Zöldinfó
Mikor ültessem ki a földlabdás fenyőfát?
Idén csaknem 10 százalékkal drágulhatnak a karácsonyfák tavalyhoz képest, a kereslet háromnegyedét fedezi a belföldi termelés – közölte az MTI kérdésére a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete.
Az áremelkedést részben az import drágulása okozza, ez pedig az árfolyamhatással és a szállítási költségek jelentős emelkedésével magyarázható az érdekképviselet szerint. A magyar termelőknek ugyanakkor kedvez az idei helyzet, hiszen végre jobb áron értékesíthetnek. Hosszú időn keresztül csak a költségeik nőttek, de az áraikat nem tudták jelentős mértékben módosítani, ahogy más dísznövény-termesztők sem – tették hozzá. Magyarországon a karácsonyi fenyők 600-700 családnak biztosítanak megélhetést körülbelül 3000-3500 hektáron, a termőterület hosszú ideje nagyjából változatlan. A fenyőfák karácsony előtti forgalma 1,8-2 millió darab, csaknem a negyedük külföldről érkezik, de Magyarországról is szállítanak a környező államokba. Belföldön a nordmann és az ezüstfenyő egyre keresettebb, a lucfenyő népszerűsége viszont csökken. A környezettudatosság erősödésével magyarázható, hogy a földlabdás fenyőfák évről évre népszerűbbek, jelenleg csaknem 10 százalékkal részesednek a forgalomból.
A díszkertészek azonban nem tanácsolják a földlabdás fenyő kiültetését a szabadba az ünnepi időszak végén, mert szobahőmérsékleten hamar megindulhat a nedvkeringés, így a fa a tápanyagait gyorsan feléli, és a hirtelen hideggel szemben nem lesz ellenálló. A gyökeres fenyőket ezért kicsit tovább, a fagyok elmúltáig beltéri helyiségben érdemes tárolni, március végétől kerülhetnek ki a szabadba – javasolták.
Hangsúlyozták egyúttal, hogy a fenyőfa-termelés nem környezetkárosító tevékenység, hiszen ennek köszönhető, hogy nem az erdőkben kell karácsonyfát vágni.
Az ültetvények ráadásul hektáronként körülbelül 10 tonna szén-dioxidot kötnek meg és ugyanennyi oxigént termelnek. Ekkora területre csaknem ezer fenyő ültethető, a növekedési idejük 8-15 év. Az éghajlatváltozás okozhat nehézségeket, de a termőterületek az átlagnál csapadékosabb, hűvösebb országrészeken, főképp a Nyugat-Dunántúlon összpontosulnak. Keresletcsökkenés még kevésbé fenyeget, a karácsonyi szokásoknak köszönhetően a fenyőfatermesztésnek van jövője Magyarországon – közölte a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szerveze.
Zöldinfó
A klímaváltozás miatt egyre nagyobb kihívás a nyári ivóvízellátás
A víziközműszolgáltatók már tavasszal megkezdik a nyári vízhiány kockázatának mérséklését.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A víziközműszolgáltatók már tavasszal megkezdik a vízhiány kockázatának mérséklését, a hálózatok, medencék, víztornyok ellenőrzésével, karbantartásával, és a nagy melegben nem végeznek olyan rekonstrukciós vagy karbantartási munkát, amely vízhiánnyal vagy nagyobb vízmennyiség felhasználásával jár ( hálózatöblítés) – válaszolta az MTI kérdésére a Nemzeti Vízművek Zrt. Hozzátették, hogy bár üzemtani események, csőtörés, szivattyúhiba előfordulhat, de ilyenkor fokozottan ügyelnek arra, hogy a vízhiánnyal járó hibák javítását haladéktalanul megkezdjék és a lehető leggyorsabban elvégezzék, és addig is alternatív módon, lajtoskocsival biztosítanak ivóvizet – írja az alternativenergia.hu. Fontosnak nevezték a víziközmű-szolgáltatók közötti együttműködést is: a korábban már kialakított és kipróbált módon adnak át ivóvizet a szomszédos ellátási területre vagy vízszállító járművekkel akár távolabbra is.
Beszámoltak arról is, hogy a nyári időszakban elsősorban azokon a településeken emelkedik meg nagy mértékben a vízfelhasználás, ahol családi házas, kertes településrészek vannak – a kertlocsolás, medencetöltés, járdák locsolással történő hűtése miatt. Ellátási nehézségek is főként ezeken, illetve a nagy szintkülönbséggel rendelkező, részben magasabban fekvő településeken alakulhatnak ki. A másik kritikus területet a Budapest agglomerációjában fekvő, mind népszerűbb települések jelentik, ahol jelentősen megnövekedett a lakosszám, de az infrastruktúra, így a víziközmű-hálózat fejlesztése sem tudott ezzel lépést tartani. Továbbá ide kell sorolni a turisztikai szempontból kiemelt térségeket is, melyeknél üdülési szezonban megtöbbszöröződhet a vízhasználók száma. Különleges helyzetben vannak azok a szolgáltatók, melyek ellátási területén sok autómosó üzemel, hiszen ott nagyon jelentős a vízfelhasználás – sorolták.
Tapasztalataink szerint a nyári időszakban, főként hőségriasztások idején 30-40 százalékkal is megemelkedik a vízfogyasztás, de a mostani, extrém hőségben van olyan település is, ahol az átlagfogyasztáshoz képest csaknem 50 százalékos volt az elmúlt hétvégén az emelkedés. Ez azért is komoly kihívást jelent a víziközmű-szolgáltatók számára, mert a megnövekedett vízigény mellett a vízhasználat nem egyenletesen oszlik el a nap folyamán. Jellemzően a reggeli, de még inkább az esti csúcsfogyasztás terheli meg a hálózatokat. Ennek enyhítésére sokat tehetnek a fogyasztók azzal, ha nem a csúcsidőben (este 6 és 9 óra között) locsolják a kerteket, állítják be az öntözőrendszereket, vagy akár az erre alkalmas mosógépet, mosogatógépet napközbenre programozzák.
Megjegyezték, hogy Magyarországon az éves teljes – lakossági és nem lakossági vízfelhasználás – meghaladja a 600 millió köbmétert. Egy lakossági fogyasztó napi szinten mintegy 105 liter vizet használ fel közvetlen fogyasztásra (ivás és főzés), illetve háztartási és higiéniai célokra, a teljes vízfelhasználásnak azonban csak elenyésző részét képezi az ivást szolgáló víz. Az utóbbi időszak kedvező tendenciája ugyanakkor, hogy mind többen választják a palackozott italok helyett a vezetékes ivóvizet – írták, megjegyezve, hogy ez főként a fiatalabb, egyébként is környezettudatosabb életmódot folytató fiatalokra jellemző. Körükben elterjedt a kulacs használata, amihez minden bizonnyal hozzájárult, hogy mind több helyen van lehetőség a víziközmű-szolgáltatók vagy az önkormányzatok által telepített közterületi ivókutaknál, közkutaknál a víz utánpótlására.
Megjegyezték, hogy bár a lakossági vízfelhasználás tendenciája az elmúlt időszakban csökkenő, ennek hátterében elsősorban a korszerűbb, víztakarékosabb háztartási berendezések, szerelvények elterjedése áll. Kevéssé jellemző ma még az ivóvíz háztartási célú kiváltását szolgáló, tudatos megoldások keresése. Elsősorban a házi vízrendszer átalakításának szükségessége miatt a szürke víz használata még nem terjedt el széles körben. A másik alternatív lehetőség az esővíz gyűjtése a kiskertek locsolására, amivel mind többen élnek, de a csapadékszegény időjárás ennek éppen a nyári aszályos, száraz időszakban nem kedvez – jegyezték meg.
A vízművek hangsúlyozta, hogy összességében a korábbi pazarló vízhasználatról fokozatosan áll át a magyar lakosság a takarékosabb fogyasztásra. Ennek érdekében és elősegítésére a víziköznű-szolgáltatók mind több formában igyekeznek felhívni a figyelmet a felelős, tudatos vízfelhasználás és csatornahasználat szükségességére, ötleteket, javaslatokat is megfogalmazva: közösségi médiában, lakossági nyílt napokon, kitelepüléseken – ismertették.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzakértő: a Velencei-tó válsága túlmutat a vízhiányon
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kap a napenergia: több mint 1000 MW-tal bővült a hálózati kapacitás
-
Otthon2 nap telt el a létrehozás ótaMiért lehet jó választás Pécs városa a gyerekes családoknak?
