Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MME: enyhe az időjárás, kevés a madár az etetőkön

A madárvonulás, illetve az Európa északi és középső régióiban tapasztalható enyhe, hómentes időjárás együttes hatása miatt kevés a madár az etetőkön – közölte az MTI-vel kedden a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amelyhez számos kérdés érkezett az elmúlt hetekben ezzel kapcsolatban.

Létrehozva:

|

Az utóbbi években Eurázsia északi térségeiben is késik, illetve a klímaváltozás előtti időszakhoz képest jóval enyhébb, hómentesebb a tél, ezért a hó elől délebbre húzódó énekesmadár-csapatok is később vagy kisebb számban érkezhetnek a Kárpát-medencébe, késnek vagy elmaradnak az inváziós fajok (fenyőrigó, fenyőpinty, csonttollú, keresztcsőrű) – áll a közleményben. Emellett a Magyarországra is jellemző enyhe, fagy- és hómentes késő őszökön és teleken a madarak könnyebben találnak táplálékot, ezért kevésbé húzódnak be a lakott területekre.

A közlemény szerint a jelenség harmadik összetevőjét az őszi madárvonulás jelenti. Az etetési időszak november-decemberi kezdetekor a magyarországi vonulók és részleges vonulók (például fekete rigó, vörösbegy, erdei pinty, énekes rigó) már elhagyták az országot. Továbbá a Magyarországon tartózkodó énekesmadarak általános túlélési viselkedése az, hogy a közeledő hidegfront elől (amit egy-két nappal korábban, akár ezer kilométernél is nagyobb távolságról érzékelnek) szinte egyszerre a délebbi országokba húzódnak.

Ezeknek a hatásoknak – késő vagy kimaradó északi vonulók és délre húzódó hazai telelők – az együttese okozza azt az érzést, hogy az ország szinte kiürül, nemhogy látni, hallani is alig lehet az énekesmadarakat, és az etetők jelentős része kong az ürességtől vagy a megszokotthoz képest kevesebb madár és faj jelenik csak meg a kihelyezett élelmen. Az etetőket látogató madarak viselkedésének nemcsak ilyen évenkénti eltérései vannak, a bioritmus egy-egy évadon, sőt egy-egy órán belül is jelentősen eltérő lehet. A témában az MME honlapján olvasható további információ.

Advertisement

Zöldinfó

Nagyszabású vízgazdálkodási fejlesztés kezdődik Makón

Megkezdődik a makói Nagyér-csatorna rekonstrukciója.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megkezdődik a makói Nagyér-csatorna rekonstrukciója európai uniós támogatással, a hárommilliárd forintos beruházás 2028 tavaszára készül el – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a beruházás célja, hogy visszaállítsák a Nagyér-csatorna és az Ardicsi mellékág vízszállító képességét. A két csatorna Makó természetes vízgyűjtője és csapadékvízelvezető-hálózatának fontos eleme. A két évig tartó munkálatok eredményeként a csatorna alkalmassá válik a hirtelen, nagy mennyiségben lehulló eső miatt összegyűlő víz elvezetésére a magas talajvízállású, belvíz által veszélyeztetett lakott területekről. Ahol a lakóingatlanok közelsége, a szemétlerakás, a gyors feliszapolódás szükségessé teszi, átalakítják a csatornamedret részben burkolt, részben zárt vezetésűre. Kicserélik a vízszállító képességet korlátozó átereszeket, a földmedrű szakaszokon, több mint 4,5 kilométeren kotrással állítják helyre az eredeti fenékszintet.

A rövid idő alatt lehulló, nagy mennyiségű csapadék befogadására tározót alakítanak ki a Nagyér-csatorna tehermentesítésére, ezáltal védve a lakott területeket a csapadékvíz okozta vízkároktól. A tározóhoz kapcsolódik a Nagyér-csatornából a többletvizet elvezető átemelő, nyomóvezeték és egy tolózár. A tározó ellentétes oldalán túlfolyót alakítanak ki, amely átemelőn és nyomóvezetéken keresztül szállítja a vizet a Maroshoz közvetlenül csatlakozó befogadó csatornába. A fejlesztés részeként kitisztítják a Maros előtti befogadó csatornát, illetve a nyomócső-bevezetés burkolását.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák