Zöldinfó
Mi lesz abból, ha a napenergiát kombináljuk a szélenergiával? A dánok kipróbálták
Az Eurowind Energy bejelentette, hogy öt helyszínen kombinálná a napenergiát a szélenergiával – számol be a PV Magazine. A dán vállalat kifejezetten megújuló energiaforrásokkal foglalkozik. A cég által megjelölt energiaközpontok már mind rendelkeznek szélturbinákkal. Az Eurowind Energy emellett akkumulátortárolókat és hidrogén-előállító létesítményeket is ki akar alakítani, valamint hidrogénfinomító és biogáz-berendezések telepítésének lehetőségével is számol. A cég közlése szerint 700 hektárnyi területre nyújtott be tervezési kérelmet napelemek elhelyezésére. A legnagyobb beruházás Randers városában, az Energipark Overgaard nevű energiaparkban valósulna meg. Ez az ország legnagyobb szárazföldi szélfarmja, ahol az Eurowind Energynek már most 26 szélturbinája üzemel. 2020-as németországi árak alapján egy 700 hektárnyi terület nagyjából 630 megawatt napelemes termelési kapacitás befogadására alkalmas. A vállalat további 375 hektáron szeretne dolgozni földtulajdonosoktól szerzett területeken az aalborgi energiaparkban. A cég emellett napelemes bővítést javasolt a Vesthimmerlandnál lévő Nørrekær Enge II telephelyen is.
Jens Rasmussen, az Eurowind Energy vezérigazgatója azt mondta, mindig is a napelemek és a szélturbinák jelentik majd számukra a kiindulási pontot, hiszen ezek állítják elő azt a zöld energiát, amelyet aztán az energiaközpontok egyéb részein használnak fel. „Akkumulátoros technológiával is dolgozunk, mivel ezzel a módszerrel tudunk kiegyensúlyozott szolgáltatásokat biztosítani az elektromos hálózatnak” – tette hozzá. Rasmussen szerint már teszteltek akkumulátorokat, és további vizsgálatokat terveznek a Greenlab skivei telephelyén.
Az Eurowind Energy ezek mellett az elektrolízis alkalmazását is fontosnak tartja energiaközpontjaiban, illetve közepes méretű energiaparkjaiban. A vállalat azt állítja, hogy a projekt részeként viszonylag jól haladnak a power-to-X technológiák előállításában – ezen terület az áramtöbbleten alapuló villamosenergia-átalakítási, energiatárolási és újra-átalakítási folyamatokat foglalja magába.
Zöldinfó
A felszín alatti vizek és a geotermikus energia kerülnek a középpontba Budapesten
Budapesten rendezik meg a hidrogeológusok világkongresszusát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Budapesten rendezik meg a Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetsége (IAH) 53. világkongresszusát szeptember 14. és 18. között – ismertette az alternativenergia.hu. A felszínalatti vizekkel foglalkozó szakmai rendezvény ötven év után tér vissza Magyarországra – közölték az MTI-vel a szervezők. A közlemény szerint a rendezvényre a világ 75 országából közel 900 kutató, mérnök, vízügyi szakember, ipari szereplő és döntéshozó érkezik a fővárosba.
A résztvevők a fenntartható vízgazdálkodás, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a geotermikus energia, valamint a felszínalatti vízkészletek védelmének legfontosabb kérdéseit vitatják meg. A kongresszus szeptember 15-i ünnepélyes megnyitóján a magyar kormány, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), az UNESCO és az IAH vezető képviselői köszöntik a megjelenteket.
Az esemény középpontjában a felszínalatti vizek stratégiai jelentősége és a nemzetközi tudományos együttműködés szerepe áll. A megnyitó kiemelt részeként megemlékeznek Prof. Tóth Józsefről, a világhírű magyar hidrogeológusról, akinek felszínalatti vízáramlási rendszerekről alkotott elmélete alapvetően formálta át a modern hidrogeológiai gondolkodást – írták a tájékoztatóban.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
