Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Mezőgazdasági területek kerülhetnek veszélybe a naperőmű telepítések miatt?

Manapság már a mezőgazdasági területekre is lehet napelemet telepíteni.

Létrehozva:

|

A németországi Fraunhofer Institute for Solar Energy Systems (Fraunhofer ISE) és a Göttingeni Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy milyen tényezők motiválhatják a német gazdálkodókat az agrofotovoltaikus létesítmények kiépítésére – számol be a PV Magazine. A szakértők megállapították, hogy a gazdálkodók többsége fontolgatja a telepítést. Az agrofotovoltaikus eszközök olyan napelemes és mezőgazdasági megoldások, amelyek egy adott területen ötvözik az energiatermelést és az agráriumot. Korábbi elemzések már feltárták, hogy a gazdálkodók élénk érdeklődést mutatnak az agrofotovoltaikus megoldások iránt, a területet viszont nagyfokú bizonytalanság jellemzi, mivel sokan úgy vélik, hogy a technológia még a fejlesztés korai szakaszában jár. Az új felmérésben a fő kérdés az volt, hogy a résztvevők elviekben hajlandóak lennének-e agrofotovoltaikus rendszert használni. A vizsgálat olyan tényezőket is figyelembe vett, mint a kockázattűrés, az innovativitás, a tudásszint, a környezettudatosság, az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás, az energiaárakra gyakorolt hatás és a szubjektív norma – utóbbi az érzékelt társadalmi nyomásra utal.

A vizsgálatot 2023 februárjában végezték el, összesen 214 válaszadó csatlakozott be, a felmérés kitöltési aránya 66,7 százalékos volt. Az elemzés kimutatta, hogy a német gazdák körében az agrofotovoltaikus megoldás bevezetését motiváló legfontosabb tényezők a napenergia-termelésből származó kiegészítő bevételi forrás, a technológia észlelt hasznossága és a szubjektív norma. A vizsgálat azt is feltárta, hogy a gazdálkodók 72,4 százaléka hajlandó a technológia használatára.

A csapat szerint a kutatás viszonylag csekély kételyeket jelzett a technológiával és annak gazdasági előnyeivel kapcsolatban, a kivitelezéshez kötődő bürokratikus akadályok azonban látszólag jelentős gátat képeznek. Az eredmények azt is felfedték, hogy a gazdák csak részben ismerik fel az agrofotovoltaika előnyeit, ez alapján úgy tűnik, a technológia hasznosságának alátámasztásához további tudományos és gyakorlati bizonyítékokra lesz szükség.

Advertisement

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák