Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Mekkora a világ legnagyobb tetőre szerelt napelemes rendszere?

A dubaji repülőterek a világ legnagyobb tetőtéri napelem projektjét indítják el, hogy jelentősen csökkentsék szénlábnyomukat és támogassák a zöld légiközlekedést.

Létrehozva:

|

Dubaj úttörő lépést tett a fenntartható légiközlekedés felé, miután a város nemrégiben bejelentette a világ legnagyobb tetőtéri napelemes projektjének megkezdését a Dubai International (DXB) és a Dubai World Central (DWC) repülőtereken. Az ambiciózus kezdeményezés célja, hogy a megújuló energia használatával jelentősen csökkentse a repülőterek karbonlábnyomát, és hozzájáruljon a zöldebb, környezetbarátabb légiközlekedéshez, írja az interestingengineering.com. A dubaji repülőterek partnerséget kötöttek a Dubai Electricity and Water Authority (DEWA) leányvállalatával, az Etihad Clean Energy Development Company-val, amely a projektet irányítja. A tervek szerint 2026-ra 62 904 napelemet telepítenek a repülőterek tetőszerkezetére, amelyek összesen 39 megawatt csúcsteljesítményű energiát fognak előállítani. A napelemek évente mintegy 60 346 megawattóra villamos energiát termelnek, ami körülbelül 23 000 tonna szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozását teszi lehetővé. Ez a kibocsátáscsökkenés megfelel 5000 autó eltávolításának az utakról, illetve 3000 háztartás éves energiafogyasztásának fedezésével egyenértékű.

A napenergia az energiaigény 6,5%-át fogja fedezni a Dubai International repülőtéren, míg a Dubai World Central repülőtér esetében ez az arány eléri a 20%-ot, hozzájárulva a tisztább és intelligensebb működéshez. Saeed Mohammed Al Tayer, a Dubaji Legfelsőbb Energiaügyi Tanács alelnöke és a DEWA ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy az emirátus hosszú távú energiapolitikai céljai ambiciózusak: 2030-ra az energiamix 25%-át, 2050-re pedig 100%-át tiszta energiaforrásokból kívánják biztosítani. Al Tayer elmondása szerint a tiszta energiakapacitás 2030-ra akár a 27%-ot is elérheti, ami Dubaj zöld stratégiájának jelentős mérföldköve.

A dubaji repülőterek vezérigazgatója, Paul Griffiths szerint a repülőterek energiafelhasználása lehetőséget és egyben felelősséget is jelent a fenntarthatóság előmozdítására. „Számunkra ez nem csupán napelemek telepítéséről szól, hanem arról, hogy a fenntarthatóságot minden tevékenységünk középpontjába helyezzük” – nyilatkozta Griffiths. „Minden egyes kilowatt, amelyet megújuló forrásokból termelünk, közelebb visz minket a szénlábnyomunk csökkentéséhez és működésünk jövőbeni biztosításához.”

Advertisement

Dr. Waleed Alnuaimi, az Etihad ESCO vezérigazgatója is megerősítette, hogy a dubaji repülőterekkel való partnerségük a város fenntarthatósági céljainak elérésében kulcsszerepet játszik. Az Etihad ESCO, amelyet a DEWA alapított 2013-ban, célul tűzte ki, hogy Dubaj a régió vezető energiahatékonysági példájává váljon, és az emirátus épített környezetében előmozdítsa a tiszta energia használatát.

Advertisement

Zöld Energia

60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett

Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.

Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.

Advertisement

Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.

Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák