Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

MNB: az amerikai közgazdász szerint nincs zöld átmenet együttműködés nélkül

A nemzetközi kooperációt és párbeszédet kell előtérbe helyezni az olyan globális kérdések megoldásában, mint a fenntartható, zöld átmenet – mondta Jeffrey D. Sachs közgazdász professzor, a Columbia Egyetem Fenntartható Fejlődés Központjának igazgatója a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) tartott előadásában az MNB közleménye szerint, amelyet az MTI-nek pénteken juttattak el.

Létrehozva:

|

A jegybank dolgozói és meghívott vendégek előtt tartott előadásában a professzor kiemelte: a központi bankok feladata is, hogy a világgazdaság fenntarthatósági fordulata megvalósulhasson. Rávilágított, hogy a 2020 eleje óta a reálgazdaságban jelentkező kínálati sokkokat a jegybakok nem tudják kezelni, hanem a likviditás és a pénzügyi stabilitás fenntartására képesek hatni. A klímaváltozás a nemzetközi színtéren elsöprő gazdasági sokkot okozhat a jövőben, aminek a megoldásában ugyanakkor a központi bankok segíteni tudnak – tette hozzá.

A jegybankoknak kell megteremteni a fenntartható gazdaságra történő átállás alapjait, és felkészíteni a nemzetek pénzügyi rendszereit a zöld fordulatra és a fenntartható gazdaság finanszírozására – fejtette ki. Példaként elmondta, hogy a karbonmentesítést a nemzetek nem tudják külön-külön elérni, ebben az esetben is nemzetközi összefogásra van szükség. Ezért nem a bezárkózás és a gazdasági szeparáció jelenti a megoldást, hanem a zöldenergia-hálózatok kiépítése és a kölcsönösen előnyös kereskedelem – összegezte. Patai Mihály, az MNB alelnöke köszöntőjében a professzort a közlemény szerint a globális ügyekre jelentős befolyással bíró személyként mutatta be, aki segíti a döntéshozók munkáját a nemzetközi színtéren.

Jeffrey D. Sachs számos kutatási területen aktív, beleértve a klímaváltozást és a fentarthatóságot, a mélyszegénység elleni küzdelmet, a gazdaságpolitikai reformokat, valamint a pandémia miatt kialakult válság kezelését. A Time Magazine 2005-ben a világ legbefolyásosabb emberei közé sorolta. A professzor szeptemberben részt vett az MNB által szervezett Budapest Eurasia Forum 2022 rendezvényen is – emlékeztetett az MNB anyagában.

Advertisement

Zöld Energia

Szélerőművek, energiatárolók és hálózatfejlesztés: nagyszabású energetikai program indul

4000 megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztést tervez a kormány.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Évtizedek óta nem látott mértékű beruházások indulnak a megújuló energia területén, köztük négyezer megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztés fog megvalósulni 2030-ig Magyarországon a kormány szerdai ülésén hozott döntése értelmében – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Magyar Péter azt mondta: a következő években új szélerőművek sora épülhet Magyarországon. Először egy 868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztést valósítanak meg, de összességében mintegy 4000 megawatt, vagyis a paksi atomerőmű kapacitásának a dupláját kitevő szélerőműfejlesztés lesz.

A négy gigawattnyi, magántőke bevonásával megvalósuló szélenergia-kapacitás-fejlesztésről szólva jelezte: hamarosan társadalmi vitára bocsátják a létesítési helyszíneket is tartalmazó dokumentumot. Azt is mondta: a jövő hónap végén zárul a helyreállítási alapból hazahozott másfél milliárd eurós kerettel elektromos hálózatok fejlesztésére kiírt pályázat, amelyek célja az, hogy a hálózat extrém körülmények között is hibamentesen tudjon működni. Emellett 2030-ig a kormány három gigawattnyi áramtároló kapacitást kíván kiépíteni. Gondoskodnunk kell arról, hogy az oroszoktól és a magyar dunai vízszinttől is minél inkább függetlenül tudjuk biztosítani az energiaellátást és hazánk energiabiztonságát – jelentette ki.

A szélerőmű pályázatokról szólva a kormányfő megjegyezte: sokhelyütt látták már meg ebben a lehetőséget, különösen, hogy ezek a létesítmények telephelynek minősülnek és iparűzésiadó-bevételt jelentenek az adott településnek, miközben munkahelyeket is teremtenek.

Advertisement

Magyar Péter hangsúlyozta: minél többféle hazai energiaforrás áll a rendelkezésre, minél több tárolókapacitás van, annál kevésbé válik az ország kiszolgáltatottá akár időjárási körülményeknek, akár más országoknak. Kitért rá: Pakson a szivattyúfejlesztés nem valósult meg időben, csak a biztonsági szivattyúk tervezése készült el. Várhatóan 2030 előtt nincs esély arra, hogy ezek rendelkezésre álljanak. Ha a fejlesztés már 2018-ban vagy korábban elkezdődött volna, akkor a szivattyúk már rendelkezésre állhatnának.

Kiemelte: már több tucat településen kellett korlátozni a vízhasználatot. Nógrád megye 54, Zala 29, Hajdú-Bihar számos településén léptettek életbe korlátozást, Szentendre egyik részén 1500 ingatlan maradt víz nélkül, több helyen a honvédség biztosított vizet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák