Zöldinfó
MME: enyhe az időjárás, kevés a madár az etetőkön
A madárvonulás, illetve az Európa északi és középső régióiban tapasztalható enyhe, hómentes időjárás együttes hatása miatt kevés a madár az etetőkön – közölte az MTI-vel kedden a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amelyhez számos kérdés érkezett az elmúlt hetekben ezzel kapcsolatban.
Az utóbbi években Eurázsia északi térségeiben is késik, illetve a klímaváltozás előtti időszakhoz képest jóval enyhébb, hómentesebb a tél, ezért a hó elől délebbre húzódó énekesmadár-csapatok is később vagy kisebb számban érkezhetnek a Kárpát-medencébe, késnek vagy elmaradnak az inváziós fajok (fenyőrigó, fenyőpinty, csonttollú, keresztcsőrű) – áll a közleményben. Emellett a Magyarországra is jellemző enyhe, fagy- és hómentes késő őszökön és teleken a madarak könnyebben találnak táplálékot, ezért kevésbé húzódnak be a lakott területekre.
A közlemény szerint a jelenség harmadik összetevőjét az őszi madárvonulás jelenti. Az etetési időszak november-decemberi kezdetekor a magyarországi vonulók és részleges vonulók (például fekete rigó, vörösbegy, erdei pinty, énekes rigó) már elhagyták az országot. Továbbá a Magyarországon tartózkodó énekesmadarak általános túlélési viselkedése az, hogy a közeledő hidegfront elől (amit egy-két nappal korábban, akár ezer kilométernél is nagyobb távolságról érzékelnek) szinte egyszerre a délebbi országokba húzódnak.
Ezeknek a hatásoknak – késő vagy kimaradó északi vonulók és délre húzódó hazai telelők – az együttese okozza azt az érzést, hogy az ország szinte kiürül, nemhogy látni, hallani is alig lehet az énekesmadarakat, és az etetők jelentős része kong az ürességtől vagy a megszokotthoz képest kevesebb madár és faj jelenik csak meg a kihelyezett élelmen. Az etetőket látogató madarak viselkedésének nemcsak ilyen évenkénti eltérései vannak, a bioritmus egy-egy évadon, sőt egy-egy órán belül is jelentősen eltérő lehet. A témában az MME honlapján olvasható további információ.
Zöldinfó
A jövő épületei már nemcsak fenntarthatóak lesznek, hanem a környezetet is regenerálhatják
Kinevezték az ország első fenntartható építészetet képviselő egyetemi tanárát a PTE MIK-en.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Dr. Reith András építész, a regeneratív és fenntartható építészet és az energiahatékony épített környezet kérdéseivel foglalkozó kutató, az ABUD – Advanced Building & Urban Design – ügyvezetője egyetemi tanári kinevezést vehetett át a Pécsi Tudományegyetem tanévnyitó szenátusi ülésén, így az országban elsőként kapta meg ezen a területen szakember ezt a címet. A kinevezés túlmutat egy szakmai elismerésen: azt is jelzi, hogy a fenntartható és regeneratív építészet ma már nem csupán a tervezői gyakorlat egyik lehetséges megközelítése, hanem olyan tudományos és oktatási terület, amelynek meghatározó szerepe lehet az épített környezet jövőjének alakításában – írja az alternativenergia.hu.
A 2026-os nyár szélsőséges hőhullámai ismét rámutattak arra, hogy az épített környezet és a klímaváltozás kérdése ma már elválaszthatatlan egymástól. A következő évtizedek építészetének nem csupán az energiafelhasználást kell csökkentenie és a változó körülményekhez alkalmazkodnia: olyan épületekre és városokra van szükségünk, amelyek képesek pozitívan hatni a környezetünkre, támogatni a természeti rendszereket és javítani az életminőségünket. Ezt foglalja magában a regeneratív építészet, amely az épületet és a várost társadalmi-ökológiai rendszerként kezeli, és amelynek képesnek kell lennie az élő rendszerek megújulását támogatni. A „regeneratív” nem csupán egy címke, hanem a fenntarthatósági gyakorlat helyalapú, kölcsönös és mérhető továbbfejlesztésének az iránya. Dr. Reith András egyetemi tanári kinevezése a regeneratív építészet és a fenntartható városfejlesztés hazai térnyerésének fontos mérföldköve.
Közel harminc éve a fenntartható építészet szolgálatában
A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán (PTE MIK) oktató építész-kutató 1998 óta foglalkozik a fenntartható építészet és az energiahatékony épített környezet kérdéseivel. Szakmai pályája az épületszerkezeti és homlokzati kutatásoktól fokozatosan vezetett az energiahatékonyság, a fenntartható építészet, majd a regeneratív épület- és várostervezés felé. Munkásságának egyik meghatározó eleme a különböző léptékek mérhető összekapcsolása: az épületszerkezetektől és -homlokzatoktól az épületen át a városrészekig és a teljes városi rendszerekig vizsgálja, hogyan alakítható az épített környezet energia- és erőforrás-hatékonyabbá, ellenállóbbá és élhetőbbé. Kutatási fókusza ma elsősorban a regeneratív várostervezéshez kapcsolódik, ezen belül a digitális ikerpárok, a pozitív energiamérlegű városrészek, az energiaközösségek és a természetalapú megoldások kutatásához. Kutatási eredményeinek gyakorlati alkalmazását több nemzetközi K+F projekt is segíti: Reith András összesen 25 hazai, európai uniós és nemzetközi finanszírozású kutatási projektet vezetett vagy vezet jelenleg is. Emellett építésztervezőként is aktívan hozzájárult számos hazai és külföldi épület és városfejlesztési projekthez az elmúlt évtizedekben. Ezekben az energiahatékonyság, a környezeti teljesítmény és a komplex rendszerszemlélet már a tervezés korai szakaszában meghatározó szerepet kapott.
Az egyetemi térben válhat rendszerszintűvé a fenntarthatósági tudás
„A fenntartható építészet nem egy szűk szakmai terület ügye. Az épületeink, a városaink egyszerre hatnak az erőforrásaink felhasználására, vagy a klímára, a természeti rendszerekre és ezen keresztül az emberek életminőségére. Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy a következő építészgenerációk már rendszerszinten gondolkodjanak ezekről a kérdésekről” – véli a PTE frissen kinevezett egyetemi tanára. A fenntartható és regeneratív építészet mind határozottabban jelenik meg a hazai akadémiai gondolkodásban, és mind nagyobb szerepet kaphat abban is, hogy milyen épületeket, városokat és közösségeket tervezünk a következő generációk számára. Az épített környezet előtt álló kihívások egyre összetettebbé válásával elengedhetetlen a regeneratív szemlélet rendszerszintű gondolkodásmódja, így az egyetemi oktatásban való megerősödése hosszú távú jelentőséggel bír. Ennek elsajátításával a következő generációk építészei, mérnökei és várostervezői már olyan tudással lépnek majd a pályára, amelyben a fenntarthatóság nem kiegészítő szempont, hanem a tervezés alapvetése. Dr. Reith András egyetemi tanárrá való kinevezésével a fenntartható és regeneratív építészet egy olyan professzori szintű szakmai és tudományos képviseletet kap a Pécsi Tudományegyetemen, amely egyszerre épít a kutatásra, az oktatásra és a gyakorlati tapasztalatra.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
