Zöld Közlekedés
Mobil hidrogén-töltőállomását adtak át Magyarországon
Átadták Magyarország első mobil hidrogén-töltőállomását Budapesten, a Linde Gáz Magyarország Zrt. telephelyén.
Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter az ünnepélyes átadáson kiemelte: a magyar hidrogénstratégiai jövőkép megvalósításában fontos állomást jelent az első töltőállomás átadása és tesztüzeme. “Ma egy lépéssel közelebb került az ország ahhoz a célkitűzéshez, hogy 2050-ig klímasemlegessé váljon” – húzta alá. A miniszter köszönetet mondott a Linde vezetésének azért, hogy az elmúlt egy évben biztosították az oxigént a magyar egészségügyi rendszer számára a koronavírusos betegek ellátásához. Lepsényi István, a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform elnöke megkerülhetetlennek nevezte a hidrogéntechnológiát. A hidrogén a karbonsemlegesség egyik alapvető eleme, és az európai közérdekeket képviselő projektekben kiemelkedő szerepet fog játszani – hangsúlyozta.
Palkovics László kitért arra, hogy a hidrogén használata egybevág a kormány politikájával, miszerint a magyar jövő nemzeti, high-tech és zöld. A hidrogén jelentősége egy sor területen kiemelt, ipari hajtó-tüzelőanyagként vagy a közlekedésben, a mobilitásban betöltött szerepe miatt. Emissziómentesre módosították a másfél évvel ezelőtti buszstratégia azon megfogalmazását is, miszerint 2022-től a 25 ezernél több lakosú városokban csak elektromos buszokat lehet alkalmazni. Kitért arra: idén év végétől magyar gyártású hidrogén üzemanyagcellás autóbusz fog készülni. A tárcavezető szerint a kormány a Linde csoportban partnert lát, a cég több évtizedes hazai múlttal rendelkezik, “a magyar kormány és a Linde technológiai együttműködése sikerre van ítélve” – fogalmazott. Közlése szerint a hidrogénstratégiát a kormány jövő héten tárgyalja és várhatóan elfogadja. A stratégia egyik eleme a hidrogén töltőhálózat kiépítése, amely szavai szerint megkezdődik.
Lepsényi István szerint Magyarországnak elemi érdeke, hogy a meglévő kutatási kapacitásaira, a meglévő innovációs bázisra támaszkodva aktívan vegyen részt a hidrogén-technológia fejlesztésében, alkalmazásában. A platform – közlése szerint – több mint hetven taggal dolgozik azon, hogy a hidrogénben érdekelt cégek, kutatóintézetek kerekasztal körül megosszák az elképzeléseiket, feladataikat, elvárásaikat. Öt munkacsoportot hoztak létre, és megalkották az úgynevezett Fehér könyvet, amely a hazai hidrogén és hidrogéntechnológiai szektor stratégiai megalapozó tanulmánya, szakpolitikai elképzelések mellett vállalati stratégiákat dolgoz fel. Ezt az elnök átadta a miniszternek, azzal, hogy a kézikönyv tudásanyag a jogi és technológiai háttér megismertetéséhez, és iránymutatás a későbbi jogszabályalkotás számára.

Tankolás Magyarország első mobil hidrogén-töltőállomásán a Linde Gáz Magyarország Zrt. budapesti telephelyén az avatás napján.
Hegedüs Ákos a Linde Gáz Magyarország Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a vállalatcsoport az egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkezik a hidrogéngyártásban, felhasználásban, és tárolásban. Közös célnak nevezte a szén-dioxid-semleges zöld megoldások elindítását, támogatását. Az idén Európa egyik legnagyobb, 100 megawatt teljesítményű elektrolízis technológiával megvalósuló zöld hidrogén gyártóegységének telepítését és üzemeltetését jelentették be Németországban. Magyarországon 1992-óta vannak jelen, az elmúlt 25 évben közel 300 millió euró értékben hajtottak végre fejlesztéseket Vas, Tolna, és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben, jelenleg közel 50 millió forint értékben építenek új levegőszétválasztó üzemet Kazincbarcikán. Dunaújvárosban pedig az ország egyik legnagyobb és legmodernebb ipari gázpalackozóját építik. 2020-tól már Magyarországon is forgalmaznak úgynevezett zöld oxigént és zöld nitrogént, amelyek előállításához megújuló energiaforrásokat használnak, a megújuló erőforrásokra egyre nagyobb az igény – mondta.
Képek: MTI/Mohai Balázs
Zöld Közlekedés
Fordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
Az elektromos autók kerülhetnek többségbe az európai újautó-piacon 2031-re.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az akkumulátoros elektromos járművek (BEV) válhatnak az európai személyautó-piac meghatározó szegmensévé a következő évtized elejére: a Dataforce piackutató intézet előrejelzése szerint 2031-re az új személyautó-regisztrációk több mint fele már tisztán elektromos lehet. A közzétett Dataforce EU Vehicle Market Insights Report 2026 szerint az európai közlekedés elektrifikációját elsősorban az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátási előírásainak szigorítása, az elektromos járművek teljes életciklusra vetített költségeinek javulása, valamint a töltőinfrastruktúra bővülése ösztönzi – írja az alternativenergia.hu. A jelentés rámutat, hogy 2025-ben még a benzinüzemű járművek rendelkeztek a legnagyobb piaci részesedéssel, ám arányuk folyamatosan csökken. A Dataforce várakozásai szerint az elektromos autók még 2030 előtt megelőzhetik a benzines modelleket az új értékesítésekben.
Gazdasági szempontból az átállást tovább gyorsíthatja az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének közlekedésre és épületekre kiterjesztett, ETS2 néven ismert szakasza, amely várhatóan 2028-tól növeli a fosszilis üzemanyagok költségeit. Ez javíthatja az elektromos járművek versenyképességét a fogyasztók és a vállalati flották számára egyaránt. A nyilvános töltőpontok száma Európában 2025-re meghaladta az egymilliót, ugyanakkor a töltőhálózat területi egyenlőtlenségei és a lakossági töltési lehetőségek korlátozott elérhetősége továbbra is akadályozzák a gyorsabb terjedést. A hibrid és plug-in hibrid járművek átmeneti szerepet tölthetnek be a következő években, segítve a gyártókat a kibocsátási célok teljesítésében, de a Dataforce szerint hosszabb távon piaci részesedésük stabilizálódhat, miközben a tisztán elektromos modellek válnak alapértelmezett választássá.
A haszongépjárművek piacán az elektrifikáció elsősorban a könnyű teherautók és furgonok szegmensében halad előre. Az elektromos járművek aránya a vállalati flottákban 2022 és 2025 között 6 százalékról több mint 11 százalékra emelkedett. A növekedést a városi környezetvédelmi szabályozás, az utolsó kilométeres kiszállítás iránti kereslet és az elektromos furgonkínálat bővülése támogatja. A nehéz-tehergépjárművek piacán ugyanakkor az átállás még kezdeti szakaszban jár. Az elektromos járművek részesedése 2025-ben továbbra is 2 százalék alatt maradt, miközben a dízelüzemű modellek több mint 95 százalékos arányt képviseltek. A szegmens fejlődését elsősorban a töltőinfrastruktúra hiányosságai, a hosszú töltési idő és a nagy energiaigény korlátozza. A Dataforce elemzése 30 európai ország – az EU 27 tagállama, valamint Norvégia, Izland és Svájc – járműpiaci adataira épül.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaSzakértő: a Velencei-tó válsága túlmutat a vízhiányon
-
Zöld Közlekedés15 óra telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kap a napenergia: több mint 1000 MW-tal bővült a hálózati kapacitás
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaA nagy SUV-k miatt fogyhatnak el a parkolóhelyek Európában
