Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Miből épül a jövő háza? – Innovatív és fenntartható megoldásokat kutat a Soproni Egyetem

A jövő háza teljes egészében faanyagból készül, zéró hulladék technológiával- értenek egyet a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karának kutatói.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Régóta dolgoznak azon, hogy a hazai építőipar számára megfizethető, fenntartható, hazai alapanyagokból készülő faalapú építőanyagok álljanak rendelkezésre. A Soproni Egyetem ezirányú kutatási projektjeit és az előremutató megoldásokat a Construmán is bemutatják majd a szakemberek.

A klímaváltozás, a fenntarthatóság, a szénlábnyom kérdései, kihívásai, a kapcsolódó EU-s rendeletek és szabványok új megvilágításba helyezik az építőanyagok körét és az építészeti megoldásokat. Sok esetben a faalapú megoldások adhatnak választ ezekre a kérdésekre – hangsúlyozza Prof. Dr. Alpár Tibor, a Soproni Egyetem rektorhelyettese.

Az elmúlt évtized Európában gyökeres szemléletváltást hozott a faanyaggal való építés megítélését illetően, amelyet jól tükröznek az újonnan megalkotott rendeletek és a meghirdetett programok is (pl. New Bauhaus): a faanyag a fenntartható építkezés alapanyagává lépett elő. A faanyag biológiailag lebomló alapanyag, amely „szénkibocsátással” nem terheli a környeztet, ellenkezőleg, építési anyagként az egyetlen, amelynek negatív szénlábnyoma van és beépítve hosszú időn keresztül tárolja azt a szenet, amely adott faanyag fel nem használása esetén, széndioxid kibocsátása közben elkorhadna az erdőn. – magyarázza Dr. Csiha Csilla, a Faipari Mérnöki és Kreatíviprai Kar dékánhelyettese.

A boronafalas építkezésen túl egy viszonylag új lehetőség tömörfa falazat előállítására, az úgynevezett CLT (Cross Laminated Timber magyarul Keresztirányban Rétegezett Faanyag) tömörfa falpanelek felhasználása, melyet deszkák vagy pallók egymás követő keresztirányú ragasztásos tömbösítésével állítanak elő. Az előregyártott tömörfa falpanelek megfelelő tervezés után lehetővé teszik a gyors helyszíni összeszerelést. Az ajtók, ablakok és vezetékező csatornák kialakítása szintén előzetesen történik a gyáregységben, korszerű CNC marógépeken, de helyszíni megmunkálás is könnyen, tisztán kivitelezhető, a keletkező forgács komposztálható. A faanyagból készített falazaton túl jelentős szerep jut a faalapú hőszigetelő anyagoknak, illetve azok fejlesztésének is. Többféle faalapú építőanyag fejlesztése is folyamatban van a Soproni Egyetem műhelyeiben, amelyek hazai alapanyagból gyártott fűrészáru, furnérok, vagy hosszúforgácsok (ún. strandek) felhasználásával készülnek.

A fenti témáról tájékozódhatnak az érdeklődők a FABUNIO és a Soproni Egyetem által szervezett konferencián. 2025. április 9-én „Fával építés – potenciálok a fenntartható jövőért” címmel találkoznak a szakemberek a Construmán. Az Építész kamara tagjai számára kreditpontos rendezvényen a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karának kutatói is bemutatkoznak.

Advertisement

A konferencia a közeljövő potenciális faalapanyagaitól kezdve, különböző megoldások gyakorlati példáin és a hazai kutatások körén keresztül, a jogi környezetig járja körül a „Fával építés” témáját. Szó lesz CLT alkalmazásáról, az EU-s szabályozásokról, minisztériumi stratégiáról, hazai és EU-s trendekről, a Soproni Egyetem aktuális kutatásairól, a klímaváltozás okozta várható fafajkínálatról.

Forrás: Soproni Egyetem

Advertisement

Zöldinfó

Támogatással segítik az erdők klímaalkalmazkodását Magyarországon

Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára – mondta Mocz András.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, “Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok – ismertette az alternativenergia.hu. Az erdőgazdálkodási alaptevékenységből és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá. Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá.

A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek – írták. Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagokat termeljünk, amelyek a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítják a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal.

A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár. Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák