Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mostantól saját márkajelük van a bécsi zöldségeknek

Létrehozva:

|

Könnyű dolga lett a bécsieknek: már egyetlen pillantással ráismerhetnek a város határain belül termett zöldségekre, gyümölcsökre.

A Bécsi Mezőgazdasági Kamara ugyanis külön márkajelet vezetett be ezeknek a termékeknek. A „Stadternte Wien” címkét azok a bécsi gazdaságok használhatják, amelyek megfelelnek az előírt minőségi és származási szabályrendszernek. „So nah – so gut” (Olyan közeli – olyan finom) mottóval saját márkát vezetett be a bécsi mezőgazdasági terményeknek a város agrárkamarája. A „Stadternte Wien” (Bécsben termett) jelölés segítségével a vásárlók a jövőben a címkék böngészése nélkül, egy pillantással felismerhetik azokat a zöldségeket, gyümölcsöket, borokat, söröket vagy éppen mézet, amelyek az osztrák főváros határain belülről származnak. A márkajelet azok a bécsi termelők használhatják, akik megfelelnek a szigorú minőségi és származási szabályrendszernek.

A Stadternte Wien jelölés garancia a kiváló minőségre, illetve arra, hogy a termék az osztrák főváros határain belül termett. Vagyis nem kellett hosszú szállítási láncon végigmennie ahhoz, hogy a bécsiek kosarába kerülehessen, ami jelentős hozzájárulás a klímavédelemhez. Ráadásul az osztrák főváros termelői – és a város maga is – nagy hangsúlyt fektetnek a bio-gazdálkodásra. A 645 bécsi mezőgazdasági vállalkozás 27 százaléka bio-gazdaság, a város pedig már 1978-ban elkezdett átállni a vegyszermentes termelésre. Bécs 1.700 hektáron folytat bio-gazdálkodást, amivel Ausztria legjelentősebb bio-gazdaságai közé tartozik.

Advertisement

Az osztrák főváros összterületének 14 százalékát használják mezőgazdasági termelésre, az 5.700 hektárból 4.300 hektár szántóföld. 543 hektáron főként zöldséget – paradicsomot, paprikát és uborkát – termesztenek, 673 hektáron pedig szőlőt. Kevesen tudják, de Bécs igazi uborka-nagyhatalomnak számít Ausztriában: 2019-ben az összes osztrák uborkatermés 65,3 százaléka az osztrák fővárosból származott. Bécsnek egyébként még saját borászata is van, a Weingut Cobenzl 60 hektáron állítja elő az Ausztriában és külföldön egyaránt ismert borait. Ráadásul a borászat idéntől tisztán biológiai gazdálkodást folytat.

Az osztrák fővárosban összesen 645 mezőgazdasági üzem működik, ezek közül 207-ben – fedett területen – zöldségeket, 197-ben szőlőt, 80-ban kerti-, balkon- és dísznövényeket, nyolcban pedig gyümölcsöt termesztenek. Szántóföldi műveléssel 161, állattartással 16, szabadföldi zöldségtermesztéssel 12, erdészettel pedig három üzem foglalkozik. A főleg Simmeringben, Donaustadtban és Floridsdorfban működő családi vállalkozások negyven különböző fajta zöldséget termesztenek, 2020-ban összesen 73.402 tonnányit. A Stadternte Wien jelöléssel az ő termékeiket lehet könnyen beazonosítani – például a piacokon. A programban résztvevő termelőkről a fogyasztók a https://www.stadtlandwirtschaft.wien/stadternte oldalon olvashatnak részletesen.

Advertisement

Kép:  PID / Jobst

 

Advertisement

Zöldinfó

Papír és műanyag vezeti az uniós csomagolási hulladék toplistáját

Csökkent a műanyag csomagolásból származó lakossági hulladék mennyisége az EU-ban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban 79,7 millió tonna csomagolási hulladék keletkezett 2023-ban, azaz lakosonként 177,8 kilogramm, ami 8,7 kilogrammal kevesebb a 2022-eshez képest, de 21,2 kilogrammos növekedést jelent a tíz évvel korábbi, 2013-as szinthez viszonyítva – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Az alternativenergia.hu szerint a hozzáférhető legfrissebb adatokat tartalmazó jelentés szerint az EU-ban 2023 folyamán keletkezett összes csomagolási hulladék 40,4 százalékát papír és karton, 19,8 százalékát műanyag, 18,8 százalékát üveg, 15,8 százalékát fa, 4,9 százalékát fém, valamint 0,2 százalék egyéb hulladék tette ki. Minden uniós lakos átlagosan 35,3 kilogramm műanyag csomagolási hulladékot termelt, ebből 14,8 kilogrammot hasznosítottak újra. A keletkezett műanyaghulladék mennyisége egy kilogrammal csökkent 2022-hez képest, míg tízéves viszonylatban, 2013 és 2023 között a keletkező műanyag csomagolási hulladék mennyisége fejenként 6,4 kilogrammal nőtt, annak újrahasznosított mennyisége pedig 3,8 kilogrammal emelkedett.

Az uniós tagállamokban 2023-ban keletkezett műanyag csomagolási hulladék 42,1 százalékát hasznosították újra, ami enyhe növekedést jelent 2013-hez képest, amikor ez az arány 38,2 százalék volt. A tagországok között Belgium jelentette a legmagasabb, 59,5 százalékos újrahasznosítási arányt, majd Lettország (59,2 százalék) és Szlovákia (54,1 százalék). A legalacsonyabb arányokat Magyarországon (23 százalék), Franciaországban (25,7 százalék) és Ausztriában (26,9 százalék) jegyezték fel – közölte az uniós statisztikai hivatal.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák