Zöldinfó

MNB-alelnök: a zöld átmenet felé vezető út első lépése az infláció letörése

A fenntartható növekedés, a zöld átmenet felé vezető út első lépése az infláció letörése és gyors csökkentése, mert a magas inflációs környezet “színétől függetlenül” minden beruházást hátráltat – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Hitelintézeti Szemle Dekarbonizáció a pénzügyekben című online panelbeszélgetésén.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-29

Szerző:

Vanessza

A jegybank az elmúlt években külön stratégiát és számos lépést hozott, amellyel segítheti a gazdaság zöld átállását – fogalmazott. Emlékeztetett: a magyar Országgyűlés 2021 májusában, Európában elsőként zöld mandátummal ruházta fel a Magyar Nemzeti Bankot, ezzel törvényben rögzített céljai közé került a környezeti fenntarthatóság előmozdítása az elsődleges cél, az árstabilitás biztosítása után. A jegybank alelnöke szerint keresni kell azokat a “gyorsító pályákat”, amelyeken keresztül csökkenteni lehet a magyar gazdaság energiafelhasználását és az energiafüggetlenség megteremtését.

Az energiaárak emelkedése tavaly tízmilliárd euróval növelte az ország energiaimportját. Kolozsi Pál Péter, az MNB igazgatója, a Neumann János Egyetem MNB Tudásközpont Fenntartható Pénzügyek Központjának egyetemi docense prezentációjában kitért arra a dilemmára, hogy a jegybankoknak egyszerre kell megfelelniük az árstabilitási célok teljesítésének, valamint annak az elvárásnak, hogy részt vegyenek a zöld átmenet biztosításában. A klímaváltozás több csatornán, komplex módon hat a monetáris politikára és ezek közül kiemelkedik az inflációra gyakorolt hatás.

Az éghajlatváltozás fizikai következményei, hatásai, az áradások, a szárazság, vagy extrém hőingadozások miatt emelkedhetnek az élelmiszer és energiaárak, és ezek befolyásolhatják az inflációs várakozásokat. Hangsúlyozta: a klímaváltozás gazdasági hatásai túlnyúlnak a monetáris politikai döntések 5-8 negyedéves időhorizontján. A zöld átmenetben kiemelten érintett alapanyagok árának emelkedése tartós lehet és ennek inflációs hatásaival is számolniuk kell a jegybankoknak. A fenntartható gazdasági modellre való átállás költségei a következő 10-15 évben elérhetik a globális bruttó hazai termék teljes összegét, mintegy 100 ezer milliárd dollárt – tette hozzá. A jegybankok a fenntartható beruházások forrásköltségeinek mérséklésén keresztül tudják ösztönözni az átállást, zöld értékpapírok vásárlásával vagy zöld hitelprogramokon keresztül – mondta.

Kiemelte: a zöld átmenet nem megvalósítható anélkül, hogy a pénzügyi rendszer a jelenleginél sokkal zöldebbé váljon és ebben a jegybankoknak fontos szerep jut. Winkler Sándor, az MNB osztályvezetője az energiaminősítések lakáspiacra gyakorolt hatásait vizsgáló tanulmányt ismertette. Közölte: Magyarországon a végső energiafogyasztás harmadát a lakóépületek adják, miközben a hazai lakásállomány energetikai hatékonysága alacsony, elenyésző a közel nulla energiaigényű ingatlanok részaránya a teljes állományon belül. A tanulmányból kiderül, hogy a fővárosi újlakások piacán kimutatható egyfajta “zöld árprémium”.

A BB vagy jobb energetikai besorolással rendelkező lakások átlagosan 5,1 százalékkal drágábbak, mint a CC energetikai besorolású lakások, azonban az alacsonyabb hitelkockázat ellenére az ezen ingatlanokra nyújtott hitelkamatok lényegesen nem térnek el, vagyis a bankok jelenleg még nem érvényesítik az energetikai szempontokat a hitelek árazásában. Winkler Sándor szerint ez is rámutat a zöld hiteltermékek, ezen belül is a piaci alapú zöld lakáshitelek szükségességére.

Kapcsolódó tartalom:energetika energia fenntarhatóság infláció környezetvédelem zöld átmenet

Zöld Energia

Forradalmi változás jön a napelemes engedélyezésben?

Öt perc alatt kaphatnak hálózati engedélyt a kisebb napelemes rendszerek Németországban.

Létrehozva:

5 perc telt el a létrehozás óta

2026-10-26

Szerző:

Hell

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A német Netze BW új, automatizált hálózati elbírálási rendszere akár öt perc alatt kötelező érvényű csatlakozási engedélyt adhat a legfeljebb 15 kW teljesítményű háztartási napelemes rendszerekre, amennyiben a helyi villamosenergia-hálózat kapacitása ezt lehetővé teszi. A digitalizáció jelentősen lerövidítheti a várakozási időt, amely a korábbi eljárásban átlagosan 12 napot tett ki. A napelemes rendszerek és az akkumulátoros energiatárolók terjedésével Németországban egyre több hálózati csatlakozási kérelem érkezik az elosztóhálózatokat üzemeltető vállalatokhoz. A növekvő ügyintézési terhek kezelésére a szolgáltatók mind gyakrabban alkalmaznak digitális megoldásokat. A dél-németországi Netze BW most olyan automatizált eljárást vezetett be, amely felgyorsíthatja a kisebb napelemes rendszerek hálózati csatlakoztatását. A vállalat 2026 júliusának végén indította el az új rendszert, amelynek tesztelése és bevezetésének előkészítése már 2025 novemberében megkezdődött. Angelika Ruß, a Netze BW képviselője egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a társaság az indulás óta több mint 16 ezer, kisebb napelemes rendszerekre vonatkozó csatlakozási kérelmet kapott. Ezek közül már több mint ötezer esetben öt percen belül automatikus választ adtak, írja az alternativenergia.hu.

Marc Schmidt, a vállalat munkatársa hangsúlyozta az automatikusan kiadott dokumentumok kötelező érvényű hálózati csatlakozási engedélynek minősülnek, és a csatlakozás helyét is meghatározzák a legfeljebb 15 kW teljesítményű rendszerek számára. Az automatizált eljárás alapját egy digitális hálózati modell képezi, amely a villamos vezetékeket, az alállomásokat és az egyes fogyasztói csatlakozásokat is leképezi. A rendszer ennek segítségével ellenőrzi a rendelkezésre álló hálózati kapacitást, figyelembe veszi a műszaki korlátokat, valamint a korábban már jóváhagyott csatlakozásokat is. Ha az elemzés szerint a hálózat képes fogadni az új napelemes rendszert, az engedélyezés emberi beavatkozás nélkül megtörténhet. A folyamat a Netze BW online ügyfélportálján keresztül, a nap 24 órájában elérhető. Schmidt szerint a csatlakozási kérelmek 99 százalékát már ezen a felületen nyújtják be.

Nem minden esetben alkalmazható azonban az automatikus engedélyezés. Ha a hálózati kapacitás elégtelen, vagy műszaki problémák merülnek fel, a kérelmet szakemberek vizsgálják meg. Ilyenkor azt is ellenőrzik, szükség van-e hálózatfejlesztésre, illetve kijelölhető-e másik csatlakozási pont. Az ilyen ügyek elbírálása továbbra is akár 12 napig tarthat. A 15 kW-nál nagyobb teljesítményű napelemes rendszerek kérelmeit szintén egyedileg vizsgálják meg.

Jörg Reichert, a Netze BW igazgatóságának elnöke szerint a megfelelő digitális megoldások jelentősen felgyorsíthatják az energetikai átálláshoz kapcsolódó ügyintézést. A vállalat egy, a német szövetségi hálózati ügynökség (Bundesnetzagentur) által közzétett digitalizációs összehasonlításban is kedvező eredményt ért el. A korábbi adatok szerint a Netze BW-nél a manuálisan elbírált csatlakozási kérelmek átlagos feldolgozási ideje 12 nap volt, miközben a német elosztóhálózati üzemeltetők körében a mediánérték elérte a 80 napot.

Tovább olvasom