Zöldinfó
Meteorológiai szolgálat: 1901 óta az egész országban csökkent a téli fűtési igény
A 20. század kezdete óta az egész országban csökkent a fűtési energiaigény, a leginkább a hegyvidéki és a nyugati területeken. A melegebb időjárás miatt az idei fűtési szezon kezdetén is alacsonyabb volt a fűtési igény az átlagosnál – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzéséből.
A meteorológiai szolgálat azt írta, az éghajlatváltozás hatásaihoz a leginkább a forró nyarakat, a gyakori hőhullámokat és a hőmérsékleti szélsőségeket társítják az emberek, de a hideg és az átmeneti évszakok is melegedő tendenciát mutatnak. Ezért megvizsgálták, hogy az őszi, téli és tavaszi hónapokra tehető fűtési szezont és fűtési energiaigényt mennyiben befolyásolják a klímaváltozás okozta emelkedő hőmérsékletek. Az elemzéshez az épületek fűtésére vonatkozó, időjárásfüggő energiafogyasztás egy mutatóját, az úgynevezett “fűtési foknapok” alakulását használták fel, a múlt század elejétől napjainkig, a szeptember 15. és május 15. közötti időszakokra. A fűtési foknap egy adott alaphőmérséklet (15,5 Celsius-fok) mellett a napi minimum-, maximum- és középhőmérséklet figyelembevételével adja meg azt az energiamennyiséggel arányos hőmérsékleti értéket, amely egy adott napra szükséges ahhoz, hogy a belső környezetet egy meghatározott hőmérsékletre melegítse – ismertették.
Tehát minél hidegebb az idő, minél inkább eltér a 15,5 fokos alaphőmérséklettől, annál több energia kell a belső környezet felfűtéséhez, és annál nagyobb lesz a fűtési foknap. Ezeket az értékeket naponként összegezve megkapjuk a havi vagy a teljes fűtési időszakra az éves fűtési foknapösszeget Celsius-fokban kifejezve – írták. Az elemzés szerint Magyarországon 1991 és 2020 között a fűtési foknapok évi összege átlagosan 2344 Celsius-fok. A legalacsonyabb értékek a déli országrészre tehetők, a Dél-Alföldre, a Körös-Maros-közre, valamint a Dunántúl déli tájaira (2180-2260 Celsius-fok). Ez egyre nő az ország északkeleti szeglete felé haladva, egészen 2500-2600 Celsius-fokig. A tengerszint feletti magassággal csökken a napi közép-, maximum- és minimumhőmérséklet, így a fűtési foknapok értéke magasabb az Alpokalján, a Dunántúli- és az Északi-középhegységben, ahol az évi 3100 Celsius-fok értékek is megjelennek.
December és január a két leghidegebb hónap, így a legnagyobb fűtési igény is erre a két hónapra tehető: havi összegeik mindkét hónapban meghaladják a 450 Celsius-fokot. A fűtési szezon két legmelegebb hónapját – a szeptembert és a májust – alacsony fűtési foknapok jellemzik, megközelítőleg 50 Celsius-fok körüli értékekkel. Az elemzés szerint 1991 és 2020 között országos átlagban mintegy 310 Celsius-fokkal csökkent a fűtési foknapok éves összege, azaz a melegedéssel nagymértékben csökkent a fűtési igény. Ez kifejezetten igaz az elmúlt évtizedre, amikor a normálhoz képest rendszerint alacsonyabbak voltak az évi összegek. Három év volt, ami 300 Celsius-fokkal múlta alul az átlagot, a 2006/2007-es fűtési időszakban pedig 500 Celsius-fokkal volt kisebb a fűtési foknapok összege a szokásosnál.
Országos átlagban 121 év alatt a legcsekélyebb mértékben decemberben és márciusban változott a fűtési foknapok száma, a legmarkánsabb változás a két téli hónapra, januárra és februárra tehető, ezekben a hónapokban nagyban csökkent a fűtési igény. Az országos átlagnál kisebb mértékben csökkent a fűtési foknapok éves összege a déli országrészben, a Duna és a Tisza legalsó magyarországi szakasza mentén, a Dél-Alföldön, valamint a Nyírség északkeleti részén, a Bodrogköz és a Szatmári-síkság területén. Átlagosan esett vissza az érték a Duna-Tisza-köze és a Tiszántúl középső vidékén és a Dunántúl középső területein. A legnagyobb mértékben (330-360 Celsius-fokkal) északon és északnyugaton csökkent, ezen belül a leginkább az Alpokalja, a Dunántúli- és az Északi-középhegység vidékein. Az ország minden pontjában statisztikailag szignifikáns változás következett be, növekedés sehol nem volt tapasztalható. Az elemzésben kitértek arra is, hogy a 2022/2023-as fűtési szezon kezdetén az átlagosnál alacsonyabban alakultak a fűtési foknapértékek.
Megjegyezték: a klímaváltozás miatt csökkent a fűtési igény, de a hűtési foknapok növekvő tendenciát mutatnak, így a fűtésen megspórolt pénzt rossz esetben a nyáron hűtésre, légkondicionálásra fordítják.
Környezeti és éghajlati szempontból feltétlenül előnyösnek tekinthető a fűtési foknapok csökkenése, ugyanis a fűtési igény csökkenésével a fosszilis energiafelhasználás és a fűtéssel együtt járó szennyezőanyagok kibocsátása is csökken – írták.
Zöldinfó
Innovációval és új termékekkel építi jövőjét a több mint 100 éves Terrán
A Terrán a kihívásokkal teli építőipari környezetben is növekedési pályán maradt.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A vállalat nettó árbevétele 2024-hez képest több mint 14%-kal emelkedett, miközben portfólió-bővítéssel, technológiai fejlesztésekkel és komplex ernyőmárka kialakításával erősítette tovább piaci pozícióját – írja az alternativenergia.hu. A tetőcserepek és a Generon napelemes tetőrendszer mellett KészTető és térkőgyártásba is belefogott a vállalat. Az újgenerációs ipari gondolkodásban a holisztikus stratégia vezet igazán eredményre. A Terrán mindig is az innovációk úttörője volt, azonban portfóliójának és szolgáltatásainak folyamatos bővítésével olyan komplex ernyőmárkát hozott létre, amely nemcsak kiszolgálja a mindennapi igényeket, hanem formálja is az otthonok hangulatát, élettartamát és jövőjét. Magas minőséget képviselő megoldásai a biztonságot, az esztétikumot és a fenntarthatóságot tartják szem előtt. Szakértelmét és újító szemléletét a gazdasági adatok is alátámasztják. A társaság nettó árbevétele 2024-hez képest több mint 14%-os növekedést mutat, amivel meghaladja a 17 milliárd forintot, ennek mintegy 80%-a hazai piacon realizálódott.
Az elmúlt két év a válságos iparági helyzet ellenére erősödést jelez, 2023-hoz viszonyítva a vállalat nettó árbevétele 26,7%-kal emelkedett. Az adatokból kitűnik, hogy a Terrán jól alkalmazkodik a piaci környezet változásaihoz, és következetesen reagál a felmerülő kihívásokra, ugyanakkor a fogyasztási hajlandóság szűkülése okán az árbevétel növekedése olyan árpolitika mellett volt megvalósítható, ami elsősorban a volumen megtartására irányult. A több mint 100 éves vállalat ma már 345 főt foglalkoztat cégcsoport szinten.
Alkalmazkodóképességgel a fejlődésért
A stabilitás megőrzése leginkább annak köszönhető, hogy a Terrán egyik legfőbb erénye a reziliencia. Az építőipar turbulens változásaira, valamint az óvatosabb fogyasztói magatartásra reagálva a vállalat számos lépést tesz pozíciójának megszilárdítása érdekében, aminek egyik fő pillére a termékek és a szolgáltatások folyamatos fejlesztése, bővítése. A Generon napelemes tetőrendszer és a KészTető is annak a stratégiának volt a része, amely a vásárlók komplexebb kiszolgálása, továbbá a kompetenciák kiszélesítése révén kívánja növelni a piaci lefedettség mértékét. „Jelenleg Közép-Európa kilenc országában vagyunk jelen, a gyártás hét különböző üzemben történik. 100%-ig magyar tulajdonban lévő, tradicionális családi vállalkozásként pontosan meghatározott elvek mentén dolgozunk. Kiemelten kezeljük a fenntartható, környezettudatos építészet támogatását, az építőipar zöldítését, az olyan megoldások kifejlesztését, amelyekkel otthonaink jövőállók lesznek. Missziónknak tekintjük, hogy minőségi építőanyagokat fejlesszünk és gyártsunk, hogy hosszú távon esztétikussá váljon épített környezetünk. Sőt, víziónk, hogy a jövő otthonait építjük, célunk, hogy a régió egyik meghatározó építőanyag-gyártó vállalatává nőjük ki magunkat. Nemcsak a tetőfedő anyagok, hanem mindazon termékeink révén is, amelyek az épített környezet látható elemeit formálják, és hozzájárulnak annak harmonikusabbá
tételéhez” – mondja Gódi Attila ügyvezető.
A fejlődés alapkövei
Az expanziós aktivitások részét képezte a díszburkolatok piacára történő belépés is, ami kézenfekvőnek bizonyult a betontechnológiában szerzett tapasztalatok révén. Az új gyáregység területe és a telek ráadásul lehetőséget biztosít a további bővülésre. „Egy épület karakterét a látszó részek által együttesen kialakított arculat határozza meg, ezért az egyes elemek kiválasztásához kimagasló esztétikai érzékre van szükség. A termékválaszték megtervezésénél elsősorban nem a különböző kategóriák kialakításán, vagy meglévő csoportokba delegálható termékek fejlesztésében gondolkodtunk. A mi megközelítésünk a komplexitást helyezte a középpontba, így a Terrán Térkő egy többfunkciós, egymással, valamint a cégcsoport már meglévő megoldásaival kombinálható, azokkal szinergiát alkotó termékekkel és kiegészítőkkel fog megjelenni a magyarországi díszburkolat-piacon” – emeli ki Brieber László, az üzletág vezetője.
A szakember szerint több olyan, a hazai gyakorlatban szokatlan eljárást fognak alkalmazni, ami frissességet hoz az iparágba. Az elmúlt időszakban a kellő műszaki színvonal biztosításához a díszburkolat-gyártáshoz kapcsolódó üzemben megtörtént a gyártástechnológia korszerűsítése, ezzel az egyik legmodernebb egység nyitotta meg a kapuit. Emellett a felső kategóriás termékek megmunkálását egy speciális felületkezelési technológia bevezetése támogatja. A fejlesztésekkel nem áll le a vállalat, a Terrán Csoport almárkáihoz köthető know-how-kat szeretnék a díszburkolat üzletágnál alkalmazott protokollokba is integrálni.
Új technológiákkal válaszolva az iparág kihívásaira
A tetőépítő szakmák igencsak veszélyeztetettek a szakember-utánpótlás szempontjából. A demográfiai adatok, a pályaválasztási trendek és a szakképzésben tapasztalható visszaesés együttesen kihívásokkal teli képet festenek, többek között erre válaszolva született meg a KészTető. A számítógépes tervezéssel a nyersanyag mennyisége milliméter-pontossággal meghatározható, ami a hagyományos módszerekkel szemben akár 15%-os megtakarítást is jelenthet a gyorsabb, pontosabb, zöldebb tetőépítés révén. Csomós Tibor divízióvezető szerint az ún. digitális iker (CAD és CNC) munkafolyamatnak hála drasztikusan, néhány hét helyett akár 5-6 napra is csökkenhet a helyszínen a kivitelezés időtartama, az összeszereléshez pedig akár 2 szakemberrel kevesebb is
elegendő. „Hisszük és tudjuk hogy az úttörő megoldások, a felkészültség és a rugalmasság jelenti a biztos, kiszámítható működés alapját. Folyamatosan nyomon követjük a piaci trendeket, nemzetközi szinten is meghatározó szereplői vagyunk a szakmai párbeszédeknek, továbbá keressük a kiaknázható lehetőségeket, hogy az elsők között adhassunk válaszokat a kihívásokra” – mondja Gódi Attila.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
