hozták létre 2024-ben az agroturisztikai tanszéket, amelyet idén a vidékfejlesztéssel is kiegészítettek.

A szakmai szervezetekkel, vendéglátóhelyekkel, szállodákkal, egyesületekkel és önkormányzatokkal kialakított együttműködés célja az, hogy a tudás ne maradjon elméleti szinten, azzal erősíteni tudják a Balaton turisztikai vonzerejét. Hogy ne csak egy évszakos legyen a Balaton térségében a turizmus, ahhoz minőségi fejlesztésekre van szükség, és nemcsak a tó néhány száz méteres körzetében, hanem tágabb területen is – fogalmazott Gyuricza Csaba. Felházi Miklós, Balatonlelle polgármestere (Fidesz-KDNP) úgy vélte, a dél-balatoni településeknek is kell egy erős egészségügyi és oktatási bástya, amelyhez az alig ötezer lelkes település már tett lépéseket kaposvári kapcsolatok kiépítésével. Azzal is szeretnék közelebb vinni a tudást a helyiekhez, hogy csatlakoznak ehhez a hálózathoz, mert csak a tudásalapú gazdaság erősítheti a társadalmat – tette hozzá.

Frankó Pál, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége elnöke arról beszélt, hogy a sikerességhez az agrárium adottságait a turisztikai szakma szabályai szerint kell piacra vinni, a teljes helyi közösséget szolgálva. Hogy az a térség, tevékenység, szolgáltatás jól működjön, és elérhető legyen minden hónapban, ahhoz még hiányzik a valódi együttműködés, az egyszerűbb szabályozási környezet – mondta. Az elnök szerint ma a balatoni régió az egyetlen Magyarországon, amely valóban egységes turisztikai desztinációként működik, megvannak az adottságok és a fizetőképes kereslet, de a tudásba még be kell fektetni ahhoz, hogy az agroturizmus is jól működjön.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák