Zöld Energia

Mezőgazdasági területek kerülhetnek veszélybe a naperőmű telepítések miatt?

Manapság már a mezőgazdasági területekre is lehet napelemet telepíteni.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-01-26

Szerző:

Vanessza

A németországi Fraunhofer Institute for Solar Energy Systems (Fraunhofer ISE) és a Göttingeni Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy milyen tényezők motiválhatják a német gazdálkodókat az agrofotovoltaikus létesítmények kiépítésére – számol be a PV Magazine. A szakértők megállapították, hogy a gazdálkodók többsége fontolgatja a telepítést. Az agrofotovoltaikus eszközök olyan napelemes és mezőgazdasági megoldások, amelyek egy adott területen ötvözik az energiatermelést és az agráriumot. Korábbi elemzések már feltárták, hogy a gazdálkodók élénk érdeklődést mutatnak az agrofotovoltaikus megoldások iránt, a területet viszont nagyfokú bizonytalanság jellemzi, mivel sokan úgy vélik, hogy a technológia még a fejlesztés korai szakaszában jár. Az új felmérésben a fő kérdés az volt, hogy a résztvevők elviekben hajlandóak lennének-e agrofotovoltaikus rendszert használni. A vizsgálat olyan tényezőket is figyelembe vett, mint a kockázattűrés, az innovativitás, a tudásszint, a környezettudatosság, az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás, az energiaárakra gyakorolt hatás és a szubjektív norma – utóbbi az érzékelt társadalmi nyomásra utal.

A vizsgálatot 2023 februárjában végezték el, összesen 214 válaszadó csatlakozott be, a felmérés kitöltési aránya 66,7 százalékos volt. Az elemzés kimutatta, hogy a német gazdák körében az agrofotovoltaikus megoldás bevezetését motiváló legfontosabb tényezők a napenergia-termelésből származó kiegészítő bevételi forrás, a technológia észlelt hasznossága és a szubjektív norma. A vizsgálat azt is feltárta, hogy a gazdálkodók 72,4 százaléka hajlandó a technológia használatára.

A csapat szerint a kutatás viszonylag csekély kételyeket jelzett a technológiával és annak gazdasági előnyeivel kapcsolatban, a kivitelezéshez kötődő bürokratikus akadályok azonban látszólag jelentős gátat képeznek. Az eredmények azt is felfedték, hogy a gazdák csak részben ismerik fel az agrofotovoltaika előnyeit, ez alapján úgy tűnik, a technológia hasznosságának alátámasztásához további tudományos és gyakorlati bizonyítékokra lesz szükség.

Zöld Energia

Új lendületet kap a földhő: milliárdos program segíti a kútfúrásokat

Márciustól vissza nem térítendő támogatás és kamatmentes hitel segíti az első kútfúrásokat és a mély-, illetve sekélygeotermikus fejlesztéseket, főként vidéki térségekben.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-07

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Március elejétől az első kútfúrásokra fordítható vissza nem térítendő támogatás és egy kamatmentes hitelprogram is ösztönzi a geotermikus beruházásokat összesen 29 milliárd forinttal – írja az alternativenergia.hu. Mint kiemelték, Magyarország kedvező adottságait kiaknázva már most az európai élvonalba tartozik a földhő hasznosításában. A Jedlik Ányos Energetikai Program minden korábbit felülmúló forrásmennyiséggel segíti a további előrelépést. A magyar energiapolitika kiemelt céljai közé tartozik az önellátási képességek megerősítése, a megfizethető árak biztosítása és a szektor zöldítése. A földhő sokrétű hasznosítása mindhárom törekvést jól szolgálja. A Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága az európai átlag fele, ami magasabb felszín alatti hőmérsékletet eredményez. A térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a természetes felszín alatti vízkészletet. A geotermikus energia időjárástól és napszaktól függetlenül rendelkezésre álló tiszta energiaforrás, de alkalmazása komoly pénzügyi kockázattal járó, költséges beruházásokat igényel – ismertette a minisztérium.

A Jedlik Ányos Energetikai Program három földhős pályázatából kettő 2026. március 2-án nyílik meg. A legnagyobb keretösszegű, 19 milliárd forintos felhívás kamatmentes kölcsönt kínál a vállalkozások számára. A hitel összege mélygeotermia beruházás esetén minimum 1 milliárd, maximum 6 milliárd forint, sekély geotermia esetén legalább 100 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint lehet, utóbbira a teljes keretösszeg tizede fordítható. Kizárólag Budapesten kívüli beruházások támogathatók, az elérhető forrásmennyiség közel kétharmadát a kevésbé fejlett régiók számára különítették el. A programban kifizetés legkésőbb 2029 novemberében teljesíthető – részletezte a közlemény.

A másik hétfőn induló, 10 milliárd forintos kiírásból tíz-húsz vidéki projekt kaphat legalább 40 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint támogatást. Ha a fúrás sikeresnek bizonyul, az állami hozzájárulás az összes elszámolható költség tizedét fedezheti, míg sikertelenség esetén akár a felét is. A pályázatokat az első szakaszban április végéig, a másodikban ősszel lehet benyújtani. A fizikai befejezés határideje a támogatási szerződés hatálybalépésétől számított két év, de legkésőbb 2028 vége – közölte az EM. A harmadik földhős pályázat januárban nyílt meg a Jedlik-programban – emlékeztetett a közlemény. A 12 milliárd forintos támogatás geotermikus áramtermelő rendszerek kialakítására fordítható. Ha az összesen 41 milliárd forint célzott hozzájárulás jól hasznosul, a geotermia a hazai zöldgazdaság húzóágazatává válhat.

A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció szerint 2030-ra megduplázzuk, a 6,4 petajoule bázisérték kétszeresére növeljük a hazai felhasználást. A geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből 25-30 százalékra emelkedhet. Az új hasznosítások 2035-ig összesen 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki, érdemben csökkentve az importkitettséget – jelezte az EM. A Jedlik Ányos Energetikai Program 2026 elején indult felhívásaiban összesen csaknem 130 milliárd forint érhető el ágazati fejlesztésekre. A Vállalkozói Energiatároló Programból 50 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a hazai cégek ipari energiatárolók telepítéséhez. A gazdasági társaságok vidéki telephelyeken megvalósuló energiahatékonysági korszerűsítéseit pedig 38,7 milliárd forintos hitellehetőség ösztönzi – írta közleményében az Energiaügyi Minisztérium.

Tovább olvasom