Zöld Energia

Mezőgazdasági területek kerülhetnek veszélybe a naperőmű telepítések miatt?

Manapság már a mezőgazdasági területekre is lehet napelemet telepíteni.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-01-26

Szerző:

Vanessza

A németországi Fraunhofer Institute for Solar Energy Systems (Fraunhofer ISE) és a Göttingeni Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy milyen tényezők motiválhatják a német gazdálkodókat az agrofotovoltaikus létesítmények kiépítésére – számol be a PV Magazine. A szakértők megállapították, hogy a gazdálkodók többsége fontolgatja a telepítést. Az agrofotovoltaikus eszközök olyan napelemes és mezőgazdasági megoldások, amelyek egy adott területen ötvözik az energiatermelést és az agráriumot. Korábbi elemzések már feltárták, hogy a gazdálkodók élénk érdeklődést mutatnak az agrofotovoltaikus megoldások iránt, a területet viszont nagyfokú bizonytalanság jellemzi, mivel sokan úgy vélik, hogy a technológia még a fejlesztés korai szakaszában jár. Az új felmérésben a fő kérdés az volt, hogy a résztvevők elviekben hajlandóak lennének-e agrofotovoltaikus rendszert használni. A vizsgálat olyan tényezőket is figyelembe vett, mint a kockázattűrés, az innovativitás, a tudásszint, a környezettudatosság, az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás, az energiaárakra gyakorolt hatás és a szubjektív norma – utóbbi az érzékelt társadalmi nyomásra utal.

A vizsgálatot 2023 februárjában végezték el, összesen 214 válaszadó csatlakozott be, a felmérés kitöltési aránya 66,7 százalékos volt. Az elemzés kimutatta, hogy a német gazdák körében az agrofotovoltaikus megoldás bevezetését motiváló legfontosabb tényezők a napenergia-termelésből származó kiegészítő bevételi forrás, a technológia észlelt hasznossága és a szubjektív norma. A vizsgálat azt is feltárta, hogy a gazdálkodók 72,4 százaléka hajlandó a technológia használatára.

A csapat szerint a kutatás viszonylag csekély kételyeket jelzett a technológiával és annak gazdasági előnyeivel kapcsolatban, a kivitelezéshez kötődő bürokratikus akadályok azonban látszólag jelentős gátat képeznek. Az eredmények azt is felfedték, hogy a gazdák csak részben ismerik fel az agrofotovoltaika előnyeit, ez alapján úgy tűnik, a technológia hasznosságának alátámasztásához további tudományos és gyakorlati bizonyítékokra lesz szükség.

Zöld Energia

2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja

Magyarország egyik legnagyobb szélerőmű-beruházása indul a Kisalföldön.

Létrehozva:

12 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-28

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Nagyszabású szélerőmű-fejlesztést indít a Green Energy Investhor Zrt. (GEI) a Kisalföldön, a Vadosfa térségében tervezett beruházás 70 korszerű szélturbinával összesen 499 megawatt (MW) új beépített kapacitást hoz létre, éves szinten így várhatóan 1200 gigawattóra (GWh) villamosenergia-termelést biztosít majd – közölte az alternativenergia.hu. Magyarországon jelenleg mintegy 330 MW beépített szélerőművi kapacitás működik, amely az elmúlt évtizedben érdemben nem bővült. A hazai energiarendszer zöld átállásában eddig elsősorban a napenergia játszott meghatározó szerepet, a szélenergia ugyanakkor kiaknázatlanul maradt – jelezték. A Green Energy Investhor új fejlesztése Vadosfa 15 kilométeres körzetében 70 darab, 7-7,2 MW egységteljesítményű turbinával valósul meg. A technológia éves kihasználtsága, a mintegy 2500 üzemóra a naperőművek átlagának közel kétszerese.

A közlemény szerint a beruházás jelenleg az építési engedélyezési szakaszban tart. Januárban zárultak le az egy éven át tartó környezetvédelmi megfigyelések és mérések, ezek adatainak birtokában indulhatott el az engedélyezési folyamat. A helyszínen megkezdődtek a régészeti mintafeltárások. A csatlakozó és felhordó hálózat kiépítése 2026 végén indulhat, az első torony felállítását pedig 2028 első negyedévére tervezik. A teljes szélerőműpark 2029 végén, 2030 elején állhat üzembe. A turbinák toronymagassága elérheti a 130 métert, a teljes építménymagasság a 220 métert, a 90 méteres rotorátmérő pedig alacsonyabb fordulatszám mellett is hatékony működést biztosít. Az elemek kiválasztása során alapvető szempont, hogy a zaj- és rezgésértékek minden napszakban a szabályozási határértékek alatt maradjanak, a lakó- és üdülőövezetektől a jogszabályban meghatározott legalább 700 méteres táv helyett jellemzően 1 kilométert meghaladó távolságot tartva – ismertette a vállalat.

A GEI hangsúlyozta: a fejlesztés során kiemelt figyelmet fordítanak a térség természeti értékeinek megóvására. A cél nem pusztán a jogszabályi megfelelés, hanem az, hogy a szélerőműpark működése hosszú távon is összehangolható legyen a helyi ökoszisztéma sajátosságaival. A GEI az engedélyezési eljárások során és azon túl is biztosítja a helyi közösségek bevonását, párbeszédet folytat az érintett önkormányzatokkal, ingatlantulajdonosokkal és gazdálkodókkal, valamint környezeti nevelési és edukációs programokat készít elő a térségben – közölték.

Tovább olvasom