Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MNB-alelnök: a zöld átmenet felé vezető út első lépése az infláció letörése

A fenntartható növekedés, a zöld átmenet felé vezető út első lépése az infláció letörése és gyors csökkentése, mert a magas inflációs környezet “színétől függetlenül” minden beruházást hátráltat – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Hitelintézeti Szemle Dekarbonizáció a pénzügyekben című online panelbeszélgetésén.

Létrehozva:

|

A jegybank az elmúlt években külön stratégiát és számos lépést hozott, amellyel segítheti a gazdaság zöld átállását – fogalmazott. Emlékeztetett: a magyar Országgyűlés 2021 májusában, Európában elsőként zöld mandátummal ruházta fel a Magyar Nemzeti Bankot, ezzel törvényben rögzített céljai közé került a környezeti fenntarthatóság előmozdítása az elsődleges cél, az árstabilitás biztosítása után. A jegybank alelnöke szerint keresni kell azokat a “gyorsító pályákat”, amelyeken keresztül csökkenteni lehet a magyar gazdaság energiafelhasználását és az energiafüggetlenség megteremtését.

Az energiaárak emelkedése tavaly tízmilliárd euróval növelte az ország energiaimportját. Kolozsi Pál Péter, az MNB igazgatója, a Neumann János Egyetem MNB Tudásközpont Fenntartható Pénzügyek Központjának egyetemi docense prezentációjában kitért arra a dilemmára, hogy a jegybankoknak egyszerre kell megfelelniük az árstabilitási célok teljesítésének, valamint annak az elvárásnak, hogy részt vegyenek a zöld átmenet biztosításában. A klímaváltozás több csatornán, komplex módon hat a monetáris politikára és ezek közül kiemelkedik az inflációra gyakorolt hatás.

Az éghajlatváltozás fizikai következményei, hatásai, az áradások, a szárazság, vagy extrém hőingadozások miatt emelkedhetnek az élelmiszer és energiaárak, és ezek befolyásolhatják az inflációs várakozásokat. Hangsúlyozta: a klímaváltozás gazdasági hatásai túlnyúlnak a monetáris politikai döntések 5-8 negyedéves időhorizontján. A zöld átmenetben kiemelten érintett alapanyagok árának emelkedése tartós lehet és ennek inflációs hatásaival is számolniuk kell a jegybankoknak. A fenntartható gazdasági modellre való átállás költségei a következő 10-15 évben elérhetik a globális bruttó hazai termék teljes összegét, mintegy 100 ezer milliárd dollárt – tette hozzá. A jegybankok a fenntartható beruházások forrásköltségeinek mérséklésén keresztül tudják ösztönözni az átállást, zöld értékpapírok vásárlásával vagy zöld hitelprogramokon keresztül – mondta.

Advertisement

Kiemelte: a zöld átmenet nem megvalósítható anélkül, hogy a pénzügyi rendszer a jelenleginél sokkal zöldebbé váljon és ebben a jegybankoknak fontos szerep jut. Winkler Sándor, az MNB osztályvezetője az energiaminősítések lakáspiacra gyakorolt hatásait vizsgáló tanulmányt ismertette. Közölte: Magyarországon a végső energiafogyasztás harmadát a lakóépületek adják, miközben a hazai lakásállomány energetikai hatékonysága alacsony, elenyésző a közel nulla energiaigényű ingatlanok részaránya a teljes állományon belül. A tanulmányból kiderül, hogy a fővárosi újlakások piacán kimutatható egyfajta “zöld árprémium”.

A BB vagy jobb energetikai besorolással rendelkező lakások átlagosan 5,1 százalékkal drágábbak, mint a CC energetikai besorolású lakások, azonban az alacsonyabb hitelkockázat ellenére az ezen ingatlanokra nyújtott hitelkamatok lényegesen nem térnek el, vagyis a bankok jelenleg még nem érvényesítik az energetikai szempontokat a hitelek árazásában. Winkler Sándor szerint ez is rámutat a zöld hiteltermékek, ezen belül is a piaci alapú zöld lakáshitelek szükségességére.

Advertisement

Zöldinfó

Közösségi kert, méhészet és erdőültetés: rangos díjat kapott a MOME

Nemzetközi fenntarthatósági díjat nyert a MOME zöld programja.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A felsőoktatási intézmények fenntarthatósági kezdeményezéseinek legrangosabb nemzetközi elismerését, a Green Gown Award első díját nyerte el a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem MOME Zero és az Ecology to Design (E2D) programjaival – közölte az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a díjazott kezdeményezésben a közösségi kert, a méhészet, a komposztálás, az erdőültetés és a hulladékbank “egyazon szemléletet képvisel: hogy a fenntarthatóság az oktatásban és az egyetem mindennapi működésében egyaránt kézzelfoghatóvá válhat”. A Green Gown Award idei döntőjébe 63 országból 89 pályázó jutott be 8 kategóriában, a Nature Positive besorolásban pedig a MOME bizonyult a legjobbnak. A 16 fős nemzetközi döntőbizottságban többek között az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP), a UN Sustainable Development Solutions Networknek (UN SDSN) és a Higher Education Sustainability Initiative-nek (HESI) a szakértői is részt vettek.

A nemzetközi zsűri szerint a MOME programjainak egyik legnagyobb erőssége, hogy az egyes kezdeményezések benne nem elszigetelten működnek, hanem egymásra épülve, egymást erősítve alkotnak koherens rendszert. A bírálók külön kiemelték a projektek innovatív és holisztikus szemléletét, amelyek a MOME működésében is új lehetőségeket teremtenek, és más felsőoktatási intézmények számára is inspiráló, továbbfejleszthető modellként szolgálhatnak. Az egyetem fenntarthatósági programja, a MOME Zero története 2022-ben azzal a céllal indult el, hogy Magyarországon elsőként az egyetem 2030-ra intézményi szinten elérje a karbonsemlegességet. Azóta a kezdeményezés tovább nőtt az eredeti célkitűzésnél: a kibocsátások csökkentése és kompenzálása mellett ma már a városi biodiverzitás megőrzése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és az egyetem környezetének a tudatos alakítása is a program részét képezi.

A közlemény szerint a cél, hogy a fenntarthatóság a mindennapi működés és gondolkodás szerves, meghatározó részévé váljon olyan aktivitásokon keresztül, amelyekbe a hallgatók és a munkatársak egyaránt aktívan bekapcsolódnak. A program öt gyakorlati pillérre épül: erdőültetésre, méhészetre, komposztálásra, közösségi kertre és hulladékbankra. Ezek az Európai Unió GreenComp fenntarthatósági kompetenciakeretével összhangban fejlesztik a hallgatók ökológiai tudatosságát és cselekvőképességét.

Advertisement

A MOME Zero csapata az elmúlt években 690 hallgató és munkatárs bevonásával 25 hektáron, pótlásokkal együtt összesen 116 ezer facsemetét ültetett el. A campus 450 négyzetméteres közösségi kertjében csaknem 50 klímatűrő faj és 10 kísérleti parcella kapott helyet, a méhészetben pedig csaknem 300 ezer méh él. A 6 köbméteres kísérleti komposztáló a parkban keletkező zöldhulladék helyben tartását szolgálja, a hulladékbank használatával pedig évente csaknem 100 kilogrammal csökkentik a hallgatói projektekhez felhasznált új alapanyagok mennyiségét.

A tájékoztatásban azt írták, az egyetem valós környezeti kihívásai tanulási és tervezési helyzetekké válnak, amelyekben a hallgatók is hozzájárulhatnak a campus fenntarthatóbb működéséhez. Ezt a szemléletet erősíti az Ecology to Design (E2D) program, amely a természet, az ökológiai rendszerek és a design kapcsolatát állítja a középpontba. A hallgatók valós helyzeteken keresztül vizsgálják a fenntartható működéssel összefüggő kihívásokat, és kreatív, tervezői válaszokat keresnek rájuk – olvasható a tájékoztatóban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák