Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Miből épül a jövő háza? – Innovatív és fenntartható megoldásokat kutat a Soproni Egyetem

A jövő háza teljes egészében faanyagból készül, zéró hulladék technológiával- értenek egyet a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karának kutatói.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Régóta dolgoznak azon, hogy a hazai építőipar számára megfizethető, fenntartható, hazai alapanyagokból készülő faalapú építőanyagok álljanak rendelkezésre. A Soproni Egyetem ezirányú kutatási projektjeit és az előremutató megoldásokat a Construmán is bemutatják majd a szakemberek.

A klímaváltozás, a fenntarthatóság, a szénlábnyom kérdései, kihívásai, a kapcsolódó EU-s rendeletek és szabványok új megvilágításba helyezik az építőanyagok körét és az építészeti megoldásokat. Sok esetben a faalapú megoldások adhatnak választ ezekre a kérdésekre – hangsúlyozza Prof. Dr. Alpár Tibor, a Soproni Egyetem rektorhelyettese.

Az elmúlt évtized Európában gyökeres szemléletváltást hozott a faanyaggal való építés megítélését illetően, amelyet jól tükröznek az újonnan megalkotott rendeletek és a meghirdetett programok is (pl. New Bauhaus): a faanyag a fenntartható építkezés alapanyagává lépett elő. A faanyag biológiailag lebomló alapanyag, amely „szénkibocsátással” nem terheli a környeztet, ellenkezőleg, építési anyagként az egyetlen, amelynek negatív szénlábnyoma van és beépítve hosszú időn keresztül tárolja azt a szenet, amely adott faanyag fel nem használása esetén, széndioxid kibocsátása közben elkorhadna az erdőn. – magyarázza Dr. Csiha Csilla, a Faipari Mérnöki és Kreatíviprai Kar dékánhelyettese.

A boronafalas építkezésen túl egy viszonylag új lehetőség tömörfa falazat előállítására, az úgynevezett CLT (Cross Laminated Timber magyarul Keresztirányban Rétegezett Faanyag) tömörfa falpanelek felhasználása, melyet deszkák vagy pallók egymás követő keresztirányú ragasztásos tömbösítésével állítanak elő. Az előregyártott tömörfa falpanelek megfelelő tervezés után lehetővé teszik a gyors helyszíni összeszerelést. Az ajtók, ablakok és vezetékező csatornák kialakítása szintén előzetesen történik a gyáregységben, korszerű CNC marógépeken, de helyszíni megmunkálás is könnyen, tisztán kivitelezhető, a keletkező forgács komposztálható. A faanyagból készített falazaton túl jelentős szerep jut a faalapú hőszigetelő anyagoknak, illetve azok fejlesztésének is. Többféle faalapú építőanyag fejlesztése is folyamatban van a Soproni Egyetem műhelyeiben, amelyek hazai alapanyagból gyártott fűrészáru, furnérok, vagy hosszúforgácsok (ún. strandek) felhasználásával készülnek.

A fenti témáról tájékozódhatnak az érdeklődők a FABUNIO és a Soproni Egyetem által szervezett konferencián. 2025. április 9-én „Fával építés – potenciálok a fenntartható jövőért” címmel találkoznak a szakemberek a Construmán. Az Építész kamara tagjai számára kreditpontos rendezvényen a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karának kutatói is bemutatkoznak.

Advertisement

A konferencia a közeljövő potenciális faalapanyagaitól kezdve, különböző megoldások gyakorlati példáin és a hazai kutatások körén keresztül, a jogi környezetig járja körül a „Fával építés” témáját. Szó lesz CLT alkalmazásáról, az EU-s szabályozásokról, minisztériumi stratégiáról, hazai és EU-s trendekről, a Soproni Egyetem aktuális kutatásairól, a klímaváltozás okozta várható fafajkínálatról.

Forrás: Soproni Egyetem

Advertisement

Zöldinfó

Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget

A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.

A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.

Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák