Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Mekkora a világ legnagyobb tetőre szerelt napelemes rendszere?

A dubaji repülőterek a világ legnagyobb tetőtéri napelem projektjét indítják el, hogy jelentősen csökkentsék szénlábnyomukat és támogassák a zöld légiközlekedést.

Létrehozva:

|

Dubaj úttörő lépést tett a fenntartható légiközlekedés felé, miután a város nemrégiben bejelentette a világ legnagyobb tetőtéri napelemes projektjének megkezdését a Dubai International (DXB) és a Dubai World Central (DWC) repülőtereken. Az ambiciózus kezdeményezés célja, hogy a megújuló energia használatával jelentősen csökkentse a repülőterek karbonlábnyomát, és hozzájáruljon a zöldebb, környezetbarátabb légiközlekedéshez, írja az interestingengineering.com. A dubaji repülőterek partnerséget kötöttek a Dubai Electricity and Water Authority (DEWA) leányvállalatával, az Etihad Clean Energy Development Company-val, amely a projektet irányítja. A tervek szerint 2026-ra 62 904 napelemet telepítenek a repülőterek tetőszerkezetére, amelyek összesen 39 megawatt csúcsteljesítményű energiát fognak előállítani. A napelemek évente mintegy 60 346 megawattóra villamos energiát termelnek, ami körülbelül 23 000 tonna szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozását teszi lehetővé. Ez a kibocsátáscsökkenés megfelel 5000 autó eltávolításának az utakról, illetve 3000 háztartás éves energiafogyasztásának fedezésével egyenértékű.

A napenergia az energiaigény 6,5%-át fogja fedezni a Dubai International repülőtéren, míg a Dubai World Central repülőtér esetében ez az arány eléri a 20%-ot, hozzájárulva a tisztább és intelligensebb működéshez. Saeed Mohammed Al Tayer, a Dubaji Legfelsőbb Energiaügyi Tanács alelnöke és a DEWA ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy az emirátus hosszú távú energiapolitikai céljai ambiciózusak: 2030-ra az energiamix 25%-át, 2050-re pedig 100%-át tiszta energiaforrásokból kívánják biztosítani. Al Tayer elmondása szerint a tiszta energiakapacitás 2030-ra akár a 27%-ot is elérheti, ami Dubaj zöld stratégiájának jelentős mérföldköve.

A dubaji repülőterek vezérigazgatója, Paul Griffiths szerint a repülőterek energiafelhasználása lehetőséget és egyben felelősséget is jelent a fenntarthatóság előmozdítására. „Számunkra ez nem csupán napelemek telepítéséről szól, hanem arról, hogy a fenntarthatóságot minden tevékenységünk középpontjába helyezzük” – nyilatkozta Griffiths. „Minden egyes kilowatt, amelyet megújuló forrásokból termelünk, közelebb visz minket a szénlábnyomunk csökkentéséhez és működésünk jövőbeni biztosításához.”

Advertisement

Dr. Waleed Alnuaimi, az Etihad ESCO vezérigazgatója is megerősítette, hogy a dubaji repülőterekkel való partnerségük a város fenntarthatósági céljainak elérésében kulcsszerepet játszik. Az Etihad ESCO, amelyet a DEWA alapított 2013-ban, célul tűzte ki, hogy Dubaj a régió vezető energiahatékonysági példájává váljon, és az emirátus épített környezetében előmozdítsa a tiszta energia használatát.

Advertisement

Zöld Energia

15 év helyett 6-8 év? Gyorsabb napelemes megtérülést hozhat az új pályázat

Mikor térül meg a lakossági energiatároló? Konkrét számok és saját tapasztalatok.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A kormány február elején elindította a lakossági energiatároló programot, amelyben kétféle pályázati konstrukció közül lehet választani – írja az alternativenergia.hu. Az egyik lehetőség egy meglévő napelemes rendszerhez energiatároló telepítése, a másik pedig inverterre és energiatárolóra vonatkozó pályázat, ebben az esetben azonban vállalni kell a napelemes rendszer kiépítését is. A pályázati űrlap beadása mondhatni pofonegyszerű, de mielőtt az ember rákattint a „beküldés” gombra, érdemes végiggondolni: valóban megéri-e a telepítéssel járó macera. Ha a magam tapasztalatait veszem alapul, akkor egy napelemes rendszer energiatárolóval, saját forrásból finanszírozva, korábban nem érte volna meg számunkra. A megtérülési idő akár 15 év is lehetett volna, ami magában hordozza annak kockázatát, hogy addigra az inverter vagy az akkumulátor cserére szorul.

