Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

,,Mission: Greenpossible” – Bécs első karbonsemleges építkezése

Egy különleges kísérleti építkezés indult Bécsben, ahol kizárólag elektromos és alacsony szén-dioxid-kibocsátású eszközöket használnak.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Márciusban egy izgalmas kísérleti projekt kezdődött a Bécsi Vízművek és a Bécsi Közútkezelő és Útépítő Vállalat közös építkezésén. A város megbízásából Ausztria egyik vezető építőipari vállalata, a PORR – amely Európa élvonalába tartozik – mintegy 400 méter hosszan új vízvezetékeket fektet le, kizárólag elektromos meghajtású építőgépekkel. Az építkezések során elektromos markolót, vibrációs hengert, aszfaltozógépet és öt darab e-járművet használnak, az építési konténerek működtetéséhez pedig zöld áramot vesznek igénybe.

A földmunkák és a feltöltőanyagok szállításához HVO100 üzemanyaggal működő teherautókat alkalmaznak, ami egy megújuló növényi olajokból és állati zsírokból előállított környezetbarátabb alternatívája a hagyományos dízelnek. Ez a típusú üzemanyag akár 90%-kal csökkentheti a CO₂- kibocsátást. Ezek a karbonsemleges eszközök és eljárások nem csak környezettudatosak, de csendesebbek is a hagyományosnál.

Az éghajlatvédelem az emberiség védelme, ez fontos missziónk Bécsben. A város minden lehetséges eszközzel igyekszik csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, és az elmúlt évben ezt 12%-kal sikerült mérsékelni, ami kétszerese az osztrák átlagnak. – hangsúlyozta Jürgen Czernohorszky, Bécs klímavédelmi tanácsnoka.

A csőhálózat felújítási munkálatai két helyszínen zajlanak Bécs 14. kerületében: a Waldweg és az Alpengartenstraße útvonalon, ahol mintegy 200 méter vízvezetéket újítanak fel 2025. márciusától
várhatóan augusztusig. A Bécsi Kereskedelmi Kamara a Bécsi Műszaki Egyetemet bízta meg a kísérleti projekt figyelemmel kísérésével és tudományos támogatásával. Különösen az elektromos berendezések építési műveletekre való alkalmasságát és az általános munkafolyamatokat figyelik, amiben az szakembereinek tapasztalata nagy jelentőséggel bír. A megfigyelések előrelendíthetik a  CO2-semleges építkezésekkel kapcsolatos kutatásokat. Az első eredmények május végén várhatóak.

Advertisement

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák