Zöldinfó
MEKH: folyamatos a földgázimport és 86 százalékos a tárolói készlet
A kihívások ellenére a folyamatos import és a 86 százalékos tárolói készlet biztosítja az idei télen a fűtéshez szükséges gázt, ugyanakkor már a következő fűtési szezon is fókuszba került – jelentette ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettes a hivatal szerdai közleménye szerint.
A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) évértékelő rendezvényén Ságvári Pál elmondta, hogy a hazai piaci folyamatokat alapvetően befolyásolta a háború kitörése és az EU-ba irányuló orosz vezetékes gázexport drasztikus csökkenése. A 2021/22-es gázév központi problémája egész Európában a rendkívüli áremelkedés volt, melynek elsődleges oka az orosz csővezetékes import elapadásából eredő forrásszűke volt. Az áremelkedés jelentős finanszírozási igényt támaszt a kereskedőkkel szemben, és a megemelkedett költségek óriási terhet jelentenek a szektor minden szereplőjének. A magyar piacot érintő legnagyobb változásnak nevezte Ságvári Pál, hogy tavaly októbertől megindult az import Szerbia felől, ami együtt járt az ukrajnai import jelentős visszaesésével, majd megszűnésével. Az alacsonyabb import miatt a tavalyi télen az ellátásban jelentős szerepet játszottak a tárolók is, de a tavaszra kialakult rekordalacsony szintről a fűtési szezon kezdetére sikerült megnyugtató mennyiségű tárolói készletet építeni, ami biztosítja a téli ellátást.
Az áremelkedésnek jobban kitett ipari szektorban a 2021/22-es gázévben 10 százalék körüli volt a fogyasztás csökkenése, a lakossági fogyasztás eddig érdemben nem változott – tette hozzá. Ságvári Pál arra is kitért, hogy több mértékadó szervezet is elemezte a 2023/24-es télre való felkészülés kihívásait, és figyelmeztettek, hogy a nem orosz forrásból származó földgáz importjának további növelése korlátokba ütközik, így Európának fel kell készülnie egy esetleges részleges forráshiány kezelésére is – figyelmeztetett a MEKH elnökhelyettese.
Zöldinfó
A természetközeli megoldások híve került a klímapolitika élvonalába
A WWF Magyarország szakértője lett a klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Kajner Pétert, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjét nevezték ki az Élő Környezetért Felelős Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárává – így a civil szervezet igazgatója, Sipos Katalin után újabb WWF-es szakember vállal szerepet a kormányzati munkában – írja az alternativenergia.hu. A két kinevezés a június 26-i Magyar Közlönyben is megjelent. Kajner Péter több mint 7 évig dolgozott a természetvédelmi civil szervezet Tisza-programján, ami az Alföld, az ország leggyorsabban szárazodó területének problémáira keresi a természetközeli vízvisszatartáson, fenntartható tájhasználaton alapuló válaszokat. A szakértő a terepen és szakpolitikában szerzett tapasztalataira is építhet annak érdekében, hogy hazánkban az éghajlatváltozás elleni küzdelem végre magasabb fokozatba kapcsolhasson.
Az évek óta halmozódó csapadékhiány, az egyre súlyosabb aszályok, a szaporodó éghajlati szélsőségek tükrében ma már jól látható, hogy az éghajlatváltozás nem csak a jövőnket, de már a jelenünket is meghatározza. Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa a klímaváltozással szemben, ami nemcsak környezetvédelmi probléma, hanem a biztonságunkat, jólétünket fenyegető egyik legnagyobb kihívás. Alapvető érdekünk, hogy ne csak rövid távon, tűzoltással reagáljunk a bekövetkező károkra, hanem hosszú távú, stratégiai szemléletben álljon át az ország át egy fenntartható és a természettel összhangban működő pályára.
Magyarország évtizedek óta szárazodik, ami legjobban az Alföldön érezhető. Folyóink vízkészletei csökkennek, a talajvízszintek süllyednek, a természetes élőhelyek pedig egyre súlyosabban károsodnak a vízhiány következtében. A mezőgazdaság, az erdészet és a gazdaság más ágazatai egyre nagyobb károkkal néznek szembe, és az önkormányzatok, háztartások számára is tapinthatóvá válik a vízhiány vagy a hőhullámok hatása. A WWF Magyarország Tisza-programja 2019 óta stratégiai tervezéssel, a tudomány által javasolt válaszok feltárásával és gyakorlati alkalmazásával, szakpolitikai javaslatok előkészítésével és mintaterületeken való bemutatásával segíti a klímaváltozáshoz való rugalmas és természetközeli alkalmazkodást az Alföldön. A program hosszú távú célja a vízvisszatartásra alapozott ártéri gazdálkodás megvalósítása a Tisza mentén, ahol csak lehet. A Felső-Tiszán, a Beregben, a Közép-Tiszán, Nagykörűben gyakorlati jó példákon keresztül igyekeznek a vízvisszatartás és fenntartható gazdálkodás előnyeit demonstrálni.
„Az éghajlatváltozás kétségkívül ránk döntötte az ajtót az elmúlt években, ideje az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett a rugalmas alkalmazkodás feltételeinek megteremtésével is intenzívebben foglalkozni – mondta Kajner Péter. – A kutatók, a civil szervezetek komoly munkát végeztek és végeznek a klímaváltozás hatásainak feltárásában, a helyes válaszok azonosításában, a jó példák bemutatásában. A közbeszédben és a sajtóban is egyre nagyobb figyelmet kap a téma, és a szakpolitikákban is történtek kedvező irányú változások. Az eddigi lépések azonban nem elegendőek, a klímapolitikának határozottabban kell fellépnie. Ahhoz, hogy ne csak a károkra reagáljunk és elszenvedjük a hatásokat, kénytelen-kelletlen alkalmazkodjunk hozzájuk, tudományos alapokon nyugvó stratégiai tervezés és összehangolt cselekvés kell a kormányzat egészében és a társadalomban, gazdaságban is. Széles körű partnerségre van szükség, és segíteni kell a közösségi kezdeményezéseket is, hogy helyi adottságokhoz illeszkedő megoldásokat találjunk. Az Alkotmánybíróság is kimondta egy erős klímatörvény szükségességét. Az új klímatörvény megalkotásának a sürgős kormányzati feladatok között kell szerepelnie, hogy megadja egy erős és hatékony klímapolitika kereteit. Ebben az érintett ágazati, civil javaslatoknak komoly szerepe kell legyen” – tette hozzá Kajner Péter.
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
