Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MME: enyhe az időjárás, kevés a madár az etetőkön

A madárvonulás, illetve az Európa északi és középső régióiban tapasztalható enyhe, hómentes időjárás együttes hatása miatt kevés a madár az etetőkön – közölte az MTI-vel kedden a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amelyhez számos kérdés érkezett az elmúlt hetekben ezzel kapcsolatban.

Létrehozva:

|

Az utóbbi években Eurázsia északi térségeiben is késik, illetve a klímaváltozás előtti időszakhoz képest jóval enyhébb, hómentesebb a tél, ezért a hó elől délebbre húzódó énekesmadár-csapatok is később vagy kisebb számban érkezhetnek a Kárpát-medencébe, késnek vagy elmaradnak az inváziós fajok (fenyőrigó, fenyőpinty, csonttollú, keresztcsőrű) – áll a közleményben. Emellett a Magyarországra is jellemző enyhe, fagy- és hómentes késő őszökön és teleken a madarak könnyebben találnak táplálékot, ezért kevésbé húzódnak be a lakott területekre.

A közlemény szerint a jelenség harmadik összetevőjét az őszi madárvonulás jelenti. Az etetési időszak november-decemberi kezdetekor a magyarországi vonulók és részleges vonulók (például fekete rigó, vörösbegy, erdei pinty, énekes rigó) már elhagyták az országot. Továbbá a Magyarországon tartózkodó énekesmadarak általános túlélési viselkedése az, hogy a közeledő hidegfront elől (amit egy-két nappal korábban, akár ezer kilométernél is nagyobb távolságról érzékelnek) szinte egyszerre a délebbi országokba húzódnak.

Ezeknek a hatásoknak – késő vagy kimaradó északi vonulók és délre húzódó hazai telelők – az együttese okozza azt az érzést, hogy az ország szinte kiürül, nemhogy látni, hallani is alig lehet az énekesmadarakat, és az etetők jelentős része kong az ürességtől vagy a megszokotthoz képest kevesebb madár és faj jelenik csak meg a kihelyezett élelmen. Az etetőket látogató madarak viselkedésének nemcsak ilyen évenkénti eltérései vannak, a bioritmus egy-egy évadon, sőt egy-egy órán belül is jelentősen eltérő lehet. A témában az MME honlapján olvasható további információ.

Advertisement

Zöldinfó

A klíma nemcsak hűt, egészségügyi kockázatot is jelenthet

A légkondicionáló berendezések helyes használatára hívja fel a figyelmet a népegészségügyi központ.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A légkondicionáló berendezések helyes használatára és karbantartására hívja fel a figyelmet a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ – írja az alternativenergia.hu. A nyári hőség idején a megfelelően használt és karbantartott légkondicionálók segítik a komfortos és egészséges beltéri környezet fenntartását, azonban a berendezések biztonságos működéséhez a helyes beállítás mellett a rendszeres tisztítás és karbantartás is elengedhetetlen – írták a honlapjukon. Kitértek arra, hogy a túlmelegedés megelőzésében fontosak a passzív hővédelmi megoldások is: az árnyékolás, az éjszakai vagy hajnali szellőztetés, valamint a zöldfelületek növelése, amelyek csökkentik az épületek felmelegedését és a hűtési igényt.

Felhívták a figyelmet, hogy a légkondicionálók használatánál kerülni kell a túlzott hűtést, a beltéri és kültéri hőmérséklet különbsége lehetőleg ne haladja meg a 8-10 Celsius-fokot, hőségriasztás idején pedig a 27-28 fokos beltéri hőmérséklet is komfortos lehet. A túl alacsonyra állított hőmérséklet megterhelheti a szervezetet, különösen akkor, ha a hűtött helyiségből kilépünk a melegre. Kitértek arra, hogy a klimatizált helyiségek levegője néha túl száraz, amely légzőszervi panaszokat, illetve a szem, a torok és az orr nyálkahártyájának, valamint bőr kiszáradását okozhatja.

Fontos arra is figyelni, hogy a hideg levegő ne áramoljon közvetlenül a bent tartózkodókra. Ellenkező esetben megfázásos tünetek jelentkezhetnek, megfájdulhatnak ízületeink és gyulladások is kialakulhatnak. A csecsemők, az idősek, valamint a krónikus légzőszervi vagy keringési betegségekben szenvedők különösen érzékenyek lehetnek ezekre a hatásokra. A száraz levegő kellemetlen hatásait megfelelő folyadékbevitellel, szükség esetén párásítással, valamint hidratáló készítmények alkalmazásával mérsékelhetjük. Tudatták, a legtöbb split klíma nem biztosít friss levegőt, ezért a rendszeres szellőztetés elengedhetetlen. A megfelelő légcsere hozzájárul a szén-dioxid és egyéb beltéri szennyező anyagok koncentrációjának csökkentéséhez.

Advertisement

A légkondicionáló berendezések rendszeres tisztítása és fertőtlenítése nemcsak a készülék hatékony működése, hanem az egészségvédelem szempontjából is kiemelt jelentőségű – írták. A szűrőkön, a hőcserélők felületén és a kondenzvíz-elvezető rendszerben por, pollen, valamint különböző mikroorganizmusok halmozódhatnak fel, amelyek a beltéri levegőbe kerülve légúti tüneteket, egyes esetekben fertőzéseket okozhatnak, valamint súlyosbíthatják az allergiás és asztmás tüneteket. A szűrőket gyártói előírás szerint rendszeresen tisztítani kell, a teljes berendezés szakszerű tisztítása és ellenőrzése legalább évente egyszer, lehetőleg a nyári szezon előtt ajánlott. Nagyobb porterhelésnek kitett környezetben ennél gyakoribb karbantartás is indokolt lehet. A gépkocsikban is fontos a légkondicionáló rendszeres ellenőrzése és tisztítása. Utazás közben kerüljük a túlzott hűtést, és törekedni kell arra, hogy az utastér hőmérséklete ne térjen el jelentősen a külső hőmérséklettől. Hosszabb utakon időnként friss levegő beengedése is javasolt.

A megfelelően használt és karbantartott légkondicionálók csökkentik a hőség egészségkockázatait, de magas energiaigényük miatt környezeti terhelést is jelentenek, ezért fontos az energiahatékony használat és a megújuló energiaforrások előnyben részesítése. Emellett a városi hőszigethatás mérsékléséhez elengedhetetlen a hőszigetelés, az árnyékolás, a világos tetőfelületek, a zöldtetők és a zöldfelületek bővítése – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák