Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Mezőgazdasági területek kerülhetnek veszélybe a naperőmű telepítések miatt?

Manapság már a mezőgazdasági területekre is lehet napelemet telepíteni.

Létrehozva:

|

A németországi Fraunhofer Institute for Solar Energy Systems (Fraunhofer ISE) és a Göttingeni Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy milyen tényezők motiválhatják a német gazdálkodókat az agrofotovoltaikus létesítmények kiépítésére – számol be a PV Magazine. A szakértők megállapították, hogy a gazdálkodók többsége fontolgatja a telepítést. Az agrofotovoltaikus eszközök olyan napelemes és mezőgazdasági megoldások, amelyek egy adott területen ötvözik az energiatermelést és az agráriumot. Korábbi elemzések már feltárták, hogy a gazdálkodók élénk érdeklődést mutatnak az agrofotovoltaikus megoldások iránt, a területet viszont nagyfokú bizonytalanság jellemzi, mivel sokan úgy vélik, hogy a technológia még a fejlesztés korai szakaszában jár. Az új felmérésben a fő kérdés az volt, hogy a résztvevők elviekben hajlandóak lennének-e agrofotovoltaikus rendszert használni. A vizsgálat olyan tényezőket is figyelembe vett, mint a kockázattűrés, az innovativitás, a tudásszint, a környezettudatosság, az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás, az energiaárakra gyakorolt hatás és a szubjektív norma – utóbbi az érzékelt társadalmi nyomásra utal.

A vizsgálatot 2023 februárjában végezték el, összesen 214 válaszadó csatlakozott be, a felmérés kitöltési aránya 66,7 százalékos volt. Az elemzés kimutatta, hogy a német gazdák körében az agrofotovoltaikus megoldás bevezetését motiváló legfontosabb tényezők a napenergia-termelésből származó kiegészítő bevételi forrás, a technológia észlelt hasznossága és a szubjektív norma. A vizsgálat azt is feltárta, hogy a gazdálkodók 72,4 százaléka hajlandó a technológia használatára.

A csapat szerint a kutatás viszonylag csekély kételyeket jelzett a technológiával és annak gazdasági előnyeivel kapcsolatban, a kivitelezéshez kötődő bürokratikus akadályok azonban látszólag jelentős gátat képeznek. Az eredmények azt is felfedték, hogy a gazdák csak részben ismerik fel az agrofotovoltaika előnyeit, ez alapján úgy tűnik, a technológia hasznosságának alátámasztásához további tudományos és gyakorlati bizonyítékokra lesz szükség.

Advertisement

Zöld Energia

60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett

Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.

Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.

Advertisement

Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.

Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák