Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MEKH: tavaly a begyűjtött hulladék jelentős részét a vegyes hulladék adta

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás részeként összegyűjtött összes települési hulladék mennyisége tavaly meghaladta a 3,270 millió tonnát, ennek jelentős részét (több mint 2,414 millió tonnát) továbbra is a vegyes hulladék tette ki; az egy emberre jutó települési hulladék mennyisége 336,11 kilogramm volt – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Magyarországon 2021-ben 27 hulladékgazdálkodási közszolgáltató mellett 78 közszolgáltatói alvállalkozó végzett hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet, emellett további 80 létesítmény-üzemeltető működött közre a tevékenység ellátásában. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék 32 százaléka került hasznosításra, míg az ártalmatlanításra szállított hulladék aránya 60 százalékos volt tavaly. A fennmaradó 8 százalék a hulladék jellegéből adódóan keletkező technológiai veszteségből, illetve az ideiglenes tárolásra került mennyiségekből tevődik össze. 

A közlemény szerint a 2021-ben begyűjtött hulladék 74 százaléka vegyes, 10 százaléka bio- és zöld, 7 százaléka csomagolási, 5 százaléka lom, 1 százaléka üveghulladék volt, 3 százaléka pedig az egyéb kategóriába tartozott. Rámutattak, hogy Magyarország a kormány Klíma- és Természetvédelmi Akciótervével és az európai uniós irányelvek célkitűzéseivel összhangban 2021-ben módosította hulladéktörvényét, ami új alapokra helyezte a hazai hulladékgazdálkodási tevékenységet, jelentősen hozzájárulva a természeti környezet megóvásához. Az új jogszabály a hulladékot – a körforgásos gazdaságra való átállás jegyében – nyersanyagként kezeli: a gyártókat arra ösztönzi, hogy már a gyártásánál visszaszorítsák a hulladékok keletkezését, illetve ahol lehetséges, ott minél nagyobb arányban használják azt alapanyagként.

A szabályozás ösztönzi az italcsomagolások újrahasznosítását is, és 2024-től kötelezően visszaválthatóvá teszi az üvegeket, a műanyag palackokat és a fém italos dobozokat. A visszaváltási rendszer tervezett bevezetése fontos előrelépést jelenthet a hulladék lerakótól való eltérítése és a körforgásos gazdaság megvalósíthatósága tekintetében – olvasható a hivatal közleményében.

Advertisement

Zöld Energia

Több mint 5000 napelem kerül az olajfák fölé, de a mezőgazdaság is folytatódik

Spanyolországban 3,65 MW-os, megemelt napelemekből álló rendszert építenek egy működő olajfaliget fölé, amelyhez 3 MWh-s energiatároló is kapcsolódik, és egy közeli csomagolóüzem energiaellátását biztosítja.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Spanyolországban olyan agrár-fotovoltaikus beruházás épül, amely egyszerre teszi lehetővé a napenergia termelését és az olajbogyó termesztését. Az Acesur olívaolaj-előállító vállalat a Jaén tartománybeli Vilches településen kezdte meg egy 3,65 megawatt teljesítményű napelemes rendszer kivitelezését, amely egy már termő olajfaliget fölé telepített, megemelt napelemmodulokra épül. A projekt részeként egy 3 megawattórás energiatároló rendszert is kialakítanak, írja az alternativenergia.hu hírportál. A beruházás különlegessége, hogy a meglévő olajfákat nem távolítják el, és a mezőgazdasági termelés is folytatódhat a napelemek alatt. A fejlesztést a granadai székhelyű Greening megújulóenergia-vállalat valósítja meg. A rendszer közvetlenül az Acesur közeli csomagolóüzemét látja majd el villamos energiával, így a napenergia helyben történő felhasználása az ipari működés energiaellátását is segíti. A vállalat tájékoztatása szerint a technológia fejlesztése több szakaszban zajlott. Először elméleti bioklimatikus szimulációkat végeztek, majd ellenőrzött laboratóriumi, illetve üvegházi körülmények között tesztelték a rendszert. Ezt követően egy hagyományos, öntözés nélküli olajfaligetben helyeztek üzembe prototípust.

A kísérleti rendszer két egymást követő betakarítás eredményei alapján azt mutatta, hogy a napelemes energiatermelés és az olajbogyó termesztése összeegyeztethető. A vállalat képviselője szerint a panelek mérsékelték a talaj felmelegedését, segítették a nedvesség megőrzését, és kedvezően befolyásolták a terméshozamot. Ezek az eredmények különösen fontosak lehetnek a szárazabb, forró nyarakkal jellemezhető mediterrán térségekben. A vilchesi létesítményben több mint 5150 napelemes modult helyeznek el a talajszint fölött több mint négy méter magasan. A tartószerkezet acéloszlopokra és beton alapokra támaszkodik. A kialakítás célja, hogy a mezőgazdasági gépek a panelek alatt is elférjenek, így a hagyományos művelési munkák, köztük az olajbogyó betakarítása is folytatható legyen.

A rendszerhez kapcsolódó, 3 MWh kapacitású akkumulátoros energiatároló segíti majd a megtermelt villamos energia felhasználásának optimalizálását és az üzem energiaellátásának rugalmasabbá tételét.  A vállalat képviselője szerint a beruházás a világ első ipari méretű, kifejezetten olajfaligetekre fejlesztett, úgynevezett olivovoltaikus létesítménye lehet. A projekt azt példázza, miként kapcsolható össze a mezőgazdasági területek hasznosítása, a megújuló energiatermelés és az ipari önfogyasztás anélkül, hogy fel kellene hagyni a hagyományos növénytermesztéssel.

Advertisement

 

 

Advertisement

Borítókép: Acesur

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák