Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Meredeken emelkedik az elektromos autók eladása Nagy-Britanniában

Nagy-Britanniában 23,5 százalékkal, 142 ezer 889 darabra nőtt az új autók eladása novemberben az egy évvel korábbihoz képest, már a negyedik egymást követő hónapban jegyeztek fel emelkedést – derült ki a brit autógyártók és autókereskedők szövetségének (SMMT) honlapján közzétett adatokból.

Létrehozva:

|

Nagy-Britanniában 23,5 százalékkal, 142 ezer 889 darabra nőtt az új autók eladása novemberben az egy évvel korábbihoz képest, már a negyedik egymást követő hónapban jegyeztek fel emelkedést – derült ki a brit autógyártók és autókereskedők szövetségének (SMMT) honlapján közzétett adatokból.

A dízelüzemű autók értékesítése éves összevetésben 5,6 százalékkal, 5605-re csökkent, piaci részesedésük 3,9 százalékra zsugorodott a tavaly novemberi 5,1 százalékról. Novemberben 57 ezer 590 új benzinüzemű autót adtak el, ez 15 százalékkal több az egy évvel korábbihoz képest, a piaci részarányuk 43,3 százalékról 40,3 százalékra csökkent. A múlt hónapban a csak akkumulátorról üzemelő elektromos autók (battery electric vehicles, BEV) eladása éves összevetésben 35,2 százalékkal, 29 ezer 372-re emelkedett, a piaci részesedésük pedig 18,8 százalékról 20,6 százalékra nőtt. A hibrid-elektromos (HEV) autókból 16 ezer 66 talált vevőre a múlt hónapban, 66,9 százalékkal több éves összevetésben, a piaci részesedésük pedig 8,3 százalékról 11,2 százalékra ugrott.

Az idei első tizenegy hónapban 1 millió 485 ezer 601 új autót értékesítettek, 3,4 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbival összevetve. Nagy-Britanniában, Európa harmadik legnagyobb autópiacán novemberben a legkeresettebb új autó a Nissan Qashqai (5636 darab), a Tesla Model Y (4229 darab) és a MINI (3312 darab) volt. Nagy-Britaniában 2030-tól már nem lehet új dízeles és benzines autót eladni, egyes hibrid autók esetében ez a határidő 2035. Az új autóknál tavaly a dízelüzemelésűek piaci aránya 8,2 százalékra esett a 2020. évi 16 százalékról, a benzines autóké pedig 55,4 százalékról 46,3 százalékra csökkent. Eközben például a csak akkumulátorról üzemelő elektromos autók piaci részesedése 6,6 százalékról 11,6 százalékra, a külső áramforrásról tölthető plug-in hibrid (PHEV) hajtásúaké pedig 4,1 százalékról 7 százalékra ugrott.

Advertisement

Zöld Közlekedés

Teljes életciklus alapján kell vizsgálni az elektromos autók hatását

Fordulópont előtt áll az elektromos autózás Magyarországon – közölte a Magyar Mérnöki Kamara.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A dokumentum átfogó elemzést nyújt a hazai és nemzetközi szabályozási környezetről, a járműállomány alakulásáról, valamint az elektromos közlekedés valós környezeti hatásairól – írja az alternativenergia.hu. A Magyar Mérnöki Kamara javaslata egy olyan integrált ösztönzőmodell kialakítása, amely egyszerre szolgálja a környezeti célokat, a gazdasági fenntarthatóságot és a társadalmi igazságosságot. A kamara közleményében kiemelte, a szakmai anyag szerint Magyarország megfelelő stratégiai irány mellett nemcsak követője, hanem alakítója is lehet az elektromobilitási trendeknek a régióban. A kamara célja, hogy a tanulmány megállapításaira építve szakmai párbeszédet indítson és hozzájáruljon egy hosszú távon működőképes, fenntartható mobilitási rendszer kialakításához.

A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy az elektromos járművek megítélése csak teljes életciklusuk vizsgálatával ad reális képet, amely figyelembe veszi a gyártástól a használaton át az újrahasznosításig tartó folyamatokat. A tanulmány másik fontos megállapítása, hogy bár a gyártási szakasz energiaigénye magasabb, a használat során jelentkező alacsony kibocsátás rövid időn belül kiegyenlíti ezt a különbséget, így hosszú távon egyértelmű környezeti előny mutatható ki – írták a közleményben. A kamara hangsúlyozta, az elektromobilitás nem önálló technológiai kérdés, hanem az energiarendszerrel, és a közlekedési infrastruktúrával szorosan összekapcsolódó komplex rendszer.

Kiemelték, a tanulmány rámutat arra, hogy az elektromos autózás Magyarországon kedvező helyzetben van a régióban, ugyanakkor a további fejlődéshez szemléletváltásra van szükség. Jelenleg ugyanis az ösztönzőrendszerek elsősorban a járműbeszerzést támogatják, miközben a jövőben a tényleges használat és a mérhető környezeti hatás kerülhet a középpontba. A szakmai anyag szerint a hosszú távon fenntartható fejlődést nem a támogatások nagysága, hanem azok célzottsága és hatékonysága határozza meg. A dokumentum külön kitér arra, hogy az elektromos mobilitás klímaelőnye nagymértékben függ az energiarendszer összetételétől, ezért a megújuló energiaforrások szerepe kulcsfontosságú. A töltési infrastruktúra fejlesztése, az otthoni energiamenedzsment és az okos hálózati megoldások integrációja egyre fontosabb tényezővé válik.

Advertisement

A tanulmány szerint a jövő ösztönzőrendszereinek képesnek kell lenniük arra, hogy a felhasználók valós energiafelhasználását, és a rendszerhez való hozzájárulását is figyelembe vegyék. Ebben kiemelt szerepet kap a hiteles mérésen és adatalapú ellenőrzésen alapuló megközelítés. A szakmai anyag szerint Magyarország megfelelő stratégiai irány mellett nemcsak követője, hanem alakítója is lehet az elektromobilitási trendeknek a régióban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák