Zöldinfó

Menczer: hozzánk érkezik a gáz, nálunk tudnak fűteni az emberek

Magyarországra érkezik gáz, itt a hideg időben is tudnak majd fűteni az emberek, és a magyar ipar, illetve a gazdaság is működőképes marad – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára hétfő reggel az M1 aktuális csatornán.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-09

Szerző:

Hell

Menczer Tamás a műsorban felidézte: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megállapodott az orosz féllel, hogy szeptemberben és októberben naponta maximum 5,8 millió köbméterrel több földgázt szállít Magyarországra a Gazprom. “Harminc fokban és kánikulában könnyű fűtésről beszélni, de most már jönnek a hidegebb napok, hetek és hónapok, és majd meglátjuk, hogy azok a politikusok, akik most bennünket minősítenek, a saját házuk táján hogyan tudnak elszámolni, hogyan állnak majd” – fogalmazott az államtitkár. Menczer Tamás felhívta a figyelmet, hogy az éves európai gázfelhasználás mintegy 400 milliárd köbméter, ennek majdnem a fele orosz gáz. Ezért, aki azt mondja, hogy rövid távon az orosz gázt ki lehet váltani, az egész egyszerűen nem mond igazat – jelentette ki. Hozzátette, hogy ezen a téren három tényezőt kell figyelembe venni: Európában nincs elegendő, úgynevezett LNG-terminál (vagyis a cseppfolyósított gáz fogadására alkalmas üzem), ugyanakkor az egész világon nincs elegendő LNG-kapacitás, ahogy hiányzik a megfelelő infrastruktúra (vezetékek) is.

A politikus hozzátette, hogy a Gazprom a szankciók ellenére 41,5 milliárd dollárnyi rekordnyereségre tett szert, ami a kétszerese a tavalyinak. “Tehát azt láthatjuk, hogy az oroszok nemhogy a pénzüknél vannak, hanem messze a várt vagy a korábbi összegek felett, Európa pedig energiaválságban van, ebből azonban Magyarország lokális kivétel” – fogalmazott Menczer Tamás. Az államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta azt is, hogy a gázbeszerzéssel kapcsolatos munka folytatódik, a külügyminiszter “minden lehetséges irányban tárgyal”, vagyis keleten és nyugaton is. Az uniós ársapkáról szóló javaslat kapcsán Menczer Tamás közölte, egyetlen szempontot vesz figyelembe a kormány: az egybeesik-e a magyar érdekkel vagy nem.

mti

Kapcsolódó tartalom:fűtés gáz Menczer

Zöldinfó

Egyre nehezebb elviselni a nyarakat: ezt mutatják a mérések

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között. Az alternativenergia.hu közleménye szerint az, hogy valójában mennyire érezzük melegnek az időt, a tudomány a humán komfortérzet fogalmával írja le. A kutatás egyik legfontosabb sarokköve a PET-index (fiziológiailag ekvivalens hőmérséklet) használata volt. A PET nemcsak a levegő hőmérsékletét veszi figyelembe, hanem a páratartalmat, a szélsebességet és az embereket érő napsugárzást is. A mérések időpontjában a kutatásba bekapcsolódó 128 ember több mint 82 százaléka a “kicsit melegtől” a “forróig” terjedő skálán helyezte el a hőérzetét. A kellemes, semleges állapot csupán elvétve, a mérések kevesebb mint tizedében volt tapasztalható. Közölték, gyakori tévhit, hogy a klímaváltozás és a környezeti kutatások csak a legfiatalabbakat érdeklik. Bár Szegeden a 20-30 éves korosztály nagyon aktív volt, a legtöbb megfigyelést az 50-60 évesek küldték be, sőt, a 70 év felettiek is kiemelkedő számban képviseltették magukat. Ez különösen fontos, hiszen a tartós hőhullámok, amelyek 2025-öt jellemezték, az idősebb korosztály szervezetét terhelik meg a leginkább – írták.

A kutatás elemezte az objektív mutatók és a szubjektív emberi érzékelés közötti kapcsolatot is. A szakemberek megvizsgálták a becsült hőmérséklet és a ruházat hőszigetelő képessége közötti összefüggést. A kutatás statisztikailag is igazolta azt a mindennapi tapasztalatot, hogy az emberek kiválóan alkalmazkodnak. Vizsgálták a hőmérséklet-változás és a PET-index kapcsolatát is: kiderült, hogy amikor nagyon erős a hőterhelés, az emberek szubjektív hőérzete nem növekszik a hőmérséklet-emelkedéssel arányosan, ami egyfajta biológiai védekezési mechanizmus a folyamatos stresszel szemben. A felmérés szerint a Legyen ön is klímakutató projekt adatai kézzelfogható bizonyítékai annak, hogy a városi környezet drasztikusan módosítja a mikroklímát. A szegediek válaszai megerősítik a várostervezés előtt álló legnagyobb kihívást: a sokféle visszaverő és sugárzó felület – aszfalt, beton, üveg – helyett növelni kell a zöldfelületek, az árnyékos parkok és a párologtató vízfelületek arányát – áll a közleményben.

Tovább olvasom