Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Minden új épületre kötelező lesz a napelemes rendszer Tokióban

Létrehozva:

|

A tokiói kormány 2025 áprilisától, ami a pénzügyi év kezdete, minden új épületen, így a lakóépületeken is kötelezővé kívánja tenni az áramtermelő napelemek telepítését a tokiói prefektúrában, hogy ezzel is érezhetően csökkentse az ásványi üzemanyagok felhasználását a japán főváros térségében – közölte a Kyodo japán hírügynökség, amelyet a TASZSZ idézett.

A mintegy 14 millió lakosú tokiói prefektúrára vonatkozó tervet még nem véglegesítették. A kormány azt a célt tűzte ki, hogy a megújuló energiaforrások arányát a jelenlegi 18 százalékról 2030-ra 36-39 százalékra növelje az ország teljes energiamérlegébe.

E cél eléréséhez 2030-ig a japán naperőműveknek az elfogyasztott energia 14-16 százalékát, a szélerőműveknek pedig 5 százalékát kell előállítaniuk, eközben a fosszilis energiaforrások arányát 76 százalékról 41 százalékra tervezik csökkenteni. Az atomerőművek hozzájárulását az ország energiatermeléséhez 6 százalékról 20 százalék körülire tervezik emelni. Japán 2050-re nullára kívánja csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Ideiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport

Tovább folytatódhat a kőolajszállítás Szerbiába a Janafon keresztül április közepéig.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyoneszközöket Ellenőrző Hivatala (OFAC) újabb engedélyt adott a horvát Janaf kőolajvezeték-üzemeltető vállalatnak, amely lehetővé teszi a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) részére történő nyersolajszállítás folytatását 2026. április 17-ig – közölte a horvát társaság – ismertette az alternativenergia.hu. A vállalat tájékoztatása szerint a Janaf a horvát kormánnyal együttműködésben szerezte meg a licencet, amely a NIS-szel kötött nyersolajszállítási szerződés teljesítésének folytatását teszi lehetővé. A döntés a közel-keleti konfliktus által súlyosbított energiapiaci helyzetben különösen fontos Szerbia számára. Szerbia nyersolajimportjának jelentős része Kazahsztánból származik, a szállítmányok tengeri úton érkeznek a horvátországi Krk szigetére, majd onnan a Janaf-vezetéken jutnak el a szerbiai finomítóba. A NIS – az orosz energiaszektort érintő amerikai szankciók hatálya alatt álló vállalat – a pancsovai finomítót üzemelteti, és a legnagyobb üzemanyag-ellátó Szerbiában.

Az amerikai hatóságok korábban határidőt szabtak a NIS számára az orosz tulajdonrészek értékesítésére. A Gazprom és a Gazpromnyefty együttesen több mint 50 százalékos részesedéssel rendelkezik a vállalatban. A magyar Mol januárban kötelező érvényű megállapodást írt alá az orosz részesedés megvásárlásáról. Az ügyletben az Egyesült Arab Emírségek állami olajvállalata, az ADNOC kisebbségi befektetőként jelenhet meg. A szerb állam mintegy 30 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a NIS-ben, a fennmaradó rész kisebb részvényesek és munkavállalók kezében van.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák