Zöldinfó
Mélyponton az újrahasznosítás Romániában: az EU-s átlag töredékét teljesíti az ország
Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A GNM közösségi oldalán megjelent éves összegzés szerint míg 2023-ban országos szinten a hulladék 12,9 százalékát sikerült újrahasznosítani, tavaly ez az arány 8,1 százalékra csökkent- írja az alternativenergia.hu. A környezetvédelmi őrség 3125 településen – a romániai községek és városok 99 százalékában – végzett ellenőrzései nyomán minden korábbinál nagyobb, 17 millió lej (1,36 milliárd forint) értékben szabott ki bírságot a szabálytalan hulladékkezelés miatt. “Nem örülünk annak, hogy bírságolhatunk, mindenütt javaslatokat is megfogalmaztunk a helyzet javítása érdekében. Amíg a hulladékot olcsóbb lesz tárolni, mint feldolgozni, addig szükség lesz valamilyen ösztönzőre az újrahasznosítás arányának növelése érdekében” – idézték hatáság Facebook-bejegyzésében a Andrei Corlant, a GNM főfelügyelőjét. A környezetvédelmi őrség jelentéséből egyebek mellett kiderül, hogy a települések 90 százalékában gondoskodnak a szelektíven gyűjtött hulladék elszállításáról, de csak 36 százalékuk biztosítja a hulladék szelektív gyűjtéséhez szükséges elkülönített tárhelyet és a települések több mint 80 százalékában a szolgáltatás díja nem függ a szemetelés mértékétől.
Az újrahasznosítás terén a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megye áll a legjobban 34 százalékkal, de az ország megyéinek több mint felében 10 százalék alatt volt tavaly az anyagában hasznosított hulladék aránya. A székelyföldi megyék közül Maros a sereghajtó között volt 3,3 százalékkal Hargita az országos átlag körül 9,1 százalékkal, egyedül Háromszéken jobb a helyzet, Kovászna megyében ugyanis a hulladék 22,6 százalékának újrahasznosításáról gondoskodtak tavaly. Drámai visszaesés következett be a GNM statisztikája szerint Kolozs megyében, ahol az előző évi 30,4 százalékról 4 százalékra csökkent a hulladékhasznosítás aránya, a Partiumban azonban javultak a mutatók: Szatmár megyében 14,3-ról 26, Bihar megyében pedig 14,5-ről 27,1 százalékra. Akárcsak egy évvel korábban, 2023-ban is Románia termelte a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagországok közül – derül ki az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közölt adataiból. Az Eurostat szerint 2023-ban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 511 kilogramm volt az EU-ban. Lakosságarányosan Ausztriában gyűjtötték össze a legtöbb szemetet (803 kg/fő) Romániában pedig a legkevesebbet (303 kg/fő). Az Európai Unió országaiban 2023-ban személyenként átlagosan 246 kilogramm háztartási hulladékot hasznosítottak újra. Ez a mennyiség a termelt települési hulladék 48 százalékát tette ki. Ezen a téren is Ausztria állt az élen az egy főre jutó 516 kilogrammal és Románia az utolsó helyen, az egy főre jutó 36 kilogramm újrahasznosított hulladékkal – derül ki az uniós statisztikákból.
Zöldinfó
Csatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
Sikeresen csatlakozott a Mavir a MARI európai villamosenergia-piaci platformhoz is.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Sikeresen csatlakozott a Mavir Zrt. a MARI egységes európai villamosenergia-piaci platformhoz is, folytatva az október 1-jén elkezdett csatlakozási folyamatot – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint ezzel lezárult az az ötéves fejlesztési folyamat, amelynek eredményeként az európai MARI és PICASSO platformokon keresztül biztosítható a magyar villamosenergia-piac integrációja az európai kiegyenlítő szabályozási energiapiacokba. A fejlesztés során a Mavir több informatikai rendszere is megújult, megteremtve az európai kiegyenlítő szabályozási energiaplatformokhoz való csatlakozás feltételeit – ismertették.
A sikeres élesítéshez elengedhetetlen volt a szoros együttműködés és folyamatos párbeszéd a piaci szereplőkkel annak érdekében, hogy a rendszerirányító és a kiegyenlítő szabályozási energiapiacon érdekelt piaci szereplők megfelelő felkészültséggel rendelkezzenek a platformokhoz való csatlakozás pillanatában – fogalmazott közleményében a Mavir. A rendszerirányító október 1-jén, a PICASSO platformhoz való csatlakozás után azt közölte, hogy az európai platformokhoz történő csatlakozás jelentős változást hoz a kiegyenlítő szabályozási energia beszerzésében és igénybevételében Magyarországon.
Október 1-jén a magyar villamosenergia-piac átállt az úgynevezett szabványos aFRR (automatikus frekvenciahelyreállítási tartalék) kiegyenlítő szabályozási szolgáltatásokra, október 5-én pedig a MARI platformon keresztüli mFRR (manuálisan aktiválható frekvenciahelyreállítási tartalék) szabályozási energiapiac összekapcsolására került sor. A Mavir kiemelte, hogy a változás jelentősége a 2000-es évek elején végrehajtott villamosenergia-piaci nyitáshoz mérhető.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaVáltoznak a parkolási szabályok Budapesten a nehezebb autóknál
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaJelentősen csökkentik a dízel szabályozott árát Szlovéniában
