Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Minden új épületre kötelező lesz a napelemes rendszer Tokióban

Létrehozva:

|

A tokiói kormány 2025 áprilisától, ami a pénzügyi év kezdete, minden új épületen, így a lakóépületeken is kötelezővé kívánja tenni az áramtermelő napelemek telepítését a tokiói prefektúrában, hogy ezzel is érezhetően csökkentse az ásványi üzemanyagok felhasználását a japán főváros térségében – közölte a Kyodo japán hírügynökség, amelyet a TASZSZ idézett.

A mintegy 14 millió lakosú tokiói prefektúrára vonatkozó tervet még nem véglegesítették. A kormány azt a célt tűzte ki, hogy a megújuló energiaforrások arányát a jelenlegi 18 százalékról 2030-ra 36-39 százalékra növelje az ország teljes energiamérlegébe.

E cél eléréséhez 2030-ig a japán naperőműveknek az elfogyasztott energia 14-16 százalékát, a szélerőműveknek pedig 5 százalékát kell előállítaniuk, eközben a fosszilis energiaforrások arányát 76 százalékról 41 százalékra tervezik csökkenteni. Az atomerőművek hozzájárulását az ország energiatermeléséhez 6 százalékról 20 százalék körülire tervezik emelni. Japán 2050-re nullára kívánja csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák