Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Morawiecki: az Európai Bizottság megbírságolná Lengyelországot az energiahordozók csökkentett áfája miatt

Az Európai Bizottság meg akarja tiltani Lengyelországnak a bevezetett “inflációellenes pajzs” egyes elemeit, és bírsággal fenyeget, ha megmarad az energiahordozók csökkentett áfája, a kormány ezért módosít az eddigi intézkedéseken – jelentette be hétfőn Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

Létrehozva:

|

A Társadalmi Párbeszéd Tanácsa (RDS) nevű háromoldalú érdekegyeztető tanács ülésén Morawiecki elmondta: a kormány jelenleg elemzi, hogy az inflációellenes pajzs egyes elemeit hogyan lehetne másokkal helyettesíteni. A tavaly év végétől több lépésben bevezetett, többségében december végéig érvényes intézkedéscsomag keretében nullára csökkent az élelmiszerek, a földgáz és a műtrágya, nyolc százalékra az üzemanyagok, valamint öt százalékra a távfűtés és a villanyáram áfája. Az Európai Unióban még megengedett minimális szintre csökkentették az üzemanyagok és a háztartási áram jövedéki adóját is. Morawiecki lehetségesnek nevezte az áram, a gáz, valamint a távfűtés után kivetett áfa és jövedéki adó eredeti tarifáinak visszaállítását, amely lépést viszont – mint mondta -“megfelelő ármechanizmusokkal” helyettesítenék úgy, hogy az árak a kormány korábbi ígéreteinek megfelelően az idei szinten maradjanak.

A kormány a jövő év első negyedében folyamatosan reagálni fog, amennyiben áremelkedés következne be – ígérte Morawiecki. “Itt az energiavállalatok árképzési mechanizmusát akarjuk alkalmazni” – tette hozzá. Az Európai Bizottság (EB) “tiltja ezen pajzsok meghosszabbítását, igazából máris bírságokkal fenyeget az energiahordozók csökkentett áfája miatt” – magyarázta a kormányfő. A brüsszeli bizottság szerint “csak rövidtávú intézkedésekről volt szó, amelyet a lengyel félnnek minél hamarabb be kell fejeznie” – fűzte hozzá. Aláhúzta: Varsó “nem akar újabb frontot nyitni” a Brüsszellel folytatott vitákban. A lengyel inflációellenes intézkedések lehetséges visszavonásáról hétfőn a Dziennik Gazeta Prawna gazdasági napilap írt, mely szerint az EB a gáz, az üzemanyagok és a műtrágyák csökkentett áfája kapcsán fogalmazott meg kétségeket. Az erről szóló levelet a lengyel vezetés “arra utaló jelzésként értelmezi, hogy Brüsszel, amely ez esetben eddig szemet hunyt, nem egyezik bele a jelen helyzet további fenntartásába” – áll a cikkben.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák