Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Minden lakóházat érint az EU napelem szabályozása

Fél év alatt két jelentős szabályt vezetett be az Európai Unió.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nagyjából 1év alatt két jelentős, a napelemes piacot is érintő szabályt vezetett be az Európai Unió. Ahogy beszámoltunk róla, az EU új Épületek Energiahatékonysági Irányelve (EPBD) tavaly lépett hatályba, célja pedig a tetőtéri napelemes rendszerek telepítésének támogatása. Az európai tetőtéri napelemek összkapacitása 2023 végén meghaladta a 170 GW-ot, és várhatóan 2027 végére eléri a 355 GW-ot. A becslések alapján az új EU Tetőtéri Napelem Szabvány bevezetése 2026 és 2030 között 150-200 GW-nyi új kapacitáshoz vezethet. Korábbi számítások szerint az EU területén található tetőfelületek 560 GW lehet. Jan Osenberg, a SolarPower Europe vezető szakpolitikai tanácsadója a hatályba lépést követően azt mondta: ahogyan évekkel ezelőtt a füstérzékelők integrálása is elengedhetetlenné vált, úgy az új jogszabály is a tetőtéri napelemes rendszereket emeli szabvánnyá. „Egyre több épület, vállalkozás és polgár férhet hozzá tiszta, megújuló és gazdaságos napenergiához” – nyilatkozta. Az irányelv értelmében minden új épületet úgy kell kialakítani, hogy alkalmas legyen a napelemek befogadására. A Bloomberg NEF szerint a hasonló, több EU-s országban is működő proaktív napelemes szabványok 8-11%-kal növelhetik a megtérülést a retroaktív telepítésekkel szemben. A Tetőtéri Napelem Szabvány szélesebb társadalmi rétegek számára teheti elérhetővé a technológiát.

Az EU Tetőtéri Napelem Szabványa 2027-től vonatkozik majd az új nem lakó- és középületekre, 2028-tól a jelentős felújításon áteső meglévő nem lakóépületekre, 2030-tól az új lakóépületekre, 2031-től pedig az összes alkalmas meglévő középületre. A szabvány különösen a nagy tetőfelületek, így az irodák, kereskedelmi épületek vagy parkolók tetejének potenciálját aknázza ki, akadnak ugyanakkor kivételek, például a műemlékvédelmi épületek.

„A napenergiával működő fűtési rendszerek és elektromos autók csökkenteni fogják a fenntartható otthonok költségeit. A tetőtéri napelemek okos kombinációja az elektromos járművekkel és hőszivattyúkkal nemcsak a hálózatra gyakorolt terhelést csökkenti, hanem közvetlen támogatást is nyújthat a hálózatnak a rugalmassági szolgáltatások révén” – kommentálta Osenberg.

Advertisement

A gyártást is támogatják

Mintegy hat hónappal később újabb fontos EU-s döntés született: az Európai Bizottság másodlagos jogszabályokat adott ki a nettó zéró kibocsátású iparról szóló törvény kapcsán. Ezen szabályok alapvetően a szükséges technológiák, többek között a napelemek gyártása főként az Európai Unión belül történjen, és legalább a kereslet 40%-át fedezzék ilyen módon. Az új részletek tisztázzák, pontosan milyen projektek és alkatrészek részesülhetnek a törvény előnyeiből. Az uniós stratégia szerves részét képezik az úgynevezett megújulóenergia-aukciók, ezek részeként a felelős üzleti magatartást, a kiberbiztonságot, a fenntarthatóságot és az ellenállóságot fejlesztenék. A szabályok 2025 végén lépnek hatályba, és az aukciók volumenének legalább 30%-ára, országonként évente körülbelül 6 GW-ra kell alkalmazni őket.

Advertisement
Napelem telepítés

A jogszabály gyorsabb engedélyezést ír elő minden megújuló forráson alapuló technológiára és energiatároló megoldásra, a projektek terjedelmének és teljesítményének függvényében határozva meg a maximális engedélyezési határidőket. A jogszabály részeként egy olyan programot is létrehoznak majd, amelynek keretében a tagállamok a környezetvédelmi értékeléshez szükséges adatok gyűjtésének egy részét maguk folytatják, ezzel is egyszerűsítve az engedélyezési eljárásokat. A tételesen felsorolt nettó zéró kibocsátású megoldások mellett a szabályban azt is meghatározzák, hogy az egyes technológiák mennyiben függhetnek harmadik országoktól. A frissített részletek a 2024 júniusában elfogadott nettó zéró emissziós törvényre épülnek.

A SolarPower Europe szakmai szervezet szerint a következő lépés az lesz, hogy a tagállamok elkezdték 2026-tól végrehajtani a törvényt, illetve elkezdődjenek az aukciók. A csoport szerint azonnali lépésekre lenne szükség, mielőtt az EU-s gyártók túlzott hátrányba kerülnek.

 

Advertisement

Zöld Energia

Így alakítja át a klímaváltozás a napenergia-potenciált

Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat – írja az alternativenergia.hu. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét. Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt, egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegőtisztaság javulása – a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén – jelentősen csökkentette az aeroszolrészecskék mennyiségét. Ezzel nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron. Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.

Úgy tűnik, a napenergia-technológia felfutása éppen a megfelelő időpontban következett be – a kérdés csak az, hogy mit várhatunk a jövőben, és hogyan befolyásolja a várakozásainkat a klímaváltozás. Ennek jártak utána az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita a klímaváltozás két legújabb forgatókönyvét hasonlították össze: az egyik szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be (realista jövőkép), a másik szerint folytatódik az eddigi „business-as-usual” trend (pesszimista jövőkép). A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig.

A szél nem segít, a forróság viszont árt
Nem meglepő, hogy minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet elvileg előállítani belőle. Az viszont kevésbé ismert, hogy a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, mivel hűti a rendszereket.

Advertisement

A jövő szélviszonyai a klímamodellek eredményei szerint nem változnak jelentősen, így nem várható, hogy a hűtőhatás javíthatná a napelemek teljesítményét. A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Míg a realista jövőkép szerint gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.

Különösen a naposabb nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés: akár másfél napnyi paksi erőmű-termelésnek megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.

Advertisement

A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák