Zöldinfó
Morawiecki: az Európai Bizottság megbírságolná Lengyelországot az energiahordozók csökkentett áfája miatt
Az Európai Bizottság meg akarja tiltani Lengyelországnak a bevezetett “inflációellenes pajzs” egyes elemeit, és bírsággal fenyeget, ha megmarad az energiahordozók csökkentett áfája, a kormány ezért módosít az eddigi intézkedéseken – jelentette be hétfőn Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
A Társadalmi Párbeszéd Tanácsa (RDS) nevű háromoldalú érdekegyeztető tanács ülésén Morawiecki elmondta: a kormány jelenleg elemzi, hogy az inflációellenes pajzs egyes elemeit hogyan lehetne másokkal helyettesíteni. A tavaly év végétől több lépésben bevezetett, többségében december végéig érvényes intézkedéscsomag keretében nullára csökkent az élelmiszerek, a földgáz és a műtrágya, nyolc százalékra az üzemanyagok, valamint öt százalékra a távfűtés és a villanyáram áfája. Az Európai Unióban még megengedett minimális szintre csökkentették az üzemanyagok és a háztartási áram jövedéki adóját is. Morawiecki lehetségesnek nevezte az áram, a gáz, valamint a távfűtés után kivetett áfa és jövedéki adó eredeti tarifáinak visszaállítását, amely lépést viszont – mint mondta -“megfelelő ármechanizmusokkal” helyettesítenék úgy, hogy az árak a kormány korábbi ígéreteinek megfelelően az idei szinten maradjanak.
A kormány a jövő év első negyedében folyamatosan reagálni fog, amennyiben áremelkedés következne be – ígérte Morawiecki. “Itt az energiavállalatok árképzési mechanizmusát akarjuk alkalmazni” – tette hozzá. Az Európai Bizottság (EB) “tiltja ezen pajzsok meghosszabbítását, igazából máris bírságokkal fenyeget az energiahordozók csökkentett áfája miatt” – magyarázta a kormányfő. A brüsszeli bizottság szerint “csak rövidtávú intézkedésekről volt szó, amelyet a lengyel félnnek minél hamarabb be kell fejeznie” – fűzte hozzá. Aláhúzta: Varsó “nem akar újabb frontot nyitni” a Brüsszellel folytatott vitákban. A lengyel inflációellenes intézkedések lehetséges visszavonásáról hétfőn a Dziennik Gazeta Prawna gazdasági napilap írt, mely szerint az EB a gáz, az üzemanyagok és a műtrágyák csökkentett áfája kapcsán fogalmazott meg kétségeket. Az erről szóló levelet a lengyel vezetés “arra utaló jelzésként értelmezi, hogy Brüsszel, amely ez esetben eddig szemet hunyt, nem egyezik bele a jelen helyzet további fenntartásába” – áll a cikkben.
mti
Zöldinfó
Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.
Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.
A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöldinfó6 óra telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
