Zöldinfó

Menczer: hozzánk érkezik a gáz, nálunk tudnak fűteni az emberek

Magyarországra érkezik gáz, itt a hideg időben is tudnak majd fűteni az emberek, és a magyar ipar, illetve a gazdaság is működőképes marad – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára hétfő reggel az M1 aktuális csatornán.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-09

Szerző:

Hell

Menczer Tamás a műsorban felidézte: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megállapodott az orosz féllel, hogy szeptemberben és októberben naponta maximum 5,8 millió köbméterrel több földgázt szállít Magyarországra a Gazprom. “Harminc fokban és kánikulában könnyű fűtésről beszélni, de most már jönnek a hidegebb napok, hetek és hónapok, és majd meglátjuk, hogy azok a politikusok, akik most bennünket minősítenek, a saját házuk táján hogyan tudnak elszámolni, hogyan állnak majd” – fogalmazott az államtitkár. Menczer Tamás felhívta a figyelmet, hogy az éves európai gázfelhasználás mintegy 400 milliárd köbméter, ennek majdnem a fele orosz gáz. Ezért, aki azt mondja, hogy rövid távon az orosz gázt ki lehet váltani, az egész egyszerűen nem mond igazat – jelentette ki. Hozzátette, hogy ezen a téren három tényezőt kell figyelembe venni: Európában nincs elegendő, úgynevezett LNG-terminál (vagyis a cseppfolyósított gáz fogadására alkalmas üzem), ugyanakkor az egész világon nincs elegendő LNG-kapacitás, ahogy hiányzik a megfelelő infrastruktúra (vezetékek) is.

A politikus hozzátette, hogy a Gazprom a szankciók ellenére 41,5 milliárd dollárnyi rekordnyereségre tett szert, ami a kétszerese a tavalyinak. “Tehát azt láthatjuk, hogy az oroszok nemhogy a pénzüknél vannak, hanem messze a várt vagy a korábbi összegek felett, Európa pedig energiaválságban van, ebből azonban Magyarország lokális kivétel” – fogalmazott Menczer Tamás. Az államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta azt is, hogy a gázbeszerzéssel kapcsolatos munka folytatódik, a külügyminiszter “minden lehetséges irányban tárgyal”, vagyis keleten és nyugaton is. Az uniós ársapkáról szóló javaslat kapcsán Menczer Tamás közölte, egyetlen szempontot vesz figyelembe a kormány: az egybeesik-e a magyar érdekkel vagy nem.

mti

Kapcsolódó tartalom:fűtés gáz Menczer

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

10 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-03

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Tovább olvasom