Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MME: enyhe az időjárás, kevés a madár az etetőkön

A madárvonulás, illetve az Európa északi és középső régióiban tapasztalható enyhe, hómentes időjárás együttes hatása miatt kevés a madár az etetőkön – közölte az MTI-vel kedden a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amelyhez számos kérdés érkezett az elmúlt hetekben ezzel kapcsolatban.

Létrehozva:

|

Az utóbbi években Eurázsia északi térségeiben is késik, illetve a klímaváltozás előtti időszakhoz képest jóval enyhébb, hómentesebb a tél, ezért a hó elől délebbre húzódó énekesmadár-csapatok is később vagy kisebb számban érkezhetnek a Kárpát-medencébe, késnek vagy elmaradnak az inváziós fajok (fenyőrigó, fenyőpinty, csonttollú, keresztcsőrű) – áll a közleményben. Emellett a Magyarországra is jellemző enyhe, fagy- és hómentes késő őszökön és teleken a madarak könnyebben találnak táplálékot, ezért kevésbé húzódnak be a lakott területekre.

A közlemény szerint a jelenség harmadik összetevőjét az őszi madárvonulás jelenti. Az etetési időszak november-decemberi kezdetekor a magyarországi vonulók és részleges vonulók (például fekete rigó, vörösbegy, erdei pinty, énekes rigó) már elhagyták az országot. Továbbá a Magyarországon tartózkodó énekesmadarak általános túlélési viselkedése az, hogy a közeledő hidegfront elől (amit egy-két nappal korábban, akár ezer kilométernél is nagyobb távolságról érzékelnek) szinte egyszerre a délebbi országokba húzódnak.

Ezeknek a hatásoknak – késő vagy kimaradó északi vonulók és délre húzódó hazai telelők – az együttese okozza azt az érzést, hogy az ország szinte kiürül, nemhogy látni, hallani is alig lehet az énekesmadarakat, és az etetők jelentős része kong az ürességtől vagy a megszokotthoz képest kevesebb madár és faj jelenik csak meg a kihelyezett élelmen. Az etetőket látogató madarak viselkedésének nemcsak ilyen évenkénti eltérései vannak, a bioritmus egy-egy évadon, sőt egy-egy órán belül is jelentősen eltérő lehet. A témában az MME honlapján olvasható további információ.

Advertisement

Zöldinfó

Rekordlétszámú tűzoltói készenlétet rendelt el az Európai Unió

Rekordszámú tűzoltót és légi eszközt mozgósít az EU a nyári szezonra az erdőtüzek elleni védekezésre.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Bizottság rekordvolumenű erdőtűzvédelmi készenléti intézkedéseket jelentett be a 2026-os nyári szezonra; az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében 777 tűzoltót, 22 tűzoltórepülőgépet és öt helikoptert helyeznek készenlétbe a fokozottan veszélyeztetett térségekben – közölte az alternativenergia.hu. A bizottság közleménye szerint a 14 európai országból érkező tűzoltókat Cipruson, Görögországban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában helyezik készenlétbe. A program 2022-es elindítása óta ez a legnagyobb létszámú részvétel. Az Európai Bizottság hangsúlyozta: a klímaváltozás hatására az erdőtüzek szezonja egyre hosszabbá válik, korábban kezdődik és súlyosabb károkat okoz, ezért az unió megerősített kapacitásokkal támogatja a tagállamokat.

A tűzoltási műveleteket az Európai Unió 24 órás veszélyhelyzet-reagálási koordinációs központja felügyeli, amely meteorológiai és tudományos elemzések alapján követi a kockázatokat és koordinálja a segítségnyújtást. A munkát az uniós erdőtűzinformációs rendszer valamint a Kopernikusz műholdas program térképezési és földrajzi információs szolgáltatásai is támogatják. A bizottság azt is bejelentette, hogy 2026-ban új regionális európai tűzoltóbázist hoznak létre Cipruson. A létesítmény hat repülőgép befogadására lesz alkalmas, emellett képzéseknek és gyakorlatoknak is helyet ad majd az európai és a dél-mediterrán térség polgári védelmi szakemberei számára. Az Európai Bizottság emlékeztetett arra, hogy a polgári védelmi mechanizmus lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kapacitásaik kimerülése esetén gyors nemzetközi segítséget kérjenek. Az uniós katasztrófavédelmi tartalék, a RescEU pedig további repülőgépekkel, helikopterekkel és egyéb vészhelyzeti eszközökkel egészíti ki a nemzeti erőforrásokat.

A testület márciusban mutatta be az erdőtüzek integrált kockázatkezeléséről szóló új stratégiáját, amely a megelőzés, a felkészülés, a reagálás és a helyreállítás területén egyaránt erősítené Európa ellenállóképességét a gyakoribbá és intenzívebbé váló tüzekkel szemben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák