Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mobiltelefonos emlőshatározó alkalmazást készített az MME

Létrehozva:

|

A Magyarországon élő emlősállatok azonosítását segítő, ingyenesen letölthető okostelefonos alkalmazást készített a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Farkaskölykök Ifjúsági Egyesület – tájékoztatta az MME az MTI-t.

Az alkalmazás a Magyarországon előforduló 85 emlősfaj terepi azonosításához nyújt segítséget 85 színes illusztrációval, egyes fajokhoz lábnyommintázattal és részletes fajleírásokkal. A közlemény szerint a 2016-ban megjelent Madárhatározó és a 2017-ben indult Kétéltű- és Hüllőhatározó mellett ez a harmadik olyan könnyen kezelhető telefonos alkalmazás, amely segíti a természetjárókat. Mint írják, az alkalmazás azoknak készült, akik kezdő természetjáróként egy állandóan kéznél lévő határozó segítségével még egyszerűbben szeretnék megtudni, hogy milyen állatot láttak erdőn, mezőn. Az okostelefonos alkalmazás lényege, hogy az állat alakjának, színének és élőhelyének megadását követően kiválasztja a lehetséges fajokat, de már egyetlen szűrési feltétellel is működik.

Az egyes fajok adatlapján a határozást Zsoldos Márton festő színes grafikái, rövid fajleírás és egyes fajoknál a fajra jellemző lábnyom is segíti. Emellett megtalálható az emlősök tudományos és angol neve, rendszertani besorolása és természetvédelmi értéke is. Az alkalmazás, amely Android és iOS rendszereken is fut, a határozó mellett a memóriában szereplő összes fajt bemutató lexikon és fajfelismerő játék funkcióval is rendelkezik – közölték.

Advertisement

Zöldinfó

Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon

Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.

A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.

Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák