Zöldinfó
Mi kell a megtérülő napelemes beruházáshoz?
Mire figyeljünk napelem telepítés előtt és után?
Szinte felfoghatatlan, hogy a napelemek megjelenésük óta mekkora fejlődésen estek át: a fotovoltaikus technológia hatékonysága egyre nő, míg a panelek költségei folyamatosan csökkennek. A fosszilis energiahordozók árának elszállása, valamint a klímaváltozás elleni harc eközben még inkább arra ösztönzi az embereket, hogy a megújuló megközelítések felé forduljanak. Nagyon nem mindegy azonban, hogy egy háztartás vagy vállalkozás hogyan valósítja meg a beruházást, illetve hogy utóbb miként kezeli, gondozza a napelemes rendszert. Némi körültekintéssel már jelentősen növelhető a napelemek által megtermelt energia mennyisége, ezzel pedig a megtérülési időt rövidíthetjük. A helyzet megértésében a Surple cikke segít. Noha a bejegyzésben a vállalkozások napelemeire fókuszálnak, a cikkben olvasható tanácsok a lakosság számára is értékesek lehetnek.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Az első és legfontosabb, hogy a napelemek kiválasztásakor figyeljünk a hatékonyságra. Manapság az átlagos napelemes cella hatékonysága nagyjából 20 százalék, de termék és termék között jelentős lehet az eltérés, a modell alapanyagai és struktúrája egyaránt sokat nyom a latba – természetesen a jobb hatékonyság sokszor magasabb árral is jár. Vállalkozások esetében a jóval költségesebb koncentrált napelemes cellák is fokozhatják a megtermelt áram mennyiségét. Ezen technológia lényege, hogy tükrök és lencsék révén fókuszálják a napsugárzást a cellákba. A megközelítés egyelőre igen költséges, idővel azonban a lakosság számára is életképes módszerré válhat.
A teljesítmény szempontjából az sem mindegy, hogy pontosan hová telepítik a rendszert. Közismert, hogy a napelemek működéséhez napfényre van szükség, azt viszont már kevesen tudják, hogy ha egyetlen cella árnyékba kerül, már az befolyásolhatja a környező cellák működését. Ennek hátterében az áll, hogy az érintett cella elektromos ellenállásként viselkedik. A leggyakoribb árnyékolók a magas fák, illetve épületek. A telepítés előtt különösen fontos felmérni a terepet, akár a növényzet megritkításával is segíthetünk jövőbeli napelemünkön.
Nagyon fontos a tájolásra és a dőlésszögre is odafigyelni: a panelek jellemzően 18-36 fokos dőlésszögűek, az északi féltekén pedig déli irányba néznek, hogy a lehető legtöbb sugárzás érje őket. Meglepő lehet, de a túl nagy hőmérséklet éppenséggel csökkentheti a rendszer teljesítményét, több panel esetében ezért érdemes olyan kialakítást választani, amely segíti a szellőzést. Ezek mind olyan tényezők, amelyekre egy tapasztalt, megbízható kivitelező gondosan ügyel. Ez is egy érv amellett, hogy a cég megválasztásakor körültekintően járjunk el, tájékozódjunk.
Később is figyeljünk oda
A teljesítmény érdekében persze nem csak a telepítés előtt kell odafigyelnünk rendszerünkre. Bár a napelemekben nagyon kevés a mozgó alkatrész, és kevés karbantartást igényelnek, felületükön képes felhalmozódni a por és a kosz, ami jelentősen mérsékelheti hatékonyságukat. Az, hogy a panelek milyen gyakran igényelnek tisztítást, sok tényezőtől, így a helyi időjárási viszonyoktól, az adott terület porosságától, valamint a tisztítás költségeitől függ. Általánosságban elmondható, hogy a szennyeződések miatt évente mintegy 5 százalékkal csökkenhet az áramtermelés, extrém esetben viszont akár 20 százalékos mérséklődést is okozhatnak a lerakódások. Éppen ezért ajánlott évente egyszer takarítást végezni.
Végezetül nem árt tisztában lenni vele, hogy a mesterséges intelligencia a napelemes piacot is elérte már, egyre nagyobb számban jelennek meg azok a módszerek, amelyekkel kényelmesen monitorozhatjuk rendszerünk működését. Ahogy sok háztartási berendezés, úgy egyes napelemek is csatlakoztathatóak már a dolgok internetére (Internet of Things, IoT), a szoftverek, szenzorok és appok pedig jelentősen megkönnyíthetik az üzemeltetést. A megközelítésnek köszönhetően például időben felfedezhetjük, ha valami miatt visszaesett a rendszer hatékonysága.
Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.