Zöldinfó

Mostantól saját márkajelük van a bécsi zöldségeknek

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2021-05-18

Szerző:

Hell

Könnyű dolga lett a bécsieknek: már egyetlen pillantással ráismerhetnek a város határain belül termett zöldségekre, gyümölcsökre.

A Bécsi Mezőgazdasági Kamara ugyanis külön márkajelet vezetett be ezeknek a termékeknek. A „Stadternte Wien” címkét azok a bécsi gazdaságok használhatják, amelyek megfelelnek az előírt minőségi és származási szabályrendszernek. „So nah – so gut” (Olyan közeli – olyan finom) mottóval saját márkát vezetett be a bécsi mezőgazdasági terményeknek a város agrárkamarája. A „Stadternte Wien” (Bécsben termett) jelölés segítségével a vásárlók a jövőben a címkék böngészése nélkül, egy pillantással felismerhetik azokat a zöldségeket, gyümölcsöket, borokat, söröket vagy éppen mézet, amelyek az osztrák főváros határain belülről származnak. A márkajelet azok a bécsi termelők használhatják, akik megfelelnek a szigorú minőségi és származási szabályrendszernek.

A Stadternte Wien jelölés garancia a kiváló minőségre, illetve arra, hogy a termék az osztrák főváros határain belül termett. Vagyis nem kellett hosszú szállítási láncon végigmennie ahhoz, hogy a bécsiek kosarába kerülehessen, ami jelentős hozzájárulás a klímavédelemhez. Ráadásul az osztrák főváros termelői – és a város maga is – nagy hangsúlyt fektetnek a bio-gazdálkodásra. A 645 bécsi mezőgazdasági vállalkozás 27 százaléka bio-gazdaság, a város pedig már 1978-ban elkezdett átállni a vegyszermentes termelésre. Bécs 1.700 hektáron folytat bio-gazdálkodást, amivel Ausztria legjelentősebb bio-gazdaságai közé tartozik.

Az osztrák főváros összterületének 14 százalékát használják mezőgazdasági termelésre, az 5.700 hektárból 4.300 hektár szántóföld. 543 hektáron főként zöldséget – paradicsomot, paprikát és uborkát – termesztenek, 673 hektáron pedig szőlőt. Kevesen tudják, de Bécs igazi uborka-nagyhatalomnak számít Ausztriában: 2019-ben az összes osztrák uborkatermés 65,3 százaléka az osztrák fővárosból származott. Bécsnek egyébként még saját borászata is van, a Weingut Cobenzl 60 hektáron állítja elő az Ausztriában és külföldön egyaránt ismert borait. Ráadásul a borászat idéntől tisztán biológiai gazdálkodást folytat.

Az osztrák fővárosban összesen 645 mezőgazdasági üzem működik, ezek közül 207-ben – fedett területen – zöldségeket, 197-ben szőlőt, 80-ban kerti-, balkon- és dísznövényeket, nyolcban pedig gyümölcsöt termesztenek. Szántóföldi műveléssel 161, állattartással 16, szabadföldi zöldségtermesztéssel 12, erdészettel pedig három üzem foglalkozik. A főleg Simmeringben, Donaustadtban és Floridsdorfban működő családi vállalkozások negyven különböző fajta zöldséget termesztenek, 2020-ban összesen 73.402 tonnányit. A Stadternte Wien jelöléssel az ő termékeiket lehet könnyen beazonosítani – például a piacokon. A programban résztvevő termelőkről a fogyasztók a https://www.stadtlandwirtschaft.wien/stadternte oldalon olvashatnak részletesen.

Kép: PID / Jobst

Kapcsolódó tartalom:ausztria bécs fenntarthatóság gyümölcsök

Zöldinfó

Egységes rendszerbe kerülnek a hazai természetvédelmi adatok

Átfogó korszerűsítés indul a természetvédelmi adatbázisokban.

Létrehozva:

19 perc telt el a létrehozás óta

2025-11-08

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Jelentősen megnövekedtek a természetvédelmi adatkörök, így az adatbázisok korszerűsítésére van szükség. Erre a célra indul egy 970 millió forint értékű projekt uniós és költségvetési vissza nem térítendő forrásból – jelentette be az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint a tárca természetvédelemért felelős államtitkára a 16. MAVIR madárvédelmi konferencián Budapesten. A természetvédelemmel kapcsolatos adatok, adatkörök egységes rendszerbe szedése, tárolása és az adatbázisok karbantartása évtizedek óta kiemelt feladata a természetvédelmi ágazatnak – írta meg az alternativenergia.hu. A folyamatos fejlesztések és együttműködések eredménye, hogy mára a környezetvédelem és a szabadvezeték-hálózat adatbázisai kölcsönösen átjárhatóvá váltak. Minden egyes középfeszültségű vezetékszakasz oszlopszintű értékelésével elérhetővé váltak azok madárvédelmi vonatkozásai. Ez a modernizálás az AM, az áramszolgáltató partnerek, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közreműködésével valósulhatott meg – hangsúlyozta Rácz András.

Az államtitkár a közlemény szerint arról is beszélt, hogy az adatbázisok közötti átjárhatóság a 2008-ban elinduló Akadálymentes Égbolt megállapodás eredményeként jött létre. Hosszú évek alatt a szabadvezetékek mentén történő madárpusztulás annyira súlyossá vált, hogy szükségessé vált az összefogás a kormány és az áramszolgáltatók között. Ezzel egy időben elindult a MAVIR madárvédelmi konferencia is – tették hozzá. Az idei, 16. madárvédelmi konferencia mottója a “Szárnyaló adatok – A madárvédelem számokban”, amelyhez szorosan kapcsolódik a most induló KEHOP projekt, ami tovább segíti majd a természetvédelmi adatbázisok építését.

A Magyarországon előforduló védett, védelemre érdemes és közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természetvédelmi helyzetét leíró, a változások nyomon követését biztosító adatgyűjtés, adattárolás és adatmegosztás országos egységes rendszere pedig megújul – fejtette ki az államtitkár. Ez a hiánypótló fejlesztés az AM, a Herman Ottó Intézet és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont együttműködésében valósul meg, és széles kutatói bázis támogatja. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, valamint az adatfeldolgozás módszertana is újjászületik. Ehhez kapcsolódóan az elmúlt 20-25 évből már rendelkezésre álló, belföldi élővilággal kapcsolatos biotikai adatok átfogó elemzése, értékelése, és egységes keretrendszerbe foglalása is teljesül, ezeket az adatokat pedig a program másik fő pillérébe a “BÁRKA” természetvédelmi adattárba töltik fel – emelte ki az államtitkár. Rácz András hozzátette, az idei év másik természetvédelmi aktualitása, hogy az Európai Unió tagállamai közül Magyarország az elsők között adta le az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelv alapján hatévente esedékes országjelentést. A jelentések tartalma hozzájárul a Nemzeti Természet-helyreállítási Terv alapértékeihez is – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom