Zöld Energia

MNB: az amerikai közgazdász szerint nincs zöld átmenet együttműködés nélkül

A nemzetközi kooperációt és párbeszédet kell előtérbe helyezni az olyan globális kérdések megoldásában, mint a fenntartható, zöld átmenet – mondta Jeffrey D. Sachs közgazdász professzor, a Columbia Egyetem Fenntartható Fejlődés Központjának igazgatója a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) tartott előadásában az MNB közleménye szerint, amelyet az MTI-nek pénteken juttattak el.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-12-16

Szerző:

Vanessza

A jegybank dolgozói és meghívott vendégek előtt tartott előadásában a professzor kiemelte: a központi bankok feladata is, hogy a világgazdaság fenntarthatósági fordulata megvalósulhasson. Rávilágított, hogy a 2020 eleje óta a reálgazdaságban jelentkező kínálati sokkokat a jegybakok nem tudják kezelni, hanem a likviditás és a pénzügyi stabilitás fenntartására képesek hatni. A klímaváltozás a nemzetközi színtéren elsöprő gazdasági sokkot okozhat a jövőben, aminek a megoldásában ugyanakkor a központi bankok segíteni tudnak – tette hozzá.

A jegybankoknak kell megteremteni a fenntartható gazdaságra történő átállás alapjait, és felkészíteni a nemzetek pénzügyi rendszereit a zöld fordulatra és a fenntartható gazdaság finanszírozására – fejtette ki. Példaként elmondta, hogy a karbonmentesítést a nemzetek nem tudják külön-külön elérni, ebben az esetben is nemzetközi összefogásra van szükség. Ezért nem a bezárkózás és a gazdasági szeparáció jelenti a megoldást, hanem a zöldenergia-hálózatok kiépítése és a kölcsönösen előnyös kereskedelem – összegezte. Patai Mihály, az MNB alelnöke köszöntőjében a professzort a közlemény szerint a globális ügyekre jelentős befolyással bíró személyként mutatta be, aki segíti a döntéshozók munkáját a nemzetközi színtéren.

Jeffrey D. Sachs számos kutatási területen aktív, beleértve a klímaváltozást és a fentarthatóságot, a mélyszegénység elleni küzdelmet, a gazdaságpolitikai reformokat, valamint a pandémia miatt kialakult válság kezelését. A Time Magazine 2005-ben a világ legbefolyásosabb emberei közé sorolta. A professzor szeptemberben részt vett az MNB által szervezett Budapest Eurasia Forum 2022 rendezvényen is – emlékeztetett az MNB anyagában.

Kapcsolódó tartalom:fentarthatóság jegybank karbonsemlegesség klímaváltozás környezetvédelem világgazdaság zöldenergia

Zöld Energia

Úszó napelemek segíthetik az energiatermelést és a vízmegőrzést

Úszó naperőművet építenének Horvátország legrégebbi halgazdaságában.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-18

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy négyszáz megawatt teljesítményű úszó naperőmű építését tervezik a Horvátország középső részén fekvő Daruvár közelében működő koncanicai halgazdaság tavaira – írja az alternativenergia.hu. A mintegy 550 millió eurós beruházás egyben a haltenyésztés korszerűsítését is szolgálná, miközben az egyre bizonytalanabb vízellátáshoz is alkalmazkodnának. A projektet a zágrábi EnergoVizija vállalat fejleszti és finanszírozza, amely 2022-ben vásárolta meg Horvátország legrégebbi halgazdaságát. A tervek szerint a 24 halastóból három felszínére telepítenének úszó napelemeket.

A környezeti hatástanulmány szerint az erőmű évente mintegy 440 gigawattóra villamos energiát termelhetne. Ennek egy részét a halgazdaság saját maga használná fel, elsősorban az új, intenzív haltenyésztési rendszer működtetésére, a fennmaradó áramot pedig a hálózatba táplálnák. A beruházáshoz két új transzformátorállomás és egy csatlakozó távvezeték is épülne. A fejlesztés egyik fő oka a halastavak egyre nehezebb vízellátása. A zágrábi Építőmérnöki Kar adatai szerint a tavak vízszintje az idén nyáron 64 centiméterrel, tavaly pedig 77 centiméterrel csökkent, miközben a vízhőmérséklet meghaladta a 30 Celsius-fokot.

Az előrejelzések szerint 2070-ig 18 százalékkal csökkenhet a halastavakat tápláló Ilova vízhozama, a tavak vízszintje 24 százalékkal, víztérfogata pedig 39 százalékkal lehet alacsonyabb. Az úszó napelemek árnyékoló hatásától azt várják, hogy mérséklődik a víz felmelegedése és párolgása, így hosszabb ideig maradhat megfelelő a tavak vízszintje. A tavak mintegy ötödén zárt vízforgatásos, intenzív haltenyésztést vezetnének be, amellyel az éves termelést 1500-2000 tonnára növelnék. A fennmaradó területen megtartanák a hagyományos haltenyésztést. Az új rendszer folyamatos villamosenergia-ellátást igényelne, ezt részben a naperőmű biztosítaná.

Horvátországban jelentős hagyománya van a tógazdasági haltenyésztésnek, elsősorban az ország kontinentális részén, Szlavóniában és Moszlavinában. A horvát statisztikai hivatal adatai szerint a pontyos halastavak összterülete mintegy 12,5 ezer hektár. A koncanicai halastavak a Natura 2000 hálózat részei, ezért a beruházást természetvédelmi feltételekhez kötik. A vöröshasú unkabéka és a mocsári teknős védelme érdekében a napelemeket az eredetileg tervezett harminc helyett legalább száz méterre helyeznék el a parti növényzettől. Az előzetes vizsgálatok szerint az előírt intézkedések betartásával a beruházás nem veszélyeztetné a terület természetvédelmi céljait.

A lap szerint a projekt megvalósulása esetén európai viszonylatban is ritka példája lehetne annak, hogy nagy teljesítményű naperőművet közvetlenül halastavak felszínére telepítenek, miközben a beruházás egyszerre szolgálja az energiatermelést, a haltenyésztés korszerűsítését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást.

Tovább olvasom