Zöld Energia
Mezőgazdasági területek kerülhetnek veszélybe a naperőmű telepítések miatt?
Manapság már a mezőgazdasági területekre is lehet napelemet telepíteni.
A németországi Fraunhofer Institute for Solar Energy Systems (Fraunhofer ISE) és a Göttingeni Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy milyen tényezők motiválhatják a német gazdálkodókat az agrofotovoltaikus létesítmények kiépítésére – számol be a PV Magazine. A szakértők megállapították, hogy a gazdálkodók többsége fontolgatja a telepítést. Az agrofotovoltaikus eszközök olyan napelemes és mezőgazdasági megoldások, amelyek egy adott területen ötvözik az energiatermelést és az agráriumot. Korábbi elemzések már feltárták, hogy a gazdálkodók élénk érdeklődést mutatnak az agrofotovoltaikus megoldások iránt, a területet viszont nagyfokú bizonytalanság jellemzi, mivel sokan úgy vélik, hogy a technológia még a fejlesztés korai szakaszában jár. Az új felmérésben a fő kérdés az volt, hogy a résztvevők elviekben hajlandóak lennének-e agrofotovoltaikus rendszert használni. A vizsgálat olyan tényezőket is figyelembe vett, mint a kockázattűrés, az innovativitás, a tudásszint, a környezettudatosság, az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás, az energiaárakra gyakorolt hatás és a szubjektív norma – utóbbi az érzékelt társadalmi nyomásra utal.
A vizsgálatot 2023 februárjában végezték el, összesen 214 válaszadó csatlakozott be, a felmérés kitöltési aránya 66,7 százalékos volt. Az elemzés kimutatta, hogy a német gazdák körében az agrofotovoltaikus megoldás bevezetését motiváló legfontosabb tényezők a napenergia-termelésből származó kiegészítő bevételi forrás, a technológia észlelt hasznossága és a szubjektív norma. A vizsgálat azt is feltárta, hogy a gazdálkodók 72,4 százaléka hajlandó a technológia használatára.
A csapat szerint a kutatás viszonylag csekély kételyeket jelzett a technológiával és annak gazdasági előnyeivel kapcsolatban, a kivitelezéshez kötődő bürokratikus akadályok azonban látszólag jelentős gátat képeznek. Az eredmények azt is felfedték, hogy a gazdák csak részben ismerik fel az agrofotovoltaika előnyeit, ez alapján úgy tűnik, a technológia hasznosságának alátámasztásához további tudományos és gyakorlati bizonyítékokra lesz szükség.
Zöld Energia
Energetikai autonómia és hálózati stabilitás: így formálja át a piacot az Otthoni Energiatároló Program
A szakértők szerint az Otthoni Energiatároló Program túlmutat a megtérülési számításokon.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az Otthoni Energiatároló Programról szóló korábbi cikkünkben már bemutattuk, hogy a szakma mit is vár a közelmúltban elindított pályázattól – a kezdeményezés új lendületet adhat a hazai napelemes piacnak, és különösen a bruttó elszámolási rendszerbe került háztartások számára lehet előnyös – ismertette az alternativenergia.hu. A 2026. február 2-án elstartolt, 100 milliárd forintos összkeretű pályázat legfeljebb 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást biztosít napelemekhez kapcsolódó energiatároló rendszerek telepítésére. Az első benyújtási ciklus március 15-ig tart, másnap kezdődik a második ütem, a teljes programban pedig nagyjából 40 ezer nyertes pályázattal számolnak. Gulyás Gergely bejelentése alapján várható, hogy március 15-én felülvizsgálják, illetve megemelik a támogatási keretet. Az elnyerhető összeg elviekben a teljes projektköltséget fedezheti, a piaci tapasztalatok szerint azonban inkább a beruházás 60-80 százalékára lehet elég. Az akkumulátorok minimális kapacitását 10 kWh-ban határozták meg.
Az eredeti kiírás megjelenése óta több fontos részletszabály is átalakult, tisztázódott. A kötelező önerőt például korábban 20 százalékban határozták meg, ezt azonban később törölték. Pontosították a támogatható invertertípusokra, az akkumulátortechnológiára és a hálózati csatlakozási feltételekre vonatkozó elvárásokat is, ami a kivitelezők és a pályázók számára egyaránt kiszámíthatóbb tervezést tesz lehetővé. „Az Otthoni Energiatároló Program katalizátorként működik a hazai lakossági szegmensben, mivel az állami támogatás jelentősen csökkenti a hibrid rendszerek magas beruházási költségét és javítja a megtérülési mutatókat” – mondta Koszorús Zsolt, az EU-SOLAR SE operatív igazgatója korábbi cikkünkben.
A szakember szerint az energiatárolás gyakorlati jelentősége túlmutat a megtérülési számításokon. „Az energiatárolási rendszerek integrációja és a lakossági ügyfelek felé történő kiterjesztése lehetővé teszi a háztartások számára a saját maguk által megtermelt energia eltárolását és helyben történő fogyasztásának a kiterjesztését, a backup funkciók kiépítését, amely hálózati üzemzavar esetén is garantálja a kritikus fogyasztók folyamatos ellátását és az energetikai autonómiát” – fogalmazott.
Rendszerszinten a program hatása még szélesebb körű lehet, a decentralizált egységek áthidalhatják a termelési és fogyasztási csúcsok közötti időkülönbséget, mérsékelve a kisfeszültségű hálózat feszültségingadozását és a transzformátorállomások terhelését. Az aggregált lakossági tárolókapacitások idővel a virtuális erőművi modellek alapjaivá válhatnak.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó13 óra telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
