Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Minden lakóházat érint az EU napelem szabályozása

Fél év alatt két jelentős szabályt vezetett be az Európai Unió.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nagyjából 1év alatt két jelentős, a napelemes piacot is érintő szabályt vezetett be az Európai Unió. Ahogy beszámoltunk róla, az EU új Épületek Energiahatékonysági Irányelve (EPBD) tavaly lépett hatályba, célja pedig a tetőtéri napelemes rendszerek telepítésének támogatása. Az európai tetőtéri napelemek összkapacitása 2023 végén meghaladta a 170 GW-ot, és várhatóan 2027 végére eléri a 355 GW-ot. A becslések alapján az új EU Tetőtéri Napelem Szabvány bevezetése 2026 és 2030 között 150-200 GW-nyi új kapacitáshoz vezethet. Korábbi számítások szerint az EU területén található tetőfelületek 560 GW lehet. Jan Osenberg, a SolarPower Europe vezető szakpolitikai tanácsadója a hatályba lépést követően azt mondta: ahogyan évekkel ezelőtt a füstérzékelők integrálása is elengedhetetlenné vált, úgy az új jogszabály is a tetőtéri napelemes rendszereket emeli szabvánnyá. „Egyre több épület, vállalkozás és polgár férhet hozzá tiszta, megújuló és gazdaságos napenergiához” – nyilatkozta. Az irányelv értelmében minden új épületet úgy kell kialakítani, hogy alkalmas legyen a napelemek befogadására. A Bloomberg NEF szerint a hasonló, több EU-s országban is működő proaktív napelemes szabványok 8-11%-kal növelhetik a megtérülést a retroaktív telepítésekkel szemben. A Tetőtéri Napelem Szabvány szélesebb társadalmi rétegek számára teheti elérhetővé a technológiát.

Az EU Tetőtéri Napelem Szabványa 2027-től vonatkozik majd az új nem lakó- és középületekre, 2028-tól a jelentős felújításon áteső meglévő nem lakóépületekre, 2030-tól az új lakóépületekre, 2031-től pedig az összes alkalmas meglévő középületre. A szabvány különösen a nagy tetőfelületek, így az irodák, kereskedelmi épületek vagy parkolók tetejének potenciálját aknázza ki, akadnak ugyanakkor kivételek, például a műemlékvédelmi épületek.

„A napenergiával működő fűtési rendszerek és elektromos autók csökkenteni fogják a fenntartható otthonok költségeit. A tetőtéri napelemek okos kombinációja az elektromos járművekkel és hőszivattyúkkal nemcsak a hálózatra gyakorolt terhelést csökkenti, hanem közvetlen támogatást is nyújthat a hálózatnak a rugalmassági szolgáltatások révén” – kommentálta Osenberg.

Advertisement

A gyártást is támogatják

Mintegy hat hónappal később újabb fontos EU-s döntés született: az Európai Bizottság másodlagos jogszabályokat adott ki a nettó zéró kibocsátású iparról szóló törvény kapcsán. Ezen szabályok alapvetően a szükséges technológiák, többek között a napelemek gyártása főként az Európai Unión belül történjen, és legalább a kereslet 40%-át fedezzék ilyen módon. Az új részletek tisztázzák, pontosan milyen projektek és alkatrészek részesülhetnek a törvény előnyeiből. Az uniós stratégia szerves részét képezik az úgynevezett megújulóenergia-aukciók, ezek részeként a felelős üzleti magatartást, a kiberbiztonságot, a fenntarthatóságot és az ellenállóságot fejlesztenék. A szabályok 2025 végén lépnek hatályba, és az aukciók volumenének legalább 30%-ára, országonként évente körülbelül 6 GW-ra kell alkalmazni őket.

Advertisement
Napelem telepítés

A jogszabály gyorsabb engedélyezést ír elő minden megújuló forráson alapuló technológiára és energiatároló megoldásra, a projektek terjedelmének és teljesítményének függvényében határozva meg a maximális engedélyezési határidőket. A jogszabály részeként egy olyan programot is létrehoznak majd, amelynek keretében a tagállamok a környezetvédelmi értékeléshez szükséges adatok gyűjtésének egy részét maguk folytatják, ezzel is egyszerűsítve az engedélyezési eljárásokat. A tételesen felsorolt nettó zéró kibocsátású megoldások mellett a szabályban azt is meghatározzák, hogy az egyes technológiák mennyiben függhetnek harmadik országoktól. A frissített részletek a 2024 júniusában elfogadott nettó zéró emissziós törvényre épülnek.

A SolarPower Europe szakmai szervezet szerint a következő lépés az lesz, hogy a tagállamok elkezdték 2026-tól végrehajtani a törvényt, illetve elkezdődjenek az aukciók. A csoport szerint azonnali lépésekre lenne szükség, mielőtt az EU-s gyártók túlzott hátrányba kerülnek.

 

Advertisement

Zöld Energia

Külföldről, drágán vesszük az áramot: fejleszteni kell a hazai energiatermelést

Hatékonyabb és olcsóbb energiatermelésre áll át Magyarország.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hatékonyabb és olcsóbb energiatermelés a cél, a jelenlegi mintegy nyolcvan százalékos importkitettség csökkentése mellett – hangsúlyozta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium energetikai államtitkára, egy balatonfüredi konferencián. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület háromnapos vándorgyűlésének nyitónapján Tótth András hangsúlyozta, hogy bár a 20. és a 21. században az elektromosságé a főszerep, az ország pillanatnyilag nem áll túl jól az energetikai felkészülés terén – írja az alternativenergia.hu. Mint mondta, Magyarország energiaimport-kitettsége megközelíti a nyolcvan százalékot, ami Európában a legmagasabb. Irányváltást és ciklusokon átívelő fejlesztések szükségességét hangsúlyozta. Kiemelte: a szélprogram keretében 8 gigawattos szélparkot építenek ki, mely a tervek szerint 2040 és 2050 között valósul meg. Fontos lépésnek nevezte, hogy még idén megindul az ágazatot érintő stratégiai program iparági egyeztetéssel – húzta alá.

Tótth András beszélt arról is, hogy a paksi erőmű nyári kiesésekor a fogyasztók jelentősen mértékben lefaragtak az igényekből, így sikerült orvosolni a krízist, hosszú távon azonban jelentős fejlesztésekre lenne szükség. Hozzátette, a hazai termelés állapota miatt a regionális erőművek sokkal olcsóbban tudtak áramot biztosítani Magyarország számára, mint egyes hazai erőművek. A csúcsórákban Magyarországon a legmagasabb az átlagos energiaköltség egész Európában, “egyfajta potyautasként jelenünk meg a rendszerben, nem termelünk annyi villamos energiát, mint amennyit az ország elfogyaszt” – húzta alá.

Azáltal, hogy nem újítottuk fel az energiaparkjainkat, nem építjük ki a villamosenergia-termelő képességünket, megspórolunk bizonyos beruházási összegeket, de folyamatosan plusz költségek merülnek fel azáltal, hogy a kiszolgáltatott órákban külföldről, drágán vesszük a villamos energiát – fejtette ki.

Advertisement

A paksi atomerőmű biztosítja a hazai felhasználás mintegy 30 százalékát, emellé komoly naperőművi kapacitásokat sikerült kiépítenünk, amelyeknek a termelése már meghaladta a gázerőműves kapacitásokat, ám nem működnek elég hatékonyan – mondta. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület csütörtökig tartó 72. vándorgyűlésén 1300 résztvevő és 150 előadás várható. A szektort érintő kihívások megvitatása mellett szó lesz a háztartások és a vállalkozások mindennapjait befolyásoló kérdésekről is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák