Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mostantól saját márkajelük van a bécsi zöldségeknek

Létrehozva:

|

Könnyű dolga lett a bécsieknek: már egyetlen pillantással ráismerhetnek a város határain belül termett zöldségekre, gyümölcsökre.

A Bécsi Mezőgazdasági Kamara ugyanis külön márkajelet vezetett be ezeknek a termékeknek. A „Stadternte Wien” címkét azok a bécsi gazdaságok használhatják, amelyek megfelelnek az előírt minőségi és származási szabályrendszernek. „So nah – so gut” (Olyan közeli – olyan finom) mottóval saját márkát vezetett be a bécsi mezőgazdasági terményeknek a város agrárkamarája. A „Stadternte Wien” (Bécsben termett) jelölés segítségével a vásárlók a jövőben a címkék böngészése nélkül, egy pillantással felismerhetik azokat a zöldségeket, gyümölcsöket, borokat, söröket vagy éppen mézet, amelyek az osztrák főváros határain belülről származnak. A márkajelet azok a bécsi termelők használhatják, akik megfelelnek a szigorú minőségi és származási szabályrendszernek.

A Stadternte Wien jelölés garancia a kiváló minőségre, illetve arra, hogy a termék az osztrák főváros határain belül termett. Vagyis nem kellett hosszú szállítási láncon végigmennie ahhoz, hogy a bécsiek kosarába kerülehessen, ami jelentős hozzájárulás a klímavédelemhez. Ráadásul az osztrák főváros termelői – és a város maga is – nagy hangsúlyt fektetnek a bio-gazdálkodásra. A 645 bécsi mezőgazdasági vállalkozás 27 százaléka bio-gazdaság, a város pedig már 1978-ban elkezdett átállni a vegyszermentes termelésre. Bécs 1.700 hektáron folytat bio-gazdálkodást, amivel Ausztria legjelentősebb bio-gazdaságai közé tartozik.

Advertisement

Az osztrák főváros összterületének 14 százalékát használják mezőgazdasági termelésre, az 5.700 hektárból 4.300 hektár szántóföld. 543 hektáron főként zöldséget – paradicsomot, paprikát és uborkát – termesztenek, 673 hektáron pedig szőlőt. Kevesen tudják, de Bécs igazi uborka-nagyhatalomnak számít Ausztriában: 2019-ben az összes osztrák uborkatermés 65,3 százaléka az osztrák fővárosból származott. Bécsnek egyébként még saját borászata is van, a Weingut Cobenzl 60 hektáron állítja elő az Ausztriában és külföldön egyaránt ismert borait. Ráadásul a borászat idéntől tisztán biológiai gazdálkodást folytat.

Az osztrák fővárosban összesen 645 mezőgazdasági üzem működik, ezek közül 207-ben – fedett területen – zöldségeket, 197-ben szőlőt, 80-ban kerti-, balkon- és dísznövényeket, nyolcban pedig gyümölcsöt termesztenek. Szántóföldi műveléssel 161, állattartással 16, szabadföldi zöldségtermesztéssel 12, erdészettel pedig három üzem foglalkozik. A főleg Simmeringben, Donaustadtban és Floridsdorfban működő családi vállalkozások negyven különböző fajta zöldséget termesztenek, 2020-ban összesen 73.402 tonnányit. A Stadternte Wien jelöléssel az ő termékeiket lehet könnyen beazonosítani – például a piacokon. A programban résztvevő termelőkről a fogyasztók a https://www.stadtlandwirtschaft.wien/stadternte oldalon olvashatnak részletesen.

Advertisement

Kép:  PID / Jobst

 

Advertisement

Zöldinfó

A városi hőség ellen a zöld infrastruktúra lehet a legjobb megoldás

A természetes légkondicionáló az egyetlen tartós fegyver a sorozatos hőhullámok ellen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hőség elleni küzdelemben a professzionálisan tervezett, kivitelezett és fenntartott zöldfelületek, valamint a hazai nevelésű, klímarezisztens növényanyag jelentik az egyetlen valódi, hosszú távú és fenntartható megoldást – közölte az alternativenergia.hu. Azt írták: a Magyarországot sújtó, tartós hőkupola és a másod-, illetve harmadfokú hőségriasztások rávilágítanak arra, hogy a betonba zárt településeink védtelenek a klímaváltozás hatásaival szemben. A városi hősziget-effektus miatt a burkolt felületek akár 15-20 °C-kal is forróbbak lehetnek a környezetüknél, a légkondicionálók pedig miközben a belső tereket hűtik, tovább fűtik az utcákat. Ezzel szemben a növényzet komplex, biológiai úton csökkenti a forróságot – tették hozzá.

Közleményükben felhívták a figyelmet arra, hogy a tartós kánikula és a városi hőszigethatás nemcsak egészségügyi kockázatot, hanem súlyos gazdasági terhet is jelent a lakosságnak és a településeknek az egekbe szökő hűtési költségek miatt. Úgy fogalmaztak, ezzel szemben a tudatosan tervezett zöld infrastruktúra a leghatékonyabb megtérülő befektetés a klímaválsággal szemben. Emlékeztettek, ahhoz, hogy a városaink élhetőek maradjanak, a teljes szakmai láncolat összehangolt munkájára van szükség. Ez a hazai faiskolákban és dísznövénykertészetekben kezdődik, majd a tudatos tájépítészeti tervezéssel, a szakszerű kivitelezéssel és a tervszerű fenntartással zárul.

Jelezték a zöld infrastruktúra védelmi vonalainak fontosságát, mint a párologtatás, a hűtés, az aktív árnyékolás valamint az oxigéntermelés és a porszűrés. A szervezet a partnerséget is felajánlotta az önkormányzatoknak, a döntéshozóknak és a lakosságnak egyaránt azért, hogy a zöld védjegyek és a szakmai szabványok mentén közösen alakítsák át a településeket hőségálló otthonokká.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák