Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mostantól saját márkajelük van a bécsi zöldségeknek

Létrehozva:

|

Könnyű dolga lett a bécsieknek: már egyetlen pillantással ráismerhetnek a város határain belül termett zöldségekre, gyümölcsökre.

A Bécsi Mezőgazdasági Kamara ugyanis külön márkajelet vezetett be ezeknek a termékeknek. A „Stadternte Wien” címkét azok a bécsi gazdaságok használhatják, amelyek megfelelnek az előírt minőségi és származási szabályrendszernek. „So nah – so gut” (Olyan közeli – olyan finom) mottóval saját márkát vezetett be a bécsi mezőgazdasági terményeknek a város agrárkamarája. A „Stadternte Wien” (Bécsben termett) jelölés segítségével a vásárlók a jövőben a címkék böngészése nélkül, egy pillantással felismerhetik azokat a zöldségeket, gyümölcsöket, borokat, söröket vagy éppen mézet, amelyek az osztrák főváros határain belülről származnak. A márkajelet azok a bécsi termelők használhatják, akik megfelelnek a szigorú minőségi és származási szabályrendszernek.

A Stadternte Wien jelölés garancia a kiváló minőségre, illetve arra, hogy a termék az osztrák főváros határain belül termett. Vagyis nem kellett hosszú szállítási láncon végigmennie ahhoz, hogy a bécsiek kosarába kerülehessen, ami jelentős hozzájárulás a klímavédelemhez. Ráadásul az osztrák főváros termelői – és a város maga is – nagy hangsúlyt fektetnek a bio-gazdálkodásra. A 645 bécsi mezőgazdasági vállalkozás 27 százaléka bio-gazdaság, a város pedig már 1978-ban elkezdett átállni a vegyszermentes termelésre. Bécs 1.700 hektáron folytat bio-gazdálkodást, amivel Ausztria legjelentősebb bio-gazdaságai közé tartozik.

Advertisement

Az osztrák főváros összterületének 14 százalékát használják mezőgazdasági termelésre, az 5.700 hektárból 4.300 hektár szántóföld. 543 hektáron főként zöldséget – paradicsomot, paprikát és uborkát – termesztenek, 673 hektáron pedig szőlőt. Kevesen tudják, de Bécs igazi uborka-nagyhatalomnak számít Ausztriában: 2019-ben az összes osztrák uborkatermés 65,3 százaléka az osztrák fővárosból származott. Bécsnek egyébként még saját borászata is van, a Weingut Cobenzl 60 hektáron állítja elő az Ausztriában és külföldön egyaránt ismert borait. Ráadásul a borászat idéntől tisztán biológiai gazdálkodást folytat.

Az osztrák fővárosban összesen 645 mezőgazdasági üzem működik, ezek közül 207-ben – fedett területen – zöldségeket, 197-ben szőlőt, 80-ban kerti-, balkon- és dísznövényeket, nyolcban pedig gyümölcsöt termesztenek. Szántóföldi műveléssel 161, állattartással 16, szabadföldi zöldségtermesztéssel 12, erdészettel pedig három üzem foglalkozik. A főleg Simmeringben, Donaustadtban és Floridsdorfban működő családi vállalkozások negyven különböző fajta zöldséget termesztenek, 2020-ban összesen 73.402 tonnányit. A Stadternte Wien jelöléssel az ő termékeiket lehet könnyen beazonosítani – például a piacokon. A programban résztvevő termelőkről a fogyasztók a https://www.stadtlandwirtschaft.wien/stadternte oldalon olvashatnak részletesen.

Advertisement

Kép:  PID / Jobst

 

Advertisement

Zöldinfó

Megszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben

Átminősítették a nílusi krokodilt Izraelben, így már felhasználható börtönök őrzésére is.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Izraelben a környezetvédelmi miniszter megszelídített vadállattá minősítette át a nílusi krokodilokat, hogy a természetvédelmi hatóságok tiltakozása ellenére börtönök őrzésére is alkalmazhassák őket – jelentette az izraeli média. Az izraeli természetvédelmi és nemzeti parkok hatósága szakmai véleménye ellenezte Itamar Bengvir nemzetbiztonsági miniszter “krokodilbörtönének” létrehozását, mert szerintük a krokodilok biztonsági célú alkalmazása jelentős kockázatot jelent a közbiztonságra, a környezetre, tartani lehet az állatok elszabadulásától, és gondoskodni kell az állatok jólétéről. Ezért a hatóság nem javasolta a terv megvalósítását.

Idit Szilman környezetvédelmi miniszter ennek ellenére figyelmen kívül hagyta a szakmai szervek és a környezetvédő szervezetek tiltakozását, és jóváhagyta Bengvír elképzelését.

A terv érdekében módosította a jogszabályt, a “vadállatok” meghatározását kiegészítette a “megszelídített vadállatok” kategóriájával, ezzel megnyitva az utat a krokodilok dél-izraeli Keciot börtönébe történő átszállítása előtt.
Az izraeli 13-as kereskedelmi televízió híradója tavaly decemberben számolt be először Bengvír szokatlan javaslatáról, amely szerint egy biztonsági börtönt krokodilokkal körülvéve kellene kialakítani. Az ötletet a miniszter a büntetés-végrehajtási szolgálat országos parancsnokával, Kobi Jákobi főfelügyelővel tartott helyzetértékelő megbeszélésen vetette fel.

Advertisement

A természetvédelmi és nemzeti parkok hatóságának szakmai véleménye szerint nincs olyan szakmai alap, amely indokolná Szilman tervének előmozdítását. A hatóság vezető jogtanácsosa, Saj Perec levelet küldött a környezetvédelmi minisztérium jogi tanácsadójának, Neta Drorinak, amelyben megerősítette a hatóság elutasító álláspontját a miniszter azon kezdeményezésével kapcsolatban, hogy a krokodilokat “megszelídített vadállatnak” nyilvánítsák annak érdekében, hogy büntetés-végrehajtási intézmények őrzésére is alkalmazni lehessen őket.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák