Zöldinfó
Mikor ültessem ki a földlabdás fenyőfát?
Idén csaknem 10 százalékkal drágulhatnak a karácsonyfák tavalyhoz képest, a kereslet háromnegyedét fedezi a belföldi termelés – közölte az MTI kérdésére a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete.
Az áremelkedést részben az import drágulása okozza, ez pedig az árfolyamhatással és a szállítási költségek jelentős emelkedésével magyarázható az érdekképviselet szerint. A magyar termelőknek ugyanakkor kedvez az idei helyzet, hiszen végre jobb áron értékesíthetnek. Hosszú időn keresztül csak a költségeik nőttek, de az áraikat nem tudták jelentős mértékben módosítani, ahogy más dísznövény-termesztők sem – tették hozzá. Magyarországon a karácsonyi fenyők 600-700 családnak biztosítanak megélhetést körülbelül 3000-3500 hektáron, a termőterület hosszú ideje nagyjából változatlan. A fenyőfák karácsony előtti forgalma 1,8-2 millió darab, csaknem a negyedük külföldről érkezik, de Magyarországról is szállítanak a környező államokba. Belföldön a nordmann és az ezüstfenyő egyre keresettebb, a lucfenyő népszerűsége viszont csökken. A környezettudatosság erősödésével magyarázható, hogy a földlabdás fenyőfák évről évre népszerűbbek, jelenleg csaknem 10 százalékkal részesednek a forgalomból.
A díszkertészek azonban nem tanácsolják a földlabdás fenyő kiültetését a szabadba az ünnepi időszak végén, mert szobahőmérsékleten hamar megindulhat a nedvkeringés, így a fa a tápanyagait gyorsan feléli, és a hirtelen hideggel szemben nem lesz ellenálló. A gyökeres fenyőket ezért kicsit tovább, a fagyok elmúltáig beltéri helyiségben érdemes tárolni, március végétől kerülhetnek ki a szabadba – javasolták.
Hangsúlyozták egyúttal, hogy a fenyőfa-termelés nem környezetkárosító tevékenység, hiszen ennek köszönhető, hogy nem az erdőkben kell karácsonyfát vágni.
Az ültetvények ráadásul hektáronként körülbelül 10 tonna szén-dioxidot kötnek meg és ugyanennyi oxigént termelnek. Ekkora területre csaknem ezer fenyő ültethető, a növekedési idejük 8-15 év. Az éghajlatváltozás okozhat nehézségeket, de a termőterületek az átlagnál csapadékosabb, hűvösebb országrészeken, főképp a Nyugat-Dunántúlon összpontosulnak. Keresletcsökkenés még kevésbé fenyeget, a karácsonyi szokásoknak köszönhetően a fenyőfatermesztésnek van jövője Magyarországon – közölte a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szerveze.
Zöldinfó
A jövő energiája molekuláris szinten: akkumulátorokról és hidrogénről is szó lesz az MTA-n
Egész napos előadássorozatot rendeznek a környezetkémia újabb eredményeiről az Akadémián.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Egész napos előadássorozatot rendeznek a környezetkémia újabb eredményeiről a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) szeptember 21-én, a kémia hónapja részeként – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint az MTA Székházának nagytermében délelőtt 10 órakor kezdődő, Kémiai környezeti kockázati tényezők és hatásaik című rendezvény résztvevői a levegőben, a vizekben, a talajban, valamint az éghajlati rendszerben zajló változásokat vizsgálják. A környezetkémia újabb tudományos eredményeit kiváló szakemberek: Fábián István (Debreceni Egyetem), Felinger Attila (Pécsi Tudományegyetem), Gelencsér András (Pannon Egyetem) és Kónya Zoltán (Szegedi Tudományegyetem), valamint Fodor Nándor (Agrártudományi Kutatóközpont), Mádlné Szőnyi Judit (Eötvös Loránd Tudományegyetem), Salma Imre (Eötvös Loránd Tudományegyetem) és Szócska Miklós (Semmelweis Egyetem) ismertetik.
A szakemberek előadásokat tartanak többek között a globális fenntarthatóságról, a nanotechnológiával végzett környezeti kármentesítésről, a Kárpát-medence felszín alatti vízpótlásáról, a légköri aeroszolok egészségi és éghajlati hatásairól, valamint a környezeti kockázatok és az emberi betegségek kapcsolatáról. Az előadásokat helyszíni kísérletek egészítik ki, amelyek többek között az éghajlati rendszer működését, a dohányfüst tüdőbeli kiülepedését, illetve a vízpótlás folyamatait szemléltetik. A délután 14 órakor kezdődő, Tiszta energia a molekulákban című program középpontjában a megújuló energiaforrásokra épülő rendszerek energiatárolási kérdései és a kémia ebben betöltött szerepe áll.
Az előadásokon szó lesz a lítiumion-akkumulátorok lehetőségeiről és korlátairól, a hidrogéntechnológiák anyagtudományi kihívásairól, valamint az energia molekuláris szintű átalakításáról és tárolásáról. A kapcsolódó technológiai bemutatókon az érdeklődők akkumulátorcellák felépítését, a vízbontás és a tüzelőanyag-cellák működését, valamint a szén- és tüzelőanyag-cellás járműtechnológiát is megismerhetik. Az eseményen való részvétel regisztrációhoz kötött, amit szeptember 20-án délutánig a sajto@titkarsag.mta.hu e-mail-címen lehet megtenni.
A tudományos ülésről felvétel készül, amely az MTA YouTube-csatornáján lesz megtekinthető. Az MTA Kémiai Tudományok Osztályának egy hónapos rendezvénysorozata szeptember elején egy rendhagyó kiállítás megnyitójával és egy könyvbemutatóval indult. A programok célja, hogy a szakemberek tematikus tudományos eseményeken keresztül mutassák be a molekuláris tudományok fontosabb területeit. A programokról az MTA Kémiai Tudományok Osztályának oldalán olvasható részletes tájékoztatás
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
