Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Meteorológiai szolgálat: 1901 óta az egész országban csökkent a téli fűtési igény

Létrehozva:

|

A 20. század kezdete óta az egész országban csökkent a fűtési energiaigény, a leginkább a hegyvidéki és a nyugati területeken. A melegebb időjárás miatt az idei fűtési szezon kezdetén is alacsonyabb volt a fűtési igény az átlagosnál – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzéséből.

A meteorológiai szolgálat azt írta, az éghajlatváltozás hatásaihoz a leginkább a forró nyarakat, a gyakori hőhullámokat és a hőmérsékleti szélsőségeket társítják az emberek, de a hideg és az átmeneti évszakok is melegedő tendenciát mutatnak. Ezért megvizsgálták, hogy az őszi, téli és tavaszi hónapokra tehető fűtési szezont és fűtési energiaigényt mennyiben befolyásolják a klímaváltozás okozta emelkedő hőmérsékletek. Az elemzéshez az épületek fűtésére vonatkozó, időjárásfüggő energiafogyasztás egy mutatóját, az úgynevezett “fűtési foknapok” alakulását használták fel, a múlt század elejétől napjainkig, a szeptember 15. és május 15. közötti időszakokra. A fűtési foknap egy adott alaphőmérséklet (15,5 Celsius-fok) mellett a napi minimum-, maximum- és középhőmérséklet figyelembevételével adja meg azt az energiamennyiséggel arányos hőmérsékleti értéket, amely egy adott napra szükséges ahhoz, hogy a belső környezetet egy meghatározott hőmérsékletre melegítse – ismertették.

Tehát minél hidegebb az idő, minél inkább eltér a 15,5 fokos alaphőmérséklettől, annál több energia kell a belső környezet felfűtéséhez, és annál nagyobb lesz a fűtési foknap. Ezeket az értékeket naponként összegezve megkapjuk a havi vagy a teljes fűtési időszakra az éves fűtési foknapösszeget Celsius-fokban kifejezve – írták. Az elemzés szerint Magyarországon 1991 és 2020 között a fűtési foknapok évi összege átlagosan 2344 Celsius-fok. A legalacsonyabb értékek a déli országrészre tehetők, a Dél-Alföldre, a Körös-Maros-közre, valamint a Dunántúl déli tájaira (2180-2260 Celsius-fok). Ez egyre nő az ország északkeleti szeglete felé haladva, egészen 2500-2600 Celsius-fokig. A tengerszint feletti magassággal csökken a napi közép-, maximum- és minimumhőmérséklet, így a fűtési foknapok értéke magasabb az Alpokalján, a Dunántúli- és az Északi-középhegységben, ahol az évi 3100 Celsius-fok értékek is megjelennek.

Advertisement

December és január a két leghidegebb hónap, így a legnagyobb fűtési igény is erre a két hónapra tehető: havi összegeik mindkét hónapban meghaladják a 450 Celsius-fokot. A fűtési szezon két legmelegebb hónapját – a szeptembert és a májust – alacsony fűtési foknapok jellemzik, megközelítőleg 50 Celsius-fok körüli értékekkel. Az elemzés szerint 1991 és 2020 között országos átlagban mintegy 310 Celsius-fokkal csökkent a fűtési foknapok éves összege, azaz a melegedéssel nagymértékben csökkent a fűtési igény. Ez kifejezetten igaz az elmúlt évtizedre, amikor a normálhoz képest rendszerint alacsonyabbak voltak az évi összegek. Három év volt, ami 300 Celsius-fokkal múlta alul az átlagot, a 2006/2007-es fűtési időszakban pedig 500 Celsius-fokkal volt kisebb a fűtési foknapok összege a szokásosnál.

Országos átlagban 121 év alatt a legcsekélyebb mértékben decemberben és márciusban változott a fűtési foknapok száma, a legmarkánsabb változás a két téli hónapra, januárra és februárra tehető, ezekben a hónapokban nagyban csökkent a fűtési igény. Az országos átlagnál kisebb mértékben csökkent a fűtési foknapok éves összege a déli országrészben, a Duna és a Tisza legalsó magyarországi szakasza mentén, a Dél-Alföldön, valamint a Nyírség északkeleti részén, a Bodrogköz és a Szatmári-síkság területén. Átlagosan esett vissza az érték a Duna-Tisza-köze és a Tiszántúl középső vidékén és a Dunántúl középső területein. A legnagyobb mértékben (330-360 Celsius-fokkal) északon és északnyugaton csökkent, ezen belül a leginkább az Alpokalja, a Dunántúli- és az Északi-középhegység vidékein. Az ország minden pontjában statisztikailag szignifikáns változás következett be, növekedés sehol nem volt tapasztalható. Az elemzésben kitértek arra is, hogy a 2022/2023-as fűtési szezon kezdetén az átlagosnál alacsonyabban alakultak a fűtési foknapértékek.

Advertisement

Megjegyezték: a klímaváltozás miatt csökkent a fűtési igény, de a hűtési foknapok növekvő tendenciát mutatnak, így a fűtésen megspórolt pénzt rossz esetben a nyáron hűtésre, légkondicionálásra fordítják.
Környezeti és éghajlati szempontból feltétlenül előnyösnek tekinthető a fűtési foknapok csökkenése, ugyanis a fűtési igény csökkenésével a fosszilis energiafelhasználás és a fűtéssel együtt járó szennyezőanyagok kibocsátása is csökken – írták.

 

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Egyetemisták a folyókért: sikeresen debütált az első Egyetemi PET Kupa

Hat nap, egy küldetés: egyetemisták tisztították a Bodrogot.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az első alkalommal megrendezésre került Egyetemi PET Kupa a fiatal felnőtteket célozta meg, a 9 csapatban magyar és külföldi egyetemisták mérték össze erejüket, ügyességüket, tudásukat – írja az alternativenergia.hu. Az esemény különlegességét az adta, hogy a folyótisztítás mellett nagy hangsúlyt kapott a Bodrog régió történelmi kulturális életének bemutatása is. A Bodrogon 2019-ben szervezte első versenyét a PET Kupa Egyesület. Azóta minden évben vízre szálltak itt a petkalózok, mert sajnos a folyó szennyezettsége folyamatos jelenlétet kíván. A hulladék jelentős része határainkon túlról érkezik, és az áradások alkalmával – mivel itt nincs magas partfal – könnyen szétterül az ártérben. Azonban a régió természeti szépségei, gazdag kulturális és történelmi múltja, a helyiek vendégszeretete olyannyira rabul ejtette a petkalózokat, hogy úgy döntöttek, lehorgonyoznak itt. Kisköre után a második Folyómentő Központ 2025 szeptemberében Olaszliszkán nyitotta meg kapuját a folyómentők előtt. Sőt, az épület vízituristaházként is funkcionál, ahol a fáradt vízitúrázók, bringázók, kirándulók is megpihenhetnek.

Az első Egyetemi PET Kupát is a Bodrog folyón rendezték meg, összehangolva a VII. Bodrogi PET Kupával. Előbbi verseny július 18-án Sárospatakról indult és július 23-án Olaszliszkán zárult, míg utóbbi Olaszliszkáról fog elrajtolni augusztus közepén és – Tokajnál elérve a Tiszát – egészen Tiszalökig tart majd. E két verseny által a Bodrog folyó 37 folyamkilométere tisztul meg, a szennyezés nem jut el a Tiszáig.

Kultúra, történelem, ismeretterjesztés és sport
Az első Egyetemi PET Kupán 9 csapat – egyenként 8 fővel – szállt vízre. Érkezett csapat az Óbudai Egyetemről, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a Nyíregyházi Egyetemről, a SOTE-ról és a Budapesti Műszaki Egyetemről is. Volt, ahol egy baráti társaság alkotta a csapatot, de olyan is akadt, ahol a helyszínen ismerkedtek meg egymással a legénység tagjai. Az összehangolt csapatmunkára nagy szükség volt, hiszen a verseny a hajóépítéssel indult. 2 napjuk volt a fiataloknak, hogy elkészítsék a PET-hajójukat, amivel aztán – 2 db kenuval kiegészülve – 3 napon át szedték a hulladékot. Az első feladatot sikeresen abszolválták, az indulás előtti vízirendészeti szemlén minden hajó megfelelt. A megnyitóra július 20-án került sor, melyen részt vett Sárospatak alpolgármestere, Mózes Árpád és az Aktív Bodrog Szövetség elnöke, Remenyik Bulcsú is. Rajtuk kívül köszöntötte a résztvevőket a PET Kupa versenyigazgatója, Tamás Zsolt és a verseny főszervezője, Tamás Anita, aki maga is egyetemista lévén pontosan érezte, mire van szüksége a versenyzőknek: a fárasztó fizikai munkát szórakoztató sportos és ismeretterjesztő programok tették könnyebbé.

Advertisement

Sárospatakon, a Megyer-hegyi tengerszemnél kipróbálhatták a via ferrata-t, városismereti sétán vehettek részt, melynek részeként meglátogatták a Református Kollégium híres könyvtárát és kipróbálhatták magukat a sárkányhajózásban is. A nap zárásaként pedig Dr. Bogárdi János professzor előadását hallgathatták meg vizeink minőségéről és mennyiségéről – nemzetközi kitekintéssel.

Megnyitó Sárospatakon

Advertisement

Az első vízen töltött nap végén Bodrogolasziban kötött ki a csapat, ahol a település Árpád-kori templomát mutatta be a polgármester, Tölgyesi István, majd a Fedor pincészet finom boraival koccinthattak az eredményes napra (a 706 kg gyűjtött hulladékra). A második folyótisztító nap Sárazsadányban ért véget, ahova mindig örömmel tér vissza a PET Kupa, hiszen hosszú hónapokon keresztül épült itt a település leselejtezett kompjából a FLEX, azaz az Úszó Kiállítás, amely jelenleg Kiskörén tekinthető meg. A település vezetői nagy szeretettel fogadták a beérkező csapatokat, ahonnan aztán buszok vitték tovább őket a szálláshelyre, Olaszliszkára, a Folyómentő Központba.

Este a PET-a-Sztár, a PET Kupa tehetségkutatója zajlott, amire minden csapat egy különleges produkcióval (tánccal, előadással, énekkel, árnyjátékkal) készült. Sárazsadány közelében egy palackpostát is talált az egyik szemfüles csapat, aminek különlegességét a kora adta: 1992-ben dobta a vízbe egy ismeretlen, aki ezzel ünnepelte Raski Gabika születését. Gabika ma már 34 éves, és bízunk benne, hogy sikerül a nyomára bukkannunk!

Advertisement

Az utolsó vizes napon Sárazsadány és Olaszliszka között tisztították meg az árteret a petkalózok. Ez a nap bizonyult a legeredményesebbnek, összesen 1370 kilogramnyi hulladékot gyűjtöttek össze, amit szelektáltak is, hiszen a versenyben több PETákot ér az a zsák, ami csak műanyagot, csak fémet vagy csak üveget tartalmaz, mint a vegyesen gyűjtött.

Hulladékgyűjtő rocsó
Este, a tudományos ismeretterjesztés jegyében Dr. Szabó István, a MATE egyetemi docense tartott előadást a mikroműanyagokról, majd következett az eredményhirdetés.

Advertisement

Eredmények
Az első Egyetemi PET Kupán összesen 2937 kg hulladékot gyűjtöttek a csapatok, amelynek közel a 60%-a újrahasznosításra alkalmas, azaz körforgásban tartható. A versenyt a kezdetektől vezető NYEPET csapat nyerte, akik a legrutinosabbak voltak az egész mezőnyben, hiszen tavaly már elindultak a tiszai futamon, igaz, akkor oktatókból állt a csapat, míg most hallgatókból. A második helyezett – csupán 40 PETákkal lemaradva – a Budapesti Mikroműanyag Evők (BME) csapata lett, míg a dobogó harmadik fokára a BME ZIE Szakkoli csapata állhatott fel.

A győztes NYEPET csapat kiegészülve a szervezőkkel
Külön kiemelendő a Saving Private Rijn csapat, amely csupán 4 főből állt és a csapat tagjai Hollandiából érkeztek. Ők – az alacsony létszám ellenére – az előkelő 5. helyet szerezték meg.

Advertisement

További csapatok:

  • Részeg Homárok
  • Diaszpóra
  • PETológusok
  • EZK
  • Legendás Állatok

Az utolsó, hatodik napon könnyedebb programokon vehettek részt a petkalózok, ezúttal már PETákszerzés nélkül, puszta szórakozásból: üveghulladékból ékszert készíthettek, folyami műanyagból kulcstartót, a Műanyag Műhelyben (Mümü) pedig az újrahasznosítás teljes folyamatát megismerhették. Az első Egyetemi PET Kupával párhuzamosan egy Erasmus+ projekt is futott Olaszliszkán, a PET-Kayak Ecoventure, amelyben a PET Kupa Egyesület partnerként vesz részt. A július 20-22-én zajló workshopon a résztvevők megtanulták hogyan kell kizárólag PET-palackokból és kupakokból kajakot építeni. A prototípust Nagy Máté építette évekkel ezelőtt, aki most oktatóként adta át tudását a magyar és külföldi résztvevőknek. Az elkészült PET-kajakot, ami SUP-ként is kiválóan funkcionál, ki is próbálták, a verseny utolsó napján ez a vízijármű is beszállt a gyűjtésbe a PET-hajók és kenuk mellé!

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák