Zöldinfó
Mi lesz abból, ha a napenergiát kombináljuk a szélenergiával? A dánok kipróbálták
Az Eurowind Energy bejelentette, hogy öt helyszínen kombinálná a napenergiát a szélenergiával – számol be a PV Magazine. A dán vállalat kifejezetten megújuló energiaforrásokkal foglalkozik. A cég által megjelölt energiaközpontok már mind rendelkeznek szélturbinákkal. Az Eurowind Energy emellett akkumulátortárolókat és hidrogén-előállító létesítményeket is ki akar alakítani, valamint hidrogénfinomító és biogáz-berendezések telepítésének lehetőségével is számol. A cég közlése szerint 700 hektárnyi területre nyújtott be tervezési kérelmet napelemek elhelyezésére. A legnagyobb beruházás Randers városában, az Energipark Overgaard nevű energiaparkban valósulna meg. Ez az ország legnagyobb szárazföldi szélfarmja, ahol az Eurowind Energynek már most 26 szélturbinája üzemel. 2020-as németországi árak alapján egy 700 hektárnyi terület nagyjából 630 megawatt napelemes termelési kapacitás befogadására alkalmas. A vállalat további 375 hektáron szeretne dolgozni földtulajdonosoktól szerzett területeken az aalborgi energiaparkban. A cég emellett napelemes bővítést javasolt a Vesthimmerlandnál lévő Nørrekær Enge II telephelyen is.
Jens Rasmussen, az Eurowind Energy vezérigazgatója azt mondta, mindig is a napelemek és a szélturbinák jelentik majd számukra a kiindulási pontot, hiszen ezek állítják elő azt a zöld energiát, amelyet aztán az energiaközpontok egyéb részein használnak fel. „Akkumulátoros technológiával is dolgozunk, mivel ezzel a módszerrel tudunk kiegyensúlyozott szolgáltatásokat biztosítani az elektromos hálózatnak” – tette hozzá. Rasmussen szerint már teszteltek akkumulátorokat, és további vizsgálatokat terveznek a Greenlab skivei telephelyén.
Az Eurowind Energy ezek mellett az elektrolízis alkalmazását is fontosnak tartja energiaközpontjaiban, illetve közepes méretű energiaparkjaiban. A vállalat azt állítja, hogy a projekt részeként viszonylag jól haladnak a power-to-X technológiák előállításában – ezen terület az áramtöbbleten alapuló villamosenergia-átalakítási, energiatárolási és újra-átalakítási folyamatokat foglalja magába.
Zöldinfó
Vízhiány veszélyezteti a román atomerőmű működését, újabb intézkedéseket vezettek be
Újabb munkálatok kezdődnek Romániában a cernavodai atomerőmű hűtővízellátása érdekében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt újabb azonnali vízszintemelési munkálatokról döntött Romániában az országos vészhelyzeti bizottság a cernavodai atomerőmű újraindítását és folyamatos működését lehetővé tevő hűtővízellátás érdekében – írja az alternativenergia.hu. Az Öreg-Duna medrében Cernavodánál újabb fenékküszöböt építenek, amely a víz egy részét a Duna-Fekete-tenger csatorna, illetve az erőmű hűtőrendszere felé fogja terelni. A munkát a védelmi minisztérium topográfusai és katonai búvárai is segítik. A romániai vízerőműveket működtető Hidroelectrica állami vállalat szombattól kezdődően öt napon át másodpercenként 50 köbméter többletvizet enged le az Olt folyó tározóiból. Ezáltal nemcsak a Duna vízhozamát növelik, hanem többletenergia-termeléssel enyhítik az atomerőmű kiesése miatt keletkezett energiahiányt.
Eközben a vízügyi hatóságok a Duna medrének kotrását is folytatják az atomerőmű térségében. A Duna-Fekete-tenger csatorna vizét operatív tartalékká nyilvánították. Szükség esetén a katasztrófavédelem nagy teljesítményű szivattyúkkal tartja majd megfelelő szinten a cernavodai atomerőmű hűtővízellátását – részletezte a bukaresti kormány közleménye. Romániában július 31-én készenléti állapotot hirdetett ki a kormány a szárazság, a Duna minden korábbinál alacsonyabb vízszintje és az energiahiány miatt, és a folyam egyik elágazásánál elvégzett vízelterelési műveletekkel – a meder kotrásával, a Bala-ágat részlegesen eltorlaszoló uszályok elsüllyesztésével és a Cernavoda felé vezető Öreg-Duna vízellátását akadályozó zátony felrobbantásával – csaknem egy héttel sikerült meghosszabbítani az atomerőmű működési idejét. A román kormány 12,1 millió lejt (842 millió forint) különített el tartalékalapjából a cernavodai atomerőmű vízellátását javító vízelterelési műveletekre.
Az 1400 megawatt beépített teljesítményű atomerőmű Románia villamosenergia-termelésének mintegy 20 százalékát adja. A Duna példátlanul alacsony vízszintje miatt a kanadai Candu technológiával épült atomerőmű egyes blokkját július 28-án, kettes blokkját pedig augusztus 13-án kellett leállítani. A nukleáris energiaforrás nélkül Románia jelentős, 2000 megawatt körüli importra szorul az esti csúcsidőben. A Duna vízszintje augusztus 11-én érte el Cernavodánál az erőmű működtetése szempontjából kritikusnak tekintett mínusz 233 centiméteres értéket. Szombaton mínusz 254 centiméteres vízszintet mértek Cernavodánál, és a hatóságok szerint további apadás várható.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
