Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mi kell a megtérülő napelemes beruházáshoz?

Mire figyeljünk napelem telepítés előtt és után?

Létrehozva:

|

Szinte felfoghatatlan, hogy a napelemek megjelenésük óta mekkora fejlődésen estek át: a fotovoltaikus technológia hatékonysága egyre nő, míg a panelek költségei folyamatosan csökkennek. A fosszilis energiahordozók árának elszállása, valamint a klímaváltozás elleni harc eközben még inkább arra ösztönzi az embereket, hogy a megújuló megközelítések felé forduljanak. Nagyon nem mindegy azonban, hogy egy háztartás vagy vállalkozás hogyan valósítja meg a beruházást, illetve hogy utóbb miként kezeli, gondozza a napelemes rendszert. Némi körültekintéssel már jelentősen növelhető a napelemek által megtermelt energia mennyisége, ezzel pedig a megtérülési időt rövidíthetjük. A helyzet megértésében a Surple cikke segít. Noha a bejegyzésben a vállalkozások napelemeire fókuszálnak, a cikkben olvasható tanácsok a lakosság számára is értékesek lehetnek.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Az első és legfontosabb, hogy a napelemek kiválasztásakor figyeljünk a hatékonyságra. Manapság az átlagos napelemes cella hatékonysága nagyjából 20 százalék, de termék és termék között jelentős lehet az eltérés, a modell alapanyagai és struktúrája egyaránt sokat nyom a latba – természetesen a jobb hatékonyság sokszor magasabb árral is jár. Vállalkozások esetében a jóval költségesebb koncentrált napelemes cellák is fokozhatják a megtermelt áram mennyiségét. Ezen technológia lényege, hogy tükrök és lencsék révén fókuszálják a napsugárzást a cellákba. A megközelítés egyelőre igen költséges, idővel azonban a lakosság számára is életképes módszerré válhat.

A teljesítmény szempontjából az sem mindegy, hogy pontosan hová telepítik a rendszert. Közismert, hogy a napelemek működéséhez napfényre van szükség, azt viszont már kevesen tudják, hogy ha egyetlen cella árnyékba kerül, már az befolyásolhatja a környező cellák működését. Ennek hátterében az áll, hogy az érintett cella elektromos ellenállásként viselkedik. A leggyakoribb árnyékolók a magas fák, illetve épületek. A telepítés előtt különösen fontos felmérni a terepet, akár a növényzet megritkításával is segíthetünk jövőbeli napelemünkön.

Advertisement

Nagyon fontos a tájolásra és a dőlésszögre is odafigyelni: a panelek jellemzően 18-36 fokos dőlésszögűek, az északi féltekén pedig déli irányba néznek, hogy a lehető legtöbb sugárzás érje őket. Meglepő lehet, de a túl nagy hőmérséklet éppenséggel csökkentheti a rendszer teljesítményét, több panel esetében ezért érdemes olyan kialakítást választani, amely segíti a szellőzést. Ezek mind olyan tényezők, amelyekre egy tapasztalt, megbízható kivitelező gondosan ügyel. Ez is egy érv amellett, hogy a cég megválasztásakor körültekintően járjunk el, tájékozódjunk.

Később is figyeljünk oda

A teljesítmény érdekében persze nem csak a telepítés előtt kell odafigyelnünk rendszerünkre. Bár a napelemekben nagyon kevés a mozgó alkatrész, és kevés karbantartást igényelnek, felületükön képes felhalmozódni a por és a kosz, ami jelentősen mérsékelheti hatékonyságukat. Az, hogy a panelek milyen gyakran igényelnek tisztítást, sok tényezőtől, így a helyi időjárási viszonyoktól, az adott terület porosságától, valamint a tisztítás költségeitől függ. Általánosságban elmondható, hogy a szennyeződések miatt évente mintegy 5 százalékkal csökkenhet az áramtermelés, extrém esetben viszont akár 20 százalékos mérséklődést is okozhatnak a lerakódások. Éppen ezért ajánlott évente egyszer takarítást végezni.

Advertisement

Végezetül nem árt tisztában lenni vele, hogy a mesterséges intelligencia a napelemes piacot is elérte már, egyre nagyobb számban jelennek meg azok a módszerek, amelyekkel kényelmesen monitorozhatjuk rendszerünk működését. Ahogy sok háztartási berendezés, úgy egyes napelemek is csatlakoztathatóak már a dolgok internetére (Internet of Things, IoT), a szoftverek, szenzorok és appok pedig jelentősen megkönnyíthetik az üzemeltetést. A megközelítésnek köszönhetően például időben felfedezhetjük, ha valami miatt visszaesett a rendszer hatékonysága.

Advertisement

Zöldinfó

Mélyponton az újrahasznosítás Romániában: az EU-s átlag töredékét teljesíti az ország

Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A GNM közösségi oldalán megjelent éves összegzés szerint míg 2023-ban országos szinten a hulladék 12,9 százalékát sikerült újrahasznosítani, tavaly ez az arány 8,1 százalékra csökkent- írja az alternativenergia.hu. A környezetvédelmi őrség 3125 településen – a romániai községek és városok 99 százalékában – végzett ellenőrzései nyomán minden korábbinál nagyobb, 17 millió lej (1,36 milliárd forint) értékben szabott ki bírságot a szabálytalan hulladékkezelés miatt. “Nem örülünk annak, hogy bírságolhatunk, mindenütt javaslatokat is megfogalmaztunk a helyzet javítása érdekében. Amíg a hulladékot olcsóbb lesz tárolni, mint feldolgozni, addig szükség lesz valamilyen ösztönzőre az újrahasznosítás arányának növelése érdekében” – idézték hatáság Facebook-bejegyzésében a Andrei Corlant, a GNM főfelügyelőjét. A környezetvédelmi őrség jelentéséből egyebek mellett kiderül, hogy a települések 90 százalékában gondoskodnak a szelektíven gyűjtött hulladék elszállításáról, de csak 36 százalékuk biztosítja a hulladék szelektív gyűjtéséhez szükséges elkülönített tárhelyet és a települések több mint 80 százalékában a szolgáltatás díja nem függ a szemetelés mértékétől.

Az újrahasznosítás terén a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megye áll a legjobban 34 százalékkal, de az ország megyéinek több mint felében 10 százalék alatt volt tavaly az anyagában hasznosított hulladék aránya. A székelyföldi megyék közül Maros a sereghajtó között volt 3,3 százalékkal Hargita az országos átlag körül 9,1 százalékkal, egyedül Háromszéken jobb a helyzet, Kovászna megyében ugyanis a hulladék 22,6 százalékának újrahasznosításáról gondoskodtak tavaly. Drámai visszaesés következett be a GNM statisztikája szerint Kolozs megyében, ahol az előző évi 30,4 százalékról 4 százalékra csökkent a hulladékhasznosítás aránya, a Partiumban azonban javultak a mutatók: Szatmár megyében 14,3-ról 26, Bihar megyében pedig 14,5-ről 27,1 százalékra. Akárcsak egy évvel korábban, 2023-ban is Románia termelte a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagországok közül – derül ki az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közölt adataiból. Az Eurostat szerint 2023-ban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 511 kilogramm volt az EU-ban. Lakosságarányosan Ausztriában gyűjtötték össze a legtöbb szemetet (803 kg/fő) Romániában pedig a legkevesebbet (303 kg/fő). Az Európai Unió országaiban 2023-ban személyenként átlagosan 246 kilogramm háztartási hulladékot hasznosítottak újra. Ez a mennyiség a termelt települési hulladék 48 százalékát tette ki. Ezen a téren is Ausztria állt az élen az egy főre jutó 516 kilogrammal és Románia az utolsó helyen, az egy főre jutó 36 kilogramm újrahasznosított hulladékkal – derül ki az uniós statisztikákból.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák