Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Miből épül a jövő háza? – Innovatív és fenntartható megoldásokat kutat a Soproni Egyetem

A jövő háza teljes egészében faanyagból készül, zéró hulladék technológiával- értenek egyet a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karának kutatói.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Régóta dolgoznak azon, hogy a hazai építőipar számára megfizethető, fenntartható, hazai alapanyagokból készülő faalapú építőanyagok álljanak rendelkezésre. A Soproni Egyetem ezirányú kutatási projektjeit és az előremutató megoldásokat a Construmán is bemutatják majd a szakemberek.

A klímaváltozás, a fenntarthatóság, a szénlábnyom kérdései, kihívásai, a kapcsolódó EU-s rendeletek és szabványok új megvilágításba helyezik az építőanyagok körét és az építészeti megoldásokat. Sok esetben a faalapú megoldások adhatnak választ ezekre a kérdésekre – hangsúlyozza Prof. Dr. Alpár Tibor, a Soproni Egyetem rektorhelyettese.

Az elmúlt évtized Európában gyökeres szemléletváltást hozott a faanyaggal való építés megítélését illetően, amelyet jól tükröznek az újonnan megalkotott rendeletek és a meghirdetett programok is (pl. New Bauhaus): a faanyag a fenntartható építkezés alapanyagává lépett elő. A faanyag biológiailag lebomló alapanyag, amely „szénkibocsátással” nem terheli a környeztet, ellenkezőleg, építési anyagként az egyetlen, amelynek negatív szénlábnyoma van és beépítve hosszú időn keresztül tárolja azt a szenet, amely adott faanyag fel nem használása esetén, széndioxid kibocsátása közben elkorhadna az erdőn. – magyarázza Dr. Csiha Csilla, a Faipari Mérnöki és Kreatíviprai Kar dékánhelyettese.

A boronafalas építkezésen túl egy viszonylag új lehetőség tömörfa falazat előállítására, az úgynevezett CLT (Cross Laminated Timber magyarul Keresztirányban Rétegezett Faanyag) tömörfa falpanelek felhasználása, melyet deszkák vagy pallók egymás követő keresztirányú ragasztásos tömbösítésével állítanak elő. Az előregyártott tömörfa falpanelek megfelelő tervezés után lehetővé teszik a gyors helyszíni összeszerelést. Az ajtók, ablakok és vezetékező csatornák kialakítása szintén előzetesen történik a gyáregységben, korszerű CNC marógépeken, de helyszíni megmunkálás is könnyen, tisztán kivitelezhető, a keletkező forgács komposztálható. A faanyagból készített falazaton túl jelentős szerep jut a faalapú hőszigetelő anyagoknak, illetve azok fejlesztésének is. Többféle faalapú építőanyag fejlesztése is folyamatban van a Soproni Egyetem műhelyeiben, amelyek hazai alapanyagból gyártott fűrészáru, furnérok, vagy hosszúforgácsok (ún. strandek) felhasználásával készülnek.

A fenti témáról tájékozódhatnak az érdeklődők a FABUNIO és a Soproni Egyetem által szervezett konferencián. 2025. április 9-én „Fával építés – potenciálok a fenntartható jövőért” címmel találkoznak a szakemberek a Construmán. Az Építész kamara tagjai számára kreditpontos rendezvényen a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karának kutatói is bemutatkoznak.

Advertisement

A konferencia a közeljövő potenciális faalapanyagaitól kezdve, különböző megoldások gyakorlati példáin és a hazai kutatások körén keresztül, a jogi környezetig járja körül a „Fával építés” témáját. Szó lesz CLT alkalmazásáról, az EU-s szabályozásokról, minisztériumi stratégiáról, hazai és EU-s trendekről, a Soproni Egyetem aktuális kutatásairól, a klímaváltozás okozta várható fafajkínálatról.

Forrás: Soproni Egyetem

Advertisement

Zöldinfó

Erősödik a magyar juhtartás: támogatások és exportlehetőségek segítik az ágazatot

A juh- és bárányhús nemcsak egészséges, hanem környezetbarát választás is.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tarpataki Tamás ismertette, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv forrásai és a kormányzati támogatások együttesen biztosítják az ágazat stabil működését, ösztönzik a termelés bővülését, erősítik a bárányhús belföldi és nemzetközi piaci pozícióját – írja az alternativenergia.hu. A támogatások a termeléstől a feldolgozáson át a teljes értékláncon segítik a fejlődést: jelentős források állnak rendelkezésre az állattartó telepek korszerűsítésére, élelmiszeripari beruházásokra, tenyésztési programokra, állatjóléti intézkedésekre és génmegőrzésre, miközben a nemzeti támogatások a tenyésztők és a tenyésztőszervezetek munkáját is segítik. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a magyar kiskérődző-tenyésztés megerősödött – fejtette ki a helyettes államtitkár.

A közlemény szerint Tarpataki Tamás elmondta, hogy a mostani rendezvény is a spanyol-magyar együttműködésben megvalósuló, 2027-ig tartó Celebrate-EULAMB program része, amelynek célja a juh- és bárányhús fogyasztásának növelése. Az Európai Unió promóciós pályázati rendszere kiemelten támogatja a több tagállam együttműködésével megvalósuló kampányokat. Az ilyen programok hozzájárulnak ahhoz, hogy a minőségi európai juh- és bárányhús erősebben jelenjen meg a piacon, és nőjön a kereslet külföldön és Magyarországon egyaránt. A helyettes államtitkár rámutatott, hogy az egy főre jutó éves bárányhúsfogyasztás jelenleg mindössze mintegy 0,2 kilogramm, miközben a termék kiváló tápértékű, könnyen emészthető, és jól illeszkedik az egészségtudatos étrendbe.

A legeltetésen alapuló juhtartás nemcsak kisebb környezeti terheléssel jár más állattenyésztési ágazatokhoz képest, ezért a bárányhús fogyasztása a fenntartható gazdálkodás támogatását is jelenti. A magyar juhágazat jelentős exportpotenciállal rendelkezik, ugyanakkor cél a belföldi fogyasztás növelése és a termelők jövedelmezőségének hosszú távú biztosítása. Az AM minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja, hogy a juh- és bárányhús ismét méltó helyére kerüljön a magyar gasztronómiában, és az ágazat tovább erősítse szerepét a fenntartható és versenyképes mezőgazdaságban – tette hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák