Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mikor ültessem ki a földlabdás fenyőfát?

Létrehozva:

|

Idén csaknem 10 százalékkal drágulhatnak a karácsonyfák tavalyhoz képest, a kereslet háromnegyedét fedezi a belföldi termelés – közölte az MTI kérdésére a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete.

Az áremelkedést részben az import drágulása okozza, ez pedig az árfolyamhatással és a szállítási költségek jelentős emelkedésével magyarázható az érdekképviselet szerint. A magyar termelőknek ugyanakkor kedvez az idei helyzet, hiszen végre jobb áron értékesíthetnek. Hosszú időn keresztül csak a költségeik nőttek, de az áraikat nem tudták jelentős mértékben módosítani, ahogy más dísznövény-termesztők sem – tették hozzá. Magyarországon a karácsonyi fenyők 600-700 családnak biztosítanak megélhetést körülbelül 3000-3500 hektáron, a termőterület hosszú ideje nagyjából változatlan. A fenyőfák karácsony előtti forgalma 1,8-2 millió darab, csaknem a negyedük külföldről érkezik, de Magyarországról is szállítanak a környező államokba. Belföldön a nordmann és az ezüstfenyő egyre keresettebb, a lucfenyő népszerűsége viszont csökken. A környezettudatosság erősödésével magyarázható, hogy a földlabdás fenyőfák évről évre népszerűbbek, jelenleg csaknem 10 százalékkal részesednek a forgalomból.

A díszkertészek azonban nem tanácsolják a földlabdás fenyő kiültetését a szabadba az ünnepi időszak végén, mert szobahőmérsékleten hamar megindulhat a nedvkeringés, így a fa a tápanyagait gyorsan feléli, és a hirtelen hideggel szemben nem lesz ellenálló. A gyökeres fenyőket ezért kicsit tovább, a fagyok elmúltáig beltéri helyiségben érdemes tárolni, március végétől kerülhetnek ki a szabadba – javasolták.
Hangsúlyozták egyúttal, hogy a fenyőfa-termelés nem környezetkárosító tevékenység, hiszen ennek köszönhető, hogy nem az erdőkben kell karácsonyfát vágni.

Advertisement

Az ültetvények ráadásul hektáronként körülbelül 10 tonna szén-dioxidot kötnek meg és ugyanennyi oxigént termelnek. Ekkora területre csaknem ezer fenyő ültethető, a növekedési idejük 8-15 év. Az éghajlatváltozás okozhat nehézségeket, de a termőterületek az átlagnál csapadékosabb, hűvösebb országrészeken, főképp a Nyugat-Dunántúlon összpontosulnak. Keresletcsökkenés még kevésbé fenyeget, a karácsonyi szokásoknak köszönhetően a fenyőfatermesztésnek van jövője Magyarországon – közölte a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szerveze.

Advertisement

Zöldinfó

Az agroturizmust erősítenék a Balatonon egy új együttműködéssel

Balatoni Agroturisztikai Együttműködési Hálózatot hoztak létre Keszthelyen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Balatoni Agroturisztikai Együttműködési Hálózatot hoztak létre a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kezdeményezésére, önkormányzatok és szakmai szervezetek együttműködésével – az erről szóló keretmegállapodást írták alá Keszthelyen. Gyuricza Csaba, a MATE rektora azt mondta: a hálózat célja, hogy összekapcsolja a felsőoktatási, kutatási, önkormányzati, turisztikai, agrár-, gasztronómiai és térségfejlesztési szereplőket – írja az alternativenergia.hu. Az együttműködéssel szeretnének hozzájárulni a Balaton fenntartható, négy évszakos és helyi értékekre épülő turisztikai kínálatának fejlesztéséhez, a gyakorlatorientált felsőoktatás erősítéséhez. A rektor felidézte, hogy a 2020-ban létrejött integrált magyar agrár-felsőoktatási rendszerben a keszthelyi Georgikon Campus is jelentősen erősödni tudott az elmúlt években hallgatói létszámban és képzési kínálatában. Ennek részeként hozták létre 2024-ben az agroturisztikai tanszéket, amelyet idén a vidékfejlesztéssel is kiegészítettek.

A szakmai szervezetekkel, vendéglátóhelyekkel, szállodákkal, egyesületekkel és önkormányzatokkal kialakított együttműködés célja az, hogy a tudás ne maradjon elméleti szinten, azzal erősíteni tudják a Balaton turisztikai vonzerejét. Hogy ne csak egy évszakos legyen a Balaton térségében a turizmus, ahhoz minőségi fejlesztésekre van szükség, és nemcsak a tó néhány száz méteres körzetében, hanem tágabb területen is – fogalmazott Gyuricza Csaba. Felházi Miklós, Balatonlelle polgármestere (Fidesz-KDNP) úgy vélte, a dél-balatoni településeknek is kell egy erős egészségügyi és oktatási bástya, amelyhez az alig ötezer lelkes település már tett lépéseket kaposvári kapcsolatok kiépítésével. Azzal is szeretnék közelebb vinni a tudást a helyiekhez, hogy csatlakoznak ehhez a hálózathoz, mert csak a tudásalapú gazdaság erősítheti a társadalmat – tette hozzá.

Frankó Pál, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége elnöke arról beszélt, hogy a sikerességhez az agrárium adottságait a turisztikai szakma szabályai szerint kell piacra vinni, a teljes helyi közösséget szolgálva. Hogy az a térség, tevékenység, szolgáltatás jól működjön, és elérhető legyen minden hónapban, ahhoz még hiányzik a valódi együttműködés, az egyszerűbb szabályozási környezet – mondta. Az elnök szerint ma a balatoni régió az egyetlen Magyarországon, amely valóban egységes turisztikai desztinációként működik, megvannak az adottságok és a fizetőképes kereslet, de a tudásba még be kell fektetni ahhoz, hogy az agroturizmus is jól működjön.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák