Zöldinfó
Mi lesz abból, ha a napenergiát kombináljuk a szélenergiával? A dánok kipróbálták
Az Eurowind Energy bejelentette, hogy öt helyszínen kombinálná a napenergiát a szélenergiával – számol be a PV Magazine. A dán vállalat kifejezetten megújuló energiaforrásokkal foglalkozik. A cég által megjelölt energiaközpontok már mind rendelkeznek szélturbinákkal. Az Eurowind Energy emellett akkumulátortárolókat és hidrogén-előállító létesítményeket is ki akar alakítani, valamint hidrogénfinomító és biogáz-berendezések telepítésének lehetőségével is számol. A cég közlése szerint 700 hektárnyi területre nyújtott be tervezési kérelmet napelemek elhelyezésére. A legnagyobb beruházás Randers városában, az Energipark Overgaard nevű energiaparkban valósulna meg. Ez az ország legnagyobb szárazföldi szélfarmja, ahol az Eurowind Energynek már most 26 szélturbinája üzemel. 2020-as németországi árak alapján egy 700 hektárnyi terület nagyjából 630 megawatt napelemes termelési kapacitás befogadására alkalmas. A vállalat további 375 hektáron szeretne dolgozni földtulajdonosoktól szerzett területeken az aalborgi energiaparkban. A cég emellett napelemes bővítést javasolt a Vesthimmerlandnál lévő Nørrekær Enge II telephelyen is.
Jens Rasmussen, az Eurowind Energy vezérigazgatója azt mondta, mindig is a napelemek és a szélturbinák jelentik majd számukra a kiindulási pontot, hiszen ezek állítják elő azt a zöld energiát, amelyet aztán az energiaközpontok egyéb részein használnak fel. „Akkumulátoros technológiával is dolgozunk, mivel ezzel a módszerrel tudunk kiegyensúlyozott szolgáltatásokat biztosítani az elektromos hálózatnak” – tette hozzá. Rasmussen szerint már teszteltek akkumulátorokat, és további vizsgálatokat terveznek a Greenlab skivei telephelyén.
Az Eurowind Energy ezek mellett az elektrolízis alkalmazását is fontosnak tartja energiaközpontjaiban, illetve közepes méretű energiaparkjaiban. A vállalat azt állítja, hogy a projekt részeként viszonylag jól haladnak a power-to-X technológiák előállításában – ezen terület az áramtöbbleten alapuló villamosenergia-átalakítási, energiatárolási és újra-átalakítási folyamatokat foglalja magába.
Zöldinfó
Tisztább levegőt akar az EU: bővíteni kell a magyar mérőhálózatot is
Szigorúbb követelményeket határoz meg az új európai uniós levegőminőségi szabályozási irányelv.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Szigorúbb határértékeket, a mérőhálózat bővítését és problémák esetére cselekvési tervek kidolgozását írja elő az új európai uniós levegőminőségi szabályozási irányelv, amelyről a Magyar Meteorológiai Társaság levegőkörnyezeti szakosztálya által rendezett előadóülésen beszéltek a HungaroMet Nonprofit Zrt. szakértői Budapesten. Az egyik szakértő, Varga Judit előadásában hangsúlyozta: Magyarországon 8-12 ezer, idő előtti halálozásért felel a légszennyezettség, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az európai lakosság nagy része egészségkárosító hatású légszennyezettségi környezetben él – írja az alternativenergia.hu. Az új, 2024-ben elfogadott irányelvvel az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig 2005-höz viszonyítva 55 százalékkal csökkenti a légszennyezés egészségre gyakorolt hatását – ismertette.
Hozzátette, az irányelv fő célja az emberi egészség védelme, majd arról beszélt, hogy az uniós szabályban meghatározzák a mérőhálózatot, a modellezést, a levegőminőségi határértékeket, a végrehajtás érdekében szükséges terveket és programokat, a nyilvánosság tájékoztatásának módját, valamint a szankcionálás és az időszakos mentesség szabályrendszerét. Dézsi Viktor, a Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ igazgatója a jogszabályi követelmények ismertetése után elmondta: a levegőt szennyező legfontosabb komponenseket 56 automata mérőállomás és több mintavételi pont méri ma Magyarországon.
Jelezte: az új irányelv egyrészt szigorúbb határértékeket vezet be, másrészt új légszennyező anyagok – például az ultrafinom részecskék vagy az ammónia – mérését is megköveteli. Ehhez új műszerek beszerzésére és a mérési pontok fejlesztésére is szükség van, ezért a jelenlegi rendszer bővítése szükséges – jelentette ki. Ferenczi Zita a levegőminőség modellezéséről szólva kiemelte: a modellezéssel azt is előre jelezhetik, hogy a légköri közegbe bekerült szennyezőanyagok hogyan tudnak terjedni. A modellezés szerepe az új levegőminőségi irányelvben egyszerre tér ki a levegőminőség értékelésére, a térbeli reprezentativitás bemutatására, az előrejelzésre, a kibocsátási források azonosítására és az intézkedések hatásainak tervezésére – foglalta össze.
Hangsúlyozta, hogy a modellezés és a mérés nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást. Kis-Kovács Gábor előadásában a légszennyező anyagok kibocsátóiról szólt, amelyek ismerete alapfeltétele a levegőminőség védelmének. Ismertette a nemzeti kibocsátási leltárak tartalmát, és kitért az energiatermelés során, a háztartásokban, a közlekedésben vagy épp a mezőgazdaságban képződő légszennyező anyagokra is. Bezegh Barbara a 2019-ben kezdődött HungAIRy LIFE integrált projektről beszélt. A mintegy 16 millió eurós, 60 százalékban európai uniós, 40 százalékban állami finanszírozású program célja a levegőminőségi tervek megvalósításának támogatása – mondta, kitérve a projekt több, már megvalósult elemére.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEurópánál gyorsabban melegszik a Kárpát-medence – figyelmeztetnek a szakértők
