Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Mobil hidrogén-töltőállomását adtak át Magyarországon

Létrehozva:

|

Átadták Magyarország első mobil hidrogén-töltőállomását  Budapesten, a Linde Gáz Magyarország Zrt. telephelyén.

Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter az ünnepélyes átadáson kiemelte: a magyar hidrogénstratégiai jövőkép megvalósításában fontos állomást jelent az első töltőállomás átadása és tesztüzeme. “Ma egy lépéssel közelebb került az ország ahhoz a célkitűzéshez, hogy 2050-ig klímasemlegessé váljon” – húzta alá. A miniszter köszönetet mondott a Linde vezetésének azért, hogy az elmúlt egy évben biztosították az oxigént a magyar egészségügyi rendszer számára a koronavírusos betegek ellátásához. Lepsényi István, a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform elnöke megkerülhetetlennek nevezte a hidrogéntechnológiát. A hidrogén a karbonsemlegesség egyik alapvető eleme, és az európai közérdekeket képviselő projektekben kiemelkedő szerepet fog játszani – hangsúlyozta.

Palkovics László kitért arra, hogy a hidrogén használata egybevág a kormány politikájával, miszerint a magyar jövő nemzeti, high-tech és zöld. A hidrogén jelentősége egy sor területen kiemelt, ipari hajtó-tüzelőanyagként vagy a közlekedésben, a mobilitásban betöltött szerepe miatt. Emissziómentesre módosították a másfél évvel ezelőtti buszstratégia azon megfogalmazását is, miszerint 2022-től a 25 ezernél több lakosú városokban csak elektromos buszokat lehet alkalmazni. Kitért arra: idén év végétől magyar gyártású hidrogén üzemanyagcellás autóbusz fog készülni. A tárcavezető szerint a kormány a Linde csoportban partnert lát, a cég több évtizedes hazai múlttal rendelkezik, “a magyar kormány és a Linde technológiai együttműködése sikerre van ítélve” – fogalmazott. Közlése szerint a hidrogénstratégiát a kormány jövő héten tárgyalja és várhatóan elfogadja. A stratégia egyik eleme a hidrogén töltőhálózat kiépítése, amely szavai szerint megkezdődik.

Advertisement

Lepsényi István szerint Magyarországnak elemi érdeke, hogy a meglévő kutatási kapacitásaira, a meglévő innovációs bázisra támaszkodva aktívan vegyen részt a hidrogén-technológia fejlesztésében, alkalmazásában. A platform – közlése szerint – több mint hetven taggal dolgozik azon, hogy a hidrogénben érdekelt cégek, kutatóintézetek kerekasztal körül megosszák az elképzeléseiket, feladataikat, elvárásaikat. Öt munkacsoportot hoztak létre, és megalkották az úgynevezett Fehér könyvet, amely a hazai hidrogén és hidrogéntechnológiai szektor stratégiai megalapozó tanulmánya, szakpolitikai elképzelések mellett vállalati stratégiákat dolgoz fel. Ezt az elnök átadta a miniszternek, azzal, hogy a kézikönyv tudásanyag a jogi és technológiai háttér megismertetéséhez, és iránymutatás a későbbi jogszabályalkotás számára.

Tankolás Magyarország első mobil hidrogén-töltőállomásán a Linde Gáz Magyarország Zrt. budapesti telephelyén az avatás napján.

Hegedüs Ákos a Linde Gáz Magyarország Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a vállalatcsoport az egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkezik a hidrogéngyártásban, felhasználásban, és tárolásban. Közös célnak nevezte a szén-dioxid-semleges zöld megoldások elindítását, támogatását. Az idén Európa egyik legnagyobb, 100 megawatt teljesítményű elektrolízis technológiával megvalósuló zöld hidrogén gyártóegységének telepítését és üzemeltetését jelentették be Németországban. Magyarországon 1992-óta vannak jelen, az elmúlt 25 évben közel 300 millió euró értékben hajtottak végre fejlesztéseket Vas, Tolna, és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben, jelenleg közel 50 millió forint értékben építenek új levegőszétválasztó üzemet Kazincbarcikán. Dunaújvárosban pedig az ország egyik legnagyobb és legmodernebb ipari gázpalackozóját építik. 2020-tól már Magyarországon is forgalmaznak úgynevezett zöld oxigént és zöld nitrogént, amelyek előállításához megújuló energiaforrásokat használnak, a megújuló erőforrásokra egyre nagyobb az igény – mondta.

 

Advertisement

 

Képek: MTI/Mohai Balázs

Advertisement

Zöld Közlekedés

Fellendülőben az újautó-piac, egyre több hibrid kerül az utakra

Meghaladta a közép-kelet-európai autópiac a koronavírus-járvány előtti szintet az idei első fél évben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A közép-kelet-európai autópiacon az új autók értékesítése csaknem egy százalékkal haladta meg a koronavírus-járvány előtti, 2019 első félévi volument az idei első fél évben, míg az Európai Unió egésze továbbra sem tért vissza a járvány előtti szintre – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az EU országaiban az újautó-regisztrációk 5,7 százalékkal emelkedtek 2026 első felében az előző év azonos időszakához képest, a közép-kelet-európai régió országaiban ugyanakkor 8,9 százalékos volt a növekedés – ismertette Ormosy Gábor, az AutoWallis vezérigazgatója a fél évente megjelenő CEE Automotive Report adatait. A régió autópiaca gyorsabban áll helyre, mint az EU egésze, de egyre nagyobbak az országonkénti különbségek. Lengyelország és Horvátország már egyértelműen a járvány előtti szint felett teljesít, Csehország és Magyarország lényegében visszatért arra a szintre, míg Ausztria, Románia, Szlovákia és Szlovénia még elmarad a 2019-es volumentől az elemzés szerint.

A személyautók forgalomba helyezését országonként vizsgálva 2025 első hat hónapjához képest pozitív volt a tendencia a közép-kelet-európai régióban. A legnagyobb, 21,9 százalékos növekedést Szlovénia érte el, de kiemelkedőnek számít az osztrák piac 15, és a magyar 13,3 százalékos teljesítménye is. A térségben csak a szlovák piac mutatott csökkenést, 3,6 százalékkal esett vissza. Bihari Pál, az AutoWallis nagykereskedelmi üzletágának igazgatója egyebek mellett elmondta: a kishaszonjárművek piaca az Európai Unióban összességében jóval visszafogottabb képet mutatott, az új kishaszongépjármű-regisztrációk 2026 első fél évében csak 1,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.

A közép-kelet-európai régió vizsgált nyolc országában ugyanakkor a kishaszonjármű-regisztrációk átlagosan 14,4 százalékkal emelkedtek. A legnagyobb, 5 százalékos visszaesés Romániában történt, a legnagyobb mértékű, 46,4 százalékos növekedést Ausztia érte el. Magyarországon 0,1 százalékkal csökkentek a kishaszongépjármű-eladások. Antal Péter, az AutoWallis kiskereskedelmi üzletágának igazgatója ismertette: a jelentés szerint az elektrifikációt nem a tisztán elektromos autók, hanem a hibridek húzzák. Az EU-ban 2026 első felében az új személyautók 37,3 százaléka, a közép-kelet-európai régióban pedig 40,7 százaléka hibrid-elektromos volt. Ezzel szemben a tisztán elektromos személyautók részesedése az EU-ban 20,7 százalékot, a régióban 10,2 százalékot ért el. A következő időszak egyik kulcskérdése az lesz, hogy az elektromos járművek terjedését képes-e követni az infrastruktúra – hívta fel a figyelmet.

Advertisement

A közép-kelet-európai régió országaiban az EU legkorosabb járművei futnak, és az állomány egyre öregszik. Az AutoWallis várakozásai szerint a régió növekedési előnye továbbra is fennmarad, de az egyes országok, piacok közötti eltérések is erősödni fognak. Az elektromos járművek térnyerése felgyorsul, de a fejlődés továbbra is a hibrid járművekre koncentrálódik, és az ösztönzőktől függ majd. Az ázsiai, főként a kínai márkák egyre fontosabb európai növekedési lehetőségként tekintenek a közép-kelet-európai régióra, ami fokozza majd a versenyt a régóta jelen lévő és az új piaci szereplők között.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák