Zöldinfó
Miből épül a jövő háza? – Innovatív és fenntartható megoldásokat kutat a Soproni Egyetem
A jövő háza teljes egészében faanyagból készül, zéró hulladék technológiával- értenek egyet a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karának kutatói.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Régóta dolgoznak azon, hogy a hazai építőipar számára megfizethető, fenntartható, hazai alapanyagokból készülő faalapú építőanyagok álljanak rendelkezésre. A Soproni Egyetem ezirányú kutatási projektjeit és az előremutató megoldásokat a Construmán is bemutatják majd a szakemberek.
A klímaváltozás, a fenntarthatóság, a szénlábnyom kérdései, kihívásai, a kapcsolódó EU-s rendeletek és szabványok új megvilágításba helyezik az építőanyagok körét és az építészeti megoldásokat. Sok esetben a faalapú megoldások adhatnak választ ezekre a kérdésekre – hangsúlyozza Prof. Dr. Alpár Tibor, a Soproni Egyetem rektorhelyettese.
Az elmúlt évtized Európában gyökeres szemléletváltást hozott a faanyaggal való építés megítélését illetően, amelyet jól tükröznek az újonnan megalkotott rendeletek és a meghirdetett programok is (pl. New Bauhaus): a faanyag a fenntartható építkezés alapanyagává lépett elő. A faanyag biológiailag lebomló alapanyag, amely „szénkibocsátással” nem terheli a környeztet, ellenkezőleg, építési anyagként az egyetlen, amelynek negatív szénlábnyoma van és beépítve hosszú időn keresztül tárolja azt a szenet, amely adott faanyag fel nem használása esetén, széndioxid kibocsátása közben elkorhadna az erdőn. – magyarázza Dr. Csiha Csilla, a Faipari Mérnöki és Kreatíviprai Kar dékánhelyettese.
A boronafalas építkezésen túl egy viszonylag új lehetőség tömörfa falazat előállítására, az úgynevezett CLT (Cross Laminated Timber magyarul Keresztirányban Rétegezett Faanyag) tömörfa falpanelek felhasználása, melyet deszkák vagy pallók egymás követő keresztirányú ragasztásos tömbösítésével állítanak elő. Az előregyártott tömörfa falpanelek megfelelő tervezés után lehetővé teszik a gyors helyszíni összeszerelést. Az ajtók, ablakok és vezetékező csatornák kialakítása szintén előzetesen történik a gyáregységben, korszerű CNC marógépeken, de helyszíni megmunkálás is könnyen, tisztán kivitelezhető, a keletkező forgács komposztálható. A faanyagból készített falazaton túl jelentős szerep jut a faalapú hőszigetelő anyagoknak, illetve azok fejlesztésének is. Többféle faalapú építőanyag fejlesztése is folyamatban van a Soproni Egyetem műhelyeiben, amelyek hazai alapanyagból gyártott fűrészáru, furnérok, vagy hosszúforgácsok (ún. strandek) felhasználásával készülnek.
A fenti témáról tájékozódhatnak az érdeklődők a FABUNIO és a Soproni Egyetem által szervezett konferencián. 2025. április 9-én „Fával építés – potenciálok a fenntartható jövőért” címmel találkoznak a szakemberek a Construmán. Az Építész kamara tagjai számára kreditpontos rendezvényen a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karának kutatói is bemutatkoznak.
A konferencia a közeljövő potenciális faalapanyagaitól kezdve, különböző megoldások gyakorlati példáin és a hazai kutatások körén keresztül, a jogi környezetig járja körül a „Fával építés” témáját. Szó lesz CLT alkalmazásáról, az EU-s szabályozásokról, minisztériumi stratégiáról, hazai és EU-s trendekről, a Soproni Egyetem aktuális kutatásairól, a klímaváltozás okozta várható fafajkínálatról.
Forrás: Soproni Egyetem
Zöldinfó
Erősíti az energiafüggetlenséget a Jedlik-program: országszerte modernizálják a rendszereket
Sikeres a Jedlik-program.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Sikeres a Jedlik-program, kapósak az energetikai támogatások – írta Facebook-oldalán az Energiaügyi Minisztérium (EM). Mint emlékeztettek, a kormány márciusban indította útjára a valaha volt legnagyobb ágazati programcsomagot. A Jedlik Ányos Energetikai Program már bejelentett pályázatai több mint 500 milliárd forint támogatást kínálnak, elsősorban vállalkozások számára – írja az alternativenergia.hu. A cégek, önkormányzatok és intézmények rezsiterheinek csökkentését, az energiahasználat zöldítését célzó kiírások a nyár óta folyamatosan nyílnak meg az érdeklődők előtt. A mostanáig pályázható felhívásokban a teljes keretösszeg mintegy fele, 250 milliárd forint vált elérhetővé – ismertették.
A lehetőségek jól célzottnak bizonyultak, eddig több mint 200 milliárd forint támogatási igény érkezett be – fűzték hozzá. A tájékoztatás szerint a lehetséges kedvezményezettek jelentősen túligényelték a távhőrendszerek és a helyi közvilágítás korszerűsítésére vagy az energetikai kutatás-fejlesztésre szánt forrásokat is. A Jedlik Ányos Energetikai Programban jelenleg biogáz-biometán előállítására és az egészségügyi intézmények rezsicsökkentő fejlesztéseire lehet pályázni. Előbbi kiírás 40 milliárd forintos keretösszegéből 18 milliárd forintot a kisebb üzemek létesítésére különítettek el. A 89 milliárd forintos másik kezdeményezés jóvoltából országszerte 70 kórházi épület és 20 mentőállomás újulhat meg, működhet energiatakarékosabban – olvasható a közleményben.
Hamarosan érkezik a folytatás: januártól lehet jelentkezni az ipari energiatárolók telepítését 50 milliárd forinttal, a geotermikus alapú áramtermelést 12 milliárd forinttal ösztönző pályázatokra – hívta fel a figyelmet az EM. A Jedlik-program beruházásai erősítik Magyarország energiafüggetlenségét, csökkentik az importkitettséget, fokozzák a hazai fogyasztók ellátásának biztonságát. Hozzájárulnak a zöldenergia hasznosításának növeléséhez, rezsikiadásaik mérséklésével javítják a cégek, kiemelten a kis- és középvállalkozások versenyhelyzetét – áll a bejegyzésben.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
