Zöldinfó
Mi lesz abból, ha a napenergiát kombináljuk a szélenergiával? A dánok kipróbálták
Az Eurowind Energy bejelentette, hogy öt helyszínen kombinálná a napenergiát a szélenergiával – számol be a PV Magazine. A dán vállalat kifejezetten megújuló energiaforrásokkal foglalkozik. A cég által megjelölt energiaközpontok már mind rendelkeznek szélturbinákkal. Az Eurowind Energy emellett akkumulátortárolókat és hidrogén-előállító létesítményeket is ki akar alakítani, valamint hidrogénfinomító és biogáz-berendezések telepítésének lehetőségével is számol. A cég közlése szerint 700 hektárnyi területre nyújtott be tervezési kérelmet napelemek elhelyezésére. A legnagyobb beruházás Randers városában, az Energipark Overgaard nevű energiaparkban valósulna meg. Ez az ország legnagyobb szárazföldi szélfarmja, ahol az Eurowind Energynek már most 26 szélturbinája üzemel. 2020-as németországi árak alapján egy 700 hektárnyi terület nagyjából 630 megawatt napelemes termelési kapacitás befogadására alkalmas. A vállalat további 375 hektáron szeretne dolgozni földtulajdonosoktól szerzett területeken az aalborgi energiaparkban. A cég emellett napelemes bővítést javasolt a Vesthimmerlandnál lévő Nørrekær Enge II telephelyen is.
Jens Rasmussen, az Eurowind Energy vezérigazgatója azt mondta, mindig is a napelemek és a szélturbinák jelentik majd számukra a kiindulási pontot, hiszen ezek állítják elő azt a zöld energiát, amelyet aztán az energiaközpontok egyéb részein használnak fel. „Akkumulátoros technológiával is dolgozunk, mivel ezzel a módszerrel tudunk kiegyensúlyozott szolgáltatásokat biztosítani az elektromos hálózatnak” – tette hozzá. Rasmussen szerint már teszteltek akkumulátorokat, és további vizsgálatokat terveznek a Greenlab skivei telephelyén.
Az Eurowind Energy ezek mellett az elektrolízis alkalmazását is fontosnak tartja energiaközpontjaiban, illetve közepes méretű energiaparkjaiban. A vállalat azt állítja, hogy a projekt részeként viszonylag jól haladnak a power-to-X technológiák előállításában – ezen terület az áramtöbbleten alapuló villamosenergia-átalakítási, energiatárolási és újra-átalakítási folyamatokat foglalja magába.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
