Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mikor ültessem ki a földlabdás fenyőfát?

Létrehozva:

|

Idén csaknem 10 százalékkal drágulhatnak a karácsonyfák tavalyhoz képest, a kereslet háromnegyedét fedezi a belföldi termelés – közölte az MTI kérdésére a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete.

Az áremelkedést részben az import drágulása okozza, ez pedig az árfolyamhatással és a szállítási költségek jelentős emelkedésével magyarázható az érdekképviselet szerint. A magyar termelőknek ugyanakkor kedvez az idei helyzet, hiszen végre jobb áron értékesíthetnek. Hosszú időn keresztül csak a költségeik nőttek, de az áraikat nem tudták jelentős mértékben módosítani, ahogy más dísznövény-termesztők sem – tették hozzá. Magyarországon a karácsonyi fenyők 600-700 családnak biztosítanak megélhetést körülbelül 3000-3500 hektáron, a termőterület hosszú ideje nagyjából változatlan. A fenyőfák karácsony előtti forgalma 1,8-2 millió darab, csaknem a negyedük külföldről érkezik, de Magyarországról is szállítanak a környező államokba. Belföldön a nordmann és az ezüstfenyő egyre keresettebb, a lucfenyő népszerűsége viszont csökken. A környezettudatosság erősödésével magyarázható, hogy a földlabdás fenyőfák évről évre népszerűbbek, jelenleg csaknem 10 százalékkal részesednek a forgalomból.

A díszkertészek azonban nem tanácsolják a földlabdás fenyő kiültetését a szabadba az ünnepi időszak végén, mert szobahőmérsékleten hamar megindulhat a nedvkeringés, így a fa a tápanyagait gyorsan feléli, és a hirtelen hideggel szemben nem lesz ellenálló. A gyökeres fenyőket ezért kicsit tovább, a fagyok elmúltáig beltéri helyiségben érdemes tárolni, március végétől kerülhetnek ki a szabadba – javasolták.
Hangsúlyozták egyúttal, hogy a fenyőfa-termelés nem környezetkárosító tevékenység, hiszen ennek köszönhető, hogy nem az erdőkben kell karácsonyfát vágni.

Advertisement

Az ültetvények ráadásul hektáronként körülbelül 10 tonna szén-dioxidot kötnek meg és ugyanennyi oxigént termelnek. Ekkora területre csaknem ezer fenyő ültethető, a növekedési idejük 8-15 év. Az éghajlatváltozás okozhat nehézségeket, de a termőterületek az átlagnál csapadékosabb, hűvösebb országrészeken, főképp a Nyugat-Dunántúlon összpontosulnak. Keresletcsökkenés még kevésbé fenyeget, a karácsonyi szokásoknak köszönhetően a fenyőfatermesztésnek van jövője Magyarországon – közölte a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szerveze.

Advertisement

Zöldinfó

Új reményt adhat az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben egy szegedi felfedezés

Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak az SZBK kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai, felfedezésük, melyről a Nature Communications folyóiratban számoltak be, új lehetőséget nyithat többek között az antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni küzdelemben – tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet az MTI-t. A közlemény szerint a bakteriofágok baktériumokat fertőző vírusok, nem emberi kórokozók. Az SZBK kutatói azonban kimutatták, hogy egyes fágok mégis közvetlen fizikai kapcsolatba léphetnek az emberi sejtekkel: felszíni fehérjéik segíthetik a megtapadást, a sejtekbe jutást és a szervezetben való hosszabb jelenlétet. A kutatók olyan tapadást segítő fehérjemodulokat azonosítottak, amelyek molekuláris kapaszkodóként működnek, és segítik a fágokat abban, hogy megtapadjanak az emberi sejtek felszínén. Az azonosított fehérjék szerepét a kutatók kísérletesen is ellenőrizték: génsebészeti módszerekkel áthelyezték a “tapadófehérjéket” kódoló géneket egy olyan fágba, amely eredetileg nem rendelkezett ezzel a képességgel.

A kutatóközpontban széles körű összefogással elért eredmény egyértelmű volt: a módosított fágok hatékonyan kapcsolódtak emberi sejtekhez, bejutottak azokba, és egerek szervezetében is hosszabb ideig maradtak jelen a bélrendszerben. Az eredeti, nem módosított fágok ezzel szemben órákon belül kiürültek. Mint Apjok Gábor, a tanulmány egyik első szerzője kifejtette, a fágokra sokáig baktériumvadász vírusokként tekintettek, viszont úgy tűnik, a fágok ennél összetettebb szereplők: közvetlenül kapcsolódhatnak az emberi sejtek felszínéhez is. Nem emberi vírusokká válnak, hanem olyan molekuláris kapaszkodókat használnak, amelyek később akár célzottabb fágterápiák tervezésében is fontosak lehetnek.

A fágok ugyanakkor nem fertőzik meg az emberi sejteket, hiszen evolúciósan teljesen inkompatibilisek egymással. A folyamat és a kutatás lényege a fizikai kapcsolat. A fág megtapad a sejtfelszínen, majd a sejt saját anyagfelvételi mechanizmusai révén bekerülhet a sejt belsejébe. A sejt ilyenkor apró membránhólyagba csomagolja a hozzá kötődő részecskét, és befelé szállítja.

Advertisement

A sejten belüli útvonal a kutatás egyik legfontosabb megállapítása: sok kívülről felvett anyag a sejt lebontó rendszerébe kerül. A vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy a módosított fágok egy része nem kizárólag ilyen útvonalra jut, hanem a Golgi-készülék és az endoplazmatikus retikulum irányába is eljuthat. Ezek a sejt belső szállítási és feldolgozási rendszerei. Ezt a kutatók mikroszkopikus képelemzéssel is bizonyították: nemcsak láthatóvá tették a sejtekbe jutó fágokat, hanem számszerűen is megmérték, milyen arányban kerülnek be a sejtekbe, és mely sejten belüli állomásokhoz jutnak közel.

A felfedezés a baktériumok mellett vírusokban is gazdag mikrobiomról alkotott képet is árnyalja. A mostani eredmények szerint egyes fágok nemcsak a baktériumokkal, hanem közvetlenül a bélhám felszínével is kapcsolatba léphetnek. Az ilyen tapadást segítő géneket hordozó fágok több gyakori bélfágcsoportban is megtalálhatók. Az elemzések alapján egészséges emberek bélvírus-közösségében nagyobb arányban lehetnek jelen. Ez nem azt jelenti, hogy önmagukban egészséget okoznak, hanem azt, hogy egy ép, jól működő bélnyálkahártya környezetében stabilabban fennmaradhatnak akár indikátorként is szolgálva.

Advertisement

Az eredmények a – baktériumok ellen vírusokat használó – fágterápia szempontjából is fontosak. Ezek a vírusok természetes módon képesek felismerni bizonyos baktériumokat, bejutni a baktériumsejtbe, majd elpusztítani azt. Ez az antibiotikum-rezisztencia miatt különösen fontos irány, hiszen egyre több kórokozóval szemben válnak kevésbé hatékonnyá a megszokott antibiotikumok.

Kintses Bálint, a kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, a fágterápia célzott baktériumpusztító lehetőséget kínálhat az antibiotikum-rezisztencia korában, de ahhoz, hogy ezeket a vírusokat terápiásan is pontosabban tudják használni, meg kell érteni, hogyan jutnak el a megfelelő helyre, hogyan maradnak ott, és milyen kapcsolatba léphetnek az emberi szövetekkel.

Advertisement

Ha a szakemberek pontosabban megértik, mely fehérjék irányítják a fágok kötődését az emberi szövetekhez, később olyan fágokat tervezhetnek, amelyek célzottabban jutnak el a szervezet különböző pontjaira, és ott hosszabb ideig megmaradnak. Ez különösen fontos lehet olyan fertőzések kezelésében, ahol a baktériumok nehezen hozzáférhető szöveti környezetben, nyálkahártyák közelében vagy akár emberi sejtek belsejében maradnak fenn.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák