Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Minden új épületre kötelező lesz a napelemes rendszer Tokióban

Létrehozva:

|

A tokiói kormány 2025 áprilisától, ami a pénzügyi év kezdete, minden új épületen, így a lakóépületeken is kötelezővé kívánja tenni az áramtermelő napelemek telepítését a tokiói prefektúrában, hogy ezzel is érezhetően csökkentse az ásványi üzemanyagok felhasználását a japán főváros térségében – közölte a Kyodo japán hírügynökség, amelyet a TASZSZ idézett.

A mintegy 14 millió lakosú tokiói prefektúrára vonatkozó tervet még nem véglegesítették. A kormány azt a célt tűzte ki, hogy a megújuló energiaforrások arányát a jelenlegi 18 százalékról 2030-ra 36-39 százalékra növelje az ország teljes energiamérlegébe.

E cél eléréséhez 2030-ig a japán naperőműveknek az elfogyasztott energia 14-16 százalékát, a szélerőműveknek pedig 5 százalékát kell előállítaniuk, eközben a fosszilis energiaforrások arányát 76 százalékról 41 százalékra tervezik csökkenteni. Az atomerőművek hozzájárulását az ország energiatermeléséhez 6 százalékról 20 százalék körülire tervezik emelni. Japán 2050-re nullára kívánja csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Védett területeket is érintenek a palagáz-kutatási koncessziók

Leállíttatná a palagázkitermelést a Magyar Természetvédők Szövetsége.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A palagáz feltárását és kitermelését Magyarországon is be kell szüntetni a súlyos kockázatok és káros hatások miatt – véli a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTSZ). A környezetvédelmi szervezet szerdán online sajtótájékoztatón kifejtette: a nagy mélységben elhelyezkedő szénhidrogének kinyerése olyan környezeti, egészségügyi és gazdasági veszélyekkel jár, amelyek meghaladják az abból származó előnyöket – írja az alternativenergia.hu. A palagázkitermelés folyamatos beruházást igényel, következményei ellentétesek az éghajlatvédelmi célokkal, ezek teljes kiszűrésére a környezeti hatásvizsgálatok nem alkalmasak – hangsúlyozták. A változtatást azért is szükségesnek tartják, mert az idén megjelent koncessziós felhívások mindegyike érint védett területeket, olyanokat is, amelyek évek óta rendkívül aszályosak, a vízkészletük korlátozott. A palagáz kitermelése ugyanakkor vízigényes technológia, a létesítményekhez tartozó utak, vezetékek ráadásul a természetes élőhelyeket is feldarabolják – mutattak rá.

A szövetség felhívja a figyelmet, hogy a mezőgazdaságot ugyancsak érintik az összetett ökológiai kockázatok, veszélyeztetve az élelmiszertermelés biztonságát. A Magyar Természetvédők Szövetsége nehezményezi, hogy Magyarországon még mindig jelentős a palagázkitermelés, miközben az európai államok korlátozták vagy be is tiltották.

A szervezet teljes körű kockázatfelmérést és társadalmi egyeztetést sürget, a kormánytól pedig azt kérik, hogy ne kössenek további koncessziós szerződéseket kutatásra, feltárásra és kitermelésre. A moratórium bevezetése érdekében levelet küldtek Gajdos László élő környezetért felelős miniszternek, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek, valamint az érintett térségek országgyűlési képviselőinek. A kezdeményezést eddig csaknem 50 civil szervezet támogatta – tájékoztattak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák