Zöldinfó
Morawiecki: az Európai Bizottság megbírságolná Lengyelországot az energiahordozók csökkentett áfája miatt
Az Európai Bizottság meg akarja tiltani Lengyelországnak a bevezetett “inflációellenes pajzs” egyes elemeit, és bírsággal fenyeget, ha megmarad az energiahordozók csökkentett áfája, a kormány ezért módosít az eddigi intézkedéseken – jelentette be hétfőn Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
A Társadalmi Párbeszéd Tanácsa (RDS) nevű háromoldalú érdekegyeztető tanács ülésén Morawiecki elmondta: a kormány jelenleg elemzi, hogy az inflációellenes pajzs egyes elemeit hogyan lehetne másokkal helyettesíteni. A tavaly év végétől több lépésben bevezetett, többségében december végéig érvényes intézkedéscsomag keretében nullára csökkent az élelmiszerek, a földgáz és a műtrágya, nyolc százalékra az üzemanyagok, valamint öt százalékra a távfűtés és a villanyáram áfája. Az Európai Unióban még megengedett minimális szintre csökkentették az üzemanyagok és a háztartási áram jövedéki adóját is. Morawiecki lehetségesnek nevezte az áram, a gáz, valamint a távfűtés után kivetett áfa és jövedéki adó eredeti tarifáinak visszaállítását, amely lépést viszont – mint mondta -“megfelelő ármechanizmusokkal” helyettesítenék úgy, hogy az árak a kormány korábbi ígéreteinek megfelelően az idei szinten maradjanak.
A kormány a jövő év első negyedében folyamatosan reagálni fog, amennyiben áremelkedés következne be – ígérte Morawiecki. “Itt az energiavállalatok árképzési mechanizmusát akarjuk alkalmazni” – tette hozzá. Az Európai Bizottság (EB) “tiltja ezen pajzsok meghosszabbítását, igazából máris bírságokkal fenyeget az energiahordozók csökkentett áfája miatt” – magyarázta a kormányfő. A brüsszeli bizottság szerint “csak rövidtávú intézkedésekről volt szó, amelyet a lengyel félnnek minél hamarabb be kell fejeznie” – fűzte hozzá. Aláhúzta: Varsó “nem akar újabb frontot nyitni” a Brüsszellel folytatott vitákban. A lengyel inflációellenes intézkedések lehetséges visszavonásáról hétfőn a Dziennik Gazeta Prawna gazdasági napilap írt, mely szerint az EB a gáz, az üzemanyagok és a műtrágyák csökkentett áfája kapcsán fogalmazott meg kétségeket. Az erről szóló levelet a lengyel vezetés “arra utaló jelzésként értelmezi, hogy Brüsszel, amely ez esetben eddig szemet hunyt, nem egyezik bele a jelen helyzet további fenntartásába” – áll a cikkben.
mti
Zöldinfó
Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban
Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.
Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.
Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.
Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.
Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaRekordmeleg nyarak jöhetnek: így tehetik ellenállóbbá épületeiket a vállalkozások