Zöldinfó
Morawiecki: az Európai Bizottság megbírságolná Lengyelországot az energiahordozók csökkentett áfája miatt
Az Európai Bizottság meg akarja tiltani Lengyelországnak a bevezetett “inflációellenes pajzs” egyes elemeit, és bírsággal fenyeget, ha megmarad az energiahordozók csökkentett áfája, a kormány ezért módosít az eddigi intézkedéseken – jelentette be hétfőn Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
A Társadalmi Párbeszéd Tanácsa (RDS) nevű háromoldalú érdekegyeztető tanács ülésén Morawiecki elmondta: a kormány jelenleg elemzi, hogy az inflációellenes pajzs egyes elemeit hogyan lehetne másokkal helyettesíteni. A tavaly év végétől több lépésben bevezetett, többségében december végéig érvényes intézkedéscsomag keretében nullára csökkent az élelmiszerek, a földgáz és a műtrágya, nyolc százalékra az üzemanyagok, valamint öt százalékra a távfűtés és a villanyáram áfája. Az Európai Unióban még megengedett minimális szintre csökkentették az üzemanyagok és a háztartási áram jövedéki adóját is. Morawiecki lehetségesnek nevezte az áram, a gáz, valamint a távfűtés után kivetett áfa és jövedéki adó eredeti tarifáinak visszaállítását, amely lépést viszont – mint mondta -“megfelelő ármechanizmusokkal” helyettesítenék úgy, hogy az árak a kormány korábbi ígéreteinek megfelelően az idei szinten maradjanak.
A kormány a jövő év első negyedében folyamatosan reagálni fog, amennyiben áremelkedés következne be – ígérte Morawiecki. “Itt az energiavállalatok árképzési mechanizmusát akarjuk alkalmazni” – tette hozzá. Az Európai Bizottság (EB) “tiltja ezen pajzsok meghosszabbítását, igazából máris bírságokkal fenyeget az energiahordozók csökkentett áfája miatt” – magyarázta a kormányfő. A brüsszeli bizottság szerint “csak rövidtávú intézkedésekről volt szó, amelyet a lengyel félnnek minél hamarabb be kell fejeznie” – fűzte hozzá. Aláhúzta: Varsó “nem akar újabb frontot nyitni” a Brüsszellel folytatott vitákban. A lengyel inflációellenes intézkedések lehetséges visszavonásáról hétfőn a Dziennik Gazeta Prawna gazdasági napilap írt, mely szerint az EB a gáz, az üzemanyagok és a műtrágyák csökkentett áfája kapcsán fogalmazott meg kétségeket. Az erről szóló levelet a lengyel vezetés “arra utaló jelzésként értelmezi, hogy Brüsszel, amely ez esetben eddig szemet hunyt, nem egyezik bele a jelen helyzet további fenntartásába” – áll a cikkben.
mti
Zöldinfó
Szigorodnak a zöld állítások szabályai: véget vethetnek a greenwashingnak
A vállalatok fenntartható és környezetbarát megoldásokra vonatkozó állításainak vizsgálatát sürgetik a szakértők.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A vállalatok fenntartható és környezetbarát megoldásokra vonatkozó állításainak körültekintő vizsgálatát sürgették az EY könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó cég szakértői online tájékoztatójukon. A környezeti-fenntarthatósági kommunikációt szabályozó Empowering Consumers for the Green Transition (EmpCo) európai uniós irányelv türelmi idő nélkül lép hatályba szeptember 27-én – írja az alternativenergia.hu oldalon. Az EmpCo értelmében csak bizonyítható és ellenőrizhető “zöld állításokat” lehet közzétenni, hogy megalapozatlan állítások ne befolyásolják a piac működését – hívta fel a figyelmet Gulyás Anett, a nemzetközi tanácsadó cég klímaváltozási és fenntarthatósági üzletágának szakértője. Kifejtette: a fogyasztók egyre inkább előnyben részesítik a fenntartható, környezetbarát termékeket és megoldásokat, ezért természetes, hogy a hirdetésekben, reklámokban teret nyertek az ilyen tartalmak, ám ezzel együtt megjelentek a megalapozatlan közlések is.
A környezeti hatásokról hamis képet sugalló “greenwashing” egyszerre fogyasztóvédelmi, versenyjogi és üzleti bizalmi probléma, az új jogszabály hatálya ezért minden értékesítési csatornára kiterjed, egyaránt érvényes gyártókra és kereskedőkre, reklámkampányokra, vállalati marketingre, pr- és sajtókommunikációra. Szabályozza többek között a termékleírásokat, a csomagolásokat, a képi megjelenítéseket, márkaneveket, a tartósság, a javíthatóság, az elavulás kérdéseit, de még a sugallmazott állításokat is. Gulyás Anett elmondása szerint a hirdetésekben nem releváns terméktulajdonságokat sem lehet kiemelni, fenntarthatósági vállalásokról szóló ígéretet pedig csak akkor, ha az ellenőrizhető és bizonyítható.
Karbonsemlegesség például nem alapozható kompenzációra, a karbonkreditek ugyanis nem helyettesítik a kibocsátáscsökkentést – tette hozzá. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) piacelemzése alapján Magyarországon is megjelent a tartalom nélküli zöld állításokra alapozott márkaépítés – mondta el Horváth Bálint kommunikációs vezető, aki indokoltnak tartja a szigorítást, mert a fogyasztók fontosnak tartják, ám sokszor nem értik pontosan a termékjellemzőket. Hozzátette: a szabályokat nem elsősorban a bírság elkerülése miatt érdemes betartani, hanem azért, mert egy vállalatnak nem lehet érdeke a hitelességét hamis állításokkal gyengíteni, a hangzatos marketingfogásoknak is ki kell állniuk a jogszerűség próbáját.
Horváth Bálint hangsúlyozta, hogy a fokozatosságot szem előtt tartva megkezdik az ellenőrzéseket, és figyelembe veszik az együttműködési hajlandóságot. A változás nem jelenti azt, hogy tömegével kell termékeket megsemmisíteni, de szükség lehet például a csomagolások átragasztására, és érdemes lehet külső tanácsadók segítségét igénybe venni – jelezte. Az ismeretek közvetítésében a GVH is részt vesz, hogy elősegítse a jogkövető magatartást, és támogassa azokat, akik nem csak a látszat szintjén vállalnak fenntarthatósági kötelezettségeket. A hivatal honlapján közzétett zöld marketing útmutató az EmpCo-szabályozásnak megfelelően frissülni fog – közölte.
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) sajtófőnöke arról számolt be, hogy vizsgálataik alapján az online kereskedelem fellendülése segítette a zöld állítások térnyerését. Eitmann Norbert elmondta, hogy nem fogják “letarolni a piacot” ellenőrzésekkel, konzultatív hatóságként nem a bírságolásra törekednek, hanem a jogkövető cégek támogatására. Véleménye szerint a vállalkozóknak is ez az érdeke, mert az elégedett vevő újra vásárolni fog, ám a hitelesség gyengülése, a “reputációs veszteség” a bírságnál komolyabb anyagi hatással lehet egy cég működésére.
Preszburger András, az EY Klímaváltozás és Fenntarthatóság Üzletág szakértője úgy véli, hogy az elvárások teljesítéséhez egy vállalaton belül számos szakterület együttműködésére van szükség. A felkészülést segítheti egy átfogó cselekvési terv, kezdve az összes kommunikációs csatornára és értékesítési anyagra kiterjedő átvilágítással, a termékadatok összegyűjtésével, a megfelelőségi vizsgálatok áttekintésével. A későbbiekben megjelenő zöld állításokat világos, egyértelmű jóváhagyási megoldásokon alapuló ellenőrzési rendszeren kell átfuttatni – javasolta a szakértő.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaKétszer annyi szociális tűzifa jöhet, de mi lesz a védett erdőkkel?
