Zöldinfó
MME: enyhe az időjárás, kevés a madár az etetőkön
A madárvonulás, illetve az Európa északi és középső régióiban tapasztalható enyhe, hómentes időjárás együttes hatása miatt kevés a madár az etetőkön – közölte az MTI-vel kedden a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amelyhez számos kérdés érkezett az elmúlt hetekben ezzel kapcsolatban.
Az utóbbi években Eurázsia északi térségeiben is késik, illetve a klímaváltozás előtti időszakhoz képest jóval enyhébb, hómentesebb a tél, ezért a hó elől délebbre húzódó énekesmadár-csapatok is később vagy kisebb számban érkezhetnek a Kárpát-medencébe, késnek vagy elmaradnak az inváziós fajok (fenyőrigó, fenyőpinty, csonttollú, keresztcsőrű) – áll a közleményben. Emellett a Magyarországra is jellemző enyhe, fagy- és hómentes késő őszökön és teleken a madarak könnyebben találnak táplálékot, ezért kevésbé húzódnak be a lakott területekre.
A közlemény szerint a jelenség harmadik összetevőjét az őszi madárvonulás jelenti. Az etetési időszak november-decemberi kezdetekor a magyarországi vonulók és részleges vonulók (például fekete rigó, vörösbegy, erdei pinty, énekes rigó) már elhagyták az országot. Továbbá a Magyarországon tartózkodó énekesmadarak általános túlélési viselkedése az, hogy a közeledő hidegfront elől (amit egy-két nappal korábban, akár ezer kilométernél is nagyobb távolságról érzékelnek) szinte egyszerre a délebbi országokba húzódnak.
Ezeknek a hatásoknak – késő vagy kimaradó északi vonulók és délre húzódó hazai telelők – az együttese okozza azt az érzést, hogy az ország szinte kiürül, nemhogy látni, hallani is alig lehet az énekesmadarakat, és az etetők jelentős része kong az ürességtől vagy a megszokotthoz képest kevesebb madár és faj jelenik csak meg a kihelyezett élelmen. Az etetőket látogató madarak viselkedésének nemcsak ilyen évenkénti eltérései vannak, a bioritmus egy-egy évadon, sőt egy-egy órán belül is jelentősen eltérő lehet. A témában az MME honlapján olvasható további információ.
Zöldinfó
Évente 7 millió tonna textilhulladék keletkezik az EU-ban – új megoldásokat keresnek
Körforgásos megoldásokkal újítanák meg a divatipart a Duna Régió országai.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Óbudai Egyetemen rendezték meg a TEX-DAN és a Green-Tex programok közös záróeseményét, amely a Duna Régió textil- és divatiparának fenntartható átalakítására fókuszált – írja az alternativenergia.hu. A rendezvényen kilenc ország szakemberei, fejlesztési ügynökségei, vállalkozásai és oktatási intézményei mutatták be azokat a körforgásos megoldásokat, amelyek alternatívát kínálnak a fast fashion pazarló működésével szemben. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az EU-ban évente átlagosan nagyjából 7 millió tonna textilhulladék keletkezik. A TEX-DAN projekt 2024 márciusában indult és 11 országból 14 partner és további 7 társult partner vett részt benne. A mostani záróeseménynek az Óbudai Egyetem adott otthont. A TEX-DAN program magyarországi képviselői a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány és a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség voltak, míg a Green-Tex projekt részéről a bosznia-hercegovinai Szarajevói Gazdasági Régió Fejlesztési Ügynöksége vett részt.
A rendezvény házigazdája Szentesi Réka divatipari szakember volt. A konferencia középpontjában a textilipar környezeti terhelésének csökkentése állt. A résztvevők hangsúlyozták: a fast fashion modell nemcsak a túltermelés és a hulladékképződés miatt problémás, hanem azért is, mert a ruhák jelentős része műanyagalapú anyagokat tartalmaz, amelyek mikroműanyagként bekerülnek a környezetbe és az emberi szervezetbe is. Erre a problémára igyekszik választ adni a körforgásos gazdasági modell, amelynek célja, hogy a ruhák és alapanyagok minél hosszabb ideig használatban maradjanak újrahasználat, újrahasznosítás és redesign révén. A szakértők szerint ez ma már gazdasági szempontból is egyre fontosabb versenyelőnyt jelent és hatékony veszi fel a harcot a textilhulladék mennyiségének visszaszorításában.
Dr. Koltai László, az Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Karának dékánja nyitóbeszédében kiemelte: a textilipar fenntarthatóvá tétele csak nemzetközi együttműködések révén valósítható meg. A Duna Régió országai közötti tudásmegosztás és partnerségek kulcsszerepet játszanak a megoldások kialakításában. A rendezvényen online jelentkezett be Carmen Hawkins, a Duna Régió Stratégia koordinátora is, aki a körforgásos gazdaságot és innovatív textilipari megoldásokat támogató nemzetközi együttműködéseket mutatta be. Vitaindító előadásában Luca Leonardi, a Textile and Clothing Business Labs Association alapítója felhívta a figyelmet arra, hogy az európai fenntarthatósági szabályozás jelenleg túlságosan összetett és széttagolt, ezért nagyobb együttműködésre van szükség a szereplők között.
A projektek eredményeit bemutató szekcióban elhangzott: az elmúlt években 85 eseményt szerveztek vállalkozások, iskolák, önkormányzatok és civil szervezetek bevonásával. Több sikeres nemzetközi példát is bemutattak, köztük újrahasznosított textíliákból készült termékeket és innovatív fenntartható divatipari kezdeményezéseket. A rendezvényen hivatalosan is megalakult a TEX-DAN Dunai Körforgásos Textilipari Klaszter, amely tovább erősítheti a régió szakmai együttműködését a fenntartható textilipar fejlesztésében.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autósok: igazságtalan a dupla parkolási díj terve Budapesten
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
