Zöldinfó
MME: enyhe az időjárás, kevés a madár az etetőkön
A madárvonulás, illetve az Európa északi és középső régióiban tapasztalható enyhe, hómentes időjárás együttes hatása miatt kevés a madár az etetőkön – közölte az MTI-vel kedden a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amelyhez számos kérdés érkezett az elmúlt hetekben ezzel kapcsolatban.
Az utóbbi években Eurázsia északi térségeiben is késik, illetve a klímaváltozás előtti időszakhoz képest jóval enyhébb, hómentesebb a tél, ezért a hó elől délebbre húzódó énekesmadár-csapatok is később vagy kisebb számban érkezhetnek a Kárpát-medencébe, késnek vagy elmaradnak az inváziós fajok (fenyőrigó, fenyőpinty, csonttollú, keresztcsőrű) – áll a közleményben. Emellett a Magyarországra is jellemző enyhe, fagy- és hómentes késő őszökön és teleken a madarak könnyebben találnak táplálékot, ezért kevésbé húzódnak be a lakott területekre.
A közlemény szerint a jelenség harmadik összetevőjét az őszi madárvonulás jelenti. Az etetési időszak november-decemberi kezdetekor a magyarországi vonulók és részleges vonulók (például fekete rigó, vörösbegy, erdei pinty, énekes rigó) már elhagyták az országot. Továbbá a Magyarországon tartózkodó énekesmadarak általános túlélési viselkedése az, hogy a közeledő hidegfront elől (amit egy-két nappal korábban, akár ezer kilométernél is nagyobb távolságról érzékelnek) szinte egyszerre a délebbi országokba húzódnak.
Ezeknek a hatásoknak – késő vagy kimaradó északi vonulók és délre húzódó hazai telelők – az együttese okozza azt az érzést, hogy az ország szinte kiürül, nemhogy látni, hallani is alig lehet az énekesmadarakat, és az etetők jelentős része kong az ürességtől vagy a megszokotthoz képest kevesebb madár és faj jelenik csak meg a kihelyezett élelmen. Az etetőket látogató madarak viselkedésének nemcsak ilyen évenkénti eltérései vannak, a bioritmus egy-egy évadon, sőt egy-egy órán belül is jelentősen eltérő lehet. A témában az MME honlapján olvasható további információ.
Zöldinfó
Egyre nagyobb arányban áll át örökerdő-gazdálkodásra a Vérteserdő
Gyarapodott a Vérteserdő Zrt. élőfa-állománya tavaly.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Vérteserdő Zrt. által kezelt 46 ezer hektárnyi állami erdőterület faállományában 2025-ben közel 190 ezer köbméter növedék keletkezett, ezzel elmúlt 25-30 év eredményeként a kezelésüben lévő erdők élőfakészlete már mintegy 8,9 millió köbméter – közölte az alternativenergia.hu. A tavalyi évet összegezve ismertették, hogy a társaság 124 ezer köbméter faanyagot termelt ki, ez tűzifaként, a tatabányai távfűtés energia-alapanyagaként, valamint fafeldolgozó üzemek alapanyagaként hasznosult. A rönkértékesítés megközelítette a 10 ezer köbmétert, a papír- és rostlemezipari értékesítés pedig 15 ezer köbmétert tett ki. A fiatal és középkorú erdőkben 2480 hektáron végeztek nevelővágásokat, amelyek az állományok stabilitását és ellenálló képességét javították. Kármegelőzést szolgáló, egészségügyi célú termelésekre 673 hektáron volt szükség, tarvágás 65 hektáron történt, jellemzően nemesnyárasokban és akácosokban.
A társaság az őszi-tavaszi erdősítési időszakban 318 mázsa makkot vetett, és 1,1 millió csemetét ültetett el. Új erdőtelepítést 13 hektáron végeztek, 7 hektáron pedig korábbi telepítések aszálykárait pótolták. A jövő erdeinek utánpótlására az Agostyáni Arborétum csemetekertjében burkolt gyökerű, szárazságtűrőbb példányokat nevelnek, ezzek mintegy 300 hektáron segíthetik a természeti állapot javítását. A Vérteserdő Zrt. a genetikai értékek megőrzése érdekében 2025-ben két új génrezervátumot jelölt ki, molyhos tölgyre 650, virágos kőrisre 300 hektáron. Emellett két új magtermőállomány jött létre, és 127 kiemelkedő tulajdonságú törzsfát azonosítottak.
A társaság által kezelt erdők 20,7 százalékán, összesen 8700 hektáron már nem vágásos erdőfenntartás folyik. A tervek szerint ez az arány 2026-ban 25 százalékra emelkedik, további 1000 hektár faanyagtermelést nem szolgáló erdő és 900 hektár örökerdő kijelölésével. A Vérteserdő három vadászterületen, összesen 28,5 ezer hektáron lát el vadgazdálkodási feladatokat. Tavaly kiemelt figyelmet kapott az afrikai sertéspestis terjedésének megelőzése. A mezőgazdasági területekre és a lakott térségekre nehezedő vadnyomás mérséklése érdekében 3400 vad került terítékre, ennek közel fele vaddisznó volt. A közjóléti és oktatási programok keretében közel 3100 diák vett részt erdőpedagógiai foglalkozásokon, az Agostyáni Arborétum látogatószáma meghaladta a 10 ezer főt. Kiemelt közösségi siker volt, hogy a Szárligetet Csákvárral összekötő erdei útszakasz elnyerte az “Év Erdei Kerékpárútja 2025” címet. A Vérteserdő Zrt. a déli Gerecse, a Súri-Bakonyalja, a Győr-Tatai-teraszvidék és a Vértes hegység erdeit gondozza, Komárom-Esztergom, Fejér és kis részben Győr-Moson-Sopron vármegyében, mintegy 46 200 hektáron.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autósok: igazságtalan a dupla parkolási díj terve Budapesten
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaSzupergyors töltőket és új márkát hoz Magyarországra a BYD
