Zöldinfó
Miből épül a jövő háza? – Innovatív és fenntartható megoldásokat kutat a Soproni Egyetem
A jövő háza teljes egészében faanyagból készül, zéró hulladék technológiával- értenek egyet a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karának kutatói.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Régóta dolgoznak azon, hogy a hazai építőipar számára megfizethető, fenntartható, hazai alapanyagokból készülő faalapú építőanyagok álljanak rendelkezésre. A Soproni Egyetem ezirányú kutatási projektjeit és az előremutató megoldásokat a Construmán is bemutatják majd a szakemberek.
A klímaváltozás, a fenntarthatóság, a szénlábnyom kérdései, kihívásai, a kapcsolódó EU-s rendeletek és szabványok új megvilágításba helyezik az építőanyagok körét és az építészeti megoldásokat. Sok esetben a faalapú megoldások adhatnak választ ezekre a kérdésekre – hangsúlyozza Prof. Dr. Alpár Tibor, a Soproni Egyetem rektorhelyettese.
Az elmúlt évtized Európában gyökeres szemléletváltást hozott a faanyaggal való építés megítélését illetően, amelyet jól tükröznek az újonnan megalkotott rendeletek és a meghirdetett programok is (pl. New Bauhaus): a faanyag a fenntartható építkezés alapanyagává lépett elő. A faanyag biológiailag lebomló alapanyag, amely „szénkibocsátással” nem terheli a környeztet, ellenkezőleg, építési anyagként az egyetlen, amelynek negatív szénlábnyoma van és beépítve hosszú időn keresztül tárolja azt a szenet, amely adott faanyag fel nem használása esetén, széndioxid kibocsátása közben elkorhadna az erdőn. – magyarázza Dr. Csiha Csilla, a Faipari Mérnöki és Kreatíviprai Kar dékánhelyettese.
A boronafalas építkezésen túl egy viszonylag új lehetőség tömörfa falazat előállítására, az úgynevezett CLT (Cross Laminated Timber magyarul Keresztirányban Rétegezett Faanyag) tömörfa falpanelek felhasználása, melyet deszkák vagy pallók egymás követő keresztirányú ragasztásos tömbösítésével állítanak elő. Az előregyártott tömörfa falpanelek megfelelő tervezés után lehetővé teszik a gyors helyszíni összeszerelést. Az ajtók, ablakok és vezetékező csatornák kialakítása szintén előzetesen történik a gyáregységben, korszerű CNC marógépeken, de helyszíni megmunkálás is könnyen, tisztán kivitelezhető, a keletkező forgács komposztálható. A faanyagból készített falazaton túl jelentős szerep jut a faalapú hőszigetelő anyagoknak, illetve azok fejlesztésének is. Többféle faalapú építőanyag fejlesztése is folyamatban van a Soproni Egyetem műhelyeiben, amelyek hazai alapanyagból gyártott fűrészáru, furnérok, vagy hosszúforgácsok (ún. strandek) felhasználásával készülnek.
A fenti témáról tájékozódhatnak az érdeklődők a FABUNIO és a Soproni Egyetem által szervezett konferencián. 2025. április 9-én „Fával építés – potenciálok a fenntartható jövőért” címmel találkoznak a szakemberek a Construmán. Az Építész kamara tagjai számára kreditpontos rendezvényen a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karának kutatói is bemutatkoznak.
A konferencia a közeljövő potenciális faalapanyagaitól kezdve, különböző megoldások gyakorlati példáin és a hazai kutatások körén keresztül, a jogi környezetig járja körül a „Fával építés” témáját. Szó lesz CLT alkalmazásáról, az EU-s szabályozásokról, minisztériumi stratégiáról, hazai és EU-s trendekről, a Soproni Egyetem aktuális kutatásairól, a klímaváltozás okozta várható fafajkínálatról.
Forrás: Soproni Egyetem
Zöldinfó
3700 hektárnyi pusztítás után: jelentősen megerősítette tűzvédelmét Szlovénia
Szlovénia jobban felkészült az erdőtüzek megfékezésére, mint négy éve.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Szlovénia ma már jóval felkészültebb az erdőtüzek megfékezésére, mint négy évvel ezelőtt, amikor az ország történetének legsúlyosabb erdőtüze pusztított a Karszt-fennsíkon – közölte az alternativenergia.hu. A 2022. július 15-én, hőhullám idején keletkezett tűz 17 napon át tombolt az olasz határ közelében, és mintegy 3700 hektárt, köztük 2900 hektár erdőt perzselt fel. Az oltásban több ezer tűzoltó, katonai helikopterek és külföldi egységek vettek részt. A katasztrófa ráirányította a figyelmet a szlovén tűzoltás hiányosságaira, és felgyorsította a légi oltási kapacitás, a megelőzést szolgáló infrastruktúra és a vészhelyzeti koordináció fejlesztését.
A 2024-ben létrehozott légi tűzoltóegység jelenleg négy Air Tractor típusú tűzoltó repülőgéppel rendelkezik. A gépek az idén már tizenegy erdő- és bozóttűz oltásában vettek részt. A katasztrófavédelem szerint a gyors légi beavatkozással megakadályozható a tüzek továbbterjedése. A repülőgépek személyzete általában fél órán belül mozgósítható. A légi egység további két repülőgép, több pilóta, valamint felderítő drónok beszerzését tervezi. A ljubljanai repülőtéren új hangár is épül a flotta számára. A tűzoltóság szerint a repülőgépek ezen a nyáron több alkalommal is bizonyították, hogy jelentősen javítják az oltás hatékonyságát. A szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a tartós aszály és a szélsőséges időjárás tovább növeli az erdőtüzek kockázatát.
A 2022-es tűzvész óta a Karszt-fennsíkon tűzvédelmi pásztákat, víztározókat, bekötőutakat és helikopter-leszállóhelyeket alakítottak ki. A Sezanában tavaly megnyílt erdőtűzvédelmi központban az első évben mintegy ezer tűzoltót képeztek ki. A leégett erdők helyreállítása 2022 végén kezdődött meg. Az érintett területek egy részén őshonos fafajokat telepítenek, máshol a természetes újulásra bízzák az erdő regenerálódását.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
