Zöldinfó
Mostantól saját márkajelük van a bécsi zöldségeknek
Könnyű dolga lett a bécsieknek: már egyetlen pillantással ráismerhetnek a város határain belül termett zöldségekre, gyümölcsökre.
A Bécsi Mezőgazdasági Kamara ugyanis külön márkajelet vezetett be ezeknek a termékeknek. A „Stadternte Wien” címkét azok a bécsi gazdaságok használhatják, amelyek megfelelnek az előírt minőségi és származási szabályrendszernek. „So nah – so gut” (Olyan közeli – olyan finom) mottóval saját márkát vezetett be a bécsi mezőgazdasági terményeknek a város agrárkamarája. A „Stadternte Wien” (Bécsben termett) jelölés segítségével a vásárlók a jövőben a címkék böngészése nélkül, egy pillantással felismerhetik azokat a zöldségeket, gyümölcsöket, borokat, söröket vagy éppen mézet, amelyek az osztrák főváros határain belülről származnak. A márkajelet azok a bécsi termelők használhatják, akik megfelelnek a szigorú minőségi és származási szabályrendszernek.
A Stadternte Wien jelölés garancia a kiváló minőségre, illetve arra, hogy a termék az osztrák főváros határain belül termett. Vagyis nem kellett hosszú szállítási láncon végigmennie ahhoz, hogy a bécsiek kosarába kerülehessen, ami jelentős hozzájárulás a klímavédelemhez. Ráadásul az osztrák főváros termelői – és a város maga is – nagy hangsúlyt fektetnek a bio-gazdálkodásra. A 645 bécsi mezőgazdasági vállalkozás 27 százaléka bio-gazdaság, a város pedig már 1978-ban elkezdett átállni a vegyszermentes termelésre. Bécs 1.700 hektáron folytat bio-gazdálkodást, amivel Ausztria legjelentősebb bio-gazdaságai közé tartozik.
Az osztrák főváros összterületének 14 százalékát használják mezőgazdasági termelésre, az 5.700 hektárból 4.300 hektár szántóföld. 543 hektáron főként zöldséget – paradicsomot, paprikát és uborkát – termesztenek, 673 hektáron pedig szőlőt. Kevesen tudják, de Bécs igazi uborka-nagyhatalomnak számít Ausztriában: 2019-ben az összes osztrák uborkatermés 65,3 százaléka az osztrák fővárosból származott. Bécsnek egyébként még saját borászata is van, a Weingut Cobenzl 60 hektáron állítja elő az Ausztriában és külföldön egyaránt ismert borait. Ráadásul a borászat idéntől tisztán biológiai gazdálkodást folytat.
Az osztrák fővárosban összesen 645 mezőgazdasági üzem működik, ezek közül 207-ben – fedett területen – zöldségeket, 197-ben szőlőt, 80-ban kerti-, balkon- és dísznövényeket, nyolcban pedig gyümölcsöt termesztenek. Szántóföldi műveléssel 161, állattartással 16, szabadföldi zöldségtermesztéssel 12, erdészettel pedig három üzem foglalkozik. A főleg Simmeringben, Donaustadtban és Floridsdorfban működő családi vállalkozások negyven különböző fajta zöldséget termesztenek, 2020-ban összesen 73.402 tonnányit. A Stadternte Wien jelöléssel az ő termékeiket lehet könnyen beazonosítani – például a piacokon. A programban résztvevő termelőkről a fogyasztók a https://www.stadtlandwirtschaft.wien/stadternte oldalon olvashatnak részletesen.
Kép: PID / Jobst
Zöldinfó
Hibrid erőmű jött létre egy új energiatároló üzembe helyezésével
Akkumulátoros energiatároló egységgel bővült az MVM Csoport ajkai erőműve.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Több mint tízmilliárd forintos beruházással akkumulátoros energiatároló egységgel bővült az MVM Csoport ajkai gázturbinás erőműve – írja az alternativenergia.hu. Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója hangsúlyozta: Az 57 megawattóra kapacitású energiatároló rendszert 3,8 milliárd forint európai uniós támogatással 10,4 milliárd forint összértékben valósították meg.
Emlékeztetett: a közelmúltban Tiszaújvárosban adtak át hasonló beruházást, Ajkán pedig a működő gázturbinás erőművükkel – amelyben két turbina van – hibrid erőmű jön létre. Kitért arra is, hogy a mostanihoz hasonló hőhullámok mutatnak rá a tárolókapacitások és a gázturbinás erőművek fontosságára, mert ezek rugalmasan működnek. A tárolókból azokban az időszakokban, amikor drágább a villamosenergia, felhasználható a kapacitás, a gázturbinás erőművek pedig gyorsan indíthatók.
Kiss Csaba, az MVM Csoport termelési vezérigazgató-helyettese is ezt a rugalmasságot hangsúlyozta. Elmondta: az ajkai energiatároló rendszer kapacitása egymillió laptop vagy négy millió mobiltelefon feltöltéséhez szükséges energiára elegendő. Kiemelte: az ajkai beruházás a cégcsoport zöld átállás stratégiájának részeként a hosszútávú rugalmas és fenntartható termelés biztosításához járul hozzá. Megjegyezte: az ajkaihoz hasonló hibrid erőművet adtak át Sopronkövesden a közelmúltban, ahol szélturbina mellé építettek tárolókapacitást. Lantos Mihály, az EXTOR Zrt ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az ajkai erőmű teljesítményében és komplexitásában is a legnagyobbak közé tartozik Magyarországon, így minden tekintetben példaértékű a beruházás.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaMiért lehet jó választás Pécs városa a gyerekes családoknak?
