Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mi kell a megtérülő napelemes beruházáshoz?

Mire figyeljünk napelem telepítés előtt és után?

Létrehozva:

|

Szinte felfoghatatlan, hogy a napelemek megjelenésük óta mekkora fejlődésen estek át: a fotovoltaikus technológia hatékonysága egyre nő, míg a panelek költségei folyamatosan csökkennek. A fosszilis energiahordozók árának elszállása, valamint a klímaváltozás elleni harc eközben még inkább arra ösztönzi az embereket, hogy a megújuló megközelítések felé forduljanak. Nagyon nem mindegy azonban, hogy egy háztartás vagy vállalkozás hogyan valósítja meg a beruházást, illetve hogy utóbb miként kezeli, gondozza a napelemes rendszert. Némi körültekintéssel már jelentősen növelhető a napelemek által megtermelt energia mennyisége, ezzel pedig a megtérülési időt rövidíthetjük. A helyzet megértésében a Surple cikke segít. Noha a bejegyzésben a vállalkozások napelemeire fókuszálnak, a cikkben olvasható tanácsok a lakosság számára is értékesek lehetnek.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Az első és legfontosabb, hogy a napelemek kiválasztásakor figyeljünk a hatékonyságra. Manapság az átlagos napelemes cella hatékonysága nagyjából 20 százalék, de termék és termék között jelentős lehet az eltérés, a modell alapanyagai és struktúrája egyaránt sokat nyom a latba – természetesen a jobb hatékonyság sokszor magasabb árral is jár. Vállalkozások esetében a jóval költségesebb koncentrált napelemes cellák is fokozhatják a megtermelt áram mennyiségét. Ezen technológia lényege, hogy tükrök és lencsék révén fókuszálják a napsugárzást a cellákba. A megközelítés egyelőre igen költséges, idővel azonban a lakosság számára is életképes módszerré válhat.

A teljesítmény szempontjából az sem mindegy, hogy pontosan hová telepítik a rendszert. Közismert, hogy a napelemek működéséhez napfényre van szükség, azt viszont már kevesen tudják, hogy ha egyetlen cella árnyékba kerül, már az befolyásolhatja a környező cellák működését. Ennek hátterében az áll, hogy az érintett cella elektromos ellenállásként viselkedik. A leggyakoribb árnyékolók a magas fák, illetve épületek. A telepítés előtt különösen fontos felmérni a terepet, akár a növényzet megritkításával is segíthetünk jövőbeli napelemünkön.

Nagyon fontos a tájolásra és a dőlésszögre is odafigyelni: a panelek jellemzően 18-36 fokos dőlésszögűek, az északi féltekén pedig déli irányba néznek, hogy a lehető legtöbb sugárzás érje őket. Meglepő lehet, de a túl nagy hőmérséklet éppenséggel csökkentheti a rendszer teljesítményét, több panel esetében ezért érdemes olyan kialakítást választani, amely segíti a szellőzést. Ezek mind olyan tényezők, amelyekre egy tapasztalt, megbízható kivitelező gondosan ügyel. Ez is egy érv amellett, hogy a cég megválasztásakor körültekintően járjunk el, tájékozódjunk.

Később is figyeljünk oda

A teljesítmény érdekében persze nem csak a telepítés előtt kell odafigyelnünk rendszerünkre. Bár a napelemekben nagyon kevés a mozgó alkatrész, és kevés karbantartást igényelnek, felületükön képes felhalmozódni a por és a kosz, ami jelentősen mérsékelheti hatékonyságukat. Az, hogy a panelek milyen gyakran igényelnek tisztítást, sok tényezőtől, így a helyi időjárási viszonyoktól, az adott terület porosságától, valamint a tisztítás költségeitől függ. Általánosságban elmondható, hogy a szennyeződések miatt évente mintegy 5 százalékkal csökkenhet az áramtermelés, extrém esetben viszont akár 20 százalékos mérséklődést is okozhatnak a lerakódások. Éppen ezért ajánlott évente egyszer takarítást végezni.

Advertisement

Végezetül nem árt tisztában lenni vele, hogy a mesterséges intelligencia a napelemes piacot is elérte már, egyre nagyobb számban jelennek meg azok a módszerek, amelyekkel kényelmesen monitorozhatjuk rendszerünk működését. Ahogy sok háztartási berendezés, úgy egyes napelemek is csatlakoztathatóak már a dolgok internetére (Internet of Things, IoT), a szoftverek, szenzorok és appok pedig jelentősen megkönnyíthetik az üzemeltetést. A megközelítésnek köszönhetően például időben felfedezhetjük, ha valami miatt visszaesett a rendszer hatékonysága.

Zöldinfó

Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

Létrehozva:

|

Szerző:

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!