Zöld Közlekedés
Mobil hidrogén-töltőállomását adtak át Magyarországon
Átadták Magyarország első mobil hidrogén-töltőállomását Budapesten, a Linde Gáz Magyarország Zrt. telephelyén.
Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter az ünnepélyes átadáson kiemelte: a magyar hidrogénstratégiai jövőkép megvalósításában fontos állomást jelent az első töltőállomás átadása és tesztüzeme. “Ma egy lépéssel közelebb került az ország ahhoz a célkitűzéshez, hogy 2050-ig klímasemlegessé váljon” – húzta alá. A miniszter köszönetet mondott a Linde vezetésének azért, hogy az elmúlt egy évben biztosították az oxigént a magyar egészségügyi rendszer számára a koronavírusos betegek ellátásához. Lepsényi István, a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform elnöke megkerülhetetlennek nevezte a hidrogéntechnológiát. A hidrogén a karbonsemlegesség egyik alapvető eleme, és az európai közérdekeket képviselő projektekben kiemelkedő szerepet fog játszani – hangsúlyozta.
Palkovics László kitért arra, hogy a hidrogén használata egybevág a kormány politikájával, miszerint a magyar jövő nemzeti, high-tech és zöld. A hidrogén jelentősége egy sor területen kiemelt, ipari hajtó-tüzelőanyagként vagy a közlekedésben, a mobilitásban betöltött szerepe miatt. Emissziómentesre módosították a másfél évvel ezelőtti buszstratégia azon megfogalmazását is, miszerint 2022-től a 25 ezernél több lakosú városokban csak elektromos buszokat lehet alkalmazni. Kitért arra: idén év végétől magyar gyártású hidrogén üzemanyagcellás autóbusz fog készülni. A tárcavezető szerint a kormány a Linde csoportban partnert lát, a cég több évtizedes hazai múlttal rendelkezik, “a magyar kormány és a Linde technológiai együttműködése sikerre van ítélve” – fogalmazott. Közlése szerint a hidrogénstratégiát a kormány jövő héten tárgyalja és várhatóan elfogadja. A stratégia egyik eleme a hidrogén töltőhálózat kiépítése, amely szavai szerint megkezdődik.
Lepsényi István szerint Magyarországnak elemi érdeke, hogy a meglévő kutatási kapacitásaira, a meglévő innovációs bázisra támaszkodva aktívan vegyen részt a hidrogén-technológia fejlesztésében, alkalmazásában. A platform – közlése szerint – több mint hetven taggal dolgozik azon, hogy a hidrogénben érdekelt cégek, kutatóintézetek kerekasztal körül megosszák az elképzeléseiket, feladataikat, elvárásaikat. Öt munkacsoportot hoztak létre, és megalkották az úgynevezett Fehér könyvet, amely a hazai hidrogén és hidrogéntechnológiai szektor stratégiai megalapozó tanulmánya, szakpolitikai elképzelések mellett vállalati stratégiákat dolgoz fel. Ezt az elnök átadta a miniszternek, azzal, hogy a kézikönyv tudásanyag a jogi és technológiai háttér megismertetéséhez, és iránymutatás a későbbi jogszabályalkotás számára.

Tankolás Magyarország első mobil hidrogén-töltőállomásán a Linde Gáz Magyarország Zrt. budapesti telephelyén az avatás napján.
Hegedüs Ákos a Linde Gáz Magyarország Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a vállalatcsoport az egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkezik a hidrogéngyártásban, felhasználásban, és tárolásban. Közös célnak nevezte a szén-dioxid-semleges zöld megoldások elindítását, támogatását. Az idén Európa egyik legnagyobb, 100 megawatt teljesítményű elektrolízis technológiával megvalósuló zöld hidrogén gyártóegységének telepítését és üzemeltetését jelentették be Németországban. Magyarországon 1992-óta vannak jelen, az elmúlt 25 évben közel 300 millió euró értékben hajtottak végre fejlesztéseket Vas, Tolna, és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben, jelenleg közel 50 millió forint értékben építenek új levegőszétválasztó üzemet Kazincbarcikán. Dunaújvárosban pedig az ország egyik legnagyobb és legmodernebb ipari gázpalackozóját építik. 2020-tól már Magyarországon is forgalmaznak úgynevezett zöld oxigént és zöld nitrogént, amelyek előállításához megújuló energiaforrásokat használnak, a megújuló erőforrásokra egyre nagyobb az igény – mondta.
Képek: MTI/Mohai Balázs
Zöld Közlekedés
Olcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
Magyarországon a 6. legnagyobb az elektromos autózással elérhető megtakarítás a világon, az átállás mégis elmarad az európai átlagtól.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Compare the Market nemzetközi elemzése komoly paradoxonra mutat rá a magyar autópiacon: miközben Magyarország globálisan a 6. helyen áll a benzines hibridről tisztán elektromos járműre (EV) való váltással elérhető üzemeltetési költség-megtakarítás tekintetében, a valódi piaci átállás rendkívül lomha – írja az alternativenergia.hu. A Compare the Market nemzetközi tanulmánya szerint Magyarország pénzügyi szempontból az egyik legkifizetődőbb hely a világon az elektromos autózásra. Egy villanyautó töltési költsége Magyarországon mindössze 550 Ft 100 kilométerenként, szemben egy hagyományos, belső égésű motorral szerelt (ICE) benzines hibrid 2700 Ft-os üzemanyagköltségével. Ez a hatalmas különbség 2150 Ft megtakarítást jelent a magyar autósoknak minden 100 kilométeren, ami globálisan a 6. legnagyobb árrés az üzemanyag- és az áramárak között.
A nyilvánvaló gazdasági ösztönzők ellenére az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a magyar sofőrök még mindig hezitálnak a teljes elektromos átállással. 2025-ben az akkumulátoros elektromos járművek (BEV) a magyarországi új autóregisztrációknak mindössze a 8,5%-át tették ki, ami messze elmarad a 17,4%-os európai uniós átlagtól.
Ezekkel a számokkal Magyarország az elektromos autók elterjedése szempontjából a lassabban haladó európai piacok között helyezkedik el, hasonlóan Spanyolországhoz (8,8%), Lengyelországhoz (7,2%), Olaszországhoz (6,2%), valamint Csehországhoz és Romániához (mindkettő 5,6%). Globális rangsor: A legnagyobb megtakarítást biztosító országok (Költség / 100 km)
Az alábbi táblázat mutatja, mekkora összeget lehet megtakarítani 100 kilométerenként a hibrid autókhoz képest a világ legkedvezőbb elektromos piacain (HUF-ra átszámítva):
| # | Ország | Elektromos autó (EV) költség | Benzines hibrid (ICE) költség | Megtakarítás (100 km-en) |
| 1 | Hongkong | 950 Ft | 5 520 Ft | 4 570 Ft |
| 2 | Izland | 850 Ft | 3 890 Ft | 3 040 Ft |
| 3 | Norvégia | 770 Ft | 3 190 Ft | 2 420 Ft |
| 4 | Finnország | 950 Ft | 3 130 Ft | 2 180 Ft |
| 5 | Szerbia | 490 Ft | 2 790 Ft | 2 300 Ft |
| 6 | Magyarország | 550 Ft | 2 700 Ft | 2 150 Ft |
| 7 | Szingapúr | 1 190 Ft | 3 320 Ft | 2 130 Ft |
| 8 | Hollandia | 1 460 Ft | 3 470 Ft | 2 010 Ft |
| 9 | Görögország | 1 250 Ft | 3 190 Ft | 1 940 Ft |
| 10 | Portugália | 1 170 Ft | 3 080 Ft | 1 910 Ft |
Átmeneti választás: A hibridek uralják az EU-t
Az adatok arra utalnak, hogy bár az európai sofőrök egyértelműen távolodnak a hagyományos benzin- és dízelüzemű járművektől (amelyek együttes piaci részesedése a 2024-es 45,2%-ról 35.5%-ra esett vissza 2025-ben az EU-ban), nem feltétlenül váltanak azonnal tisztán elektromos modellekre. Ehelyett a hibrid-elektromos járművek (HEV) váltak a legnépszerűbb meghajtási típussá az EU-ban, 2025-ben az új regisztrációk 34,5%-át kitéve. A plug-in hibridek (PHEV) szintén stabil, 9,4%-os részesedést tudhatnak magukénak, ami kényelmes átmeneti lépcsőfokot jelent azon vásárlók számára, akik még nem állnak készen arra, hogy kizárólag az akkumulátoros technológiára hagyatkozzanak.
Miért nem zárja be az ollót a pénzügyi megtakarítás?
Bár Európa nyilvános töltőhálózata több mint 35%-kal bővült, és átlépte az 1 millió pontot, az egyenetlen regionális növekedés miatt az infrastruktúra láthatósága és a járművek magas induló ára továbbra is komoly akadályt jelent.
A Compare the Market szóvivője így kommentálta az eredményeket:
„Magyarország esete rendkívül izgalmas. Papíron a világ egyik legolcsóbb helye az elektromos autók üzemeltetése a hibridekhez képest. Több mint 2000 forintos megtakarítás minden 100 kilométeren hatalmas hajtóerő kellene, hogy legyen.
Az adatok viszont azt bizonyítják, hogy a fogyasztói döntéseket nem csak a mindennapi fenntartási költségek vezérlik. A magas kezdeti vételár, a hatótávolsággal kapcsolatos aggodalmak és a nyilvános töltőhálózat kiépítettsége még mindig erősen latba esik a döntésnél. Amíg ezek a gátak nem omlanak le, a magyar autósok láthatóan biztonságosabbnak érzik a hibrid alternatívákat, még akkor is, ha ezzel jelentős üzemanyag-megtakarítástól esnek el.”
Módszertani megjegyzés
A Compare the Market Australia által kidolgozott globális index 50 nagy világgazdaság szabályozott és kereskedelmi villamosenergia-árait, valamint üzemanyagárait elemzi és hasonlítja össze. A fogyasztási adatokat egy referenciamodell (Hyundai Kona) alapján szabványosították annak érdekében, hogy matematikailag összehasonlítható adatokat kapjanak 100 km-es futásteljesítményre vetítve. Az autópiaci statisztikák az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) 2025-ös hivatalos adatain alapulnak. A töltőinfrastruktúrára vonatkozó háttér a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatain nyugszik.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok
