Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MME: enyhe az időjárás, kevés a madár az etetőkön

A madárvonulás, illetve az Európa északi és középső régióiban tapasztalható enyhe, hómentes időjárás együttes hatása miatt kevés a madár az etetőkön – közölte az MTI-vel kedden a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amelyhez számos kérdés érkezett az elmúlt hetekben ezzel kapcsolatban.

Létrehozva:

|

Az utóbbi években Eurázsia északi térségeiben is késik, illetve a klímaváltozás előtti időszakhoz képest jóval enyhébb, hómentesebb a tél, ezért a hó elől délebbre húzódó énekesmadár-csapatok is később vagy kisebb számban érkezhetnek a Kárpát-medencébe, késnek vagy elmaradnak az inváziós fajok (fenyőrigó, fenyőpinty, csonttollú, keresztcsőrű) – áll a közleményben. Emellett a Magyarországra is jellemző enyhe, fagy- és hómentes késő őszökön és teleken a madarak könnyebben találnak táplálékot, ezért kevésbé húzódnak be a lakott területekre.

A közlemény szerint a jelenség harmadik összetevőjét az őszi madárvonulás jelenti. Az etetési időszak november-decemberi kezdetekor a magyarországi vonulók és részleges vonulók (például fekete rigó, vörösbegy, erdei pinty, énekes rigó) már elhagyták az országot. Továbbá a Magyarországon tartózkodó énekesmadarak általános túlélési viselkedése az, hogy a közeledő hidegfront elől (amit egy-két nappal korábban, akár ezer kilométernél is nagyobb távolságról érzékelnek) szinte egyszerre a délebbi országokba húzódnak.

Ezeknek a hatásoknak – késő vagy kimaradó északi vonulók és délre húzódó hazai telelők – az együttese okozza azt az érzést, hogy az ország szinte kiürül, nemhogy látni, hallani is alig lehet az énekesmadarakat, és az etetők jelentős része kong az ürességtől vagy a megszokotthoz képest kevesebb madár és faj jelenik csak meg a kihelyezett élelmen. Az etetőket látogató madarak viselkedésének nemcsak ilyen évenkénti eltérései vannak, a bioritmus egy-egy évadon, sőt egy-egy órán belül is jelentősen eltérő lehet. A témában az MME honlapján olvasható további információ.

Advertisement

Zöldinfó

2026-tól még szélesebb körben támogatja a cégek energia-megtakarítási beruházásait

A kormány a Jedlik Ányos Energetikai Programban több mint 580 milliárd forinttal támogatja elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások versenyhelyzetének javítását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A február elején megnyíló pályázaton legalább 10 millió, de akár félmilliárd forint kamatmentes hitel segítheti a cégek vidéki telephelyein megvalósuló beruházásokat – írja az alternativenergia.hu. Állami hozzájárulás minimum 30 százalékos energiamegtakarítást eredményező épületenergetikai korszerűsítésekhez, vagy a gyártási technológia, folyamatok energiahatékonyságát javító fejlesztésekhez igényelhető. A megjelent végleges felhívás alapján a teljes keretből hárommilliárd forintot a víziközmű-szolgáltatók berendezéseinek, gépészeti elemeinek megújítására különítenek el – ismertette a tárca. A közleményben felidézték: az Energiaügyi Minisztérium 2025 tavaszán indította útjára a valaha volt legnagyobb ágazati támogatási programot. A Jedlik Ányos Energetikai Programban mostanáig a távfűtési rendszerek zöldítésére, működési hatékonyságának növelésére, energetikai kutatás-fejlesztésre lehetett támogatást kérni.

A vidéki kistelepülések a helyi közvilágítás korszerűsítésére pályázhattak. A jelenleg is nyitott felhívásokban a biogáz-biometán előállítását, és a kórházak, mentőállomások épületeinek energetikai felújítását ösztönzi a minisztérium. Az EM kiemelte: 2026 elejétől vállalkozások még szélesebb köre kaphat támogatást a rezsiterheiket csökkentő beruházásokhoz. A legjobban várt kiírás januártól 50 milliárd forinttal ösztönzi az ipari energiatárolók telepítését megújuló kapacitás létesítésével, bővítésével együtt. Februárban nyílik meg a vállalati energiahatékonysági hitelprogram, a véglegesített részvételi feltételek csütörtöktől olvashatók a pályázati honlapon. A Jedlik Ányos Energetikai Program legújabb eleme mikro-, kis- és középvállalkozások fővároson kívüli telephelyein tervezett beruházásaihoz biztosít összesen 38,7 milliárd forint kamatmentes hitelt.

A teljes keretösszeg legfeljebb 35 százaléka hasznosulhat a legfejlettebb régiókban, a Közép- és Nyugat-Dunántúlon, Pest vármegyében. A forrásmennyiség mintegy kétharmada az ország más részeiben csökkentheti a cégek energiafogyasztását, áram- és gázszámláit. Legfeljebb hárommilliárd forintos elkülönített keret a víziközmű szolgáltatók gépészeti berendezéseinek korszerűsítésével könnyítheti meg az ágazat gazdálkodását. Finanszírozható tevékenység a többi között az épületburok szigetelése, a nyílászárók cseréje, a bel- és kültéri világítási, központi szellőző, hűtési, fűtési vagy melegvíz-rendszerek energiatakarékos korszerűsítése, a meglévő berendezéseknél alacsonyabb fogyasztású gépek beszerzése, a maradékhő, hulladékhő hasznosítása.

Advertisement

Alapfeltétel, hogy a vállalkozások a támogatás felhasználásával legalább 30 százalékkal csökkentsék primerenergia igényüket. A megtakarítást tisztán épületenergetikai fejlesztés esetében épületenként, tisztán technológiai korszerűsítés esetén az érintett gyártási folyamat, logisztikai egység vonatkozásában, komplex beruházásnál pedig telephelyenként szükséges elérni. Az igényelhető kölcsönösszeg minimum 10 millió és legfeljebb 500 millió forint, de nem haladhatja meg a kérelem bírálatát megelőző lezárt pénzügyi év üzemi eredményének tizenötszörösét. A résztvevőknek az elszámolható költségek legalább 10 százalékát kitevő önerőt kell előteremteniük. A programba 2026. február 2-ától 2027 május végéig lehet jelentkezni az MFB Pont Plusz hálózat fiókjaiban. Az Energiaügyi Minisztérium a családok energiahatékonysági fejlesztéseit is segíti az energetikai otthonfelújítási programmal. A lehetőség most még kedvezőbb feltételekkel vehető igénybe, az elérhető támogatás 10 millió forintra nőtt, felerészben vissza nem térítendő.

A háztartások hosszabb futamidővel és kisebb önerővel kaphatnak forrást a felhasználásuk és így energiaszámláik mérséklését eredményező beavatkozásokra. Az igényelt forrásmennyiség decemberre meghaladta az 50 milliárd forintot, 23,1 milliárd forintot már ki is fizettek több mint 5200 nyertesnek – olvasható a tárca csütörtöki közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák