Kapcsolatfelvétel

Öko Fashion

Milyen hatással van a farmerod a bolygónkra?

Létrehozva:

|

Hogyan legyünk részesei a fenntartható, öko divatforradalomnak?

Manapság mindenki visel farmert – erős kifejezés, de ez az igazság. Szinte minden embernek van egy pár farmernadrágja, amelyet rendszeresen visel. Nem mellesleg a kereslet a divatos és olcsó farmerokra sosem volt magasabb. Azonban tisztában vagyunk-e a ‘fast fashion’, azaz a gyors divattermékek vásárlásával járó következményekkel? És mit tehetsz te, mint vásárló, hogy változzon a mai helyzet?

A pamutipar az egyik legnagyobb a világon, évente mintegy 23.000 tonnát gyártanak és dolgoznak fel. A gyapot, amelyből a pamut készül, egy nagyon szomjas és nehezen termelhető növény, ezért rengeteg gazda rovarirtókat és vegyi anyagokat használ, hogy erősítse a termést. Emiatt a gyapottermelés manapság a világ leginkább vízpazarló és szennyező iparága.

Sajnos a listának még nincs vége. Ahhoz, hogy a nyers pamutot farmerszövetté alakítsák, majd ebből farmernadrág legyen, rengeteg folyamaton kell keresztülmenni. Először is a fonalat indigó (klasszikus farmerkék) festékkel kell színezni, amely a víz és vegyi anyagok felhasználása miatt rendkívül károsítja a környezetet.

Ha a designer egy különleges megjelenést vagy mintát szeretne a farmeren, például kőmosottat, fehérítettet vagy más részletet, ezt a legtöbb esetben környezetromboló módszerekkel lehet elérni. Ezek közül a fehérítő folyamat a legveszélyesebb, mert nemcsak sok vizet használ, hanem a vegyi anyagokkal érintkező dolgozók számára is egészségügyi károsodással járhat.

Mégis hogyan változtathatunk ezen? A fogyasztókon hatalmas a felelősség. Van lehetőségünk megkövetelni, hogy a világszerte működő ruházati vállalatok próbáljanak jobban teljesíteni és tenni a jövőnkért és környezetünkért. Napi szinten látunk új technológiákat, amelyek jelentősen javítják a procedúrát. A gyapottermelő gazdákat meg kell ismertetnünk a túlöntözés és a peszticidek következményeivel, illetve jobb vetőmag-alternatívákat és különböző növényvédő módszereket kell biztosítanunk számukra. Ezzel egy hosszú folyamatot indítunk el, amely lassan megváltoztathatja a gyapottermelést a világon.

Ami a farmergyártást illeti, számos innovatív ötlet jelenik meg, mint például a természetes festékek és a lézertechnológia, amelyek alternatívaként szolgálnak a korábbi módszerekre. Ezekkel az eljárásokkal a vállalatok biztonságosabbá tudják tenni a gyártást az alkalmazottaik és a környezet számára.

Tájékoztatónk egyértelmű áttekintést ad a farmer létrehozásának folyamatáról, valamint javaslatokat arra, hogyan változtassuk meg fogyasztói szokásainkat egy fenntarthatóbb farmer- és divatipar érdekében. Mindig ellenőrizd az anyagokat: keress organikus pamutot, újrahasznosítható vagy megújuló anyagokat a címkéken

A Rankabrand honlapon megtalálod a legfenntarthatóbb farmermárkák listáját
Vásárolj helyi üzletekben: a boltok közelében gyártott ruhák kevesebb szén-dioxidot használnak fel a szállítás során
Mosd a farmerod a lehető legkevesebbszer!
Ne dobd ki, ha hibás: adományozd el vagy alakítsd át! A teljes infografika áttekintéséhez kattints az alábbi linkre: Fenntartható divat

 

Öko Fashion

A ruhabérlés kevésbé zöld, mintha kidobnánk a fölösleges darabokat

Létrehozva:

|

Szerző:

A szállítás és a tisztítás miatt a divatos ruhák bérlése a legkevésbé környezetbarát lehetőség egy új tanulmány szerint, amelyről a The Guardian brit napilap online kiadása számolt be.

Sokáig úgy gondolták, hogy a ruhabérlés jó válasz lehet a divat fenntarthatósági válságára, de egy új tanulmány arra az eredményre jutott, hogy még annál is rosszabb, mintha egyszerűen kidobnánk a fölöslegessé vált ruhadarabokat. Az Environmental Research Letters finn tudományos folyóiratban publikált kutatás a ruhák birtoklásának és ártalmatlanításának öt különböző módját vizsgálta, beleértve a bérbeadást, a viszonteladást és az újrahasznosítást. Megállapításuk szerint mind közül a ruhabérlés a legrosszabb választás: annak van a legnagyobb hatása a klímára. Mint kiderült, a ruhabérlés esetében az ide-oda szállítás és a tisztíttatás is terheli a környezetet. Közben a zöldnek vélt ruhabérlés már egész külön ágazattá nőtte ki magát. Olyan hírességek, mint Gwyneth Paltrow vagy Ralph Lauren is beszálltak az üzletágba. A GlobalData becslése szerint 2029-re az ágazat értéke 2,3 milliárd font (975 milliárd forint) lehet. A Világgazdasági Fórum viszont idén arra figyelmeztetett, hogy az ágazat a globális károsanyag-kibocsátás 5 százalékáért felel. A ruhabérlés azonban esetenként mégis jó megoldás lehet. Egy a témával foglalkozó szakértő, Dana Thomas szerint például jelentős események vagy esküvők esetében hasznos megoldás a vásárlás helyett.

Az új tanulmány szerint ha a bérbeadó cégek úgy változtatnák meg a logisztikájukat, hogy az környezetbarátabbá váljon, a bérbeadás környezetvédelmi szempontból egy szintre kerülne a viszonteladással. A tanulmány azt is megállapította, hogy a divatfogyasztás legfenntarthatóbb módja az, ha kevesebb darabot vásárolunk, és azokat a lehető leghosszabb ideig hordjuk. “Fenntartható akarsz lenni? Vásárolj kevesebbet, vásárolj jobban” – ajánlotta Thomas, a gyorsan változó divattal és a ruhák jövőjével foglalkozó Fashionopolis: The Price of Fast Fashion and the Future of Clothes című könyv szerzője.

Tovább olvasom

Öko Fashion

Magyar dizájnerek, akik szemétből alkotnak egyedi, környezetbarát kreációkat

Létrehozva:

|

Szerző:

Akár a hulladékot gyűjtöd szelektíven, akár a ruháidat akarod újrahasznosítani vagy elajándékozni, máris tettél egy lépést a környezet érdekében. 

Az elmúlt években egyre több márka is rájött arra, hogy szemétből alkotni menő, így nemcsak fenntartható, hanem egyedi és sokszínű darabokkal örvendeztették meg a dizájner ruhák és kiegészítők kedvelőit – olvasható a Coloré női magazin összeállításában

A környezettudatosság számos márkának lett a küldetése, bizonyítva azt, hogy a divat világában is helye van fenntarthatóságnak. 

  • A Hikezone kávés zsákból gyárt mintás topánkákat, amelyek különleges kiegészítői lehetnek minden egyes szettünknek.
  • A Nana Bags a már nem használt farmerek és leselejtezett kárpitok anyagait felhasználva csinál táskákat.
  • RePityke mindenféle textíliát, kidobott ruhaanyagokat használ fel táskáihoz.
  • A Réthy Fashion Nemcsak a farmereket készíti használt anyagból, hanem a fiatalságot is neveli.
  • A Printa összes konyhai kiegészítője, táskája, tasakja, keféje természetes és komposztálható alapanyagokból készül.
  • A Delka bag a táskáik gyártása során keletkezett hulladékból gyártott újabb táskákat.
Tovább olvasom

Öko Fashion

Jól hangzik a magát tisztító edzőruha, de a környezet fizet meg érte

Létrehozva:

|

Szerző:

A legnagyobb divatmárkák mostanában azzal kísérletezgetnek, hogy maguktól tisztuló, a kellemetlen szagokat eltüntető edzőruhákat gyártsanak – bár ez könnyebbség a mosás során, a környezetnek korántsem jelent sok jót.

A ruhákból kikerülő ezüstionok ugyanis finoman szólva sem tesznek jót a környezetnek, írta a womenshealthmag.com. Jól hangzik az önmagát tisztító sportruha – ki ne szeretné, ha a teremben izzadva vagy egy hosszabb futás után ne legyen csupa izzadtságszag, és ne kelljen nonstop szellőztetni a fürdőben sem a szennyes miatt? A ruhagyártók egy része már gondolt a probléma megoldására, és olyan anyagból készülő edzőruhákat is gyárt, amely magától mérsékli a kellemetlen szagokat. A piacon jelenleg elérhető öntisztító, szagtalanító edző ruhák antimikrobális bevonata ezüstionokat enged a környezetbe, ami egy természetes baktériumgyilkos. Kísérletek során ezek az ezüstionok baktériumokat, vírust, algákat és gombákat pusztítottak el. Csakhogy ez a módszer, bármennyire nem tűnik problémásnak, valójában kifejezetten káros lehet a környezetre.

Az Amerikai Kémiai Társaság friss kutatása szerint a mosással magában nincs gond – ha a kereskedelmi forgalomban elérhető, öntisztító ruhákat mossuk, olyan kevés ezüstion kerül a környezetbe, hogy az elhanyagolható. A kutatók megnézték a szennyvíz toxicitását, és arra jutottak, hogy nem okoz problémát a benne található ezüstionok mennyisége. A probléma azonban továbbra is fennáll, csak nem a mosásnál, hanem akkor, amikor a ruhát kidobjuk, és hulladékká válik. Ezeket a ruhadarabokat ugyanis rendszerint ugyanúgy a kommunális szemétbe dobjuk, mint minden más ruhát, így pedig már komolyabb szennyezést jelenthetnek a környezetnek. Jelenleg nincs lehetőségünk arra, hogy máshogy, szelektíven gyűjtsük őket. A szakértők szimulációk segítségével azt mutatták ki, hogy a ruhadarabokban megmaradó ezüst előbb-utóbb kioldódik az anyagból, ez pedig már káros a környezetre nézve.

A szakértők szerint a környezetszennyező hatást két dologgal lehetne mérsékelni: a ruhagyártóknak figyelniük kellene arra, hogy mennyi ezüstöt használnak, és hogy a megfelelő, biztonságos szint alatt tartják-e a mennyiséget, mi pedig azzal tehetünk a legtöbbet, ha nem dobjuk ki a ruhákat már az első kopás vagy szakadás következtében, hanem megpróbáljuk meghosszabbítani az élettartamukat.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák