Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Minden új épületre kötelező lesz a napelemes rendszer Tokióban

Létrehozva:

|

A tokiói kormány 2025 áprilisától, ami a pénzügyi év kezdete, minden új épületen, így a lakóépületeken is kötelezővé kívánja tenni az áramtermelő napelemek telepítését a tokiói prefektúrában, hogy ezzel is érezhetően csökkentse az ásványi üzemanyagok felhasználását a japán főváros térségében – közölte a Kyodo japán hírügynökség, amelyet a TASZSZ idézett.

A mintegy 14 millió lakosú tokiói prefektúrára vonatkozó tervet még nem véglegesítették. A kormány azt a célt tűzte ki, hogy a megújuló energiaforrások arányát a jelenlegi 18 százalékról 2030-ra 36-39 százalékra növelje az ország teljes energiamérlegébe.

E cél eléréséhez 2030-ig a japán naperőműveknek az elfogyasztott energia 14-16 százalékát, a szélerőműveknek pedig 5 százalékát kell előállítaniuk, eközben a fosszilis energiaforrások arányát 76 százalékról 41 százalékra tervezik csökkenteni. Az atomerőművek hozzájárulását az ország energiatermeléséhez 6 százalékról 20 százalék körülire tervezik emelni. Japán 2050-re nullára kívánja csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Egyre nehezebb tervezni a dísznövénytermesztésben a változó piaci környezet miatt

Csökkent a dísznövénytermesztés területe 2025-ben, miközben mérsékelten nőtt az ágazat bevétele.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tavaly 1487 hektáron neveltek dísznövényeket, míg egy évvel korábban 1598 hektáron – írja az alternativenergia.hu. Ebből a szabadföldi terület 1399, illetve 1513 hektár volt, a fűthető üvegházi vagy fóliás termesztés 72 , illetve 70, a fűtetlen 16, illetve 15 hektár volt. Tavaly a teljes terület 3 százalékán vágott, 5 százalékán cserepes, balkonra szánt, hagymás dísznövényeket és virágokat termesztettek, a többit faiskolai célokra használták. A gazdaságok 16 százaléka foglalkozott vágott virágokkal, 20 százalék pedig cserepes, balkon- vagy hagymás növényekkel. A dísznövényágazat nettó árbevétele 20,1 milliárd forintról 20,8 milliárd forintra nőtt, ebből a faiskolai növények értékesítése 13,0 milliárd forinttal részesedett. A cserepes, kiültetésre szánt dísznövények 6,1 milliárd forintot, a vágott virágok és vágott zöldek 1,6 milliárd forintot hoztak a termesztőknek.

A magyar dísznövényexport felvevői túlnyomórészt európai országok voltak. Az öt legfontosabb külföldi piac Németország, Románia, Szlovákia, Csehország és Szerbia, ezek együttesen a kivitel 98,2 százalékát vásárolták meg tavaly, előtte a 97,6 százalékát. A behozatalt a holland és a dél-európai termelők kínálata uralja. A dísznövények kínálata az összefoglaló szerint változékony, folyamatosan divatirányzatok és kulturális szokások befolyásolják. A termelők a piaci kereslet, a termelési költségek és a támogatási lehetőségek függvényében döntenek a területeik hasznosításáról, de a termesztési szezon megtervezése az energiaárak, az infláció és a gyorsan változó gazdasági környezet miatt egyre nehezebb. Emellett az időjárási szélsőségek és a kártevők is sok gondot okoznak. Míg korábban egy-egy kiemelkedő válságtényező határozta meg a lehetőségeket, 2025-ben több piaci anomália együttesen alakította a piaci környezetet.

Az ágazatban összesen 2066 dolgozót foglalkoztattak tavaly, közülük 1128-at teljes munkaidőben – írták. A 2025-ös dísznövénytermesztési szakstatisztikához 375 szervezetet és gazdálkodót jelöltek adatszolgáltatásra, az adatszolgáltatási arány 67 százalék volt – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák