Zöldinfó
Meteorológiai szolgálat: 1901 óta az egész országban csökkent a téli fűtési igény
A 20. század kezdete óta az egész országban csökkent a fűtési energiaigény, a leginkább a hegyvidéki és a nyugati területeken. A melegebb időjárás miatt az idei fűtési szezon kezdetén is alacsonyabb volt a fűtési igény az átlagosnál – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzéséből.
A meteorológiai szolgálat azt írta, az éghajlatváltozás hatásaihoz a leginkább a forró nyarakat, a gyakori hőhullámokat és a hőmérsékleti szélsőségeket társítják az emberek, de a hideg és az átmeneti évszakok is melegedő tendenciát mutatnak. Ezért megvizsgálták, hogy az őszi, téli és tavaszi hónapokra tehető fűtési szezont és fűtési energiaigényt mennyiben befolyásolják a klímaváltozás okozta emelkedő hőmérsékletek. Az elemzéshez az épületek fűtésére vonatkozó, időjárásfüggő energiafogyasztás egy mutatóját, az úgynevezett “fűtési foknapok” alakulását használták fel, a múlt század elejétől napjainkig, a szeptember 15. és május 15. közötti időszakokra. A fűtési foknap egy adott alaphőmérséklet (15,5 Celsius-fok) mellett a napi minimum-, maximum- és középhőmérséklet figyelembevételével adja meg azt az energiamennyiséggel arányos hőmérsékleti értéket, amely egy adott napra szükséges ahhoz, hogy a belső környezetet egy meghatározott hőmérsékletre melegítse – ismertették.
Tehát minél hidegebb az idő, minél inkább eltér a 15,5 fokos alaphőmérséklettől, annál több energia kell a belső környezet felfűtéséhez, és annál nagyobb lesz a fűtési foknap. Ezeket az értékeket naponként összegezve megkapjuk a havi vagy a teljes fűtési időszakra az éves fűtési foknapösszeget Celsius-fokban kifejezve – írták. Az elemzés szerint Magyarországon 1991 és 2020 között a fűtési foknapok évi összege átlagosan 2344 Celsius-fok. A legalacsonyabb értékek a déli országrészre tehetők, a Dél-Alföldre, a Körös-Maros-közre, valamint a Dunántúl déli tájaira (2180-2260 Celsius-fok). Ez egyre nő az ország északkeleti szeglete felé haladva, egészen 2500-2600 Celsius-fokig. A tengerszint feletti magassággal csökken a napi közép-, maximum- és minimumhőmérséklet, így a fűtési foknapok értéke magasabb az Alpokalján, a Dunántúli- és az Északi-középhegységben, ahol az évi 3100 Celsius-fok értékek is megjelennek.
December és január a két leghidegebb hónap, így a legnagyobb fűtési igény is erre a két hónapra tehető: havi összegeik mindkét hónapban meghaladják a 450 Celsius-fokot. A fűtési szezon két legmelegebb hónapját – a szeptembert és a májust – alacsony fűtési foknapok jellemzik, megközelítőleg 50 Celsius-fok körüli értékekkel. Az elemzés szerint 1991 és 2020 között országos átlagban mintegy 310 Celsius-fokkal csökkent a fűtési foknapok éves összege, azaz a melegedéssel nagymértékben csökkent a fűtési igény. Ez kifejezetten igaz az elmúlt évtizedre, amikor a normálhoz képest rendszerint alacsonyabbak voltak az évi összegek. Három év volt, ami 300 Celsius-fokkal múlta alul az átlagot, a 2006/2007-es fűtési időszakban pedig 500 Celsius-fokkal volt kisebb a fűtési foknapok összege a szokásosnál.
Országos átlagban 121 év alatt a legcsekélyebb mértékben decemberben és márciusban változott a fűtési foknapok száma, a legmarkánsabb változás a két téli hónapra, januárra és februárra tehető, ezekben a hónapokban nagyban csökkent a fűtési igény. Az országos átlagnál kisebb mértékben csökkent a fűtési foknapok éves összege a déli országrészben, a Duna és a Tisza legalsó magyarországi szakasza mentén, a Dél-Alföldön, valamint a Nyírség északkeleti részén, a Bodrogköz és a Szatmári-síkság területén. Átlagosan esett vissza az érték a Duna-Tisza-köze és a Tiszántúl középső vidékén és a Dunántúl középső területein. A legnagyobb mértékben (330-360 Celsius-fokkal) északon és északnyugaton csökkent, ezen belül a leginkább az Alpokalja, a Dunántúli- és az Északi-középhegység vidékein. Az ország minden pontjában statisztikailag szignifikáns változás következett be, növekedés sehol nem volt tapasztalható. Az elemzésben kitértek arra is, hogy a 2022/2023-as fűtési szezon kezdetén az átlagosnál alacsonyabban alakultak a fűtési foknapértékek.
Megjegyezték: a klímaváltozás miatt csökkent a fűtési igény, de a hűtési foknapok növekvő tendenciát mutatnak, így a fűtésen megspórolt pénzt rossz esetben a nyáron hűtésre, légkondicionálásra fordítják.
Környezeti és éghajlati szempontból feltétlenül előnyösnek tekinthető a fűtési foknapok csökkenése, ugyanis a fűtési igény csökkenésével a fosszilis energiafelhasználás és a fűtéssel együtt járó szennyezőanyagok kibocsátása is csökken – írták.
Zöldinfó
A Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
Sok épületüzemeltető úgy érzi, hogy a legionella elleni védekezés egy kipipálható adminisztratív feladat, amely évről évre ugyanúgy zajlik. A valóság azonban az, hogy a kockázat jóval összetettebb, és rengeteg olyan részletből áll össze, amelyekkel kevesen foglalkoznak. A legionella jelenléte nem látványos, ezért sokszor csak egy vizsgálat mutat rá a rendszer gyenge pontjaira — addigra azonban már késő lehet.
A kockázatelemzés nem papírmunka, hanem önvédelem
A legionella kockázatelemzést az épületek többségében egyszeri kötelező dokumentumként kezelik, amit elkészítenek, lefűznek, majd hosszú ideig elő sem vesznek. Ez a hozzáállás viszont rendkívül veszélyes, mert a vízrendszerek állapota folyamatosan változik: a hőmérséklet-ingadozás, a karbantartási hiányosságok, a csövek öregedése és az időszakos használat mind módosítják a kockázatot. Ha a dokumentum nem követi ezeket a változásokat, már nem nyújt valós védelmet. Sok üzemeltető csak akkor érti meg a helyzet súlyát, amikor pozitív legionella eredményt kap. A rendszeresen frissített, szakmailag pontos kockázatelemzés viszont képes időben jelezni, hol van szükség beavatkozásra. Ez az egyetlen biztos módja annak, hogy elkerülhető legyen a később jelentkező probléma.
Pangó víz: a csendes kockázat, ami hónapokig rejtve marad
A pangó víz kialakulása a legionella terjedésének egyik legfőbb oka, mégis az egyik leggyakrabban figyelmen kívül hagyott tényező. Az épületekben rengeteg olyan csaptelep, zuhany, szelep és vízvételi pont található, amelyet ritkán vagy egyáltalán nem használnak. Ezekben a víz hosszú ideig áll, felmelegszik a baktérium számára kedvező tartományba, és így optimális környezetet alakít ki a szaporodáshoz. Sok üzemeltető csak akkor végzi el az öblítést, amikor a vizsgálat közeleg, ám ez már nem oldja meg a problémát. A pangó víz nemcsak a távoli pontokon alakulhat ki, hanem a kevésbé ismert rendszerelemekben is, például vakágakban vagy elfeledett ágakban. Ezeket kockázatelemzés nélkül szinte lehetetlen felfedezni. A rendszer folyamatos ellenőrzése és karbantartása nélkül a legionella észrevétlenül terjeszkedik tovább.
A hőmérsékleti tartományok félreismerése komoly veszélyt jelent
Sokan úgy hiszik, hogy a legionella csak a melegvízben jelent kockázatot, ám a valóság mást mutat. A baktérium a 25–45 °C közötti tartományban érzi magát a legjobban, és ez a hőmérséklet gyakran a hidegvíz-hálózatban is előfordul, különösen nyáron vagy rosszul szigetelt épületekben. A hibás hőmérséklet-ellenőrzések és a hiányos mérések sok üzemeltetőt hamis biztonságérzetbe ringatnak. Előfordul, hogy egy-egy hőmérsékleti mérés megfelelő eredményt mutat, de a hálózat más pontjai már a kockázatos tartományban vannak — csak senki nem méri őket. A kockázatelemzés egyik fontos feladata éppen az, hogy feltárja ezeket a kritikus szakaszokat. Ha ez elmarad, az épület tulajdonképpen teljesen védtelen marad a baktériummal szemben.
Aqua Solutions Kft. – gyors és pontos szakmai támogatás Legionella ellen
Az épületüzemeltetők számára sokszor az jelenti a legnagyobb bizonytalanságot, hogy nem tudják, hol kezdjék a vizsgálatot, és milyen pontok számítanak valódi kockázati területnek. Az Aqua Solutions Kft. a Legionella kockázatelemzésben is kiemelkedő szakmai támogatást kínál: a cég gyors és precíz vízminta vizsgálat szolgáltatással, valamint részletes, érthető kockázatelemzéssel segíti az üzemeltetőket. A szakértőik pontosan tudják, milyen rendszerelemek hajlamosak problémát okozni, és ezeket célzottan vizsgálják. A gyors eredménykiadás különösen fontos olyan épületekben, ahol a késlekedés növelheti a fertőzésveszélyt. Az Aqua Solutions Kft. gyakorlati tapasztalata biztosítja, hogy az üzemeltetők ne csak papír szerint legyenek megfelelők, hanem valós biztonságot teremtsenek a rendszerben.
A kockázat nem látványos – épp ezért veszélyes
A legionella jelenléte teljesen észrevétlen marad a mindennapokban: nincs szaga, nincs színe, és semmilyen látható jele nincs annak, hogy a vízrendszerben elszaporodott. Mivel sok épületüzemeltető csak a kézzelfogható problémákat tartja veszélynek, a legionella fenyegetése gyakran háttérbe szorul. A rendszer viszont hónapokig működhet úgy, hogy a baktérium lassan, de folyamatosan terjed. A probléma legtöbbször csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor már pozitív vízminta-vizsgálati eredmény érkezik. Ezért is létfontosságú a rendszeres kockázatelemzés és a szakértői ellenőrzés — mert a veszély pontosan azért súlyos, mert rejtve marad. A tudatos és alapos megelőzés az egyetlen megoldás arra, hogy az épület valóban biztonságos maradjon.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor