Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mi lesz abból, ha a napenergiát kombináljuk a szélenergiával? A dánok kipróbálták

Létrehozva:

|

Az Eurowind Energy bejelentette, hogy öt helyszínen kombinálná a napenergiát a szélenergiával – számol be a PV Magazine. A dán vállalat kifejezetten megújuló energiaforrásokkal foglalkozik. A cég által megjelölt energiaközpontok már mind rendelkeznek szélturbinákkal. Az Eurowind Energy emellett akkumulátortárolókat és hidrogén-előállító létesítményeket is ki akar alakítani, valamint hidrogénfinomító és biogáz-berendezések telepítésének lehetőségével is számol. A cég közlése szerint 700 hektárnyi területre nyújtott be tervezési kérelmet napelemek elhelyezésére. A legnagyobb beruházás Randers városában, az Energipark Overgaard nevű energiaparkban valósulna meg. Ez az ország legnagyobb szárazföldi szélfarmja, ahol az Eurowind Energynek már most 26 szélturbinája üzemel. 2020-as németországi árak alapján egy 700 hektárnyi terület nagyjából 630 megawatt napelemes termelési kapacitás befogadására alkalmas. A vállalat további 375 hektáron szeretne dolgozni földtulajdonosoktól szerzett területeken az aalborgi energiaparkban. A cég emellett napelemes bővítést javasolt a Vesthimmerlandnál lévő Nørrekær Enge II telephelyen is.

Jens Rasmussen, az Eurowind Energy vezérigazgatója azt mondta, mindig is a napelemek és a szélturbinák jelentik majd számukra a kiindulási pontot, hiszen ezek állítják elő azt a zöld energiát, amelyet aztán az energiaközpontok egyéb részein használnak fel. „Akkumulátoros technológiával is dolgozunk, mivel ezzel a módszerrel tudunk kiegyensúlyozott szolgáltatásokat biztosítani az elektromos hálózatnak” – tette hozzá. Rasmussen szerint már teszteltek akkumulátorokat, és további vizsgálatokat terveznek a Greenlab skivei telephelyén.

Az Eurowind Energy ezek mellett az elektrolízis alkalmazását is fontosnak tartja energiaközpontjaiban, illetve közepes méretű energiaparkjaiban. A vállalat azt állítja, hogy a projekt részeként viszonylag jól haladnak a power-to-X technológiák előállításában – ezen terület az áramtöbbleten alapuló villamosenergia-átalakítási, energiatárolási és újra-átalakítási folyamatokat foglalja magába.

Advertisement

Zöldinfó

Kevesebb csapadék, több felelősség: hogyan védekezik a borászat a klímaváltozás ellen

A klímaváltozás miatt kísérletezni kell a szőlőtermesztésben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz, kellő körültekintéssel kell védekezni az invazív fajokkal szemben és 10-15 évre előre kell gondolkodni – foglalta össze a borászat előtt álló kihívásokat Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Nyulné Pühra Beáta borász a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető. A Nyakas Pince borászati vezetője, akit korábban az év bortermelőjének is választottak, hangsúlyozta: szélsőséges az időjárás, csapadékhiányt, aszályt tapasztalnak – írja az alternativenergia.hu. Ezért mindenkinek kis kísérleti részeket kell kialakítania a saját területén, hiszen nagyon sokszor előfordul, hogy egy módszer az egyik borvidéken vagy borászatnál működik, de a másiknál nem. Kifejtette, az etyek-budai borvidéken általában 450-600 milliméter az éves átlagos csapadékmennyiség, idén azonban csak 220 milliméter esett, ami nagyon kevés.

Hangsúlyozta, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az összes vizet meg tudják tartani. Példaként említette, hogy minden második sor füvesített, vagy olyan keveréket használnak, amely megtartja a vizet. Megjegyezte, hogy ha algát szórnak a nem füves területekre, az nem engedi kiszáradni a talajt. Áder János közbevetette, hogy ha 200 milliméter csapadék hullik a 400-600 helyett, a felső réteg ugyan átitatódhat, de alatta 1-1,5 méterre már nincs elegendő víz. A szőlő aranyszínű sárgaságával kapcsolatban a borász úgy fogalmazott, hogy szerinte a témát “felfújta a média”. Szavai szerint például Zalában nagyon nagy gondok vannak több területen, de aki észrevette a fertőzést, az kivágta az érintett szőlőt. A borász a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, valamint a védekezési módok közül kiemelte az odafigyelést és a permetezést.

Áder János az elhangzottak lényegét úgy foglalta össze, hogy nincs akkora baj, mint a filoxérajárványnál. Nyulné Pühra Beáta arról is beszélt, hogy a szőlészet-borászatban nem szabad megállni. Leszögezte, hogy a minőséget mindenképpen meg kell tartaniuk, de eközben ki kell próbálniuk rezisztens szőlőfajtákat, amelyek bírják a hőstresszt. Minden egyes borvidéknek ki kell találnia, hogy ha fajtát kell váltani, melyik lesz az, amely be fog válni. Ehhez viszont idő kell – szögezte le.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák