Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mobiltelefonos emlőshatározó alkalmazást készített az MME

Létrehozva:

|

A Magyarországon élő emlősállatok azonosítását segítő, ingyenesen letölthető okostelefonos alkalmazást készített a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Farkaskölykök Ifjúsági Egyesület – tájékoztatta az MME az MTI-t.

Az alkalmazás a Magyarországon előforduló 85 emlősfaj terepi azonosításához nyújt segítséget 85 színes illusztrációval, egyes fajokhoz lábnyommintázattal és részletes fajleírásokkal. A közlemény szerint a 2016-ban megjelent Madárhatározó és a 2017-ben indult Kétéltű- és Hüllőhatározó mellett ez a harmadik olyan könnyen kezelhető telefonos alkalmazás, amely segíti a természetjárókat. Mint írják, az alkalmazás azoknak készült, akik kezdő természetjáróként egy állandóan kéznél lévő határozó segítségével még egyszerűbben szeretnék megtudni, hogy milyen állatot láttak erdőn, mezőn. Az okostelefonos alkalmazás lényege, hogy az állat alakjának, színének és élőhelyének megadását követően kiválasztja a lehetséges fajokat, de már egyetlen szűrési feltétellel is működik.

Az egyes fajok adatlapján a határozást Zsoldos Márton festő színes grafikái, rövid fajleírás és egyes fajoknál a fajra jellemző lábnyom is segíti. Emellett megtalálható az emlősök tudományos és angol neve, rendszertani besorolása és természetvédelmi értéke is. Az alkalmazás, amely Android és iOS rendszereken is fut, a határozó mellett a memóriában szereplő összes fajt bemutató lexikon és fajfelismerő játék funkcióval is rendelkezik – közölték.

Advertisement

Zöldinfó

A természetvédelem élő bemutatója lett a szegedi Noé bárkája

Új gyűjtemény nyílt a szegedi füvészkertben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Védett, fokozottan védett őshonos növényfajokat bemutató új gyűjtemény nyílt a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében, a Noé bárkája elnevezésű egységet szombaton adták át – írja az alternativenergia.hu. Németh Anikó igazgató az ünnepségen elmondta, tíz éve tervezik egy olyan gyűjtemény létrehozását, amely látogatóbarát módon, egy helyen mutatja be azokat őshonos, ritka és védettséget élvező növényfajokat, melyeket évtizedek óta gondoznak a botanikuskertben. A bárka alakú bemutatóhely jól szimbolizálja, hogy valóban mentőakció folyik, az intenzív emberi beavatkozás és a drasztikus éghajlatváltozás következtében komplett élőhelyek tűnnek el vagy alakulnak át teljesen fajkészletükkel együtt – közölte a szakember.

Magyarországon csaknem nyolcszáz növényfaj áll kiemelt természetvédelmi oltalom alatt, ezeknek mintegy felét gondozzák botanikus kertekben. A Noé bárkájában 142 fajt ismerhetnek meg a látogatók, a szegedi füvészkertben neveltek száma ennél magasabb, de eltérő környezeti igényei miatt számos növény nem kaphatott helyet az új gyűjteményben – tudatta az igazgató. Az érdeklődők a növények mellett megismerkedhetnek információs táblákon a magyar és a nemzetközi természetvédelem történetével, és azzal a természetvédelmi munkával is, amely néhány veszélyezettet faj ex situ – természetes élőhelyen kívüli – szaporításával és visszatelepítésével évtizedek óta a füvészkertben folyik – mondta Németh Anikó.

A bárkát úgy alakították ki, hogy alkalmas legyen személetformáló, ismeretterjesztő programok megrendezésére felnőtt vagy gyermek csoportok, osztályok számára – közölte a szakember. Szombattól látogatható a Tudós nők ösvénye is, amely az egyetemhez kötődő, kimagasló tudományos eredményt elérő nőknek állít emléket. A Partiscum Club kezdeményezésére létrehozott gyűjteményben hét kutatónő botanikai témájú és ihletésű kerámiaszobra látható, az első női magyar Nobel-díjas Karikó Katalin mellett Banga Ilona biokémikus, Csapody Vera botanikus, Kopasz Mária festő- és grafikusművész, Ormos Mária történész, Wollemann Mária orvos, biokémikus és Gábor Aranka gyógyszerész. A műtárgyakat Szűcs Eszter Anita tervezte, az alkotások pedig a Pataki Tiles Szegedhez közeli, újszentiváni műhelyében készültek.

Advertisement

Németh Anikó elmondta, a névsort igyekeztek úgy összeállítani, hogy minél több tudományterületet lefedjen, az ösvényt a tervek szerint a jövőben bővítik a szegedi felsőoktatás elmúlt száz évének meghatározó női tudósainak szobraival.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák