Zöldinfó
Milyen hatással van a hideg időjárás a napelemekre?
Az eső nem, a szél és a hideg időjárás viszont kifejezetten kedvezhet a napelemes rendszereknek.
Ahogy fejlődik a technika, és egyre gazdaságosabbá válnak a napelemek, úgy jelennek meg világszerte egyre több és több otthonon. A projekt megkezdése előtt sok kérdés merülhet fel a potenciális tulajokban, az egyik ilyen az, hogy az időjárás miként befolyásolja a panelek működését. Erre ad választ a Solar Alliance cikke. Talán nem meglepő, de a napelemek a napos időben termelik a legtöbb energiát, a felhőzet, sőt a hóréteg is csökkentheti a teljesítményt – igaz, ilyen időjárási körülmények között is működik a rendszer.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Nagy általánosságban elmondható, hogy minden, ami képes blokkolni a napsugárzást, befolyásolhatja a napelemeket. Az, hogy egy adott felhős napon mennyire működnek jól a panelek, nagyban függ a felhőzet vastagságától, de a rendszer jellemzően a normál teljesítmény 10-25 százalékát éri el. Ami már nem annyira evidens: a panelek épp a hideg időben működnek a legjobban. Amikor egy, a napból érkező foton elér egy fotovoltaikus cellát, az elektronok elektromos áramot hoznak létre. Az energiatermelés az elektron nyugalmi állapota és a napfény által aktivált, nagy energiájú állapota közötti különbségtől függ.
A hő hatására nyugalmi állapotban is magas a részecskék energiája, ami csökkenti a kulcsfontosságú eltérést, azaz az előállított áram mennyiségét. Elvileg tehát egy napsütötte, téli időszakban kifejezetten magassá válhat a teljesítmény – persze az energiatermelés szempontjából így is problémát jelent, hogy a hideg hónapokban kevesebb a napsütötte órák száma. Érdekes módon, noha az eső ronthat a működésen, van egy komoly előnye: lemoshatja a napfényt blokkoló szennyeződéseket. Hasonló tisztító hatással járhat a szél, amely ráadásul a hűtést is elősegítheti. Összességében tehát elmondható, hogy az időjárási viszonyok jelentősen befolyásolják a napelemes rendszereket. Ezen problémát az otthoni tartalékgenerátorok, valamint akkumulátorok orvosolhatják.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
