Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Mik a napelemtelepítés legfőbb akadályai? Szakértők kutatták!

Egy új, svédországi kutatás alapján a napelemes telepítés komoly időbeli és adminisztratív terhekkel jár.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A Lundi Egyetem szakértői a lakossági napelemes rendszerek beszerzésének tranzakciós költségeit vizsgálták – számol be a PV Magazine. Az elemzés fókuszában az időráfordítás állt, a kutatás célja a beszerzési folyamat során felmerülő időbeli és adminisztratív terhek feltérképezése volt, hogy ezzel segítsék a költségek csökkentésére irányuló szakpolitikai döntéseket. A kutatók 1281 főt kérdeztek meg 14, a beruházást érintő részfeladattal kapcsolatban, az alanyok Dél-Svédországban telepítettek napelemes rendszert 2015 és 2021 között. Összesen 300 érvényes válasz érkezett be, a válaszadók többsége egylakásos épület tulajdonosa volt, míg kisebb részük többlakásos épületben voltak érdekeltek. Utóbbi kategórián belül építőipari vállalatok és lakásszövetkezetek is szerepeltek. A családiház-tulajdonosok átlagosan 83 órát töltöttek a teljes beszerzési folyamattal, míg a többlakásosok 70-et, a lakásszövetkezetek pedig 138-at. Az időráfordítás legnagyobb részét az információk keresése és értékelése tette ki – családi házak esetében ez 37, többlakásos cégeknél 31, lakásszövetkezeteknél pedig 36% volt. A beszállítók és telepítők kiválasztása a családiház-tulajdonosok és a lakásszövetkezetek számára is jelentős időráfordítást igényelt.

A 2018-as szabályváltozások után Svédországban a napelemes rendszerek telepítéséhez az esetek nagy részében már nem volt szükség építési engedélyekre, ami leegyszerűsítette a folyamatot. A válaszadók 57%-a saját maga intézte a hálózatüzemeltetőkkel való kommunikációt, és több mint 80%-uk mindössze 0-2 órát töltött ezzel. A finanszírozási kérdések kevésbé bizonyultak időigényesnek: a családi házas csoport 86%-a és a többlakásos csoport 100%-a egy órán belül elintézte a hitelfelvétellel kapcsolatos ügyeket.

A kutatás rávilágított arra, hogy a napelem-telepítés időigénye igen jelentős, a folyamatot leegyszerűsítő szabályozások ugyanakkor hozzájárulhatnak az energetikai átállás felgyorsításához.

Advertisement

Zöld Energia

Így alakítja át a klímaváltozás a napenergia-potenciált

Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat – írja az alternativenergia.hu. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét. Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt, egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegőtisztaság javulása – a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén – jelentősen csökkentette az aeroszolrészecskék mennyiségét. Ezzel nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron. Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.

Úgy tűnik, a napenergia-technológia felfutása éppen a megfelelő időpontban következett be – a kérdés csak az, hogy mit várhatunk a jövőben, és hogyan befolyásolja a várakozásainkat a klímaváltozás. Ennek jártak utána az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita a klímaváltozás két legújabb forgatókönyvét hasonlították össze: az egyik szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be (realista jövőkép), a másik szerint folytatódik az eddigi „business-as-usual” trend (pesszimista jövőkép). A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig.

A szél nem segít, a forróság viszont árt
Nem meglepő, hogy minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet elvileg előállítani belőle. Az viszont kevésbé ismert, hogy a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, mivel hűti a rendszereket.

Advertisement

A jövő szélviszonyai a klímamodellek eredményei szerint nem változnak jelentősen, így nem várható, hogy a hűtőhatás javíthatná a napelemek teljesítményét. A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Míg a realista jövőkép szerint gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.

Különösen a naposabb nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés: akár másfél napnyi paksi erőmű-termelésnek megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.

Advertisement

A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák