Zöldinfó
Morawiecki: az Európai Bizottság megbírságolná Lengyelországot az energiahordozók csökkentett áfája miatt
Az Európai Bizottság meg akarja tiltani Lengyelországnak a bevezetett “inflációellenes pajzs” egyes elemeit, és bírsággal fenyeget, ha megmarad az energiahordozók csökkentett áfája, a kormány ezért módosít az eddigi intézkedéseken – jelentette be hétfőn Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
A Társadalmi Párbeszéd Tanácsa (RDS) nevű háromoldalú érdekegyeztető tanács ülésén Morawiecki elmondta: a kormány jelenleg elemzi, hogy az inflációellenes pajzs egyes elemeit hogyan lehetne másokkal helyettesíteni. A tavaly év végétől több lépésben bevezetett, többségében december végéig érvényes intézkedéscsomag keretében nullára csökkent az élelmiszerek, a földgáz és a műtrágya, nyolc százalékra az üzemanyagok, valamint öt százalékra a távfűtés és a villanyáram áfája. Az Európai Unióban még megengedett minimális szintre csökkentették az üzemanyagok és a háztartási áram jövedéki adóját is. Morawiecki lehetségesnek nevezte az áram, a gáz, valamint a távfűtés után kivetett áfa és jövedéki adó eredeti tarifáinak visszaállítását, amely lépést viszont – mint mondta -“megfelelő ármechanizmusokkal” helyettesítenék úgy, hogy az árak a kormány korábbi ígéreteinek megfelelően az idei szinten maradjanak.
A kormány a jövő év első negyedében folyamatosan reagálni fog, amennyiben áremelkedés következne be – ígérte Morawiecki. “Itt az energiavállalatok árképzési mechanizmusát akarjuk alkalmazni” – tette hozzá. Az Európai Bizottság (EB) “tiltja ezen pajzsok meghosszabbítását, igazából máris bírságokkal fenyeget az energiahordozók csökkentett áfája miatt” – magyarázta a kormányfő. A brüsszeli bizottság szerint “csak rövidtávú intézkedésekről volt szó, amelyet a lengyel félnnek minél hamarabb be kell fejeznie” – fűzte hozzá. Aláhúzta: Varsó “nem akar újabb frontot nyitni” a Brüsszellel folytatott vitákban. A lengyel inflációellenes intézkedések lehetséges visszavonásáról hétfőn a Dziennik Gazeta Prawna gazdasági napilap írt, mely szerint az EB a gáz, az üzemanyagok és a műtrágyák csökkentett áfája kapcsán fogalmazott meg kétségeket. Az erről szóló levelet a lengyel vezetés “arra utaló jelzésként értelmezi, hogy Brüsszel, amely ez esetben eddig szemet hunyt, nem egyezik bele a jelen helyzet további fenntartásába” – áll a cikkben.
mti
Zöldinfó
Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig
Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.
Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.
Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
