Zöldinfó
Mostantól saját márkajelük van a bécsi zöldségeknek
Könnyű dolga lett a bécsieknek: már egyetlen pillantással ráismerhetnek a város határain belül termett zöldségekre, gyümölcsökre.
A Bécsi Mezőgazdasági Kamara ugyanis külön márkajelet vezetett be ezeknek a termékeknek. A „Stadternte Wien” címkét azok a bécsi gazdaságok használhatják, amelyek megfelelnek az előírt minőségi és származási szabályrendszernek. „So nah – so gut” (Olyan közeli – olyan finom) mottóval saját márkát vezetett be a bécsi mezőgazdasági terményeknek a város agrárkamarája. A „Stadternte Wien” (Bécsben termett) jelölés segítségével a vásárlók a jövőben a címkék böngészése nélkül, egy pillantással felismerhetik azokat a zöldségeket, gyümölcsöket, borokat, söröket vagy éppen mézet, amelyek az osztrák főváros határain belülről származnak. A márkajelet azok a bécsi termelők használhatják, akik megfelelnek a szigorú minőségi és származási szabályrendszernek.
A Stadternte Wien jelölés garancia a kiváló minőségre, illetve arra, hogy a termék az osztrák főváros határain belül termett. Vagyis nem kellett hosszú szállítási láncon végigmennie ahhoz, hogy a bécsiek kosarába kerülehessen, ami jelentős hozzájárulás a klímavédelemhez. Ráadásul az osztrák főváros termelői – és a város maga is – nagy hangsúlyt fektetnek a bio-gazdálkodásra. A 645 bécsi mezőgazdasági vállalkozás 27 százaléka bio-gazdaság, a város pedig már 1978-ban elkezdett átállni a vegyszermentes termelésre. Bécs 1.700 hektáron folytat bio-gazdálkodást, amivel Ausztria legjelentősebb bio-gazdaságai közé tartozik.
Az osztrák főváros összterületének 14 százalékát használják mezőgazdasági termelésre, az 5.700 hektárból 4.300 hektár szántóföld. 543 hektáron főként zöldséget – paradicsomot, paprikát és uborkát – termesztenek, 673 hektáron pedig szőlőt. Kevesen tudják, de Bécs igazi uborka-nagyhatalomnak számít Ausztriában: 2019-ben az összes osztrák uborkatermés 65,3 százaléka az osztrák fővárosból származott. Bécsnek egyébként még saját borászata is van, a Weingut Cobenzl 60 hektáron állítja elő az Ausztriában és külföldön egyaránt ismert borait. Ráadásul a borászat idéntől tisztán biológiai gazdálkodást folytat.
Az osztrák fővárosban összesen 645 mezőgazdasági üzem működik, ezek közül 207-ben – fedett területen – zöldségeket, 197-ben szőlőt, 80-ban kerti-, balkon- és dísznövényeket, nyolcban pedig gyümölcsöt termesztenek. Szántóföldi műveléssel 161, állattartással 16, szabadföldi zöldségtermesztéssel 12, erdészettel pedig három üzem foglalkozik. A főleg Simmeringben, Donaustadtban és Floridsdorfban működő családi vállalkozások negyven különböző fajta zöldséget termesztenek, 2020-ban összesen 73.402 tonnányit. A Stadternte Wien jelöléssel az ő termékeiket lehet könnyen beazonosítani – például a piacokon. A programban résztvevő termelőkről a fogyasztók a https://www.stadtlandwirtschaft.wien/stadternte oldalon olvashatnak részletesen.
Kép: PID / Jobst
Zöldinfó
Erősíti az energiafüggetlenséget a Jedlik-program: országszerte modernizálják a rendszereket
Sikeres a Jedlik-program.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Sikeres a Jedlik-program, kapósak az energetikai támogatások – írta Facebook-oldalán az Energiaügyi Minisztérium (EM). Mint emlékeztettek, a kormány márciusban indította útjára a valaha volt legnagyobb ágazati programcsomagot. A Jedlik Ányos Energetikai Program már bejelentett pályázatai több mint 500 milliárd forint támogatást kínálnak, elsősorban vállalkozások számára – írja az alternativenergia.hu. A cégek, önkormányzatok és intézmények rezsiterheinek csökkentését, az energiahasználat zöldítését célzó kiírások a nyár óta folyamatosan nyílnak meg az érdeklődők előtt. A mostanáig pályázható felhívásokban a teljes keretösszeg mintegy fele, 250 milliárd forint vált elérhetővé – ismertették.
A lehetőségek jól célzottnak bizonyultak, eddig több mint 200 milliárd forint támogatási igény érkezett be – fűzték hozzá. A tájékoztatás szerint a lehetséges kedvezményezettek jelentősen túligényelték a távhőrendszerek és a helyi közvilágítás korszerűsítésére vagy az energetikai kutatás-fejlesztésre szánt forrásokat is. A Jedlik Ányos Energetikai Programban jelenleg biogáz-biometán előállítására és az egészségügyi intézmények rezsicsökkentő fejlesztéseire lehet pályázni. Előbbi kiírás 40 milliárd forintos keretösszegéből 18 milliárd forintot a kisebb üzemek létesítésére különítettek el. A 89 milliárd forintos másik kezdeményezés jóvoltából országszerte 70 kórházi épület és 20 mentőállomás újulhat meg, működhet energiatakarékosabban – olvasható a közleményben.
Hamarosan érkezik a folytatás: januártól lehet jelentkezni az ipari energiatárolók telepítését 50 milliárd forinttal, a geotermikus alapú áramtermelést 12 milliárd forinttal ösztönző pályázatokra – hívta fel a figyelmet az EM. A Jedlik-program beruházásai erősítik Magyarország energiafüggetlenségét, csökkentik az importkitettséget, fokozzák a hazai fogyasztók ellátásának biztonságát. Hozzájárulnak a zöldenergia hasznosításának növeléséhez, rezsikiadásaik mérséklésével javítják a cégek, kiemelten a kis- és középvállalkozások versenyhelyzetét – áll a bejegyzésben.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
