Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MEKH: folyamatos a földgázimport és 86 százalékos a tárolói készlet

Létrehozva:

|

A kihívások ellenére a folyamatos import és a 86 százalékos tárolói készlet biztosítja az idei télen a fűtéshez szükséges gázt, ugyanakkor már a következő fűtési szezon is fókuszba került – jelentette ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettes a hivatal szerdai közleménye szerint.

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) évértékelő rendezvényén Ságvári Pál elmondta, hogy a hazai piaci folyamatokat alapvetően befolyásolta a háború kitörése és az EU-ba irányuló orosz vezetékes gázexport drasztikus csökkenése. A 2021/22-es gázév központi problémája egész Európában a rendkívüli áremelkedés volt, melynek elsődleges oka az orosz csővezetékes import elapadásából eredő forrásszűke volt. Az áremelkedés jelentős finanszírozási igényt támaszt a kereskedőkkel szemben, és a megemelkedett költségek óriási terhet jelentenek a szektor minden szereplőjének. A magyar piacot érintő legnagyobb változásnak nevezte Ságvári Pál, hogy tavaly októbertől megindult az import Szerbia felől, ami együtt járt az ukrajnai import jelentős visszaesésével, majd megszűnésével. Az alacsonyabb import miatt a tavalyi télen az ellátásban jelentős szerepet játszottak a tárolók is, de a tavaszra kialakult rekordalacsony szintről a fűtési szezon kezdetére sikerült megnyugtató mennyiségű tárolói készletet építeni, ami biztosítja a téli ellátást.

Az áremelkedésnek jobban kitett ipari szektorban a 2021/22-es gázévben 10 százalék körüli volt a fogyasztás csökkenése, a lakossági fogyasztás eddig érdemben nem változott – tette hozzá. Ságvári Pál arra is kitért, hogy több mértékadó szervezet is elemezte a 2023/24-es télre való felkészülés kihívásait, és figyelmeztettek, hogy a nem orosz forrásból származó földgáz importjának további növelése korlátokba ütközik, így Európának fel kell készülnie egy esetleges részleges forráshiány kezelésére is – figyelmeztetett a MEKH elnökhelyettese.

Advertisement

Zöldinfó

Csökkentheti az elektronikai hulladékot a BME új, lebomló elektronikai technológiája

Komposztálható elektronikai hordozót fejlesztettek a BME kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Komposztálható elektronikai hordozót fejlesztettek ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói – írja az alternativenergia.hu. Az új technológia lehetővé teszi a tömegtermékeknél használt áramkörök jelentős részének környezetbarát lebontását és újrahasznosítását – közölte a BME. Az egyetem közleménye idézte Géczy Attilát, a BME Elektronikai Technológia Tanszékének munkatársát, aki elmondta, hogy a biológiailag lebontható elektronika területén a magyar kutatócsoport a világ élvonalába tartozik. Míg a nemzetközi versenytársak elsősorban vízben oldható megoldásokkal kísérleteznek, a magyar fejlesztés a komposztálhatóságra fókuszál. Mint írták, a kutatócsoport eredményeit nemzetközi szinten is elismerik: két párhuzamos fejlesztési projektjük fut a Horizon Pathfinder (Desire4EU) és az M-ERA (Beatrice) uniós pályázati rendszerekben, és az első év után az előbbi projektben 5 különböző innovációt ismert el az Európai Unió.

A fejlesztés célja az egyre növekvő elektronikai hulladékmennyiség radikális csökkentése. A hagyományos, veszélyes anyagokat is tartalmazó műanyag komponensekkel szemben az új technológia – amelyben egy győri vállalat is közreműködik – lehetővé teszi, hogy az egyszerűbb áramkörök akár 90, a bonyolultabb alkatrészek, például a vezérlőpanelek 70-90 százaléka lebontható vagy újrahasznosítható legyen. Eddig ezeknek a hulladékoknak az újrahasznosítására nem volt bejáratott folyamat, csak égetéssel tudtak megszabadulni tőlük.

“Az ipari körülmények között végzett komposztálás során szerves anyagú törmelék lesz belőlük, abból már csak egyszerűen ki kell válogatni a fém alkotóelemeket, alkatrészeket” – magyarázta a közleményben Illés Balázs, az Elektronikai Technológia Tanszék vezetője. Illés Balázs ismertetése szerint az eljárás során a lebontható műanyagok mellett égésgátlókra, növényi forrásból (például kukoricából) származó politejsavra (PLA) és szerkezeterősítő lenvászonra van szükség. A szakemberek hangsúlyozták: a technológiát nem a nagy élettartamot igénylő területekre – például orvosi műszerekbe vagy autóiparba – szánják, hanem a gyorsan avuló kommersz elektronikai cikkek piacára, ahol az eszközök átlagos élettartama 5-10 év. A közlemény szerint a több mint 15 éves alapkutatás nyomán elért eredmények iránt már nemzetközi érdeklődés mutatkozik, így a projektben partnerként vesz részt az olasz Arduino vállalat. A konzorcium tagja még a győri Meshining Kft. és a Grenoble-i Egyetem is. A gyártás előnye, hogy nem igényel új gépsorokat, és költségei alacsonyabbak a mostaninál. A projekt jelenleg a szabadalmi bejegyeztetés és a piaci bevezetés előkészítésének szakaszában tart – közölte a BME.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák