Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MME: enyhe az időjárás, kevés a madár az etetőkön

A madárvonulás, illetve az Európa északi és középső régióiban tapasztalható enyhe, hómentes időjárás együttes hatása miatt kevés a madár az etetőkön – közölte az MTI-vel kedden a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amelyhez számos kérdés érkezett az elmúlt hetekben ezzel kapcsolatban.

Létrehozva:

|

Az utóbbi években Eurázsia északi térségeiben is késik, illetve a klímaváltozás előtti időszakhoz képest jóval enyhébb, hómentesebb a tél, ezért a hó elől délebbre húzódó énekesmadár-csapatok is később vagy kisebb számban érkezhetnek a Kárpát-medencébe, késnek vagy elmaradnak az inváziós fajok (fenyőrigó, fenyőpinty, csonttollú, keresztcsőrű) – áll a közleményben. Emellett a Magyarországra is jellemző enyhe, fagy- és hómentes késő őszökön és teleken a madarak könnyebben találnak táplálékot, ezért kevésbé húzódnak be a lakott területekre.

A közlemény szerint a jelenség harmadik összetevőjét az őszi madárvonulás jelenti. Az etetési időszak november-decemberi kezdetekor a magyarországi vonulók és részleges vonulók (például fekete rigó, vörösbegy, erdei pinty, énekes rigó) már elhagyták az országot. Továbbá a Magyarországon tartózkodó énekesmadarak általános túlélési viselkedése az, hogy a közeledő hidegfront elől (amit egy-két nappal korábban, akár ezer kilométernél is nagyobb távolságról érzékelnek) szinte egyszerre a délebbi országokba húzódnak.

Ezeknek a hatásoknak – késő vagy kimaradó északi vonulók és délre húzódó hazai telelők – az együttese okozza azt az érzést, hogy az ország szinte kiürül, nemhogy látni, hallani is alig lehet az énekesmadarakat, és az etetők jelentős része kong az ürességtől vagy a megszokotthoz képest kevesebb madár és faj jelenik csak meg a kihelyezett élelmen. Az etetőket látogató madarak viselkedésének nemcsak ilyen évenkénti eltérései vannak, a bioritmus egy-egy évadon, sőt egy-egy órán belül is jelentősen eltérő lehet. A témában az MME honlapján olvasható további információ.

Advertisement

Zöldinfó

Zöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban

Minden jelentkező nyert a közvilágítási pályázaton.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megszülettek az első támogatási döntések a Jedlik Ányos Energetikai Programban, több mint 1200 nyertese van a valaha volt legnagyobb ágazati programcsomagnak – írja az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a vidéki kistelepülések a helyi közvilágítás korszerűsítéséhez kérhettek támogatást a Magyar Falu Programmal közös felhívásban. A meghosszabbított benyújtási határidőig 1249 önkormányzat jelentkezett az eredeti 18 milliárd forintos keretösszeget meghaladó igénnyel. Az EM kipótolja a hiányzó forrásmennyiséget, így minden pályázat támogatható, az erről szóló hivatalos értesítés megjelent a pályázatkezelő honlapján. Az ötezer alatti lélekszámú községek, városok Abasártól Zsurkig összesen 22,2 milliárd forint állami hozzájárulással cserélhetik energiatakarékosabbakra az utcai lámpatesteket. A kistelepülésektől az elszámolható költségeket teljes egészében átvállalja a kormány.

Az elnyert forrás akár teljes egészében előlegként is kifizethető, az igényelt támogatás átlagosan 17,7 millió forint. A kérelmezett összegek széles sávban szóródnak: a Vas vármegyei Nagymizdó 315 ezer forintra számíthat, a skála túlsó végén a maximum 50 millió forintot a lehető legszorosabban megközelítő Balatonfűzfő áll. A Jedlik Ányos Energetikai Program immár összesen 580 milliárd forinttal ösztönzi az energiaszektor zöldítését, működési hatékonyságának javítását. Jelenleg a biogáz-biometán előállítását 40 milliárd forinttal támogató felhívás érhető el.

A jövő év elején nyílnak meg a geotermikus áramtermelést, az ipari energiatárolók telepítését és a vállalati energiahatékonyság javítását célzó pályázati lehetőségek összesen közel 100 milliárd forint keretösszeggel – derül ki a minisztérium közléséből.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák