Zöldinfó
Mikor ültessem ki a földlabdás fenyőfát?
Idén csaknem 10 százalékkal drágulhatnak a karácsonyfák tavalyhoz képest, a kereslet háromnegyedét fedezi a belföldi termelés – közölte az MTI kérdésére a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete.
Az áremelkedést részben az import drágulása okozza, ez pedig az árfolyamhatással és a szállítási költségek jelentős emelkedésével magyarázható az érdekképviselet szerint. A magyar termelőknek ugyanakkor kedvez az idei helyzet, hiszen végre jobb áron értékesíthetnek. Hosszú időn keresztül csak a költségeik nőttek, de az áraikat nem tudták jelentős mértékben módosítani, ahogy más dísznövény-termesztők sem – tették hozzá. Magyarországon a karácsonyi fenyők 600-700 családnak biztosítanak megélhetést körülbelül 3000-3500 hektáron, a termőterület hosszú ideje nagyjából változatlan. A fenyőfák karácsony előtti forgalma 1,8-2 millió darab, csaknem a negyedük külföldről érkezik, de Magyarországról is szállítanak a környező államokba. Belföldön a nordmann és az ezüstfenyő egyre keresettebb, a lucfenyő népszerűsége viszont csökken. A környezettudatosság erősödésével magyarázható, hogy a földlabdás fenyőfák évről évre népszerűbbek, jelenleg csaknem 10 százalékkal részesednek a forgalomból.
A díszkertészek azonban nem tanácsolják a földlabdás fenyő kiültetését a szabadba az ünnepi időszak végén, mert szobahőmérsékleten hamar megindulhat a nedvkeringés, így a fa a tápanyagait gyorsan feléli, és a hirtelen hideggel szemben nem lesz ellenálló. A gyökeres fenyőket ezért kicsit tovább, a fagyok elmúltáig beltéri helyiségben érdemes tárolni, március végétől kerülhetnek ki a szabadba – javasolták.
Hangsúlyozták egyúttal, hogy a fenyőfa-termelés nem környezetkárosító tevékenység, hiszen ennek köszönhető, hogy nem az erdőkben kell karácsonyfát vágni.
Az ültetvények ráadásul hektáronként körülbelül 10 tonna szén-dioxidot kötnek meg és ugyanennyi oxigént termelnek. Ekkora területre csaknem ezer fenyő ültethető, a növekedési idejük 8-15 év. Az éghajlatváltozás okozhat nehézségeket, de a termőterületek az átlagnál csapadékosabb, hűvösebb országrészeken, főképp a Nyugat-Dunántúlon összpontosulnak. Keresletcsökkenés még kevésbé fenyeget, a karácsonyi szokásoknak köszönhetően a fenyőfatermesztésnek van jövője Magyarországon – közölte a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szerveze.
Zöldinfó
Erősödik a magyar juhtartás: támogatások és exportlehetőségek segítik az ágazatot
A juh- és bárányhús nemcsak egészséges, hanem környezetbarát választás is.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Tarpataki Tamás ismertette, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv forrásai és a kormányzati támogatások együttesen biztosítják az ágazat stabil működését, ösztönzik a termelés bővülését, erősítik a bárányhús belföldi és nemzetközi piaci pozícióját – írja az alternativenergia.hu. A támogatások a termeléstől a feldolgozáson át a teljes értékláncon segítik a fejlődést: jelentős források állnak rendelkezésre az állattartó telepek korszerűsítésére, élelmiszeripari beruházásokra, tenyésztési programokra, állatjóléti intézkedésekre és génmegőrzésre, miközben a nemzeti támogatások a tenyésztők és a tenyésztőszervezetek munkáját is segítik. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a magyar kiskérődző-tenyésztés megerősödött – fejtette ki a helyettes államtitkár.
A közlemény szerint Tarpataki Tamás elmondta, hogy a mostani rendezvény is a spanyol-magyar együttműködésben megvalósuló, 2027-ig tartó Celebrate-EULAMB program része, amelynek célja a juh- és bárányhús fogyasztásának növelése. Az Európai Unió promóciós pályázati rendszere kiemelten támogatja a több tagállam együttműködésével megvalósuló kampányokat. Az ilyen programok hozzájárulnak ahhoz, hogy a minőségi európai juh- és bárányhús erősebben jelenjen meg a piacon, és nőjön a kereslet külföldön és Magyarországon egyaránt. A helyettes államtitkár rámutatott, hogy az egy főre jutó éves bárányhúsfogyasztás jelenleg mindössze mintegy 0,2 kilogramm, miközben a termék kiváló tápértékű, könnyen emészthető, és jól illeszkedik az egészségtudatos étrendbe.
A legeltetésen alapuló juhtartás nemcsak kisebb környezeti terheléssel jár más állattenyésztési ágazatokhoz képest, ezért a bárányhús fogyasztása a fenntartható gazdálkodás támogatását is jelenti. A magyar juhágazat jelentős exportpotenciállal rendelkezik, ugyanakkor cél a belföldi fogyasztás növelése és a termelők jövedelmezőségének hosszú távú biztosítása. Az AM minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja, hogy a juh- és bárányhús ismét méltó helyére kerüljön a magyar gasztronómiában, és az ágazat tovább erősítse szerepét a fenntartható és versenyképes mezőgazdaságban – tette hozzá.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
