Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MME: enyhe az időjárás, kevés a madár az etetőkön

A madárvonulás, illetve az Európa északi és középső régióiban tapasztalható enyhe, hómentes időjárás együttes hatása miatt kevés a madár az etetőkön – közölte az MTI-vel kedden a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amelyhez számos kérdés érkezett az elmúlt hetekben ezzel kapcsolatban.

Létrehozva:

|

Az utóbbi években Eurázsia északi térségeiben is késik, illetve a klímaváltozás előtti időszakhoz képest jóval enyhébb, hómentesebb a tél, ezért a hó elől délebbre húzódó énekesmadár-csapatok is később vagy kisebb számban érkezhetnek a Kárpát-medencébe, késnek vagy elmaradnak az inváziós fajok (fenyőrigó, fenyőpinty, csonttollú, keresztcsőrű) – áll a közleményben. Emellett a Magyarországra is jellemző enyhe, fagy- és hómentes késő őszökön és teleken a madarak könnyebben találnak táplálékot, ezért kevésbé húzódnak be a lakott területekre.

A közlemény szerint a jelenség harmadik összetevőjét az őszi madárvonulás jelenti. Az etetési időszak november-decemberi kezdetekor a magyarországi vonulók és részleges vonulók (például fekete rigó, vörösbegy, erdei pinty, énekes rigó) már elhagyták az országot. Továbbá a Magyarországon tartózkodó énekesmadarak általános túlélési viselkedése az, hogy a közeledő hidegfront elől (amit egy-két nappal korábban, akár ezer kilométernél is nagyobb távolságról érzékelnek) szinte egyszerre a délebbi országokba húzódnak.

Ezeknek a hatásoknak – késő vagy kimaradó északi vonulók és délre húzódó hazai telelők – az együttese okozza azt az érzést, hogy az ország szinte kiürül, nemhogy látni, hallani is alig lehet az énekesmadarakat, és az etetők jelentős része kong az ürességtől vagy a megszokotthoz képest kevesebb madár és faj jelenik csak meg a kihelyezett élelmen. Az etetőket látogató madarak viselkedésének nemcsak ilyen évenkénti eltérései vannak, a bioritmus egy-egy évadon, sőt egy-egy órán belül is jelentősen eltérő lehet. A témában az MME honlapján olvasható további információ.

Advertisement

Zöldinfó

Aszály és rekordhőség: vízkorlátozásokat vezetnek be a Balkánon

A hőség és az aszály miatt Szerbia és Bosznia egyes részein vízkorlátozást vezettek be.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tartós hőség és a csapadékhiány miatt Szerbia és Bosznia-Hercegovina több térségében is vízellátási problémák alakultak ki, ezért a hatóságok rendkívüli intézkedéseket és vízkorlátozást vezettek be – írja az alternativenergia.hu. Szerbiában a nyugat-szerbiai Valjevóhoz tartozó településeken rendkívüli helyzetet hirdettek az ivóvízhiány miatt. Az intézkedés célja az ivóvíz, valamint a mezőgazdasághoz és az egészségügyi ellátáshoz szükséges víz eljuttatásának megszervezése azokra a településekre, ahol hiány van. A helyi önkormányzat a lakosságot takarékos vízhasználatra kérte. A szintén az ország nyugati részén fekvő Arilje községben is szombattól vízkorlátozást vezetnek be a Rzav csatornarendszer alacsony vízhozama miatt. A vízellátást meghatározott időszakokban szüneteltetik annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló készletek elegendők legyenek a lakosság alapvető szükségleteinek kielégítésére. A helyi önkormányzat arra kérte a lakosokat, hogy a vezetékes vizet kizárólag ivásra, főzésre és tisztálkodásra használják.

Bosznia-Hercegovinában szintén egyre súlyosabb gondokat okoz az elhúzódó aszály és a rendkívüli hőség. A helyzet különösen Hercegovinában válságos, ahol a víztározók vízszintje jelentősen csökkent. Mostarban, Siroki Brijegben, Posusjeban, Tomislavgradban, Konjicban, Bihacban és Zvornikban is takarékos vízhasználatra szólították fel a lakosságot, több településen pedig időszakos vízkorlátozást vezettek be. A boszniai Szerb Köztársaság mezőgazdasági minisztériuma arra figyelmeztetett, hogy a csapadékhiány következtében apadnak a források és a folyók, valamint csökken a víztározók vízszintje, ezért a lakosságot, a gazdálkodókat és a vállalkozásokat takarékos vízhasználatra kérte. Banja Luka egyes részein szintén korlátozták a vízellátást, és a közműszolgáltatók arra figyelmeztettek, hogy az aszály folytatódása esetén Bosznia-Hercegovina további térségeiben is hasonló intézkedésekre lehet szükség.

A vízhiány súlyosságát jelzi, hogy a Duna vízállása is történelmi mélypontra süllyedt. A szerb Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet előrejelzése szerint a folyó szintje Bezdannál, ahol Horvátország felől belép Szerbiába, mínusz 170 centiméteren áll, ami a mérések kezdete óta a legalacsonyabb érték. Eddig a Duna legalacsonyabb vízállását 1909-ben mérték, amikor a vízszint mínusz 143 centiméter volt, míg a valaha feljegyzett legmagasabb vízállás elérte a 850 centimétert.

Advertisement

A rendkívül alacsony vízállás már a hajózást is akadályozza: a teherhajók jelenleg csupán rakományuk 25-30 százalékával közlekedhetnek, több hajó pedig zátonyra futott Gombos és Bezdan térségében. A Duna alacsony vízhozama miatt a Vaskapu 1 és 2 vízerőmű kapacitása mintegy negyedével működik, ugyanakkor a szerb áramszolgáltató (EPS) szerint az ország energiaellátása továbbra is biztosított. “Jelenleg nincs veszélyben Szerbia villamosenergia-ellátása” – jelentette ki Aleksandar Vucic államfő, de hozzátette, hogy a helyzet rendkívül összetett, és nehéz megjósolni, hogyan alakul a következő napokban.

Djuro Macut szerb miniszterelnök úgy értékelte, hogy a jelenlegi helyzet “nem egyszerű, de nem is ad okot aggodalomra”, egyúttal arra kérte a lakosságot, hogy takarékosan használja a villamos energiát és a vizet. Az állami vezetők megnyugtató nyilatkozataival szemben Milos Zdravkovic energetikai szakértő a FoNet hírügynökségnek azt mondta, hogy a következő hónapokban ellátási nehézségekre és akár áramkorlátozásra is számítani lehet. Véleménye szerint a problémák hátterében nemcsak a rendkívüli aszály áll, hanem az energetikai ágazat elmaradt beruházásai is. “Arra számítok, hogy egyre több hasonló probléma jelentkezik majd, télen pedig áramkorlátozások is lesznek, függetlenül attól, hogy ezeket hivatalosan bejelentik-e” – húzta alá.

Advertisement

A hidrológusok arra figyelmeztetnek, hogy augusztusban rendszerint tovább csökken a Duna vízszintje, és a következő hetekben sem várható jelentős javulás. A meteorológiai előrejelzések szerint a térségben a következő napokban is 35 Celsius-fok körüli hőmérséklet, helyenként annál is melegebb várható, jelentős csapadék pedig továbbra sem valószínű.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák