Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

,,Mission: Greenpossible” – Bécs első karbonsemleges építkezése

Egy különleges kísérleti építkezés indult Bécsben, ahol kizárólag elektromos és alacsony szén-dioxid-kibocsátású eszközöket használnak.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Márciusban egy izgalmas kísérleti projekt kezdődött a Bécsi Vízművek és a Bécsi Közútkezelő és Útépítő Vállalat közös építkezésén. A város megbízásából Ausztria egyik vezető építőipari vállalata, a PORR – amely Európa élvonalába tartozik – mintegy 400 méter hosszan új vízvezetékeket fektet le, kizárólag elektromos meghajtású építőgépekkel. Az építkezések során elektromos markolót, vibrációs hengert, aszfaltozógépet és öt darab e-járművet használnak, az építési konténerek működtetéséhez pedig zöld áramot vesznek igénybe.

A földmunkák és a feltöltőanyagok szállításához HVO100 üzemanyaggal működő teherautókat alkalmaznak, ami egy megújuló növényi olajokból és állati zsírokból előállított környezetbarátabb alternatívája a hagyományos dízelnek. Ez a típusú üzemanyag akár 90%-kal csökkentheti a CO₂- kibocsátást. Ezek a karbonsemleges eszközök és eljárások nem csak környezettudatosak, de csendesebbek is a hagyományosnál.

Az éghajlatvédelem az emberiség védelme, ez fontos missziónk Bécsben. A város minden lehetséges eszközzel igyekszik csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, és az elmúlt évben ezt 12%-kal sikerült mérsékelni, ami kétszerese az osztrák átlagnak. – hangsúlyozta Jürgen Czernohorszky, Bécs klímavédelmi tanácsnoka.

A csőhálózat felújítási munkálatai két helyszínen zajlanak Bécs 14. kerületében: a Waldweg és az Alpengartenstraße útvonalon, ahol mintegy 200 méter vízvezetéket újítanak fel 2025. márciusától
várhatóan augusztusig. A Bécsi Kereskedelmi Kamara a Bécsi Műszaki Egyetemet bízta meg a kísérleti projekt figyelemmel kísérésével és tudományos támogatásával. Különösen az elektromos berendezések építési műveletekre való alkalmasságát és az általános munkafolyamatokat figyelik, amiben az szakembereinek tapasztalata nagy jelentőséggel bír. A megfigyelések előrelendíthetik a  CO2-semleges építkezésekkel kapcsolatos kutatásokat. Az első eredmények május végén várhatóak.

Advertisement

Zöldinfó

Világelső felfedezés: dinoszauruszmaradványokat tárnak fel a tenger mélyén

Új dinoszauruszfaj maradványaira bukkantak az Isztriai-félszigetnél.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 130 millió éves, eddig ismeretlen dinoszauruszfajhoz tartozó csontokat emelnek ki a tengerből az Isztriai-félsziget nyugati partjainál, Bale közelében – írja az alternativenergia.hu. A kutatók szerint ez a világ első olyan lelőhelye, ahol dinoszauruszcsontokat közvetlenül a tengerfenéken tárnak fel – számolt be róla a horvát közszolgálati televízió (HRT). A maradványok egy nagy termetű, hosszú nyakú növényevő dinoszaurusztól származnak. Frano Vidakovic paleontológus a Jurassic Park nyitójelenetéhez hasonlította az állatot: ahhoz a hosszú nyakú óriáshoz, oszlopszerű lábakkal, hosszú farokkal, amelynek láttán a film paleontológusai döbbenten szállnak ki a terepjáróból. Matthew Lamanna amerikai paleontológus szerint a most feltárt állat kétséget kizáróan egy eddig ismeretlen faj képviselője. Eddig nyakcsigolyák, más gerinccsontok és bordák kerültek elő.

A lelőhely a Datule-Barbariga paleontológiai rezervátumban található, másfél és hat méter közötti vízmélységben. Aleksandar Mezga paleontológus és geológus szerint nincs még egy ismert hely a világon, ahol dinoszauruszcsontokat ilyen körülmények között, közvetlenül a tengerből tárnának fel. A térségben már 1993-ban is találtak dinoszauruszcsontokat, méghozzá véletlenül: egy helybéli kagylógyűjtés közben bukkant csontra a sziklában. A leletből később a Histriasaurus boscarollii nevű dinoszauruszt írták le. A most feltárt maradványok a kutatók szerint rokon állathoz tartoznak, de külön fajról van szó.

Az Isztriai-félsziget Horvátország dinoszaurusz-lelőhelyekben leggazdagabb térsége, a HRT egy korábbi összesítése szerint az ország 24 ismert lelőhelyéből 21 itt található. A mai Isztria 130 millió évvel ezelőtt egészen más földrajzi környezet része volt, és jóval délebbre, nagyjából a mai Észak-Afrika térségében helyezkedett el. A kutatók úgy vélik, a tengerfenék további dinoszaurusz-maradványokat is rejthet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák