Zöldinfó
Meteorológiai szolgálat: 1901 óta az egész országban csökkent a téli fűtési igény
A 20. század kezdete óta az egész országban csökkent a fűtési energiaigény, a leginkább a hegyvidéki és a nyugati területeken. A melegebb időjárás miatt az idei fűtési szezon kezdetén is alacsonyabb volt a fűtési igény az átlagosnál – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzéséből.
A meteorológiai szolgálat azt írta, az éghajlatváltozás hatásaihoz a leginkább a forró nyarakat, a gyakori hőhullámokat és a hőmérsékleti szélsőségeket társítják az emberek, de a hideg és az átmeneti évszakok is melegedő tendenciát mutatnak. Ezért megvizsgálták, hogy az őszi, téli és tavaszi hónapokra tehető fűtési szezont és fűtési energiaigényt mennyiben befolyásolják a klímaváltozás okozta emelkedő hőmérsékletek. Az elemzéshez az épületek fűtésére vonatkozó, időjárásfüggő energiafogyasztás egy mutatóját, az úgynevezett “fűtési foknapok” alakulását használták fel, a múlt század elejétől napjainkig, a szeptember 15. és május 15. közötti időszakokra. A fűtési foknap egy adott alaphőmérséklet (15,5 Celsius-fok) mellett a napi minimum-, maximum- és középhőmérséklet figyelembevételével adja meg azt az energiamennyiséggel arányos hőmérsékleti értéket, amely egy adott napra szükséges ahhoz, hogy a belső környezetet egy meghatározott hőmérsékletre melegítse – ismertették.
Tehát minél hidegebb az idő, minél inkább eltér a 15,5 fokos alaphőmérséklettől, annál több energia kell a belső környezet felfűtéséhez, és annál nagyobb lesz a fűtési foknap. Ezeket az értékeket naponként összegezve megkapjuk a havi vagy a teljes fűtési időszakra az éves fűtési foknapösszeget Celsius-fokban kifejezve – írták. Az elemzés szerint Magyarországon 1991 és 2020 között a fűtési foknapok évi összege átlagosan 2344 Celsius-fok. A legalacsonyabb értékek a déli országrészre tehetők, a Dél-Alföldre, a Körös-Maros-közre, valamint a Dunántúl déli tájaira (2180-2260 Celsius-fok). Ez egyre nő az ország északkeleti szeglete felé haladva, egészen 2500-2600 Celsius-fokig. A tengerszint feletti magassággal csökken a napi közép-, maximum- és minimumhőmérséklet, így a fűtési foknapok értéke magasabb az Alpokalján, a Dunántúli- és az Északi-középhegységben, ahol az évi 3100 Celsius-fok értékek is megjelennek.
December és január a két leghidegebb hónap, így a legnagyobb fűtési igény is erre a két hónapra tehető: havi összegeik mindkét hónapban meghaladják a 450 Celsius-fokot. A fűtési szezon két legmelegebb hónapját – a szeptembert és a májust – alacsony fűtési foknapok jellemzik, megközelítőleg 50 Celsius-fok körüli értékekkel. Az elemzés szerint 1991 és 2020 között országos átlagban mintegy 310 Celsius-fokkal csökkent a fűtési foknapok éves összege, azaz a melegedéssel nagymértékben csökkent a fűtési igény. Ez kifejezetten igaz az elmúlt évtizedre, amikor a normálhoz képest rendszerint alacsonyabbak voltak az évi összegek. Három év volt, ami 300 Celsius-fokkal múlta alul az átlagot, a 2006/2007-es fűtési időszakban pedig 500 Celsius-fokkal volt kisebb a fűtési foknapok összege a szokásosnál.
Országos átlagban 121 év alatt a legcsekélyebb mértékben decemberben és márciusban változott a fűtési foknapok száma, a legmarkánsabb változás a két téli hónapra, januárra és februárra tehető, ezekben a hónapokban nagyban csökkent a fűtési igény. Az országos átlagnál kisebb mértékben csökkent a fűtési foknapok éves összege a déli országrészben, a Duna és a Tisza legalsó magyarországi szakasza mentén, a Dél-Alföldön, valamint a Nyírség északkeleti részén, a Bodrogköz és a Szatmári-síkság területén. Átlagosan esett vissza az érték a Duna-Tisza-köze és a Tiszántúl középső vidékén és a Dunántúl középső területein. A legnagyobb mértékben (330-360 Celsius-fokkal) északon és északnyugaton csökkent, ezen belül a leginkább az Alpokalja, a Dunántúli- és az Északi-középhegység vidékein. Az ország minden pontjában statisztikailag szignifikáns változás következett be, növekedés sehol nem volt tapasztalható. Az elemzésben kitértek arra is, hogy a 2022/2023-as fűtési szezon kezdetén az átlagosnál alacsonyabban alakultak a fűtési foknapértékek.
Megjegyezték: a klímaváltozás miatt csökkent a fűtési igény, de a hűtési foknapok növekvő tendenciát mutatnak, így a fűtésen megspórolt pénzt rossz esetben a nyáron hűtésre, légkondicionálásra fordítják.
Környezeti és éghajlati szempontból feltétlenül előnyösnek tekinthető a fűtési foknapok csökkenése, ugyanis a fűtési igény csökkenésével a fosszilis energiafelhasználás és a fűtéssel együtt járó szennyezőanyagok kibocsátása is csökken – írták.
Zöldinfó
Egyre több inváziós szúnyog jelenhet meg Magyarországon a melegedő éghajlat miatt
A tartós szárazság és a nagy meleg ellenére is képesek túlélni és szaporodni a szúnyogok.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A tartós szárazság és a nagy meleg ellenére is képesek túlélni és szaporodni a szúnyogok, az inváziós fajok pedig különösen sikeresek a városi környezetben, ahol az öntözés miatt a csapadékszegény időszakokban is találnak a szaporodásukhoz szükséges vizet – mondta az MTI-nek Garamszegi László Zsolt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója, a Szúnyogmonitor program szakmai vezetője. A kutató szerint a jelenlegi aszályos időszakban sem szabad abból kiindulni, hogy a kevés csapadék automatikusan kevés szúnyogot jelent – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A természetes vízfelületek kiszáradása egyes fajokat valóban visszaszoríthat, a városokban azonban a lakókörnyezetben kialakuló pangó vizek továbbra is megfelelő tenyészőhelyet biztosíthatnak az inváziós fajoknak. A kertekben az öntözés, illetve a különböző víztároló edények akkor is biztosíthatnak tenyészőhelyet, amikor természetes csapadék alig hullik.
Garamszegi László Zsolt elmondta, hogy a szúnyogok egy része a száraz időszakot tojás formájában vészeli át. Ha a nőstény a tojásokat olyan vízfelületre rakta, amely később kiszárad, a tojások ezt is átvészelik: akkor kelnek ki, amikor ismét víz kerül a szaporodóhelyre. Más fajok nagyobb, tartós vízfelületekbe, például kisebb-nagyobb tavakba rakják tojásaikat, így szaporodásuk kevésbé függ az aktuális csapadékmennyiségtől. A szúnyogfajok között jelentős különbségek vannak abban a tekintetben is, hogy milyen gazdaállatok vérével táplálkoznak. Az emberi egészségügyi kockázat megítéléséhez egy adott területen nem elegendő a szúnyogok számát ismerni, azt is tudni kell, hogy milyen fajok vannak jelen és milyen gazdapreferenciával rendelkeznek.
A dalos szúnyog (Culex pipiens) járványügyi szempontból jelentős vektorszervezet, mert a nyugat-nílusi láz vírusának terjesztésében is szerepet játszhat, de mivel elsősorban madarakon táplálkozik, emberre nem feltétlenül jelent veszélyt. Az inváziós csípőszúnyogok, amelyek Magyarországon elsősorban lakott területeken terjednek, az emberi vér iránti preferenciájuk miatt tartoznak az emberi szempontból különösen fontos fajok közé. Tartani azonban egyelőre nem kell tőlük, mert humán kórokozót még nem sikerült a hazánkban fogott példányokból kimutatni.
A kutató kitért arra, hogy Magyarországon a csípőszúnyogok között jelenleg 50 őshonos és három idegenhonos, inváziós faj van. Az utóbbiak az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus), a japán bozótszúnyog (Aedes japonicus) és a koreai szúnyog (Aedes koreicus). A program vezetője szerint az inváziós fajok terjedését az éghajlat melegedése is segíti. Ázsiai eredetű fajokról van szó, amelyek eredetileg nem a kontinentális európai éghajlathoz alkalmazkodtak, de az enyhébb telek segítik terjedésüket. A kutatók már télen – decemberben és januárban – is kapnak lakossági bejelentéseket kifejlett példányokról, ami arra utal, hogy egyes inváziós szúnyogok felnőtt formában is képesek áttelelni.
Garamszegi László Zsolt szerint további, Európában terjedő inváziós fajok megjelenésére is számítani lehet. Különösen figyelni kell az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) terjedését, amely több, emberre veszélyes kórokozó, köztük a dengue-láz vírusának vektora lehet. A kutató kitért arra, hogy a szúnyogok terjedését Magyarországon a Szúnyogmonitor program segítségével követik. A lakosság fényképeket küldhet a megtalált példányokról, de már hangfelvételek, a szúnyogok zümmögése alapján is gyűjtenek adatokat a mosquiTUNE applikáción keresztül. Ezekből a megfigyelésekből országos elterjedési térképek készíthetők, és több év adatai alapján az is követhető, hogyan változik az egyes fajok elterjedtsége.
A program célja kifejezetten az inváziós szúnyogok térbeli és időbeli terjedésének monitorozása. Hozzátette, hogy a lakossági megfigyeléseket kiegészítik fizikai csapdázások is. A speciális szúnyogcsapdákkal befogott nagyobb számú példányok alapján meghatározható, hogy egy adott területen milyen fajok és milyen egyedszámban vannak jelen. A befogott szúnyogokból PCR-alapú vizsgálatokkal azt is meg lehet állapítani, hogy hordoznak-e bizonyos kórokozókat. A kutató szerint a kétféle monitoring egymást kiegészíti: a lakossági bejelentések elsősorban az országos terjedési mintázatok feltérképezésére alkalmasak, míg a csapdázás egy-egy terület aktuális szúnyogállományának és az esetleges kórokozók jelenlétének pontosabb vizsgálatát teszi lehetővé.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMielőbb szabályoznák az elektromos rollerek közlekedését
-
Otthon5 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaZöld energiára váltott a különleges parádsasvári üvegmanufaktúra
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
