Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Mekkora a világ legnagyobb tetőre szerelt napelemes rendszere?

A dubaji repülőterek a világ legnagyobb tetőtéri napelem projektjét indítják el, hogy jelentősen csökkentsék szénlábnyomukat és támogassák a zöld légiközlekedést.

Létrehozva:

|

Dubaj úttörő lépést tett a fenntartható légiközlekedés felé, miután a város nemrégiben bejelentette a világ legnagyobb tetőtéri napelemes projektjének megkezdését a Dubai International (DXB) és a Dubai World Central (DWC) repülőtereken. Az ambiciózus kezdeményezés célja, hogy a megújuló energia használatával jelentősen csökkentse a repülőterek karbonlábnyomát, és hozzájáruljon a zöldebb, környezetbarátabb légiközlekedéshez, írja az interestingengineering.com. A dubaji repülőterek partnerséget kötöttek a Dubai Electricity and Water Authority (DEWA) leányvállalatával, az Etihad Clean Energy Development Company-val, amely a projektet irányítja. A tervek szerint 2026-ra 62 904 napelemet telepítenek a repülőterek tetőszerkezetére, amelyek összesen 39 megawatt csúcsteljesítményű energiát fognak előállítani. A napelemek évente mintegy 60 346 megawattóra villamos energiát termelnek, ami körülbelül 23 000 tonna szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozását teszi lehetővé. Ez a kibocsátáscsökkenés megfelel 5000 autó eltávolításának az utakról, illetve 3000 háztartás éves energiafogyasztásának fedezésével egyenértékű.

A napenergia az energiaigény 6,5%-át fogja fedezni a Dubai International repülőtéren, míg a Dubai World Central repülőtér esetében ez az arány eléri a 20%-ot, hozzájárulva a tisztább és intelligensebb működéshez. Saeed Mohammed Al Tayer, a Dubaji Legfelsőbb Energiaügyi Tanács alelnöke és a DEWA ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy az emirátus hosszú távú energiapolitikai céljai ambiciózusak: 2030-ra az energiamix 25%-át, 2050-re pedig 100%-át tiszta energiaforrásokból kívánják biztosítani. Al Tayer elmondása szerint a tiszta energiakapacitás 2030-ra akár a 27%-ot is elérheti, ami Dubaj zöld stratégiájának jelentős mérföldköve.

A dubaji repülőterek vezérigazgatója, Paul Griffiths szerint a repülőterek energiafelhasználása lehetőséget és egyben felelősséget is jelent a fenntarthatóság előmozdítására. „Számunkra ez nem csupán napelemek telepítéséről szól, hanem arról, hogy a fenntarthatóságot minden tevékenységünk középpontjába helyezzük” – nyilatkozta Griffiths. „Minden egyes kilowatt, amelyet megújuló forrásokból termelünk, közelebb visz minket a szénlábnyomunk csökkentéséhez és működésünk jövőbeni biztosításához.”

Advertisement

Dr. Waleed Alnuaimi, az Etihad ESCO vezérigazgatója is megerősítette, hogy a dubaji repülőterekkel való partnerségük a város fenntarthatósági céljainak elérésében kulcsszerepet játszik. Az Etihad ESCO, amelyet a DEWA alapított 2013-ban, célul tűzte ki, hogy Dubaj a régió vezető energiahatékonysági példájává váljon, és az emirátus épített környezetében előmozdítsa a tiszta energia használatát.

Advertisement

Zöld Energia

Nem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat

A karintiai áramszolgáltató a Siemens digitális ikertechnológiájával tenné hatékonyabbá az elektromos hálózat működését, előre jelezve a túlterheléseket és csökkentve a költséges hálózatfejlesztések szükségességét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra. Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei. A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.

Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.

A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép forrása: Siemens

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák