Zöld Közlekedés

Meredeken emelkedik az elektromos autók eladása Nagy-Britanniában

Nagy-Britanniában 23,5 százalékkal, 142 ezer 889 darabra nőtt az új autók eladása novemberben az egy évvel korábbihoz képest, már a negyedik egymást követő hónapban jegyeztek fel emelkedést – derült ki a brit autógyártók és autókereskedők szövetségének (SMMT) honlapján közzétett adatokból.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-09

Szerző:

Hell

A dízelüzemű autók értékesítése éves összevetésben 5,6 százalékkal, 5605-re csökkent, piaci részesedésük 3,9 százalékra zsugorodott a tavaly novemberi 5,1 százalékról. Novemberben 57 ezer 590 új benzinüzemű autót adtak el, ez 15 százalékkal több az egy évvel korábbihoz képest, a piaci részarányuk 43,3 százalékról 40,3 százalékra csökkent. A múlt hónapban a csak akkumulátorról üzemelő elektromos autók (battery electric vehicles, BEV) eladása éves összevetésben 35,2 százalékkal, 29 ezer 372-re emelkedett, a piaci részesedésük pedig 18,8 százalékról 20,6 százalékra nőtt. A hibrid-elektromos (HEV) autókból 16 ezer 66 talált vevőre a múlt hónapban, 66,9 százalékkal több éves összevetésben, a piaci részesedésük pedig 8,3 százalékról 11,2 százalékra ugrott.

Az idei első tizenegy hónapban 1 millió 485 ezer 601 új autót értékesítettek, 3,4 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbival összevetve. Nagy-Britanniában, Európa harmadik legnagyobb autópiacán novemberben a legkeresettebb új autó a Nissan Qashqai (5636 darab), a Tesla Model Y (4229 darab) és a MINI (3312 darab) volt. Nagy-Britaniában 2030-tól már nem lehet új dízeles és benzines autót eladni, egyes hibrid autók esetében ez a határidő 2035. Az új autóknál tavaly a dízelüzemelésűek piaci aránya 8,2 százalékra esett a 2020. évi 16 százalékról, a benzines autóké pedig 55,4 százalékról 46,3 százalékra csökkent. Eközben például a csak akkumulátorról üzemelő elektromos autók piaci részesedése 6,6 százalékról 11,6 százalékra, a külső áramforrásról tölthető plug-in hibrid (PHEV) hajtásúaké pedig 4,1 százalékról 7 százalékra ugrott.

Zöld Közlekedés

11 százalékos visszaesés egy év alatt: komoly gondok a magyar vasúti áruszállításban

A vasúti áruszállítás versenyképessége jelentős kihívásokkal küzd.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-02

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A vasúti árufuvarozás a gazdaság egyik kulcsfontosságú ágazata, azonban a vasúti áruszállítás versenyképessége a közúti fuvarozással szemben továbbra is jelentős kihívásokkal küzd. Ezek közé tartozik az energiaárak ingadozása, az infrastruktúra állapota – írja az alternativenergia.hu. Tavaly a vasúti áruszállítás teljesítménye tovább csökkent, ezért új irányt kell vennie a magyar vasútnak – közölte a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület az MTI-vel. Rámutattak, hogy a vasúti áruszállítás lemaradásának oka többek között a folyamatosan növekvő költségszint: az energiaárak ingadozása, a pályahasználati díjak emelkedése, valamint a munkaerőköltségek növekedése, amelyek rontják a vasúti fuvarozók jövedelmezőségét. Az infrastruktúra állapota és a gyakori pályazárak, korlátozások is csökkentik a szolgáltatás megbízhatóságát és versenyképességét. A keresleti oldalon tavaly látványosan csökkent a külkereskedelem volumene, miközben a szállításigényes ágazatok – különösen az építőipar és a nehézipar – teljesítménye is visszaesett. Ez közvetlenül mérsékelte a fuvarozási igényeket, ami érzékenyen érintette a vasúti áruszállítást.

A 2025-ös vasúti árufuvarozási költségindex eredményei alapján jelezték, 2025 egészében a vasúti áruszállítás teljesítménye – árutonnakilométerben mérve – a korábbi évek mérséklődése után további 11 százalékkal csökkent. Ez már nem csupán ciklikus visszaesés, hanem strukturális problémákra is utal.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy 2025 egészét tekintve tavaly egy tonna áru egy kilométeren történő szállításának költsége 11,8 százalékkal volt magasabb a vasúti fuvarozó vállalatok számára, mint 2024-ben, miközben a fajlagos bevételek csak 2 százalékkal emelkedtek, így a költségnövekedés kompenzálásához további 9,8 százalékos díjemelésre lett volna szükség tavaly. A díjnövekedést azonban a vasúttársaságok nem tudták érvényesíteni, így jövedelmezőségük drámaian romlott. A helyzetet tovább rontja, hogy tavaly jelentősen csökkent a vasúti árufuvarozás rendelésállománya. A vasúti áruszállítás csökkenésének megállításához, a gazdaságilag is fenntartható szolgáltatáshoz kormányzati intézkedések, támogatások szükségesek – hangsúlyozta közleményében az egyesület.

Tovább olvasom