A házunk 2023-ban épült, BB energetikai besorolású, télen h-tarifáról működő hőszivattyús fűtéssel, ősszel és tavasszal pedig két klímával oldjuk meg a temperálást. Az átlagos havi villanyszámlánk körülbelül 15 ezer forint, amiben minden benne van. Emiatt az elmúlt években mindig elvetettük a napelemes rendszer gondolatát – még akkor is, amikor elérhetők voltak különféle támogatások, amelyek rövidíthették volna a megtérülési időt.

Mi változott most, és miért döntöttünk mégis a pályázat beadása mellett?

Advertisement

Az egyik legerősebb érv a rendszertől való függetlenedés volt. Emellett egyre gyakrabban felmerül az elektromos autó vásárlásának gondolata is: városi közlekedésre hosszú távon jóval költséghatékonyabb lenne, ha a saját háznál megtermelt energiát tudnánk erre a célra felhasználni.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ahogy bővül a családunk, egyre több fogyasztó kerül a háztartásba. Tervezünk további klímák felszerelését is, ami biztosan megemeli majd az eddig kifejezetten kedvező villanyszámlákat.

Advertisement

Nézzük konkrét számokkal ezt a kérdést!

Vegyünk alapul egy 5 kilowattos napelemes rendszert. Piaci áron, inverterrel együtt, akkumulátor nélkül ez nagyjából 2,5–3 millió forintba kerül. Havi 15–20 ezer forintos villanyszámla mellett az éves költség 180–240 ezer forint, vagyis ennyit lehetne ideális esetben megtakarítani. Ezzel számolva a megtérülés körülbelül 12–15 év, de ennyi idő alatt előfordulhat, hogy alkatrész cserére lesz szükség a rendszerben.

Advertisement

Ha ugyanezt a rendszert energiatárolóval egészítjük ki, a beruházás költsége még tovább nő. Egy 5 kilowattos napelemes rendszer akkumulátorral együtt akár 4,5–5 millió forintba is kerülhet támogatás nélkül, de itt is csak a csillagos ég szabhat határt, hiszen vannak olcsóbb és drágább panelek és inverterek is. Ugyan az energiatárolóval több megtermelt energiát tudunk saját magunk felhasználni, pusztán piaci alapon nézve a megtérülési idő ebben az esetben akár 15 évnél is hosszabb lehet. 

A most elérhető lakossági energiatároló pályázat azonban egy teljesen új szintre helyezi a megtérülési időt. A támogatás révén akár 2,5 millió forintos összegig a program fedezi az akkumulátor és az inverter költségeit, és elszámolható továbbá a terveztetés, engedélyeztetés, illetve a mérőhely szabványosítása is. Ennek köszönhetően egy korábban említett 5 kilowattos rendszer megtérülése 6–8 évre csökken, ami már gazdaságilag vállalhatóbb, és kisebb műszaki kockázatot jelent.

Advertisement

Összességében még alacsony villanyszámla mellett sem fekete-fehér kérdés, a számok mellett végig kell gondolni azt is, hogy mik a jövőre nézve a tervek. A támogatás nemcsak a megtérülési időt rövidíti le jelentősen, hanem csökkenti a hosszú távú műszaki kockázatokat is, miközben nagyobb energiafüggetlenséget kínál. A végső döntésnél ezért nemcsak a jelenlegi villanyszámlát érdemes figyelembe venni, hanem a háztartás jövőbeli energiaigényét és azokat az élethelyzeteket is, amelyek néhány éven belül teljesen átírhatják a fogyasztási szokásokat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák